Délmagyarország, 1996. április (86. évfolyam, 77-101. szám)

1996-04-20 / 93. szám

SZOMBAT, 1996. ÁPR. 20. A VÁROS 7 Vasárnap: rendőrnap • Munkatársunktól A hagyományokhoz híven ebben az évben is megrendezik Szegeden a rendárnapot. Április 21-én, vasárnap a rendőrség alakulatai egész nap programokkal várják a polgárokat a város különbözó helyszínein. Reggel kilenckor a Lechner téren kerékpáros ügyességi versenyt és KRESZ-vetélkedőt tartanak 6-14 éves korú gyerekeknek. Ugyancsak kilenckor kezdődik a városi kapitányság tornatermében az a kispályás labdarúgó torna, melyen az Arad és a Temes Megyei Rendőri Felügyelőség, a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság, a Szabadkai Belügyi Titkárság, a Rendőr Szakközépiskola, a Körzeti Televízió és a Délmagyarország gárdája vesz részt. Tíz órától a városi kapitányság első emeletén egyéni nyílt sakkversenyt bonyolítnak le. Ugyanekkor a Lechner téren technikai bemutató kezdődik, melyen járőr-gépkocsit, traffipaxos autót, rabomobilt, motorkerékpárokat és bűnügyi helyszínelő gépkocsikat ismertetnek meg a közönséggel. Ezzel párhuzamosan, szintén a Lechner téren a Csongrád Megyei Rendőr Testedző Egylet önvédelmi szakosztályainak bemutatója lesz. 11 órától tájékozódási futóverseny, illetve aszfaltrajzverseny indul gyerekeknek a Lechner téren. Mint ahogy itt lesz 11.30 és 12.30 között a Boszorkány Beavatkozó Alosztály bemutatója is. Délután három és hat között a Szegedi Rendőrkapitányság éttermében nyugdíjas találkozót tartanak. A rendőrnapon a városi kapitányság aulájában megtekinthető a Csongrád megye bűnügyi és közbiztonsági helyzete című kiállítás. Ugyanitt jelentkezhetnek azok, akik rendőrök szeretnének lenni. A rendőrség Kossuth Lajos sgt. 26. szám alatti gépjárműjavító műhelyében pedig egész nap ingyenes gépjármű-diagnosztikai vizsgálatot biztosítanak. Domaszéki rablás Két álarcos rabló tört be szerdán este tízkor egy domaszéki tanyába. Leemelték az ajtót, s így jutottak be a 78 éves H. Etelka otthonába. Az idős nő az ágyában volt, amikor homlokához szegeztek egy pisztolynak látszó tárgyat, s pénzt követeltek tőle. Közölték vele, ha nem ad pénzt, agyonlövik. H. Etelka erre megmondta, hogy kabátja zsebében van 10 ezer forint. A rablók azonban nem érték be ennyivel. Az áldozatot lerángatták az ágyról, s a párna alatt találtak még 100 ezer forintot. A rendőrség hatalmas erőkkel kezdte meg a nyomozást. Ennek eredményeképpen elfogták és előállították F. Tamást, 19 éves dorozsmai lakost. A nála tartott házkutatás során előkerült a bűncselekményből származó 49 ezer forint, a sapkák, a gumiálarcok, két gázpisztoly. F. Tamás vallomása alapján rendőrkézre került a másik gyanúsított is. A. L. » 600 millióból felújítható a Bors-palota Garniból nővérszálló? A nagyállomás melletti Indóház tér átalakítására több mint egy tucat rendezési terv készült az elmúlt években. Ami közös bennük: az építészek, a Bors-palota kivételével, a tér épületeinek nagy részét lebontanák. A kísértetkastélyra emlékeztető monstrummal azonban, bár nem műemlékvédelmi épület, mindenki számol. A lepusztult épületet négy évvel ezelőtt vásárolta meg negyvenmillió forintért az orvostudományi egyetem, azzal a céllal, hogy felújítja... Elképzelés volt van A Bors-palota 1992 nyarán került a Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem tulajdonába. „Arról volt elképzelése az egyetemnek akkor is, hogy mire használja az épületet, az egyedüli kérdést a hogyan jelentette " - mondta Molnár Ferenc, a SZOTE főmérnöke. Még abban az évben Szilágyi Ferenc és Valkony Károly építészmérnökök elkészítették a monumentális épület felújítási tervét. E szerint a földszinten - a Szent Ferenc utcai oldalon egy étterem, a Bem utcai oldalon pedig különböző üzlethelyiségek kapnának helyet. Utóbbiak rendeltetését nem határozták meg. A pincében raktárak és előkészítő helyiségek épültek volna. Az első és a második emeleten pedig olyan igényes lakószobákat alakítanának ki, melyeket a Szegedre érkező hazai és külföldi vendégprofesszorok használhatnának. Egyelőre kísértetkastély (Fotó: Révész Róbert) A tetőtérbe, külön lépcsőházzal, összkomfortos nővérszállót terveztek. „A leromlott állapotú épület teljes födémcserét és belső felújítást igényel, olyannyira, hogy a munkálatok során csak a külső, határoló fő falak maradtak volna meg. " A Bors-palota teljes felújítása három évvel ezelőtt körülbelül 280-320 millió forintjába került volna az egyetemnek. Ma a duplájába. Felújítás: felülről-lefelé „A közbeszerzési törvény elfogadásától, illetve a kincstár felállításától kezdve gondolkodunk azon, hogyan lehetne az épületet hasznosítani. " Az egyik variáció szerint a korábbi terv megvalósítási üteme annyiban módosulna, hogy a teljes födémcserét elkészítenék minden szinten, és a tetőtéri nővérszálláshoz elengedhetetlenül szükséges közművezetékeket - vizet, gázt, villanyt stb. - kiépítenék; hogy használni lehessen a szobákat. A közbülső szintek továbbra is professzori lakásokként funkcionálnának, természetesen a pénzügyi lehetőségektől függő megvalósítási sorrendben. A földszinti üzlethelyiségeket viszont vagy eladná, vagy bérbe adná az egyetem. A másik variáció szerint az egész épületkolosszus felújításához és működtetéséhez külső segítséget keresnének. „Bizonyosan létezik még több megoldás a helyreállítás módjára, de jelen pillanatban, a változó pénzügyi helyzet miatt, egyelőre még nem tudunk tovább lépni." A kérdés: mikor Molnár Ferenc arra a kérdésre, hogy mikor kezdik á födémcserét és a tetőtér beépítést, nem tudott választ adni. „Ha ismerném, hogy milyen biztos pénzügyi bevételeink lesznek az idén vagy az elkövetkező években, akkor tervezhetnék. Ennek hiányában azonban még megközelítőleg sem tudok időpontot mondani a munkálatok elkezdésére." Kérdésemre, miszerint felmerült-e alternatívaként, hogy a Borspalotát eladja az egyetem, határozott nemmel válaszolt. „A Bors-palotáért kapott pénzből - ha mondjuk annyiért adjuk el, amennyiért vásároltuk - ma már nagyon nehezen lehetne bármilyen épületet, például új nővérszállót, amire nagy szüksége lenne az orvosegyetemnek, építeni." A főmérnök erre hozta példának a Sárkány Szállót. A nagyállomáshoz közeli vendégfogadót két évvel ezelőtt alakították át harmincegynéhány fős nővérszállóvá. A felújítási munka közel 30 millió forintjába került az egyetemnek. Sz. C. Sz. Az mondják az ilyen hétköznap délelőttre, hogy békés. S mitől ne lenne az? Alsóváros népe vagy a munkahelyén szorgoskodik, vagy kis házának kényelmébe húzódva lapozgatja az újságot, vagy..? Vagy éppen panaszkodik az arra járó zsurnalisztának. Mint tette ezt Gera Józsefné is, mikor ügyes, évek óta begyakorlott mozdulatokkal átkelt az út sártengerén. - Negyvenkilenc óta lakom itt, de ennyi év is kevés volt ahhoz, hogy meglássam, végre a mi vidékünkre is költ pénzt a város. Járja csak körbe az utcáinkat, itt bizony talán egyetlen jól megépített utat talál, azt is olajosok csinálták, mert rávitte őket a kényszer. Járda még van a házak előtt, de ha ide egy mentőnek be kéne kanyarodni télvíz idején, magam se tudom, mit tehetne a sofőr. Pedig ezen a részen nagyon sok idős, beteg ember él, vagyis gyakran elkél a segítség. Császár Zoltán, a körzet postása már egészen pontos utcanévsorral is szolgál, amikor a legelhanyagoltabb részekrők kérdezem. Monostori utca, Szajáni utca, Majdáni sor, a Paprika utca egyik fele, no meg a Boszorkánysziget utca igazán elképesztő állapotban van. De hát a postás dolga, hogy minden akadályt leküzdjön. Demeter Erzsébet egy utcányiva) arrébb már nem ilyen • És az utanra ki költsön? Alsárváros panaszkodik Demeter Erzsébet sem szívesen kerülgeti a sarat, de mint elpanaszolta, feléjük nem sok remény van arra, hogy lakossági összefogás segítse az útépítést. (Fotó: Révész Róbert) mosolygósan fogja föl a helyzetet. Leginkább azt fájlalja, hogy útépítés ügyben kevés az esély az itt lakó népek összefogására. Legtöbben csak közömbösen szemlélik Alsóváros e szegletének sarát. Szalai József a Majdáni utcában mintha csak hallotta volna e kesernyés kifakadást, így tárja szét a kezét: hát éppen én álljak neki az útcsinálásnak, 72 évesen? Amikor vannak itt fiatalok, autósok, és semmit nem tesznek a környezetükért? Aztán egy éppen arra sétáló petőfitelepi úr - ki inkább a névtelenséget választotta - így vígasztalt: feléjük sem jobb a helyzet. A főutakra még jutott aszfalt, de a mellékutcákban a sár az úr. Ha Szeged úthálózata szóba kerül, szinte csak a Belvárosban találkozni elégedett emberekkel. Már-már úgy érzi a krónikás, hogy az örökké elégedetlenkedő szegedi polgár számlájára írható ez a sok panasz. Aztán meglátogatja a hivatalt, elbeszélget Nagypál Miklós műszaki irodavezetővel a városházán, és egy perc alatt kiderül, hogy a szakember se vidámodik a tényektől. - Szeged úthálózatának teljes hossza 540 kilométer. Ebből 120 kilométer a földút, 420 kilométerre pedig azt mondhatjuk, hogy szilárd burkolatú. De ez ne tévesszen meg senkit, hiszen itt is találni 150 kilométernyi olyan úttestet, amelyik úgynevezett kohósalak borítású, s ha nem kerül rá hamarosan aszfaltréteg, visszasüllyed a sáros földutak sorába. • De valami biztató adattat csak tud szolgálni, hiszen a várost járva azért találkozni útépítő munkásokkal is. - Kezdeném azzal, hogy az elmúlt négy év során évente 50-60 utca korszerűsítésere került sor, vagyis összesen 15 kilométernyi szegedi utca lett komfortosabb. Aztán itt van kezünkben még egy lehetőség: a képviselői alapból, amely a városatyák kezébe juttat pénzeket, évente 100 millió is költhető útépítésekre. S persze ne feledkezzünk meg egy olyan tényről sem, mint a harmadik körút szalámigyárig futó szakasza, amely 420 millió forintos beruházásként valósult meg, s a régi közúti híd korszerűsítése is komoly összegeket követel a várostól. Vagy szólhatok arról a nagy tervről, amely a Kossuth Lajos sugárút és a Kálvária sugárut utca között hozna létre korszerű, kiszélesített körúti szakaszt. Sorolnék én még több eredményt is, de inkább nézzünk még egy fontos számot: a meglévő úthálózat fenntartására évi 90 millió forint áll rendelkezésre már évek óta. Elképzelheti, hogy az árak emelkedésével ez mire elég. • No de itt van most az a bizonyos 1,3 milliárd forintnyi talált pénz. Váratlanul gazdagodott a szegedi kincstár, miért ne költhetnének ebből éppen az utakra? - Irodánk készít is olyan javaslatot, miszerint ebből az összegből évente 40-50 milliót mindenképp az úthálózat korszerűsítésére fordítson az önkormányzat. Rendkívül fontos ugyanis még most belevágni ezekbe a munkálatokba, hiszen mint már mondtam, nagy a veszélyben vannak a félig feljavított utak, mint ahogy az aszfaltozott hálózatot is rendkívül megviselték az elmúlt évek. • Hogy mennyire, azt saját autóján, no meg fenekén próbálhatja ki az utazó, ha mondjuk a Rókusi körúton döccen vele a kocsi, vagy végignéz a Deák Ferenc utca folt hátán folt útján. És a példák még napestig sorolhatók. Mint ahogy mondjuk Szentesen is. S hogy miért e Kurca-parti város példájával hozakodom elő a cikk végén. Mert a minap olvashattam Szirbik Imre polgármester nyilatkozatát, amelyben beszámolt arról, hogy az ő városát is megáldotta a Fortuna 300 millió, a szegedihez hasonló „talált pénz" formájában. És Szentes vezetése úgy látja helyesnek, hogy ebből megvalósítják régi álmukat, s e választási ciklus végére nem lesz sáros utca a városban. Ugye milyen szimpatikusán hangzik? S aligha csak Szentesen örülnének az ilyen megoldásnak... Bátyi Zoltán forrás Együtt, egymásért # Tudósítónktól Nagy szegedi, makói és csongrádi sikerrel zárult az Együtt, Egymásért Alapítvány által kiírt országos pályázat, amely a Hűség a hazához, a családhoz, a partnerhez címet viselte, s amelynek a minap volt az eredményhirdetése Ópusztaszeren az Árpád emlékmű előtt. Az általános és középiskolás tanulók számára a pályázatot a kereszténydemokraták nőszervezete írta ki, s a díjakat dr. Szilágyiné Császár Terézia, országgyűlési képviselő, á KDNP nőszervezetének elnöke adta a nyerteseknek. Első díjat kapott Sándor Csaba, a szegedi Déri Miksa Gépipari Technikum III. osztályos tanulója, harmadik díjas Pelle Kinga, a szegedi Deák Ferenc Gimnázium IV. osztályos tanulója, míg oklevelet nyert a makói Siket Akos (Juhász Gyula Gimnázium és Szakközépiskola, II. osztály), Gyüre Hajnalka, Újvári Tamás, Nagygyörgy Éva és Sutus Agnéta (mindannyian a csongrádi Széchenyi István Gimnázium és Diákotthon tanulói). Könyvbemutató * Munkatársunktól A Juhász Gyula Tanárképző Főiskola tanácstermében április 22-én 12 órakor mutatják be azt a nyelvészeti tanulmánykötetet, amelyet szerkesztői Békési Imre főiskolai tanárnak, a nyelvtudományok doktorának 60. születésnapjára készítettek. A könyv címe: Absztrakció és valóság: szerkesztői: Rozgonyiné Molnár Emma, Galgóczi László és Nagy L. János. Boogie diáksapkában Csak egy boogie a zongorán - játszotta a Lokomotív együttes egykoron. A szegedi öreg rockerok pedig ennek a számnak a címét vették kölcsön tavaszi bulijukhoz, amelyet április 27-én, szombaton 19 órától éjjel 1ig tartanak az ifjúsági házban. Négy évvel ezelőtt rendezték az első olyan koncertet, találkozót, amelyen az egykori szegedi zenekarok álltak újra össze és színpadra. A nosztalgiázásnak akkora sikere kerekedett a 40-es, 50-es korosztály körében, hogy azóta rendszeressé tették a bulikat. A szervező - a PRT zenekar és az Old Rocker kiadó törekszik arra, hogy minden egyes bálnak, randevúnak legyen valami sajátossága, meglepetése. Ezúttal a boogie-t, a rock és a swing hajtását pécézték ki, erre a műfajra, stílusra fűzik fel a szombati bulit. Az öreg rockerok muriján a házigazda PRT mellett fellép a Molnár Dixieland Garai Márta boogie-specialistával, a Hatkéz, valamint a Molnár Gyula dirgálta szaxofon-brass. Kérik a közönséget, hogy hozza magával - ha még megvan neki - egykori iskolája diáksapkáját. V. F. $.