Délmagyarország, 1996. április (86. évfolyam, 77-101. szám)

1996-04-20 / 93. szám

CSÜTÖRTÖK, 1996. ÁPR. 18. HANGSÚLY 5 A padló Padlón van az ingatlanpiac, hallani. Persze padló is kell egy lakáshoz, de ha csak abból áll a világ, akkor már baj van. Márpedig nálunk az van. Az elmúlt években, a nagy panelépítkezések bedugulásával megrekedt minden. S hiába igaz az a statisztikai tétel, hogy ma Magyarországon több otthon van, mint ahány család, ez a gyakorlatban egészen másként működik. A nagy állami segítségnyújtás mára teljesen elapadt. Építkezni szinte lehetetlen, ha csak nincs öt-hat milliója valakinek a fiókban. Márpedig kinek van?! így azután - hiába tűnik viszonylag olcsónak egy kétszobás panellakás - a bentlakók sem nagyon tudnak kitörni a betonvilágból, nem tudják továbbadni lakásaikat a fiataloknak. A kezdők helyzete abszolút reménytelen. Szülői segítség nélkül a szabadpiacon, kezdőfizetéssel aligha lehet boldogulni. S itt meg is rekedt az, amit külföldön lakásmobilitásnak mondanak. Némi pezsgést azért hozott a piacon az elmúlt két esztendő - a „szocpol" újraformálásával sokan elgondolkodtak, ki kell venni az állami ingyenpénzt! Aki tudott, építkezett, s többen gyorsan tovább is adtak az éppen csak kész lakáson. Nagyot fogni persze ezen sem lehetett, hiszen nincs pénz a piacon, éppen csak az állami támogatást tudták zsebre vágni az ügyeskedők. Két gyereknél pedig már az sem semmi! Vészesen kétfelé szakadt az ingatlanpiac is. Egyik végén a paneleket kínálják, s talán még annyit sem kapnak érte, mint egy valamirevaló autóért. A másik véglet a nyolc-tíz milliós társasházak világa, hogy a családi házakról már ne is beszéljünk. Közte pedig semmi. Aki csak egy szobával szeretne többet, vagy menekülne az egyre drágább távfűtéstől, még egyszer ki kellene, hogy fizesse egy panellakás árát. Erre azonban csak nagyon kevesen képesek. Furcsa arányok alakultak ki: kétmillió forintért kisautót kapni manapság, miközben négy-ötmillióért már elfogadható társasházi lakást. Ha innen nézzük, az ingatlanok egyáltalán nem drágák. Csak éppen zsebünk felől kényszerülünk nézni a dolgot - az pedig egyre laposabb. Rafai Gábor > Nyílik az olló: panel kontra tégla! Ha elkészül a házunk Mi, hol, mennyi? Nem könnyű választ adni árra, mi az a határ, amelyért még megéri megvenni egy lakást. Minden bizonnyal a pénztárcánk. Ma, Szegeden átlagosnak tekinthető az 5255 ezer forint körüli szerkezetkész lakásár, ami ne tévesszen meg senkit, sokat kell még rákölteni. A kész lakások árai valamivel mérsékeltebbek, mintha magunk fejeznénk be, kedvünk szerint. Az új, jó helyen lévő társaslakások árai átlag 60 ezer forintba kerülnek négyzetméterenként. A szórás azonban hatalmas: 45-75 ezer forint között minden lehetséges. Szegedi „kerületek' négyzetméter/ár Belváros 55-90 ezer Ft Felsőváros 52-67 ezer Ft Alsóváros 50-58 ezer Ft Újszeged 65-95 ezer Ft Rókus 50—62 ezer Ft Móraváros 45-54 ezer Ft Petőfitelep 47-55 ezer Ft Ma is akadnak bátrak, akik építkeznek. (Fotó: Gyenes Kálmán) Végy magadhoz sokmillió forintot, vedd elö az újságot és járd körül a várost! - így kezdődhetne a legjobb recept, amit azoknak tudnánk ajánlani, akik lakást vagy házat szeretnének vásárolni. Szegeden ugyanis egyre több az eszkimó és egyre kevesebb a fóka. Lakások százait kínálják napról napra, hétről hétre az eladók, vevőből azonban egyre kevesebb van. Első hallásra minden kínálat kecsegtető. Persze csak addig, míg el nem megy megnézni az ember. A helyszínen azután a belvárosi szuperlakásból alaposan lelakott, összevissza fűtéssel melegíthető lyukak lesznek. Hatalmas a kínálat az elmúlt fél-egy évben eladott önkormányzati lakások között: a Belvárosban vezet a Golgol és a Jósika utca. Az alapos vásárló akár egy-két estét is eltölthet ebben a két utcában. A kikiáltási ár általában négymillió forint körüli. A lakás legtöbbször lelakott, sötét, de a Belvárosban van. S ez - leglábbis az eladók szerint - önmagában milliókat ér. Az meg egyenesen főnyeremény, ha a ház előtt nincs fizetőparkoló. Ma már ez a szempont is megjelenik a hirdetésekben. A piac gyors és azonnal reagál mindenre. Az igazi nagymenők azonban nem a Belvárosban mazsolázgatnak: az ő terepük továbbra is Újszeged, esetleg Felsőváros. Ma minden bizonnyal a Pillich Kálmán utcai lakás éri legtöbbet az ingatlanpiacon. Itt akár nyolcvan-kilencvenezret is elkérnek egy négyzetméterért. Kisebb lakásnál még a százezer forintos ár sem ritkaság. Lakás és lakás között persze óriási különbségek vannak. Ma legdrágább az építkezés. A telekár, a tervezési díj, a lassan 55-60 ezer forintos szerkezetkész költség a végén jóval többre jön ki, mintha valaki alkudozna egy egy-kétéves, még mindig újnak számító lakásra. Igazi divat most a tetőtér beépítése. A magaslati levegő nem is kerül igazán sokba. Olykor már néhány százezer forintért megvásárolható a cserép alatti rész, azután csak akkor esik kétségbe a vevő, amikor megtudja, mennyibe kerül a befejezés. Megpróbál gyorsan - és főleg minél többért - túladni rajta. De ez nem megy. Az ár megy, előbb-utóbb, lefelé. A vásárlók körében favorizált városrészek mellett Ott vannak szerényebbre „taksált" városrészek. Alsóvároson, főleg Móravárosban már többszázezer forinttal olcsóbb ugyanaz, mint Felsővároson. A piac olcsóbb szegletében, a panelek között is óriási a különbség: a huszonéves „egy plusz ketteseket" még jócskán két millió alatt kínálják, míg a cseréptetős „kiskorúkat" majdnem társasházi áron: egy jobb állapotban lévőért akár hárommilliót is elkérnek. A hirdetők persze legtöbbször álmodoznak. Az irányár végül is hajlékony: panellakásnál száz-kétszázezret is csípőből le lehet alkudni azoknál, akik már hónapok óta hiába hirdetnek. G Milyen most az ingatlanpiac Szegeden? - Nagyon gyenge! - állítja dr. Sándor Zsuzsanna ingatlanközvetítő. - Egyedül a kislakásokat lehet eladni. A „kettő plusz kettes" panel, főleg ha zárószinti, a kutyának sem kell, eladhatatlan. A nagy lakásokból egyébként is menekülnek a lakók, mert mindenütt magas a rezsi. Néhány hete emelték a távhőszolgáltatás díját, s máris meglátszik a lakásárakon, egymillió-hatszázezer forintért már „egy plusz kettes" panelt is lehet most kapni. G Mi a helyzet a fiatalokkal? - Lehetetlen helyzetben vannak, ha a szülők nem tudnak segíteni. Nem véletlen, hogy a másfeles lakások kelendőek. Ebben tudnak segíteni a szülők. G Mi tenne jót a piacnak? - Egy látványos betétkamat zuhanás. Akkor lehetne hitelből vásárolni, de ma ez még szinte kizárt. G Pang a piac, mégis magasak az árak! - A vevők először próbálnak irreálisan magas összeget kérni, végül belátják, engedniük kell. Új téglalakás négyzetméterét is meg lehet kapni 60 ezer forint alatt. Persze ez nem is kis összeg: egy háromszobás, hatvan-hatvanöt nézetméteres otthonért közel négymilliót kell letenni - szigorúan készpénzben. Alkudni ugyanis csak így lehet, így érdemes. Mi várható az elkövetkező egy-két évben Szegeden? Akadnak, akik a lakásárak végletes elszabadulását jósolják, mondván, jövőre már nem lehet százezer forint alatt kijönni négyzetméterenként, ha valaki építésre adja a fejét. Minden bizonnyal nem így lesz. A fizetőképes kereslet ugyanis várhatóan sokáig korlátozza majd az árakat. Az olló tovább nyílik, lakni azonban mégis csak kell valahol. Rafai Gábor fókusz Mennyi? • Munkatársainktól Több mint ezerszáz lakás épült egy év alatt Csongrád megyében, ez az arány 30 százalékkal jobb, mint egy esztendővel korábban. Az építkezések területi megoszlása továbbra is jelentős koncentrálódást mutat: Szegeden, illetve Hódmezővásárhelyen és Szentesen épült az új lakások közel háromnegyede. A többi öt városban alig több mint 100 lakást vettek használatba tavaly. Az is érdekes, hogy 11 faluban egy év alatt egyetlen új lakás sem épült. Deszk és Zsombó vezet A Szeged környéki falvakban ezer lakosonként kétszer annyi lakás épült, mint a megyében átlagosan, az építkezések intenzitása még a szegedit is felülmúlta. Kiugróan sok új lakást építettek mostanában Deszken, Zsombón és Domaszéken. A helyi önkormányzatok ugyanis évről-évre nagy számban kínálnak telkeket, amelyeken a Szegedről kiköltözni szándékozók építenek. Két és félezer A megye önkormányzatai közel két és félezer lakóépülettel rendelkeznek. Ez az országos állomány 5 százaléka. A lakások közel fele egyszintes, minden hetedik öt- vagy többszintes épület. A lakóépületekben 19 ezer 400 önkormányzati lakás található, ezek 80 százaléka legfeljebb kétszobás. Az önkormányzati lakások átlagos alapterülete 54,4 négyzetméter. A lakásállomány közel fele összekomfortos, ami lényegesen magasabb az országos átlagnál. Mi várhaté? Az építkezések dinamizálódására lehet számítani a szakemberek szerint. Tavaly több mint másfélezer új építési engedélyt adtak ki, közel 60 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. Ez a növekedés meghaladja az országos, mintegy 45 százalékos átlagot. • Penny: tízezer per négyzetméter Az Agroker hat hektárja Telik-e önnek új lakásra? Ha telekárakról esik szó, először mindenki családi ház - városban társasház - építésére alkalmas területre gondol, ám vannak ennél nagyobb méretek is. Szegeden több ilyen terület is gazdát cserélt a közelmúltban. Információnk szerint a Penny Áruház telkéért a Víztorony téren négyzetméterenként tízezer forintot kapott a szegedi önkormányzat a vevőtől. A telekár tehát közelítette a százmillió forintot. Ez gyakorlatilag belvárosi tarifa, a külső körzetekben ennél sokkal olcsóbban is telekhez lehet jutni, de a vevőnek a lakótelep közepén ennyit is megért. A rókusi temlommal szemben leállt építkezés, könnyen elképzelhető, hogy a betonalappal együtt is csak telekárat kaphat érte a jelenlegi tulajdonos. A földszint és az első emelet még elkelt volna, de a többi szintre tervezett nagyobb méretű lakások - a támogatási rendszer változása miatt - nem voltak igazán piacképesek. (Ha működne a hitelzálogrendszer, talán egyszerűbb dolga lenne az építetőnek.) így két változat lehetséges: vagy az önkormányzat megveszi - élve elsőbbségi visszavásárlási jogával -, vagy jelentkezik valaki, és egyben „viszi" az egészet. A Metró ötezer forintért vette a telek négyzetméterét a Budapesti út mellett. A külső gyűrűben található ipartelepeket 3-5 ezer forintért kínálják ma az eladók, természetesen ugyancsak négyzetméterenként. Május elején árverezik a szegedi Agrokert, az egyik hitelező bank kérte az árveréssel történő értékesttét. Tulajdonképpen egy hat hektáros területről van szó, rajta épületekkel, az azonban még nem dőlt el, hogy egyben vagy felparcellázva lehet jobb árat elérni. A szakemeberek szerint az ingatlanon levő jelzálog negyven százaléka 250-300 millió forint körül lehet a bankok követelése. Ugyanakkor az értékbecslők úgy vélekednek, nagyon meg kell dolgozni, ha 200 millió forintnál többet akarnak kiárulni az Agrokerből. Azt mondják ennyiért már a városnak is megérné befektetésképpen, meg lenne rá pénze - hogy visszavásárolja saját területét. K. A. Garab Ildikó (főállású anya, mellékállású modell): - Manapság nem lehet egy lakásra összespórolni a pénzt, még akkor sem, ha lenne egy jó állásunk. Nemrég költöztünk, bérleti jogot sikerült vennünk, most négyen lakunk 45 négyzetméteren. Nem panaszkodunk egyébként, mivelhogy elégedettek vagyunk vele, épp elegendő az alapterülete, nagyobb talán - jelenleg nem is kellene. Farkas Zoltán (Az idegklinika kutatóintézetének munkatársa): - Tudományos asszisztens vagyok, s azt hiszem, hogy ezzel mindent el is mondtam arról, milyenek az anyagi lehetőségeim. Ha nincs családi összefogás, baráti segítség, akkor nem is reménykedhetünk a lakásvásárlásban. Legalább havi 100-120 ezer forintos fizetés kellene ahhoz, hogy egyáltalán gondolhasson ilyenre az ember. Nyíri Judit (könyvelő): Sajnos ez csak álom. Jelen pillanatban annak is örülünk, hogy van egy saját panellakásunk, melyet kölcsönből vettünk. A részleteket pedig még legalább nyolc évig fizetjük. Természetesen mi szeretnénk majd egyszer egy szép kis magánházat, kerttel; elég lenne három szoba, még az sem kellene, hogy vadonat új legyen - de ez jelenleg, mint már említettem, elérhetetlen álomnak tűnik. Décsyné Varga Anikó (nyugdíjas logopédus tanár): - Egy 96 négyzetméteres családi házban lakunk, együtt a három generáció - a 86 éves édesanyám, én és a fiam. Én nagyon szeretem a házunkat, kicsit műemlékjellegű épület, jól megvagyunk ugyan, de azért is lakunk együtt, mert a fiam munkanélküli, s hiába gépészmérnök, nem telik neki saját lakásra. (Fotó: Gyenes Kálmán)