Délmagyarország, 1996. április (86. évfolyam, 77-101. szám)

1996-04-02 / 78. szám

KEDD, 1996. APR. 2. HANGSÚLY 5 Kényszer szülte magánosítás A

megyei önkormányzatok annak idején nem fogadták el azt a törvényt, amely a megyékben működő gyógyszertári központokat és a köréjük szerveződött gyógyszertárakat állami vagyonnak tekintette. Több megyei önkormányzat indított pert a magyar állam ellen a törvény megváltoztatására, azért, hogy mind a központok, mind a gyógyszertárak kerüljenek az önkormányzatok tulajdonába. A perek elhúzódása volt az akadálya annak, hogy megkezdődhessen az egykor állami patikák immár fél évtizede beharangozott, régen aktuális privatizációja. A gyógyszerésztársadalom szenvedte meg az időhúzást, hiszen az évekig tartó, sorsukat és egzisztenciájukat érintő bizonytalanság nem kevés feszültséget szült körükben. A késlekedés sokak szerint behozhatatlan - vagy legalábbis nehezen behozható - előnyhöz jutatta azokat a patikusokat, akiknek volt tőkéjük és vállalkozókészségük ahhoz, hogy a maguk útjára lépjenek és saját patikát alapítsanak. Ezek a valódi magánpatikák az állam és az önkormányzatok között dúló egyezkedés, pereskedés ideje alatt - elhúztak a késleltetett privatizációval lépéshátrányba kényszerített állami patikák mellett. Elcsalogatták a vevőket azzal, hogy a magánpatikában kapható volt minden olyan gyógyszer, ami a még nem privátban - az árurendelés, a beszerezhetőség korlátai miatt - rendre hiánycikknek bizonyult. A kicsikart törvénymódosítás aztán végre elmozdította a holtponról a patikaprivatizáció ügyét, s azzal, hogy önkormányzati tulajdonba adta a gyógyszertárakat, kezdetét vehette a patikaprivatizáció. Kényszer szülte átalakulás volt ez, hiszen a patikusok többségének nem kínálkozott más választása, mint belemenni a magánosításba, ami egyszersmind azt jelentette, hogy megvásárolták - meg kellett vásárolniuk - a saját munkahelyüket. Kalocsai Katalin • Díjcsapdába kerültek a gyógyszerészek Patikák albérletben Szentesi megoldás Szentesen a patikaprivatizációval kapcsolatos kérdések még tavaly november vetődtek fel, hiszen az akkori testületi ülésen tárgyalták először a kérdést. Persze már az első alkalom is feszültségekkel volt terhes, hiszen Tóthné dr. Erki Ilona előterjesztésében arra utalt, hogy a gyógyszertári dolgozók nehezményezik, hogy kiszorulnak a privatizálási körből. Később azonban kiderült: nem erről volt szó, hanem a magas bérleti díj szegte kedvét a patikusoknak. Az első körben beérkezett pályázatokat decembereben bírálták el a város vezetői. Ennek értelmében úgymond el is kelt a város két legforgalmasabb patikája. A Szentes központjában található nagy gyógyszertár privatizálási jogát Bugyi András nyerte el még tavaly decemberben, aki elképzelései szerint betéti társaság formájában kívánta tovább működtetni a patikát. A másik nagy forgalmú, orvosi rendelővel egy épületben található Klauzál utcai gyógyszertárra is érkezett jelentkező. A központi gyógyszertár másik patikusa, dr. Vargáné Eszes Edit adta be pályázatát, s nyerte el a privatizálási „ ">got. A gyógyszerészek nem tolongtak azonban a gyógyszertárakért, hiszen a két előbb említett patikára sem volt túl sok jelentkező, nem beszélve a város két kisebb forgalmú gyógyszertáráról a Nagyörvény és Rákóczi utcában, ahova senki nem jelezte privatizálási igényét. A két, akkor még nem privatizált patika vezetője nem kívánt nyilatkozni a kérdésben. A Nagyörvény és Rákóczi utcai gyógyszertárakra már az idén írták ki az új, nyílt pályázatot, melyet az elmúlt hét péntekjén tárgyalt a szentesi képviselőtestület. A Nagyörvény utcai gyógyszertárra kettő, a Rákóczi utcai gyógyszertárra egy jelentkező adta be igényét, mindhárman Szegedről. Szentesen ezzel lezajlott a gyógyszertárak privatizálása. H. A. Ötéves huzavona az állam és az önkormányzatok közötti pereskedés - után az idén befejeződött az egykor állami patikák és az ezeket működtető gyógyszertári központok java részének magánosítása. Az ország különböző megyéiben kétféleképpen zajlott a patikaprivatizáció. Egyes megyékben nem engedték elszakadni a patikákat a gyógyszertári központoktól, s közös részvénytársaságot hoztak létre a gyógyszertárakkal, más megyékben, így Csongrád megyében is, a gyógyszertárakat leválasztották a központokról és külön-külön privatizálták azokat. Csongrád megye 59 települési önkormányzata saját tulajdonába kapta a településén levő patikát, amit azután a település úgy privatizált, ahogyan jónak láttott. A megye 75 gyógyszertárának magánosítása más és más módon zajlott. Volt, ahol valódi magánosítás történt és eladták a patika tulajdonjogát, s volt - így Szegeden is -, ahol bérbe adták az egykori állami gyógyszertárak helyiségeit. Felemás magánosítás Valódi privatizáció akkor lett volna, ha az önkormányzat magánkézbe adja a gyógyszertárakat. Szeged város közgyűlése azonban úgy döntött, hogy bérbe adja a patikáit, igaz a bérleti jogért nem kértek egy fillért sem. Szegeden 21 gyógyszertárat privatizáltak. A helyiségeket bérleti díj ellenében adták át a gyógyszertárak dolgozóiból megalakult betéti társaságoknak illetve a patikavezetőknek. A berendezéseket, felszereléseket viszont az önkormányzat a könyv szerinti bruttó értéken eladta el a patikáknak. A berendezések ára 500 ezer és 1 millió forint között mozgott. Az önkormányzat Közigazgatási Irodája által kiállított számlák alapján 19 millió 185 ezer forint összes bruttó értékből már csak 400 ezer hiányzik. Egy patikavezető kért fizetési haladékot, s addig amíg nem rendezi tartozását használati díjat fizet a berendezési tárgyakért. Fizetésnap előtt a szegedi Kígyó gyógyszertárban sincs tömeg. (Fotó: Révész Róbert) Még olcsó a bérlet A privatizált patikák betetéti társaságainak a leltározást követő 30 napon belül kellettt kifizetniük a patika berenbezésének illetve gyógyszerkészletének árát. Erre a költségre az OTP Medicina hitelkeretéből 32 százalékos kamatra - 2 százalékos kezelési költséggel kaphattak kölcsönt, amit egy éven belül vissza kell téríteniük. Egyébként a hosszadalmas procedúrával járó személyi jog megszerzése legalább fél, háromnegyed évet vesz igénybe. Szegeden eddig mindössze három gyógyszerész jutott hozzá, kollégáit messze megelőzve a személyi joghoz. A Nyitra utcai, a Debreceni utcai és Dorozsmán a 48. utcai patika tulajdonosa kapta meg - a népjóléti miniszter aláírásával szentesített - személyi jogot biztosító okmányt. A bérleti szerződéseket a jogi és ügyrendi bizottság jóváhagyása után a polgármester kötötte meg a 21 szegedi gyógyszertári betéti társasággal illetve a patikavezetővel. A jelenlegi bérleti díjak vegyesek, mert más a tarifája a gyógyszertár eladóterének és más a raktárhelyiségnek. Az éves bérleti díjak 1600 forint és 2800 forint között mozognak négyzetméterenként. Az eltérő díjakat a patika helye, forgalma „okozza" , hiszen nyilván magasabb a körúton belüli patika bérleti díja, mint a külvárosban működőé. Az egyik belvárosi, 266 négyzetméteres patika négyzetméterenként fizetendő éves bérleti díja 2310 forint (vagyis évente nem egészen 615 ezer forint), míg egy külterületi gyógyszertártól 1600 forint négyzetméterenkénti bérleti díjat kérnek évente. A három magántulajdonú épületben működő gyógyszertár közül már csak egy az, amelyik bérleti jogviszonyban áll a tulajdonossal, a másik két patikavezető megvásárolta a házat, s így a benne levő patikát. Egy külvárosi, magánbérleményben levő privát patika vezetője négyzetméterenként 6000 forintot fizet évente a ház tulajdonosának. Közel háromszorosát annak, amennyit az önkormányzati tulajdonban levő belvárosi patikáért fizetnek. Jövőre új tarifák A városfejlesztési bizottság tavaly novemberi álláspontja szerint: a szegedi patikák jelenlegi bérleti díjai a piaci érték alatt vannak, és ezért csak 1996. december 31-ig tarthatók ezen az áron. A jövő év január elsejétől a piaci értékrendnek megfelelő bérleti díjat vezetnek be. Csongrád megye 75 önkormányzati tulajdonban levő patikájából 73 gyógyszertárat privatizáltak. A 2 nem magánosított patika: Tömörkényben 1 Hódmezővásárhelyen 1 Szeged 21 önkormányzati patikájából valamennyi magánkézbe került. A múlt év vége felé a Vásárhelyen működő hét patika közül mindössze négyet privatizáltak, háromra nem akadt vevő. Azóta eltelt egy kis idő, és nem csak a három facér gyógyszertár talált gazdára, de az immáron hét magánkézben lévő gyógyszertár mellett még három magánpatika is megnyitotta kapuit. Közülük az egyik legimpozánsabb, de mindenVásárhelyen tíz is megélhet (?) Hat éve még nagy üzlet lett volna a magánpatika tófi utcai Árpád Fejedelem Patika, amely havam • Vájom képes-e eltartani a tizedik patikát is a vásárhelyi piac? - kérdeztük Pappné Bába Andreát, a gyógyszertár tulajdonosát. - Abban az esetben, ha mind a tíz patika jó üzletpolitikával dolgozik, akkor, úgy hiszem, meg tudunk élni a piacon. Sajnos olyan tapasztalataink vannak - működésünk rövidke három hete alatt -, melyek arra engednek következtetni, hogy nem mindenki tartja be a játékszabályokat. Vásárhelyen például az terjedt el a patikánkról, hogy a közgyógyellátottakat nem szolgájuk ki. Pedig ez nem igaz, mi igyekszünk minden igényt kielégíteni, és még az országos hiánycikknek számító gyógyszereket is beszerezzük. De ez a kósza hír ennek ellenére is elég volt ahhoz, hogy a három hét alatt csak néhány közgyógyellátásra jogosult keresett fel minket, ők azonban megelégedve távozhattak. Mi még az állatgyógyászati igényeket is igyekszünk kielégíteni. • Hogyan mérték fel a piacot, amikor a patika megnyitásáról döntöttek ? - A megye első magángyógyszertárában, a szegedi Vasas Szent Péter gyógyszertárban dolgoztam három évig, és körülbelül tudtam, mire számíthatunk. A baj csak az volt, hogy Vásárhelyen nem folyamatosan zajlott a patikaprivatizáció, és ez alaposan megbolygatta a piacot. Hat éve még nagy üzlet lett volna a gyógyszertár üzemeltetése, most már csak a megélhetést várjuk tőle. Rajtam kívül egy patikus, két asszisztens és egy takarító dolgozik a patikában. Nem fogunk belőle meggazdagodni. • Vásárhelyen nem mindegyik patikát szakmabéli privatizálta. - Külöbséget kell tenni először is a privatizált és a magángyógyszertárak között. Voltak, akik működő patikát privatizálhattak vi-' szonylag kis pénzért. Mi egy teljesen új gyógyszertárat nyitottunk, ki kell alakitanunk az új vevőkört, és biztosttanunk a tárgyi feltételeket. Ez nekünk mindösszeAz Épületkezelő és Fenntartó Kft. ez év első felében dolgozza ki a szegedi privatizált gyógyszertárak piaci értékhez igazodó bérleti díjait. Verseny a létért Az ÉPF Kft. gazdasági osztályának vezetője, Soós Ferenc a tárgyalási alapnak szánt díjtételekről, mint javaslatról, s nem mint végleges díjakról tájékoztatott. A bérleti díjak megállapításakor a patika helyét és forgalmát veszik figyelembe, s az azonos területi övezetekben levő patikák hasonló bérleti díjat fognak fizetni. Száz százalékos bérletidíj-emelésre lehet számítani a belvárosi patikákban, ami azt jelenti, hogy mintegy 5 ezer forintos négyzetméterenkénti bérleti díjat kérnek évente. A külvárosi patikák esetében 30 százalékos emelést javasolnak, ami az emelés után kb. 3 ezer forintos négyzetméterenkénti bérleti díjat jelent évente. A gyógyszertár-tulajdonosok azt mondják, a bérleti díj emelését semmiképpen nem terhelik át a lakosságra, magyarán nem emelik, mert nem is emelhetik - a központilag megállapított gyógyszerárakat. A bérleti díj emelése a gyógyszerészeket sújthatja majd, hiszen az, aki nem tudja kigazdálkodni a költségeit, s-nem termel nyereséget könnyen megeshet, hogy patikabezárásra kényszerül. Vélhetően ezek nem a jó helyen levő, nagyforgalmú patikák lesznek. A verseny a fennmaradásért csak most kezdődik. Kalocsai Katalin sen körülbelül 15 milliónkba került, amelynek jelentős része hitel. Mégis, úgy éreztem, a kockázatot vállalnom kell, hiszen a családban én vagyok az ötödik gyógyszerész. És azt hiszem, szakmabéliként sokkal inkább magaménak tudhatom a patikát, mintha csak befektetésként kezelném. Sajnos, a vásárhelyi tapasztalatok nem minden esetben jók. Egy nevének elhallgatását kérő gyógyszerész, aki ugyancsak patikuscsalád szülötte, anyagiak hiányában nem privatizálhatta édesapja egykori patikáját, s bár fizetést most is kap az új tulajdonostól, nem dolgozhat, és április után a további sorsa is bizonytalan. fókusz Központból részvénytársaság • Tudósítónktól Az egykori Csongrád Megyei Gyógyszertári Központ részvénytársasággá alakult, Heliomed Gyógyszerkereskedelmi Rt. néven. Kiszorítottak • Munkatársunktól Szegeden a patikák gyógyszerészeinek még a privatizáció megkezdése előtt alá kellett írniuk egy nyilatkozatot arról, hogy az adott gyógyszertárban dolgozók részt kívánnak-e venni a gyógyszertár további működésében. E nyilatkozatban határozták el a dolgozók azt is, hogy hány százalékban tulajdonos a vezető, hány százalékban a többiek. Amíg az aláírásokkal ellátott nyilatkozat nem volt meg, addig az egykori Csongrád Megyei Gyógyszerész Kamara nem támogatta az úgynevezett személyi működtetői jog iránti kérelmet. Ugyanakkor az egykori Csongrád Megyei Gyógyszertári Központ vezetője elismerte, hogy volt olyan patika, ahol elmulasztották a gyes-en, gyed-en levő kollegák tájékoztatását, következésképpen kihagyták őket a privatizációból. Létszámstop • Tudósítónktól A patikaprivatizációból kiszorultak a kórházak, klinikák, kutató laborok, egyetemi intézetek gyógyszerészei és az úgynevezett pendliző, helyettesítő gyógyszerészek is. Nekik nem volt lehetőségük a magánosítás aktív részeseivé, az immáron mindenütt privát patikák résztulajdonosaivá válni. Voltak patikák, ahol nem minden kollegát akartak bevenni a patikát működtető betéti társaságba, s egyesek vagy bekönyörögték magukat, vagy a megyei főgyógyszerész segédletével „szereztek" maguknak belépési lehetőséget. Nem egy patikus helyzete a jövőben válik bizonytalanná, hiszen ott, ahol a forgalomhoz képest a megengedettnél kétszer, háromszor többen vannak, vélhetően létszámleépítés lesz. Polgármesteri gyógyszertár • Munkatársunktól Csongrád megye öt településén - Csanádpalotán, Apátfalván, Hódmezővásárhelyen, Makón és Mindszenten - döntöttek úgy, hogy eladják a helyi patikákat. Ezeken a településeken az önkormányzatok többéves futamidőre részletfizetést tettek lehetővé a patikát megvásárló gyógyszerészeknek, s a kölcsönért nem számolnak fel kamatot. Tömörkény az egyetlen település, ahol a patikabezárás veszélye fenyeget, hiszen a település polgármestere az édesanyja számára-nevére kívánta megvásárolni - majd kiadni - az időközben jó magasra felsrófolt árú helyi patikát, amire pályázott az ott dolgozó gyógyszertárvezető is. A vezetőgyógyszerész a felvert patikaár láttán elállt vételi szándékától, s otthagyta a patikát.