Délmagyarország, 1996. április (86. évfolyam, 77-101. szám)

1996-04-18 / 91. szám

CSÜTÖRTÖK 1996. ÁPR. 18. A VÁROS 7 % *u>. <tJl * -s-** • Felszámolják a Dél-Gobona Rt-t? A bűnös Izabella A kommunizmus kísértete: felőrölte a céget. (Fotó: Enyedi Zoltán) Szegedi zónapénz jjgy tűnik nekem, zónásodunk. Nem, nem a keve­U sebb pénzűeknek szánt békebeli zónaadagok vál­tak ismét divatossá a vendéglátásban (sajnos). A sze­gedi zónaspecialitás sajátos módon került az „étla­punkra". A városlakó „eszi, nem eszi, nem kap mást" képviselőtestületi gondolkodásmód és döntés alapján klnáltatott meg vele. És mára már oly' drasztikus, kényszerítő eme „kínálás", hogy biz fuldoklik tőle a választópolgár - s nem akarja enni Nehezen emészhető ugyanis, hogy ha azt paran­csolják, fizessen; a pénzéért meg nem kap semmit. Ve­gyen csak zónás parkolójegyeket, az áráért az autós nem kap semmit se, pénze a városi önkormányzat köz­lekedési cégéé. Annak illetékesei azt mondják, a több tízmilliós bevételből a tömegközlekedést fejlesztik majd, például villamosokat vesznek. Ezt mondta mi­nap egy reggeli rádióműsorban az önkormányzat ille­tékes bizottságának elnöke is. (Az autósok „zónapén­zén" tehát nem az autósoknak lehet jobb, például az út a városban, hanem a gyalogosoknak újabb villamos - mit mondjak, néprétegek közötti ellentét szítására nem kutyaütő metódus...) Ugyanabban a műsorban azt is mondta az önkor­mányzati bizottság elnöke, hogy a város másik cége, a környezetgazdálkodási, pénzügyi nehézségekkel birkó­zik (ezért drágák a szolgáltatásai, szemetes a város), és nagyon sokba kerül neki az útburkolati jelek felfesté­se. Vagyis: a kht.-nak nincs elég pénze, ezért slalo­moznak az autósok életveszélyben hetek óta például a nagykörúton. Biztonságukat szolgáló burkolati jelek felfestésére az általuk parkolási díjként befizetett tíz­milliókból sem jut, azokat a milliókat az SZKT kapja, villamosra. M ert az SZKT tartozik abba a „zónába", ahová a pénz befolyik. A Környezetgazdálkodási Kht. meg nem abba tartozik. Hogy a zónagáton átcsorog­hatna némi pénz, mondjuk útburkolati jelekre, a tö­meges közlekedés(!) biztonságosabbá tételére? Nos, úgy tűnik, ez a „zónaadag", a rugalmasság, a körülte­kintés nincs az önkormányzati étlapon. Tisztelettel megkínálnám vele ezúton az illetékese­ket (s nem is kérek érte ötletdíjat, se izraelit, se miskol­cit). Szabó Magdolna • Ötvenhatos emlékmű Elhalasztották a döntést • Munkatársunktól A szegedi önkormányzat kulturális bizottsága keddi ülésén úgy döntött, hogy (egyelőre) nem dönt ötven­hatosszobor-ügyben. A bi­zottság tagjai úgy határoz­tak: addig nem tesznek ja­vaslatot az alkotó személyé­re, amfg nem ismerik a bi­zottság munkáját segftő kul­turális tanácsadótestület és képzőművészeti kollégium, valamint a lakosság vélemé­nyét. Szilvásy László bizott­sági elnök elmondta: az em­lítettek véleményének figye­lembevételével április 30-án hozzák meg döntésüket. A közgyűlés várhatóan május 2-án dönt arról, hogy a ki­lenc beérkezett pályamunka közül melyiket kívánja meg­valósítani. A hét pályázó: Melocco Miklós, Varga Imre, Szath­máry Gyöngyi, Kalmár Már­ton, Popovics Lőrinc, Kligl Sándor és Fritz Mihály. Csak emlékeztetőül: a tízta­gú szakmai zsűri Melocco Miklós '56-os szobortervét tartja a legjobbnak. A város polgárai április 26-ig tekint­hetik meg az ötvenhatos ma­kett-terveket a Móra Ferenc Múzeum előcsarnokában. Véleményüket ugyanitt fog­lalhatják írásba. Szilvásy László szerint, ha május 2­án nem is, de május 21-ig, Szeged napjáig mindenkép­pen fény derül a győztes személyére. Megbízható helyről származó információink szerint napok kérdése, hogy hivatalosan is be­jelentsék: felszámolják a Dél-Gabona Rt.-t. Azt követően, hogy a cég öt év után az első nyeresé­ges esztendőt zárta 1995-ben, s hogy gaz­dálkodását számszaki­lag sikerült helyrehoz­nia. Dr. T rá ser Ferenc, a Dél-Gabona Rt. vezér­igazgatója egyelőre nem kívánta sem cáfolni, sem megerősíteni az értesü­lést. A vezérigazgató korábbi A vendéglátó vállalat tavaly augusztusban in­tett búcsút egykori menő szórakozóhelyének, vendéglőjének az újsze­gedi ligetben lévő Viga­dónak. Az ingatlant a korábbi szerződéses üzemeltető vásárolta meg 6 millió forint érté­kű kárpótlási jegyért. A kert már harmadik éve zárva. Új gazdája egye­lőre nem kíván nyilat­kozni róla, milyen sorsot szán a lepusztult ven­déglőnek, hajléktalanok tanyájának. Gyermekükkel, unokájuk­kal sétálgató szülők, nagy­szülők jegyzik meg a liget­ben a szebb napokat látott Vigadóra pillantva: - Iste­nem, mivé lett, pedig milyen szép estéket töltöttünk itt. Micsoda bulik és .micsoda idők voltak azok! Felért egy hétvégi programmal, ha ide kirándult a család. Amíg a gyerekek elszopo­gatták a bambijukat, addig az apu lejtett egyet a mamá­val. A Kristály játszott meg a Sárgaingesek. Innen far­merben és színes ingben sem nézték ki az embert. A föl­dön ülve is ihatta a korsós sört. Itt mindenki összefu­tott, aki számított a város­ban. Az ősök is mesélhetnének hasonló élményekről, hiszen a Vigadó sörkertet 1883-ban nyitották meg. (A ligetet, vagy ahogyan sokan nevez­ték, nevezik, a „lizsét" báró Reitzenstein Vilmos, olasz ezredes 1858-ban kezdte az­zá tenni, ami.) De félre a nosztalgiával! Lássuk a valóságot. Az épü­let teljesen lepusztult. Abla­kait kitörték. Nem szívesen fordulna meg estefelé erre az ember. Se muzsika, se ven­déglátás. Csak egy romos „Villa Negra", ami nem apá­cazárda. Utoljára hajléktala­nyilatkozataiból már kide­rülhetett, hogy az eseménye­ket 1992 januárjáig kell visszapörgetni, amikor átad­ták az Izabella-malmot, vagyis pontot tettek annak a szocialista nagyberuházás­nak a végére, amelyet még az előző rendszer megalo­mániája segített világra. Ak­kor már mindenki tudta: nagy hiba volt belevágni az építkezésbe, hiszen sosem volt szükség ekkora monst­rumra. Ráadásul az építke­zésre fölvett hiteleket ­amelyek nagysága a kama­tokkal együtt meghaladta az 1 milliárd forintot - egy­nok vittek életet a falak kö­zé. , A megyei vendéglátó vál­lalat végelszámolójától, Éri Ferenctől megtudtuk, hogy a Vigadót tavaly augusztusban adták el az addigi szerződé­ses bérlőnek. - Meg akartuk pályáztatni és nyílt árverésen értékesíte­ni, mivel a bérlő egy sze­zont kihagyott az üzemelte­tésben - magyarázta. - Ám az ÁVÜ Marosi úrnak adott igazat. Ő - az előprivatizá­ció játékszabályai szerint ­élt az elővásárlási jogával. részt vissza kellett fizetni, másrészt miattuk „örök élet­re" hitelképtelenné vált a cég. Öt évig táncolt pengeélen a még mindig állami tulaj­donban lévő Dél-Gabona Rt. (A gazdálkodás nehéz körül­ményeiről rendszeresen be­számoltunk lapunkban.) Eközben sikerült évről évre felezni a veszteség összegét. Miközben olyan nem várt események következtek be, mint a Szentesi Baromfi Rt. felszámolása, amikor is ott­ragadt a gabonások 168 mil­liója. A hivatalosan meg nem erősített felszámolás hí­Gyakorlatilag a tervezett ki­kiáltási áron jutott hozzá. • Mennyiért kelt el a Vi­gadó, amely '93 őszén zárt be? - A privatizációs költség 900 ezer forint volt kész­pénzben, a vételárat, a 6 mil­lió forintot kárpótlási jegy­ben tették le. Úgy tűnik, hogy ez potom pénz 1500 négyzetméteres ingatlanért ilyen frekventált helyen. Ám azt tudni kell, hogy az épület nullára íródott. A területen meg nem csinálhat bármit a tulajdonos, csak azt, amit az re információink szerint ab­ban a helyzetben érkezett, amikor a költségek és a be­vételek végre egyensúlyba kerültek. Az egyik hitelező azonban úgy döntött: nem vár tovább. A cég feltételezéseink szerint kimászhatott volna a kátyúból, ha csökken a búza ára. A 24-25 ezres tonnán­kénti ár azonban megpecsé­telte a sorsát. Az rt. ugyanis nem jutott kölcsönökhöz, a kenyérgabonát pedig hónap­ról hónapra az aktuális napi áron vásárolta. Fekete Klára önkormányzat engedélyez a számára. • És mit engedélyez? ­tudakoltuk Nagypál Mik­lóstól, a műszaki iroda vezetőjétől. - Marosi Péternek lehető­sége van arra, hogy helyreál­lítsa a Vigadót és vendégló­ként üzemeltesse - válaszol­ta. - Ha viszont bármit vál­toztatni akar annak profilján, avagy bővítené, ahhoz már engedélyt kell kérnie. Az vi­szont biztos, hogy így, le­pusztulva nem maradhat ott a liget közepén. Pályázati felhívás Informatikai rendszermenedzser munkakör betöltésére aktív, sikeresen működő, szegedi székhelyű szolgáltatótársaság olyan kvalifikált, rátermett munkatársat keres, aki komplett információs rendszer kialakításában és bevezetésében alkotó, felelős részt vállal. Alkalmazási feltételek: - szakirányú (műszaki, számítástechnikai) egyetemi végzettség - legalább 5 éves szakmai gyakorlat - felsőfokú francia nyelvtudás - referenciával igazolható kiváló szervezőkészség - erkölcsi bizonyítvány. Pályázni 1996. április 30-ig lehet, a szakmai önéletrajz és az iskolai végzettséget igazoló bizonyítványmásolatok egyidejű elküldésével. A jelentkezéseket kéljük a Sajtóházba eljuttatni. Jelige: „Expérience" • A tulajdonos titkolódzik Vigadósirató A köszönés már jó ideje aktuális. Vajon mikor fogadják újra a vendégeket? (Fotó: Gyenes Kálmán) • Kötelezik a felújításra? - Vagy arra, vagy a le­bontásra. • Elég furcsa, hogy a 20 hektáros terület közepé­ből 1500 négyzetmétert kiszakítanak magántulaj­donnak. Az önkormány­zat éppen most vásárolta meg pályázattal a Vigadó melleti sportlétesítménye­ket. Mi lesz akkor, ha a városnak szüksége lenne erre a területre az egysé­ges „ligetarculat" érdeké­ben? Esetleg alkudozni kezdenek a tulajdonossal? - Még az is előfordulhat ­jegyezte meg az irodavezető. A tulajdonostól azt kíván­tuk megtudni egyebek mel­lett: mi a terve az ingatlan­nal, mikorra-újítja fel, eset­leg lebontja, mit üzen azok­nak, akik spekulációt sejte­nek a vásárlás mögött? Marosi Péter nem adott lehetőséget arra, hogy kérdé­seinket feltegyük. A szabad­időközpont szó kiszaladt a száján, majd így folytatta. - Társaimmal úgy döntöt­tünk, nem kívánunk egye­lőre nyilatkozni az ügyben ­közölte kurtán a telefonban. - Azért sem, mert a vidám­park ügyét is nagyon hánya­veti módon kezelték a képvi­selők. Az elképzelés marad­jon még tulajdonosi titok. Ha a jövőről nem tudha­tunk meg semmit, akkor ka­nyarodjunk megint vissza a múltba, a századfordulóhoz. Miként csalogatta Krömel Mihály népkerti vendéglőjé­be a szegedieket? „Az uj kö­röndben minden vasár- és ünnepnap délutánján népies tánczmulatság; e mellett al­konyatkor naponkint jó nép­zene az első zenekarok ál­tal... Teríték szerint ebédek, ozsonnák és vacsorák bár­mely órán elfogtatnak." Ez utóbbi egyelőre csu­pán a hajlaktalanokra vonat­kozik. V. Fekete Sándor Az ÉTE közgyűlése • Tudósítónktál Az Építéstudományi Egyesület Csongrád megyei csoportja ma, csütörtökön délután 14.30 órai kezdettel tartja meg közgyűlését a sze­gedi MTESZ-székház II. emeletén, a 16-os számú ter­mében. Kincses György, az ÉTE Csongrád megyei titká­rának tájékoztatása szerint a program a következők sze­rint alakul: vezetőségi beszá­moló, az 1995. évi munka értékelése; az idei munka­terv megvitatása és elfog­adása; szervezeti, szervezési és gazdálkodási kérdések megbeszélése; hozzászólá­sok, javaslatok. A rendezők minden ér­deklődőt szívesen látnak az ÉTE közgyűlésén. Diáknap • Munkatársunktól A 624. sz. Ipari Szakmun­kásképző Iskola április 19­én, pénteken tartja hagyomá­nyos diáknapját. A program­ban egyebek mellett sakk­verseny, színházi előadás, divat-, aerobic-, kötélugró­és karatebemutató szerepel. De egy vetélkedő keretében megválasztják az iskola leg­szebb, legokosabb és legü­gyesebb Sziporkáját és Me­nő Manóját is. A 8-tól 14 óráig tartó rendezvény a Zsomboys együttes koncert­jével zárul.

Next

/
Thumbnails
Contents