Délmagyarország, 1996. április (86. évfolyam, 77-101. szám)
1996-04-18 / 91. szám
CSÜTÖRTÖK 1996. ÁPR. 18. A VÁROS 7 % *u>. <tJl * -s-** • Felszámolják a Dél-Gobona Rt-t? A bűnös Izabella A kommunizmus kísértete: felőrölte a céget. (Fotó: Enyedi Zoltán) Szegedi zónapénz jjgy tűnik nekem, zónásodunk. Nem, nem a keveU sebb pénzűeknek szánt békebeli zónaadagok váltak ismét divatossá a vendéglátásban (sajnos). A szegedi zónaspecialitás sajátos módon került az „étlapunkra". A városlakó „eszi, nem eszi, nem kap mást" képviselőtestületi gondolkodásmód és döntés alapján klnáltatott meg vele. És mára már oly' drasztikus, kényszerítő eme „kínálás", hogy biz fuldoklik tőle a választópolgár - s nem akarja enni Nehezen emészhető ugyanis, hogy ha azt parancsolják, fizessen; a pénzéért meg nem kap semmit. Vegyen csak zónás parkolójegyeket, az áráért az autós nem kap semmit se, pénze a városi önkormányzat közlekedési cégéé. Annak illetékesei azt mondják, a több tízmilliós bevételből a tömegközlekedést fejlesztik majd, például villamosokat vesznek. Ezt mondta minap egy reggeli rádióműsorban az önkormányzat illetékes bizottságának elnöke is. (Az autósok „zónapénzén" tehát nem az autósoknak lehet jobb, például az út a városban, hanem a gyalogosoknak újabb villamos - mit mondjak, néprétegek közötti ellentét szítására nem kutyaütő metódus...) Ugyanabban a műsorban azt is mondta az önkormányzati bizottság elnöke, hogy a város másik cége, a környezetgazdálkodási, pénzügyi nehézségekkel birkózik (ezért drágák a szolgáltatásai, szemetes a város), és nagyon sokba kerül neki az útburkolati jelek felfestése. Vagyis: a kht.-nak nincs elég pénze, ezért slalomoznak az autósok életveszélyben hetek óta például a nagykörúton. Biztonságukat szolgáló burkolati jelek felfestésére az általuk parkolási díjként befizetett tízmilliókból sem jut, azokat a milliókat az SZKT kapja, villamosra. M ert az SZKT tartozik abba a „zónába", ahová a pénz befolyik. A Környezetgazdálkodási Kht. meg nem abba tartozik. Hogy a zónagáton átcsoroghatna némi pénz, mondjuk útburkolati jelekre, a tömeges közlekedés(!) biztonságosabbá tételére? Nos, úgy tűnik, ez a „zónaadag", a rugalmasság, a körültekintés nincs az önkormányzati étlapon. Tisztelettel megkínálnám vele ezúton az illetékeseket (s nem is kérek érte ötletdíjat, se izraelit, se miskolcit). Szabó Magdolna • Ötvenhatos emlékmű Elhalasztották a döntést • Munkatársunktól A szegedi önkormányzat kulturális bizottsága keddi ülésén úgy döntött, hogy (egyelőre) nem dönt ötvenhatosszobor-ügyben. A bizottság tagjai úgy határoztak: addig nem tesznek javaslatot az alkotó személyére, amfg nem ismerik a bizottság munkáját segftő kulturális tanácsadótestület és képzőművészeti kollégium, valamint a lakosság véleményét. Szilvásy László bizottsági elnök elmondta: az említettek véleményének figyelembevételével április 30-án hozzák meg döntésüket. A közgyűlés várhatóan május 2-án dönt arról, hogy a kilenc beérkezett pályamunka közül melyiket kívánja megvalósítani. A hét pályázó: Melocco Miklós, Varga Imre, Szathmáry Gyöngyi, Kalmár Márton, Popovics Lőrinc, Kligl Sándor és Fritz Mihály. Csak emlékeztetőül: a tíztagú szakmai zsűri Melocco Miklós '56-os szobortervét tartja a legjobbnak. A város polgárai április 26-ig tekinthetik meg az ötvenhatos makett-terveket a Móra Ferenc Múzeum előcsarnokában. Véleményüket ugyanitt foglalhatják írásba. Szilvásy László szerint, ha május 2án nem is, de május 21-ig, Szeged napjáig mindenképpen fény derül a győztes személyére. Megbízható helyről származó információink szerint napok kérdése, hogy hivatalosan is bejelentsék: felszámolják a Dél-Gabona Rt.-t. Azt követően, hogy a cég öt év után az első nyereséges esztendőt zárta 1995-ben, s hogy gazdálkodását számszakilag sikerült helyrehoznia. Dr. T rá ser Ferenc, a Dél-Gabona Rt. vezérigazgatója egyelőre nem kívánta sem cáfolni, sem megerősíteni az értesülést. A vezérigazgató korábbi A vendéglátó vállalat tavaly augusztusban intett búcsút egykori menő szórakozóhelyének, vendéglőjének az újszegedi ligetben lévő Vigadónak. Az ingatlant a korábbi szerződéses üzemeltető vásárolta meg 6 millió forint értékű kárpótlási jegyért. A kert már harmadik éve zárva. Új gazdája egyelőre nem kíván nyilatkozni róla, milyen sorsot szán a lepusztult vendéglőnek, hajléktalanok tanyájának. Gyermekükkel, unokájukkal sétálgató szülők, nagyszülők jegyzik meg a ligetben a szebb napokat látott Vigadóra pillantva: - Istenem, mivé lett, pedig milyen szép estéket töltöttünk itt. Micsoda bulik és .micsoda idők voltak azok! Felért egy hétvégi programmal, ha ide kirándult a család. Amíg a gyerekek elszopogatták a bambijukat, addig az apu lejtett egyet a mamával. A Kristály játszott meg a Sárgaingesek. Innen farmerben és színes ingben sem nézték ki az embert. A földön ülve is ihatta a korsós sört. Itt mindenki összefutott, aki számított a városban. Az ősök is mesélhetnének hasonló élményekről, hiszen a Vigadó sörkertet 1883-ban nyitották meg. (A ligetet, vagy ahogyan sokan nevezték, nevezik, a „lizsét" báró Reitzenstein Vilmos, olasz ezredes 1858-ban kezdte azzá tenni, ami.) De félre a nosztalgiával! Lássuk a valóságot. Az épület teljesen lepusztult. Ablakait kitörték. Nem szívesen fordulna meg estefelé erre az ember. Se muzsika, se vendéglátás. Csak egy romos „Villa Negra", ami nem apácazárda. Utoljára hajléktalanyilatkozataiból már kiderülhetett, hogy az eseményeket 1992 januárjáig kell visszapörgetni, amikor átadták az Izabella-malmot, vagyis pontot tettek annak a szocialista nagyberuházásnak a végére, amelyet még az előző rendszer megalomániája segített világra. Akkor már mindenki tudta: nagy hiba volt belevágni az építkezésbe, hiszen sosem volt szükség ekkora monstrumra. Ráadásul az építkezésre fölvett hiteleket amelyek nagysága a kamatokkal együtt meghaladta az 1 milliárd forintot - egynok vittek életet a falak közé. , A megyei vendéglátó vállalat végelszámolójától, Éri Ferenctől megtudtuk, hogy a Vigadót tavaly augusztusban adták el az addigi szerződéses bérlőnek. - Meg akartuk pályáztatni és nyílt árverésen értékesíteni, mivel a bérlő egy szezont kihagyott az üzemeltetésben - magyarázta. - Ám az ÁVÜ Marosi úrnak adott igazat. Ő - az előprivatizáció játékszabályai szerint élt az elővásárlási jogával. részt vissza kellett fizetni, másrészt miattuk „örök életre" hitelképtelenné vált a cég. Öt évig táncolt pengeélen a még mindig állami tulajdonban lévő Dél-Gabona Rt. (A gazdálkodás nehéz körülményeiről rendszeresen beszámoltunk lapunkban.) Eközben sikerült évről évre felezni a veszteség összegét. Miközben olyan nem várt események következtek be, mint a Szentesi Baromfi Rt. felszámolása, amikor is ottragadt a gabonások 168 milliója. A hivatalosan meg nem erősített felszámolás híGyakorlatilag a tervezett kikiáltási áron jutott hozzá. • Mennyiért kelt el a Vigadó, amely '93 őszén zárt be? - A privatizációs költség 900 ezer forint volt készpénzben, a vételárat, a 6 millió forintot kárpótlási jegyben tették le. Úgy tűnik, hogy ez potom pénz 1500 négyzetméteres ingatlanért ilyen frekventált helyen. Ám azt tudni kell, hogy az épület nullára íródott. A területen meg nem csinálhat bármit a tulajdonos, csak azt, amit az re információink szerint abban a helyzetben érkezett, amikor a költségek és a bevételek végre egyensúlyba kerültek. Az egyik hitelező azonban úgy döntött: nem vár tovább. A cég feltételezéseink szerint kimászhatott volna a kátyúból, ha csökken a búza ára. A 24-25 ezres tonnánkénti ár azonban megpecsételte a sorsát. Az rt. ugyanis nem jutott kölcsönökhöz, a kenyérgabonát pedig hónapról hónapra az aktuális napi áron vásárolta. Fekete Klára önkormányzat engedélyez a számára. • És mit engedélyez? tudakoltuk Nagypál Miklóstól, a műszaki iroda vezetőjétől. - Marosi Péternek lehetősége van arra, hogy helyreállítsa a Vigadót és vendéglóként üzemeltesse - válaszolta. - Ha viszont bármit változtatni akar annak profilján, avagy bővítené, ahhoz már engedélyt kell kérnie. Az viszont biztos, hogy így, lepusztulva nem maradhat ott a liget közepén. Pályázati felhívás Informatikai rendszermenedzser munkakör betöltésére aktív, sikeresen működő, szegedi székhelyű szolgáltatótársaság olyan kvalifikált, rátermett munkatársat keres, aki komplett információs rendszer kialakításában és bevezetésében alkotó, felelős részt vállal. Alkalmazási feltételek: - szakirányú (műszaki, számítástechnikai) egyetemi végzettség - legalább 5 éves szakmai gyakorlat - felsőfokú francia nyelvtudás - referenciával igazolható kiváló szervezőkészség - erkölcsi bizonyítvány. Pályázni 1996. április 30-ig lehet, a szakmai önéletrajz és az iskolai végzettséget igazoló bizonyítványmásolatok egyidejű elküldésével. A jelentkezéseket kéljük a Sajtóházba eljuttatni. Jelige: „Expérience" • A tulajdonos titkolódzik Vigadósirató A köszönés már jó ideje aktuális. Vajon mikor fogadják újra a vendégeket? (Fotó: Gyenes Kálmán) • Kötelezik a felújításra? - Vagy arra, vagy a lebontásra. • Elég furcsa, hogy a 20 hektáros terület közepéből 1500 négyzetmétert kiszakítanak magántulajdonnak. Az önkormányzat éppen most vásárolta meg pályázattal a Vigadó melleti sportlétesítményeket. Mi lesz akkor, ha a városnak szüksége lenne erre a területre az egységes „ligetarculat" érdekében? Esetleg alkudozni kezdenek a tulajdonossal? - Még az is előfordulhat jegyezte meg az irodavezető. A tulajdonostól azt kívántuk megtudni egyebek mellett: mi a terve az ingatlannal, mikorra-újítja fel, esetleg lebontja, mit üzen azoknak, akik spekulációt sejtenek a vásárlás mögött? Marosi Péter nem adott lehetőséget arra, hogy kérdéseinket feltegyük. A szabadidőközpont szó kiszaladt a száján, majd így folytatta. - Társaimmal úgy döntöttünk, nem kívánunk egyelőre nyilatkozni az ügyben közölte kurtán a telefonban. - Azért sem, mert a vidámpark ügyét is nagyon hányaveti módon kezelték a képviselők. Az elképzelés maradjon még tulajdonosi titok. Ha a jövőről nem tudhatunk meg semmit, akkor kanyarodjunk megint vissza a múltba, a századfordulóhoz. Miként csalogatta Krömel Mihály népkerti vendéglőjébe a szegedieket? „Az uj köröndben minden vasár- és ünnepnap délutánján népies tánczmulatság; e mellett alkonyatkor naponkint jó népzene az első zenekarok által... Teríték szerint ebédek, ozsonnák és vacsorák bármely órán elfogtatnak." Ez utóbbi egyelőre csupán a hajlaktalanokra vonatkozik. V. Fekete Sándor Az ÉTE közgyűlése • Tudósítónktál Az Építéstudományi Egyesület Csongrád megyei csoportja ma, csütörtökön délután 14.30 órai kezdettel tartja meg közgyűlését a szegedi MTESZ-székház II. emeletén, a 16-os számú termében. Kincses György, az ÉTE Csongrád megyei titkárának tájékoztatása szerint a program a következők szerint alakul: vezetőségi beszámoló, az 1995. évi munka értékelése; az idei munkaterv megvitatása és elfogadása; szervezeti, szervezési és gazdálkodási kérdések megbeszélése; hozzászólások, javaslatok. A rendezők minden érdeklődőt szívesen látnak az ÉTE közgyűlésén. Diáknap • Munkatársunktól A 624. sz. Ipari Szakmunkásképző Iskola április 19én, pénteken tartja hagyományos diáknapját. A programban egyebek mellett sakkverseny, színházi előadás, divat-, aerobic-, kötélugróés karatebemutató szerepel. De egy vetélkedő keretében megválasztják az iskola legszebb, legokosabb és legügyesebb Sziporkáját és Menő Manóját is. A 8-tól 14 óráig tartó rendezvény a Zsomboys együttes koncertjével zárul.