Délmagyarország, 1996. április (86. évfolyam, 77-101. szám)

1996-04-17 / 90. szám

2 KÜLFÖLD SZERDA, 1996. ÁPR. 17. Clinton (is) elindult A választási kampány közepén Bili Clinton kézen fogta Hillaryt, a felségét, és elindult Ázsiába. Késztetése egyértelmű: a mérsékelt belpolitikai ered­mények után, a Boszniában akadozó béketeremtés és újjáépítési nehézségek ismeretében, újra magáfa akarja vonni a figyelmet. Mert a külpolitikában lehet igazán látványos dolgokat művelni. Ezt jól tudja a Fe­hér Ház lakója is. Persze, nem szabad elbagatellizálni a dolgot. Ez az ázsiai út igen komoly kérdések (vagy inkább problé­mák) tárgyalását hivatott nyélbe ütni, mégpedig abban a térségben, amelyben manapság igen furcsa dolgok történnek. A kommunista Phenjan ugyanis a közel­múltban felmondta a két Korea közötti 1953-ban alá­írt tűzszüneti megállapodást, Kína nemrégiben látvá­nyos hadgyakorlatot tartott Tajvan közelében (véletle­nül éppen akkor, amikor a szigeten választásokat tar­tottak...), az oroszoknál pedig szintén kampányolnak, elnökválasztás lesz júniusban, amelynek végkimenete­le nem mellékes az amerikaiak számára sem. Egyszóval van gond bőven. Az amerikai elnök ázsi­ai körútjának első állomásán máris építő jellegű ja­vaslattal állt elő: négyoldalú tárgyalásokat kezdemé­nyez, s ezen a két Korea, Kína és az Egyesült Államok venne részi. Azt is igyekezett hangsúlyozni az amerikai elnök, hogy szívügyük Dél-Korea biztonsága. Ez nyil­vánvalóan üzenetet is jelentett egyben az észak-koreai rezsimnek, amely az országban lévő nyomorúságos állapotok (éhínség, prostitúció és a bűnözés elterjedé­se) miatt az elmúlt hetekben - figyelemelterelő szán­dékkal - igen veszélyes lépésekre szánta el magát: ka­tonai erővel próbálja megfélemlíteni a déli szomszé­dot. A következő állomás Japán. Clinton az ötödik ame­rikai elnök - Gerald Ford, Carter, Reagan, Bush után aki a Felkelő nap országába látogat. A megbe­szélés témáját itt is a biztonságpolitikai kérdések képe­zik, amelyek - japán közlés szerint - nem csak a szi­getország védelmét, hanem az egész Csendes-óceáni térség stabilitását hivatott előmozdítani. Hogy a harmadik állomáson, Oroszországban mi lesz a téma, az sem lehet titok: Jelcin újraválasztásá­nak támogatása. Az amerikaiak ugyan nem biztosak abban, hogy éppen a jólfésült mostani elnök a legjobb jelölt egy ekkora ország vezetésére, de az elnökjelöltek listáját végig böngészve, újfent rájönnek: azok között mégis Jelcin a legjobb... C intőn utazik, a mosoly nem hervad le az arcáról, s közben arra gondol, hogy: mennyi probléma van ebben a világban! De azért mégis jó elnöknek lenni. Ezért is indult el (ő is) az elnöki székért folytatott harcban. I^het, hogy az ázsiai körút újabb szavazato­kat hoz a számára? <{eMrUÍ Orosz jelöltek • Moszkva (MTI) Lezárult az orosz elnök­választási kampány első sza­kasza. Kedd estig kellett a jelölteknek leadniuk az indu­lásukat támogató legalább egymillió aláírást. Négy biz­tos induló van, miután Jelcin elnököt, a kommunista Zju­ganovot, a szélsőjobboldali Zsirinovszkijt és Gorbacsov exelnököt már bejegyezte a központi választási bizott­ság. Bili Clinton és Kim Jung Szam. (MTI Telefotó) • Tokió (MTI) Négyoldalú tárgyalá­sokat javasolt a koreai tartós béke megterem te­sére Bili Clinton amerikai és Kim Jung Szam dél­koreai elnök. A két vezető kedden a dél-koreai Csedzsu szigetén találkozott. Tárgyalásukról kiadott nyolcpontos közös közleményük szerint az 1953-ban aláírt, Phenjanban érvénytelennek tekintett tűz­szüneti megállapodást a négyoldalú tárgyalások ered­ményeként megkötendő bé­keszerződés válthatná fel. Ezeken a tárgyalásokon a ja­vaslat szerint a két Korea, az Egyesült Államok és Kína venne részt. Az amerikai el­nök Csedzsu szigetén újból megerősítette, hogy az Egye­sült Államok garanciát vállal Dél-Korea biztonságára. Bili Clinton és Kim Jung Szam elutasította azt a phen­jani követelést, hogy csak az Egyesült Államok és Észak­Korea tárgyaljon egymással a rendezésről. A négyoldalú tárgyalás abban jelent újdon­ságot, hogy lényegében a két Korea tárgyalna, a nagyha­talmak csak segítséget nyúj­tanának, mivel a „félsziget tartós békéjét a koreai nép­nek kell megteremtenie". Amíg nem jön létre a tartós béke, a tűzszüneti egyez­ménynek érvényben kell ma­radnia - szögezték le. A hírek szerint ezt az ere­detileg Szöulból származó javaslatot Washington már eljuttatta Phenjanba. Japán és Oroszország az előzetes diplomáciai egyez­tetéseken támogadta az el­képzelést, s Moszkva jelezte, hogy valamilyen formában szeretne bekapcsolódni a tár­gyalásokba. Bili Clinton kedden már tovább utazott Japánba, ahol szintén a biz­tonsági kérdések állnak tárgyalásai középpontjában. A két ország vezetői várható­an kibővítik a négy évtizede érvényben lévő japán-ameri­kai biztonsági szerződést. Az a szándék vezérli a két felet, hogy az együttműködés ne csak Japán védelmét szolgál­ja, hanem „az ázsiai és a csendes-óceáni biztonságot, sőt, a világ békéjét is" - je­lentette ki kedden Ikeda Ju­kihiko japán külügyminisz­ter. Hány napos lesz a háború? • Jeruzsálem, Tirusz, Bejrút (MTI) Két libanoni katonát ölt meg kedden reggel a libano­ni Vádi Dzsilo közelében egy izraeli helikopter. Ugyancsak az izraeli légierő rakétákkal lőtte Bejrút déli elővárosait, amelyekbe az Izrael ellen harcoló fegyve­res csoportok fészkelték be magukat. Az Irán-barát Hez­bollah-gerillák ugyanakkor háromszor is támadást intéz­tek észak-izraeli célpontok ellen. A Tirusz (Szúr) kör­nyéki Vádi Dzsilo körzeté­ben helikopterről páncéltörtő rakétával megölt libanoni katonák személyében a liba­noni hadsereg első ízben szenvedett emberveszteséget azóta, hogy az izraeli hadse­reg akciókba kezdett. Az izraeli hadsereg előző­leg felszólította a Tirusz kör­nyéki falvak valamennyi la­kóját, hogy hagyják el lakhe­lyüket, és azzal fenyegető­zött: lőni fog minden gyanús járműre. Mint ilyenre figyelt fel az izraeli helikopter a li­banoni katonák járművére, amelyet először igyekezett kilőni. Mikor annak utasai egy épületbe menekültek, a helikopter kilőtte a halált okozó rakétát. • Kairó (MTI) Jasszer Arafat palesztin vezető kedden Kairóban Hoszni Mubarak egyiptomi elnökkel megvitatta a dél-li­banoni helyzetet - az izraeli légitámadások problémáját -, valamint a palesztin ön­kormányzat kiterjesztésének útjában álló akadályokat. A találkozó után Amr Musza egyiptomi külügyminiszter lényegében arra szorítkozott, hogy megerősítette: kormá­nya szerint Dél-Libanonban tűzszünetet kell elrendelni, s kímélni kell a polgári lakos­ságot a légi és tüzérségi tá­madásoktól. Úgy véli: Izra­elnek és a Hezbollahnak vissza kellene térnie az 1993. júliusi „egyezséghez", azaz kölcsönösen tartózkod­nak polgári célpontok táma­dásától, Izraelnek pedig emellett - a Biztonsági Ta­nács 425. számú határozatá­val összhangban - ki kell vonulnia Dél-Libanonból. • Szidon (MTI) Az izraeli légierő vadász­bombázói tegnap négy hul­lámban támadtak Dél-Liba­nonban egy települést, ahol Nabih Berri, a libanoni par­lament elnöke lakik. Ezt a li­banoni rendőrség közölte ma délután. Berri háza a Bejrút­tól 80 kilométerre délre lévő Mszajleh településen van. Nabih Berri a támadás ide­jén nem tartózkodott otthon - közölték bejrúti parlamenti források. • Amerikai-dél-lcoreai javaslat Békeszerződést a félszigeten! e Jelentés világunk legszegényeibbröl Felkészületlenül, eladésodva • Genf (MTI) A világ legszegé­nyebb 48 országa nem fog tudni élni a világke­reskedelem liberalizálá­sa kínálta lehetőségek­kel, mert eladósodott és felkészületlen - áll az ENSZ Kereskedelmi és Fejlesztési Konferenciá­jának, az UNCTAD-nak Genfben közzétett friss jelentésében. A jelentés készítői azzal számol­nak, hogy a legszegé­nyebbek magukra ma­radnak, sót egyenesen elszigetelődnek a dina­mikusan növekvő világ­gazdaságban. A világ legszegényebbjei az elmúlt két évben viszony­lag jól fejlődtek ugyan, átla­gos növekedésük meghalad­ta a három százalékot is. Kü­lönösen az afrikai harmin­chármaknak kedvezett ter­mékeik stabil világpiaci ára. Ez segítette hozzá őket a 2,2 százalékos növekedéshez. Az ázsiai legszegényebbek még jobban, 4,6 százalékkal növekedtek. Bár az idén va­lószínűleg csökken majd ter­mékeik ára a világpiacon, várhatóan az idén is tartani tudják az utóbbi két év növe­kedési ütemét, hacsak nem történik súlyos visszaesés a gabonatermésben. Hosszú távú kilátásaik viszont már korántsem ilyen rózsásak ­áll a „Least Developed Co­untries 1996 Report" című jelentésben. Az UNCTAD szakértői ugyanis úgy látják, hogy nagyon sok olyan al­kalmat elszalaszthatnak, amelyeket a kereskedelem liberalizálása kínálna. Néhá­nyan közülük - például An­gola, Kambodzsa, Ruanda ­már az utóbbi évtizedekben is feltűnően gyengébb telje­sítményt nyújtottak, mint mások. 1991-ben a világ népessé­gének legszegényebb 20 szá­zalékát befogadó országok a világ évi jövedelméből mindössze 3,6 százalékban részesültek, 1,3 százalékkal kevesebbel, mint 1960-ban, hiszen akkor 4,9 százalékos volt a részesedésük. A világ leggazdagabb öt országa viszont a jövedel­mek 64 százalékával büsz­kélkedhetett. Az UNCTAD közgazdá­szai úgy vélik, hogy a leg­szegényebbek exportképes­ségére ösztönzően hat majd a kereskedelem globalizáló­dása. Utalnak az Uruguay-i Forduló néven ismert 1994­es nemzetközi kereskedelmi megállapodásokra, valamint ÚJ piacok jelentkezésére Ázsiában és Kelet-Európá­ban. Mindez kedvezően hat­hat a kereskedelem növeke­désére a következő évtized­ben. Egyes szegény orszá­gok kiaknázhatják az olyan piaci hézagokat is, mint ami­lyent a kiskerti növényter­mesztés és az idegenforga­lom kínál. Ha Délkelet-Ázsia új ipari gazdaságaiban túl gyorsan emelkednének a termelési költségek, akkor a vállalko­zók akár a legszegényebb országokba is áttelepíthetik a munkaigényes termékek elő­állítását. A szakértők előnyöket és hátrányokat mérlegelve összességében mégis borúlá­tóan ítélik meg a legszegé­nyebbek jövőjét - mint íiják - a „külső kényszerítő körül­mények miatt". Utalnak a világpiacon nélkülözhetetlen versenyké­pességre, a termékek és a szolgáltatások minőségére, a megbízhatóságra és a teljesí­tési fegyelemre. A jelentés külön kitér ar­ra, hogy a legszegényebbek közül többen, főleg azok, amelyek a hidegháború befe­jeződésével elvesztették stratégiai fontosságukat, nem részesülnek többé nem­zetközi támogatásban, vagy a legjobb esetben is csak „stagnáló támogatásban" ré­szesülnek. A fejlődő országokba irá­nyuló működőtőke-beruhá­zás az összes működőtőke­beruházás egy százalékát képviseli, s jellemző, hogy néhány vállalat nemhogy be­ruházna Afrikában, hanem kivonul onnan, és inkább a fejlődő ázsiai és latin-ameri­kai piacokon lesi hasznát. Az UNCTAD jelentése szerint a világ legszegé­nyebb 48 országa a követke­ző: Afganisztán, Angola, Banglades, Bénin, Bhután, Burkina Faso, Burma, Bu­rundi, Kambodzsa, A Zöld­foki szigetek,^ Közép-Afri­kai Köztársaság, Csád, Co­more, Dzsibuti, Egyenlítői­Guinea, Eritrea, Etiópia, Gambia, Guinea, Bissau­Guinea, Haiti, Kiribati, La­osz, Lesothó, Libéria, Mada­gaszkár, Malawi, a Maldiv Köztársaság, Mali, Mauritá­nia, Mozambik, Nepál, Ni­ger, Ruanda, Samoa, Sao Tomé és Príncipe, Sierra Leone, a Salamon-szigetek, Szomália, Szudán, Togó, Tuvalu, Uganda, Tanzánia, Vanuatu, Jemen, Zaire és Zambia - idézte a Reuter. Rajka-Oroszvár: áj határátkelő • Pozsony (MTI) A szlovák kormány jóvá­hagyta, hogy magyar-szlo­vák-osztrák határ térségben, a Rajka-Oroszvár közti ha­tárátkelő közelében 1997-ig új határátkelő épüljön, amely az Ml5-ös új magyar autópálya-szakasz és az idő­közben megépülő Dl-es szlovák autópálya csatlako­zó forgalmát lesz hivatott szolgálni. A pozsonyi dön­tés szerint az objektum megépítését célzó kormány­közi tervezetet rövidesen el­juttatják a magyar kormány­hoz. Csernobil emlékezete • Párizs (MTI) Április 26-án harangszó­val emlékeznek majd meg az egész világon a csernobi­li katasztrófa 10. évforduló1 járói. Az UNESCO felkérte negyven ország több mint ötszáz városát, hogy április 26-án este rendezzenek in­gyenes harangjáték-koncer­tet a tragikus esemény áldo­zatainak emlékére. A szer­vezet illetékesei szerint ez lesz az első eset, hogy egy­szerre szólaltatják majd meg a Föld összes harangjátékát. A nagyszabású megemléke­zésbe bekapcsolódik Orosz­ország, Ukrajna és Fehér­oroszország összes templo­ma, a cseh főváros vezetése pedig a prágai harangok megszólaltatását tervezi. Az UNESCO adatai szerint Franciaországban több mint 70, Hollandiában 110, az Egyesült Államokban pedig mintegy 100 harangjáték működik majd. A katalánoknak „udvarolnak" • Madrid (MTI) Fokozatosan formát ölt és tartalommal telik meg az a megállapodás, amelynek alapján a spanyol konzerva­tív Néppárt (PP), a márciusi általános választások győz­tese, megszerezheti a kata­lán nacionalista Convergen­cia i Unió (CiU) parlamenti támogatását. I. János Károly király kedden hivatalosan is megbízta a PP elnökét, Jósé Maria Aznart a kormányala­kítással. Uráli titok • Washington (MTI) Amerikai sajtóértesülé­sek szerint az orosz katonai vezetés utasítására folyta­tódnak egy hatalmas, föld alatti katonai komplexum építési munkálatai az Urai­hegység déli részében, a be­lorecki körzetben. A hideg­háborús időszakra emlékez­tető módon titokban épülő komplexum rendeltetéséről egyelőre csak bizonytalan találgatások folynak was­hingtoni kormánykörökben, mert az oroszok nem hajlan­dók részletes felvilágosítást adni a nagyszabású katonai beruházásról. A komplexum felépítésé­hez még a Brezsnyev-érá­ban kezdtek hozzá. A mun­kálatokat amerikai műhol­dak is észlelték. Elképzelhe­tő, hogy a készülő létesít­ményt föld alatti parancsno­ki-irányító pontnak szánják, de az sem kizárt, hogy tit­kos fegyvergyár van épülő­félben.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents