Délmagyarország, 1996. április (86. évfolyam, 77-101. szám)

1996-04-15 / 88. szám

HÉTFŐ, 1996. ÁPR. 15. AKTUÁLIS 11 Szomszédol ás Mórahalmon Farsangolásnak mondta volna a régi Szeged azt az egymás­hoz járást, amit a móra­halmi könyvtárban Ma­gyar Istvánné talált ki még a télen, bár a vége jól belenyúlt a nagyböjt­be. Amikor megkértek, hogy vezetném a beszél­getéseket, azonnal eszembe jutottak az épí­tési és városfejlesztési minisztérium emberének éppen Mórahalmon eló­tálalt egykori szavai, amelyekben funkció nél­küli falvakról, és kiemelt funkciójú községekről beszélt. Csak nem eze­ket az időket akarják megint föltámasztani? Első dolgom volt tehát nyilvánosan megesketni Nógrádi Zoltán városi polgármestert, hogy senki nem akarja maga alá gyúrni a másikat, és konok következetesség­gel a többi három alka­lommal is visszaidéztem az esküt. Azt is kijelentettem min­dig, hogy itt ma senkinek se lesz igaza a másik ellenében, és nem is lett. Nem arra ment ki tehát a játék, hogy álcázott barátság örve alatt fél szó erejéig is hadjáratot indítsunk bárki meggyőző­dése ellen. Inkább azt akar­tuk, beszéljük ki magunkat abban a körben, amelyet a vendégségbe érkező polgár­mester válogatott maga köré. Bár régtől tudom, a hasonló bajban szenvedők könnyen megtalálják egymást, indulás előtt meglehetősen remény­telennek láttam mégis a helyzetet. Beszédbeli tiszte­letköröktől, hízelgő nyalako­dásoktól tartottam, olyanok­tól, amelyből egy is megfek­szi az ember gyomrát. Bizto­san ilyen is lehetett volna belőle, de nem lett. Tarthattunk volna tőle, hogy leghamarabb a móra­halmiak unják el a dolgot. Négyszer meghallgatni lé­nyegében ugyanazt, és négy­szer ismételni ugyanazt a vendéglátók kedvességével, meglehetősen unalmas lett volna, és kilátásban volt a biztos kudarc. Harmincki­lencen ültük körül a zákány­székiekkel tartott utolsó ta­lálkozónkon is az asztalt, nagyjából annyian, ahányan a domaszékiekkel kezdtük, tehát az érdeklődés nem csökkent. Pedig állítólag ré­gen a múlté már, hogy bárki is eljönne csupán szívesség­ből. Anélkül, hogy erőltettük volna, kemény munkanapok után a legrövidebb is négy óráig tartott. Akkor is, ha Ásotthalomról alig néhányan jöhettek csak át. Egyetlen szünettel tessék elképzelni ezt az időt, és hozzá lehet bátran tenni, a szünetek is az előző gondo­latok továbbgördítését szol­gálták. Plenáris beszélgetés­re szólítottuk mégis vissza az embereket, mert nem vet­tük volna a lelkünkre, ha va­laki még mondani akart vol­na valamit, de nem adtunk alkalmat neki. Azért mon­dom plenáris beszélgetés­nek, mert valóban egy ke­rékre járó gondolkodás ma­radt továbbra is, beszélgetés­be foglalva. Sejtettük mégis, a szomszédolás estjeinek legnagyobb haszonélvezője Mórahalom lesz. Négy má­sik falu tapasztalatait rághat­ta meg. Noha mindig más köröket jártunk be, négyszer forogta ki a szó, hogy a mai telepü­léseken kulcsszó lett a biza­lom, és hiteles emberek ke­restetnek. És mindig igazol­dódott, vannak ilyen embe­rek. Hitünk szerint Móraha­lomra leginkább ilyenek jöt­tek el. A csöndes összefogla­lóba keresetlenül is beleszö­vődött a szellemi hajszálcsö­vesség is. Ahogy a növény­nek létkérdése ez a talajtani fogalom, legalább annyira nékülözhetetlen az egészsé­ges gondolkodásban is. Azt talán soha nem mulasztottuk el, ha követni valót hallot­tunk az egyik faluból, mellé ne tettük volna párját a má­sikból, illetve a követhető­ségre ne utaltunk volna. Biztosan lehetett volna úgy is csavarni a szót, hogy mindenki hazulról hozott megfogalmazásban mondja el gondolatait. Polgármeste­reink sorra alkalmasak lettek volna akár rögtönözni is sza­batos beszámolókat, de régi tapasztalat az is, akkor me­girtf fenyegetett volna az unalomba fulladás veszélye. Legföljebb zajos mulatozás húzta volna ki a szekereket a sárból, ezt pedig senki nem akarta. Szerencsére egyszer sem határoztuk meg előre a terítékre kerülő gondolatok körét, az alkalom szülte a helyszínen valamennyit. Mindig melegen jöttek elő a jelenlevők mondatai is. Bát­ran mondom, öngyilkos vál­lalkozás lenne újságméretek­ben akár válogatva is elő­számlálni négy falu meg egy város ott fölmerült gondjait és jogos büszkeségeit, meg se próbálom. Aljas egoizmüsra vall, ha kimondom, nekem jólesett Mórahalmon lennem, ami­kor fölváltva keresték egy­más kezét. Nem nagy újság, elsőként a „házigazdának" becézett személyek szokták kimondani, az övékénél hasznosabb ötlet még nem született. Bíztam benne, a remélhe­tően minden kényszer nélkül szeveződő szomszédolás ré­gen görccsé aszalódna össze, ha nem valós gondolatok ölelkeznek egymással. Elő szokott jönni siker esetén az a javaslat is, hogy keressük egymás kezét más körzetek­ben is. Avítt szóhasználattal: rendezzük sorra az égető gondok és szép eredmények tapasztalatcseréjét a szom­szédos falvakkal. Sok hasz­nálható ötletet találhatnánk és továbbíthatnánk. A „futó­szalagra tételt" magam azon­ban most is ellenezném. A máshol született szempontok átültetése sokszor járt már kudarccal, ne keressük rá az újabb alkalmakat. Ahol azonban valóban érdeklőd­nek a szomszédok egymás tettei iránt, és a találkozá­soknak megfelelő kereteket tudnak adni - hangsúlyo­zom: az egymásra rátelepe­dés veszélye nélkül! -, ott szívesen ajánlom egyik lehe­tőségként. Horváth Dezső Kölcsey-díj • A millecentenárium és délszláv béke kedvez a térségnek A Dél-Alföld bemutatkozik A hétvégén kezdődött a Dél-Alföld bemutatko­zik című, Csongrád és Békés megyét megis­mertető, a Magyar Tu­risztikai Egyesület által szervezett, nagy sikerú rendezvény Szegeden s Békéscsabán. A program része a Ma­gyarország bemutatkozik cí­met viselő, az ország egyes tájegységeit külön-külön be­mutató sorozatnak. A mille­centenárium évét írjuk, Ópusztaszer is nálunk van ­ezért kezdhették épp a Dél­Alfölddel az ismerkedést a szaksajtó képviselői s általá­ban az érdeklődők. - Célunk: ha a külföldi Magyarországra jön, ne csak Budapestet, a Balatont, no meg „a pusztát" tartsa érde­mesnek meglátogatni. Az, hogy déli határainkon túl megszűnt a háború, s a mil­lecentenárium évében va­gyunk, olyan egybeesés, mely jelentős külországi tö­meget vonzhat a Dél-Alföld­re - mondta tegnap dr. Lé­nárt Béla, a Magyar Turiszti­kai Egyesület Csongrád me­gyei elnöke, miközben a meghívott vendégek - köz­tük dr. Erdei János, a Ma­gyar Turisztikai Szolgálat Rt. vezérigazgatója, s dr. Lengyel Márton, a MATUR országos elnöke - autóbu­szos városnézés keretében ismerkedhettek meg Szeged­del. Hozzátette, a millecen­tenáriumi esztendő az ide­genforgalom szempontjából mintegy referenciaévként is fölfogható; föllendülhet a következő évek beutazó tu­rizmusa. A külföldi, ha a millecentenárium apropóján egyszer fölkereste Magyar­országot, a Dél-Alföldet, és jól érezte magát, legköze­lebb már spontán ide jön. Maga a honfoglalás ezeregy­százéves évfordulója fölte­hetően nagyon sok, első és harmadik generációs külföl­di magyart vonz majd. A Dél-Alföldet bemutató program egyik legjelentő­sebb rendezvénye a III. Sze­gedi, I. Békéscsabai Utazási, Idegenforgalmi Kiállítás és Vásár, amely Békéscsabán a Fiume Szállóban nyílt meg ­nem véletlenül, hiszen 125 éve létesült az Alföld-Fiume vasútvonal, s a rendező, a MÁV Rt., szintén tagja a MATUR-nak. Szegeden a Gábor Dénes Gimnázium és Műszalti Szakközépiskola ad helyet a félszáz kiállítónak, amelyek többsége szegedi utazási iroda. Ma, hétfőn kö­zépiskolások vetélkedőjével folytatódik a Dél-Alföldet bemutató rendezvénysoro­zat. A Nemzeti kultúra, nemzetközi turizmus című konferenciát 16-18-án tart­ják, a szegedi városházán. Szóba kerül a színház és fesztivál; a múzeum; s a vá­rosmagok, műemlékek ügye egyaránt, a Dél-Alföld ide­genforgalmának fejlesztése kapcsán. F. Cs. • Lakitelek (MTI) A Lakitelek Alapítvány és a Magyar Újságírók Közös­sége által alapított Kölcsey­díjat 1996-ban - az eddigi díjazottak többségi szavaza­ta alapján - Bertha Zoltán kapta irodalomtörténészi, kritikusi és szerkesztői mun­kásságáért. Magyar Államkötvény 1998/H fix kamatozású MINDIG VOLTAK NAGY PILLANATOK A JELEN NAGY PILLANATAIBAN ÖN IS RÉSZT VEHET. 1996. március 21-én kibocsátott 1998/H jelű Magyar Államkötvényt a kibocsátó 1996. április 18-án újra felajánlja. MAGYAR ÁLLAMKÖTVÉNY 1998/H 2 év futamidő, évi fix 24% kamat. A kifize­tendő kamat mértéke az éves kamat időa­rányos része, amely a kamatfizetési időpon­tok között ténylegesen eltelt naptári napok és a 365 napos év alapján (0,01 %-ra kerekí­tetten) kerül meghatározásra. A kötvény kamatozása a kibocsátás napján kezdődik, és a lejárat után tovább nem kamatozik. Értékésítés feltételei: Az államkötvény ki­bocsátása aukció útján történik. Az aukciót követően az államkötvény újabb mennyisé­gét jegyzés útján értékesíti a kibocsátó. Az aukciót követő jegyzési időszak: 1996. április 15-19. A jegyzés a jegyzési időszak zárónapja előtt lezárható. Jegyzési árfolyam: Aukciós átlagár +0,2%+felhalmozott kamat • április 24-i felhalmozott kamat 2,24%. Az elérhető éves hozam 24,5%. A jegyzésen értékesíthető mennyiség: Maximum az aukción értékesített mennyi­ség 50%-a. A jegyzés pénzügyi teljesítési napja: 1996. április 24. Kamatfizetés félévente: 1996. szeptember 21., 1997. március 21., 1997. szeptember 21., 1998. március 21. ELSŐDLEGES FORGALMAZÓK 1996. január 3-tól létrejött az állampapí­rok elsődleges forgalmazói hálózata. Ezen a széles forgalmazói hálózaton ke­resztül a befektetők bármikor hozzájut­hatnak az éppen kibocsátott vagy a for­galomban lévő állampapírokhoz és az or­szág egész területén lehetővé válik az ál­lampapírok lejárat előtti értékesítése. Az elsődleges forgalmazók a befektetők­nek teljes körű letéti szolgáltatást nyújta­nak és lejáratkor kifizetőhelyi feladatokat látnak el. Befektetése mindig biztonságos ­pénze mindig elérhető. AZ ÁLLAM ELSŐDLEGES FORGALMAZÓI: OTP Bank Rt. 6701 Szeged, Széchenyi tér (Tisza Szálló), Aradi vértanuk tere 3., Szentes, Csongrád, Hódmezővásárhely, Makó, Kistelek, Mórahalom • Magyar Hitel Bank Rt. 6700 Szeged, Mars tér 5., Hódmezővásárhely • Inter­Európa Bank Rt. 6720 Szeged, Széchenyi tér 2. AZ ELSŐDLEGES FORGALMAZÓKKAL SZERZŐDÉST KÖTŐ EGYÉB ÉRTÉKESÍTŐHELY: Cenzor Bróker Értékpapír Forgalmazó Kft. 6722 Szeged, Kossuth L. sgt. 21., Hódmezővásárhely VALAMINT: MNB Csongrád Megyei Igazgatósága Szeged, Deák F. u. 17. A TÖBBSZÖRÖS BIZTONSÁG Zenekarok, figyelem! • Munkatársunkfái A Hangár Csongrád me­gyei zenei magazin havonta egyszer, félórában jelentke­ző tévéműsor, melyet a Telin Film produkciós iroda műso­rán belül készít a RCS Bt. A Hangárt nem csak Szegeden láthatjk, hisz ma már a me­gye egyre több kábeltelevízi­ós hálózatán fogható prog­ram. A zenés műsor nem csak a sztárokkal foglalko­zik, hanem lehetőséget biz­tosít az amatőr zenekarok­nak is a bemutatkozásra. Most a Hangár és a Dél­magyarország Kft. közösen hirdet tehetségkutató pályá­zatot kezdő együttesek szá­mára. A verseny díjait a nyilvánosság jelenti, hiszen a legjobb csapatok közül minden hónapban bemutat egyet a Hangár. A pályázat fődíja pedig két nagy közön­ség előtti koncert: fellépés a szegedi Sörfesztiválon, illet­ve a Szeged Ifjúsági Napo­kon. A versenyre egy három dalt tartalmazó demokazettá­val lehet jelentkezni, melyet április 25-ig kell beküldeni a következő címre: Hangár­Telin Film, 6701 Szeged, Pf. 1000. Rock Gyermekei • Munkatársunktól A Magyar Rádió és a To­kaji Rocktábor szervezőbi­zottsága idén ismét megren­dezi az országos Rock Gyer­mekei tábort július 28. és au­gusztus 4. között Tokajban, melyre várják az amatőr ze­nekarok jelentkezését. A táborban az eddigi ha­gyományokhoz híven elis­mert, népszerű és tapasztalt muzsikusok, szakemberek tanítják a fiatalokat a könnyűzenei szakma forté­lyaira. Az együttesek leg­jobb dalairól többsávos, pro­fesszionális stúdiófelvételek készülnek, esténként pedig nyilvános koncertek lesznek. A tábor támogatója a Ntar­shall-Atec, mely a koncertek alaphangosításán kívül a ieg­jobb muzsikusoknak új Marshall erősítőket, mikro­fonokat ajándékoz. Az ugyancsak támogató Inter­musica-Roland cég a legjobb billentyűsöknek, dobosok­nak, basszusgitárosoknak és énekeseknek ajánl fel nagy értékű hangszereket, mikro­font, hangológépet. A táborba május 20-ig le­het jelentkezni a következő címen: Rock Gyermekei szerkesztősége. Szigeti Fe­renc táborvezető, Budapest 1054, Steindl I. u. 12. (Tel: 269-1989). Osztrák számlák • Bécs (MTI) Az EU után az Egyesült Államok is nyomás alá he­lyezi Ausztriát, hogy szün­tesse meg a névtelen megta­karítási számlák titkosságát. Az ENSZ kábftószer-el­lenes bizottsága e heti érte­kezletén az amerikai küldött­ség nyilatkozatot sürget majd, amelyben a világszer­vezet követelné a névtelen számlák megszüntetését, a pénzmosás elleni harc haté­konyabbá tételére - jelentet­te a Reuter Bécsből, egy meg nem nevezett amerikai kormánytisztviselőt idézve.

Next

/
Thumbnails
Contents