Délmagyarország, 1996. április (86. évfolyam, 77-101. szám)

1996-04-12 / 86. szám

PÉNTEK, 1996. ÁPR. 12. HANGSÚLY 5 Árnyalatok A

világ sosem volt fekete és fehér: a két véglet között sokféle szürke húzódik meg ma is. A feketegazdaságot így azután olykor jobb lenne a „szürke" jelzővel illetni, hiszen a skála meglehetősen sokszínű. Ha a milliárdokkal játszó olajmaffiózót tekintjük a feketegazdaság klasszikus nehézfiújának, akkor a fóliaházban számla nélkül dolgoztató magánkertész mindössze halványszürke figura a hazai gazdaság egén. Egy nemrégiben közzétett statisztika szerint hazánkban a feketegazdaságnak a GDP-hez viszonyított aránya elérte a harminc százalékot. A háztartási kiadásoknak közel negyede ,feketén" áramlik ki: amikor a kisbolt előtti árustól vásárolunk cigarettát, vagy a zugpiacon kávét. A sötétforintok legtöbbje mégsem a kereskedelemben cserél gazdát. Közel hetven százalékban a szolgáltatások vezetnek. Ugye ismerős a kérdés, amit a szerelők tesznek fel nap mint nap: számlával vagy számla nélkül? Arnyalatokban kellene gondolkodnunk. Tudomásul kellene venni, hogy amíg az államkincstár éhsége nem csökken és az adóelvonások a csillagos eget verik, addig mindig lesz, aki feketén kínál valamit és persze vevőt is talál rá. Elég csak az áfát megspórolni a vásárlónak, máris huszonöt százalékkal csökkentette kiadásait. Az apró stiklik mellett azután ott vannak a nagyok. A megfoghatatlan tranzakciók, a színfalak mögötti alkudozások. Ezekkel a hivatalok sem tudnak mit kezdeni. Kénytelenek tudomásul venni, hogy él, mi több virágzik a feketegazdaság hazánkban. r

éves gondolat lenne azt hinni, Nyugaton minden fillér fehéren cserél gazdát. Csak ott már sikerült a minimumra csökkenteni az árnyékgazdaság szerepét. Nálunk persze mindaddig nem fog menni, amíg a közterheket nem csökkentik. Addig ugyanis érdemes vállalni a kockázatot - olyan nagy a különbség fehér- és feketejövedelem között. Ha tisztességesen is jól meg lehet majd élni, akkor lesz igazán sikeres a feketeszféra elleni küzdelem. Tartok tőle, még jó ideig árnyalatokban kényszerülünk gondolkodni. Rafoi Gábor Tavaszi kirakodó Made in Cserepes Papagáj-támadás A Cserepes sori piactól alig egy kilométerre immár több éve sikeresen működik a Papagáj Markét. Innen egészen sajátosan látszik a „szürkegazdaság". Hajdú László cégtulajdonos azzal kezdi, a piac volt hamarabb, ők építkeztek később: - Alapjaiban támadom a zugpiacot, egyszerűen elképesztőnek tartom, hogy egy önkormányzat lehetőséget biztosítson a feketegazdaságnak, s így legalizálja is. Szerencsére hozzánk más réteg jár. Csak éppen mi hatalmas rezsivel dolgozunk, hogy kultúrált bevásárlási lehetőséget biztosítsunk. • És a feketekereskedők? - Letesznek egy pokrócot a földre és igyekeznek a legnagyobb hasznot leszakítani. Képtelenség, hogy valaki gyári ár alatt tudjon árulni akkor az a cigaretta, vagy kávé lopott. Ráadásul nem is mindig olcsóbb a Cserepes. Többször előfordult, hogy mi akcióban kevesebbért kínáltunk valamit... • Hogyan lehetne védekezni a feketézők ellen? - Jobb lehetőségeket kellene biztosítani a tisztességes kereskedőknek. Az elvonások erősen progresszíven emelkednek, hiába teremtünk mi munkahelyeket, ma még jövedelmezőbb a piacon árulni pénztárgép nélkül. Lassan a jog mindenkit véd, csak az adófizető vállalkozókat nem. Őszinte legyek? Olykor megértem a feketézőket... R. G. Hajdú László vállalkozó: A feketézők helyett is mi fizetünk! Piac - földközelben. Nem kél lába a portékának. (Fotó: Gyenes Kálmán) Egy biztos: a Cserepes sori piacon mindent lehet kapni, még döglött egeret is. Bikádi János, a piacot üzemeltető kft. igazgatója, ha itt lenne, e ponton rögvest helyreigazítana: ugyanis kényes arra, hogy a városszélen mindent azért mégse árusítsanak. Lőszert, lőfegyvereket, kábítószert és jövedéki termékeket például semmi esetre sem. Ezek árusítása törvénybe ütközik. Miután az első tavaszi napsütés és a téma kicsalt a Cserepes sorra, már magam is tanúsíthatom: valóban nem „kínálják meg" a békés járókelőket lőfegyverrel. Cigarettával, vagyis jövedéki termékkel viszont annál gyakrabban. Már a piac főbejáratánál árnyékként szegődnek az ember nyomába az élelmes csempészek és csak egy szót mormolnak kitartóan: cigi (mögötte a kérdőjelet sejtetik). A felhozatal nem túl bőséges, egy, csak egyetlen a márka, bizonyos Rodeo, természetesen eredeti amerikai keménydobozos cigaretta, kartonja 550 forintba kerül. Bocsánat: akad még egy bizonyos Kanoe (ha jól értettem), amelyért csak 450-et kellene adni - az árus szerint megüti a Symphonia színvonalát. (Vagyis erős.) A piacon meglehetősen könnyű kommunikálni, még annak ellenére is, hogy az összes környező ország árusa képviselteti magát. Alkudni sem bonyolult dolog, a „mennyibe kerül?" kérdésre egy szabadidőruha esetében például előbb egy határozott „háromezer" a válasz, majd rögtön hozzáteszik: „mennyit adna érte?". Természetesen biztosítanak róla, hogy a termék originál, ráadásul a legjobb minőségűA Cserepes soron az ember látóköre kétségkívül szélesedik, hiszen eddig ezt hitte, az a márkanév, hogy Sony, Sanyo, Philips, és a többi. Nos, vannak ám újabbak is, olyanok, mint Panascanic, akkor Akawa, no meg Yamoto, de a Kansai a leggyakoribb cserepesi márkanév. Kansai itt minden, a hifitorony, a tévé, a vasaló, a kávéfőző. Óvatosabb hazánkfia azért megkérdezi: G Van rá garancia is? - Természetesen - válaszolja az árus tört magyarsággal, s hozzáteszi: eredeti japán. G Ez oda-vissza játszik? - bök az iménti férfiú a magnóra. - Csak odafelé, és csak egyszer - humorizál a társa. G CD van-e benne? - Nincs, csak macska. A kazetta garantáltan nyávogni fog. Dőlünk a nevetéstől. Szerencsénkre az árus nem igazán érti a humort, szókincse meglehetősen korlátozott. Továbbmegyek. Az emberi leleményességnek nincs határa, már a tekintetben, hogy mi mindent lehet eladni. Például a Kinder tojások belsejét, a kis összerakható figurákkal. Aztán van itt a mosószappantól kezdve a bugyin és a zoknin túllépve pornóújság, rizses csoki, Vegeta, szerszám, játék, no és egy eleven háromhónapos palotapincsi kölyök. - Nem csoda, hiszen ez a piac kirakodóvásár - világosít fel Bikádi János, a Cserepes sori Piac-, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. ügyvezető igazgatója. G Úgy tudom, külföldiek nem árusíthatnak. - Igazoltatási jogkörünk nincs, személyit, útlevelet nem kérhetünk el. G Jövedéki terméket nem lehet eladni, mégis tele a piac cigarettával. - Rendészeink járják a piacot, és ha például cigarettát kínáló egyént látnak, azt kiküldik a területről. Sajnos, nem állíthatunk minden árus mellé rendészt. G Elvben nyugtát is kellene kapnunk. - Ezt az APEH ellenőrzi. Mellesleg a jogszabály úgy rendelkezik, hogy aki csak alkalomszerűen áll ki a piacra, az havonta kétszer árusíthat használt holmit. Neki pedig nincs nyugtaadási kötelezettsége. A feketekereskedelmet szemlátomást nehéz visszaszorítani. A tér őrzése milliós nagyságrendű kiadás havonta - árulja el az igazgató. A rendőrök különben gyakori vendégek, a járőrkocsit magam is láttam. Ennyire futja. Fekete Klára Szürkül a feketemunka Régi bölcsesség: a szabályok arra valók, hogy némelyek megszegjék őket. Mégpedig egyre kifinomultabb módszerekkel. Szabály, hogy külföldiek engedély nélkül - kevés kivételtől eltekintve - nem vállalhatnak munkát Magyarországon. Szabály az is, hogy munkanélküli járadékban részesülők nem létesíthetnek tartós munkaviszonyt. Mégis, mióta szabály van, van feketemunka is. Igaz, már nem olyan fekete, mint évekkel ezelőtt. A feketemunka szürkül. A szabályt megszegők egyre gyakrabban takaróznak a jogszerűség látszatával. A munkaügyi központ tapasztalatai szerint a munkanélkülieket leginkább az készteti arra, hogy feketén, azaz bejelentés nélkül, a munkanélküli járadék felvétele mellett munkát vállaljanak, hogy a járadék önmagában nemigen elegendő a létfenntartáshoz. A kézhez kapott összeg az ellátás első szakaszában a leigazolt átlagkereset 75 százaléka, de legfeljebb 18 ezer forint, a második szakaszban 60 százalék, maximum 15 ezer forint. Sokakat az is motivál, hogy állásukat elveszítve nem tudnak mit kezdeni napjaikkal, és hasznosabbnak érzik magukat, ha - akár feketén - alkalmazzák őket. A munkaadók pedig (vissza)élnek az alkalommal, hogy tbés adóvonzat nélkül jutnak olcsó munkaerőhöz. A munkaerőpiacon ugyanis manapság nagyon sok az olyan kisvállalkozás, amelyik nem képes hosszú időre biztos munkát biztosítani az alkalmazottaknak. Feketemunka tehát volt, van és lesz. Igaz, a szakmabeliek úgy látják, a feketemunka is alkalmazkodik a változó körülményekhez, az egyre szigorúbb ellenőrzési rendszerhez. A feketemunka szürkül. A munkáltatók és a munkavállalók a jogszerűség látszatát öltve szegnek szabályt. A munkaügyi központ ellenőrzési tevékenysége során egyre gyakrabban tapasztalja, hogy a cégek minimálbérért foglalkoztatják az alkalmazottakat. Persze, csak papíron. Hogy valójában mennyit vesznek fel a dolgozók, a szabálytalan, hiányos munkaügyi nyilvántartások alapján szinte lehetetlen kideríteni. A másik módszer, hogy a cégek megbízási szerződésben alkalmazzák a dolgozókat olyan tevékenységekre is, amelyek a legnagyobb jóindulattal sem nevezhetők alkalminak. És a szerződésben természetesen olyan alacsony megbízási díjat rögzítenek, amelyik még éppen nem járulékköteles. Tettenérni, netán bizonyítani tehát az efféle szürkített feketemunkát szinte lehetetlen. Ha nem lenne törvényszegés, akár elmésnek is nevezhetnénk azt a megoldást, amelyet nemrég vezettek be a fekete munkaerőt foglalkoztatók. Bizonyos cégek alvállalkozóknak adják ki az illegális munkaerő foglalkoztatását, az alvállalkozók pedig más megyékből, például Békésből buszoztatják ide a feketén dolgozókat. így azután hiába érkezik bejelentés illegális munkavégzésre, a megyei munkaügyi központ hiába keresi nyilvántartásában az illegális munkavállalókat, azok ugyanis máshol vannak regisztrálva. A munkaügyi központ tapasztalatai szerint továbbra is a magánmunkáltatók foglalkoztatnak feketemunkásokat; külföldieket, illetve magyar állampolgárságú regisztrált munkanélkülieket. A mezőgazdasági kistermelők, a kiskereskedők, a vendéglősök és az építőipar vezetik a. feketemunkás toplistát. Sajnálatos, hogy hiába emelkedett a kiróható büntetés mértéke, a szankcióknak nincs visszatartó ereje. Pedig 1995. július elsejétől az illegális foglalkoztatáson ért munkáltatók a kifizetett munkabér kétszeresét, de legalább a mindenkori minimálbér ötszörösét kötelesek a munkaerőpiaci alapba befizetni. Keczer Gabriella Minden 40. • Munkatársunktól Állampolgári bejelentések, az APEH, a rendőrség és az egézségbiztosítási pénztár jelentései alapján a Csongrád Megyei Munkaügyi Központ tavaly 528 esetben végzett illegális munkavégzéssel kapcsolatos ellenőrzést, mely 1738 engedély nélkül munkát vállaló külföldit és munkanélküli járadékban részesülő magyar állampolgárt érintett. 43 esetben tettek javaslatot intézkedésre, melynek nyomán 3 millió 634 ezer forint bírságot fizettek be a munkavállalók a munkaerőpiaci alapba. Idén, az első negyedévben 159 ellenőrzést folytattak, mely 906 főt érintett. Intézkedést 22 esetben kezdeményeztek, körülbelül minden negyvenedik ellenőrzött személyre sikerült rábizonyítani, hogy „feketén" dolgozott. Mi mennyi? • Munkatársunktól Külföldön se minden fenékig tejfel a feketegazdaság szereplőinek. Németországban például sokkal szigorúbbak a jogszabályok, mint hazánkban. Ha valakit feketefoglalkoztatáson kapnak 100 ezer márkát is elérheti a büntetés - a pénzbírságot a megbízó és a dolgozó ellen egyaránt kiszabják. A feketemunkával elkövetett adócsalást viszont akár 5 évig terjedő börtönnel is sújthatják. Ha külföldit illegálisan foglalkoztat egy német vállalkozó, akár 100 ezer márkát is fizethet, kirívóan rossz munkakörülmények biztosítása esetén akár 3 évi szabadságvesztés is várhat a tulajdonosra, miközben a munkavállalót csak ezer márkáig vonhatják felelősségre. Sokkal súlyosabb büntetést kap viszont, ha visszaél a munkanélküli segély rendszerével: visszafizettetik a járulék teljes összegét és 5 ezer márkáig róhatnak ki büntetést. Minősített esetben 5 évig teijedő börtönbüntetés is „kinézhet" a munkavállalónak. Magyar körkép • Munkatársunktól Az ENSZ vámügyi szakértői szerint a magyar állam a lehetséges vám- és illetékbevételek feléről kénytelen évente lemondani a csempészek javára - írja terjedelmes feketepiaci körképében a Financial Times. Az első számú londoni gazdasági-politikai napilap elemzése szerint a „párhuzamos gazdaság" a kereskedelmen kívül gyökeret vert az építőiparban, de a gyógyászatban is, ahol gyakran elengedhetetlen a borravaló, sőt, a megvesztegetés is a megfelelő ellátás fejében. Különösen komoly gondok forrása a védjegyekkel és a szerzői jogokkal történő visszaélés, s nincs olyan szeglete a gazdaságnak, amelyben ne merülne fel a kiterjedt adócsalásnak és az illegális munkavállalók alkalmazásának gyanúja. A pénzmozgások jelentős hányada is rejtve marad a hatóságok előtt Magyarországon, ahol még mindig komoly szerep hárul a készpénre - olvasható a Financial Times elemzésében.