Délmagyarország, 1996. április (86. évfolyam, 77-101. szám)

1996-04-01 / 77. szám

HÉTFŐ, 1996. ÁPR. 1. KAPCSOLATOK 15 Ezt a rovatunkat olvasóink írják. Az itt közölt írások szerzáik magánvéleményét tükrözik. LEVÉLCÍMÜNK: DÉLMAGYARORSZÁG SZERKESZTŐSÉGE, SZEGED, SAJTÓHÁZ, PF.: 153. 6740. TELEFON: 481-460 Bolondozás... A TV híradóban közvetí­tették az egyik budapesti nagybani piacon készített felvételt. A kereskedő kije­lentette, hogy szükség van hollandiai vágott virág im­portjára, mert a hazai terme­lés a csúcs idején nem tudja kielégíteni a fogyasztást. Én e kijelentéssel mint kis virágtermelő nem értek egyet. Először is: a TV hír­adó időpontjában éppen a szegedi-szentmihály teleki nagybani virágpiacon a szegfű ára az előző piachoz képest szálanként 10 forintot esett, és esetenként a termelő nem tudta az összes áruját eladni. Hosszú, hideg, nap­fény nélküli telet küzdöt­tünk, ezért kevesebb a szeg­fű és a gerbera, a tulipán és a többi virág időzítését lehe­tetlen volt a korábbi 10 év enyhébb teléhez rögzíteni. Nagy költséggel teleltünk, több helyen a fóliaházakat a nagy hó összetörte. Erős volt a növénybetegségek jelenése is. Kérdem, ha mi ilyenkor nagyobb kereslet esetén nem tudunk pénzhez jutni, hogy fedezzük kiadásainkat, ho­gyan éljünk meg. Az import­őrök azt mondják, Magyar­országon nem érdemes virá­got, zöldségfélét, gyümöl­csöt termelni, illetve állatot A Délmagyarország 1996. március 21-i számában „Senki ne hagyja magát..." címmel megjelent íráshoz szeretnék pár gondolatot hozzáfűzni. A nyugdíjpénz­tárak működésének feltétele­it - egyebek mellett - az 1993. évi XCVI. törvény szabályozza. Annak hatá­lyos módosítására a mai na­pig nem került sor. Ez magyarázza annak gyer­mekbetegségeit is. Bár a parlament már - teljesen in­dokoltan - változtatott az idevaló legvitatottabb törvé­nyi rendelkezéseken, szigo­rúan véve a mai napon sincs még lehetőség arra, hogy az öregségi és a korkedvezmé­nyes öregségi nyugdíjas ta­gokon túl más nyugdíjkate­góriába tartozó pénztártag is „pénzéhez jusson". Ez tehát nem a pénztár alapszabá­lyán, pláne nem jóindulatán tartani, sőt tovább megyek: nem érdemes textiliát, ke­rékpárt, cipőt gyártani. Mert külföldről mindent olcsób­ban, jobb minőségben, cso­magolásban lehet behozni. Ez a gazdaságpolitika a tel­jes puszulásunkat hozza. És mondják meg, mi ma­gyar termelők mit tegyünk!? A falusi turizmust ne ajánl­ják, mert a falvak, különösen a tiszántúliak, lepusztulóban vannak, és az idősebb ősla­kosok biztonsága nincs meg, félelemben élik öreg napjai­kat. Id. Kotogán Vilmos * A Kotogán Vilmos leve­lében megfogalmazottak ­bár az írás a Nőnap körüli anomáliákhoz kapcsolódik ­mostanáig (és valószínűleg még sokáig) aktuálisak. Rit­kán adódik, hogy egy kister­melő tollat ragadjon, levél­ben tiltakozzék. Sorainak e két okból adunk teret, a fon­tos, szó szerint közölt leve­lek között. És reménykedünk abban, hogy az illetékesek közül valaki mielőbb felfigyel az idős kistermelők problémái­ra, véleményére, és történik valami az érdekükben. Hogy virágosabb kedvük legyen... vagy megváltozott szemléle­tén múlik, szerencsére. Ehhez képest már talán másodlagos, hogy egy siker­telen közgyűlést követően a megismételt közgyűlésig legalább 15 napos időtartam­nak kell a törvény szerint el­telnie. A fenti ismereteket azért tartanám célszerűnek az ol­vasókkal megosztani, mert a cikk számomra sugallt üze­nete szerint már a nyugdíj­pénztárak is hivatalosdit ját­szanak (játszottak). Ez a vi­szonylag új, a törvényalkotó szándéka szerint is erőtelje­sen támogatandó öngondos­kodási forma talán érdemes arra, hogy legalább akkor ne bántsuk, ha arra nincs való ok. Papp László FUTURE Önkéntes Kölcsönös Nyugdíjbiztosító Pénztár Az április első napján szokásos beugratások, fölül­tetések minden bizonnyal több évszázados múltú ha­gyományok. Eredetükre néz­ve csak találgatásaink lehet­nek. Annyi bizonyos, hogy akit sikerült beugratni, azon napokon át derültek a kör­nyezetében. Hallottam egy 5 kedves ismerősömtől, hogy inas korában (vízvezeték szerelést tanult hajdan) egyik tanonctársát István mester elküldte Péter mes­terhez: kérjen rögvest egy kis reszelőzsírt. Gyanútlan inaskám vágtatott. És ami­kor az üzenetet előadta, azt a feleletet kapta, hogy ád, de csak akkor, ha István mester azonnal elküldi cserébe a sa­ját, eredeti szemmértékét. Olyat is mondott - vissza­üzenés képpen István mes­ternek -, amit a tanonc nem mert megmondani küldőjé­nek. Akik a nagy eseményt látták, derülve mondották: „Április bolondja, fölmá­szott a toronyba, mögnézte, hogy hány óra: fél tizenket­tő, bolond mind a kettő." Mármint a beugrató és a be­ugratott. Persze - vélekednek to­vább emberek - a bolondos április vonatkozhat a sze­szélyes időjárásra, illetőleg a tavasz szerelemteremtő csal­faságaira is. A Szegedi Szó­tárban Bálint Sándor nyo­mán ez áll: „Április bolondja (=annak mondják, akit ápri­lis elsején sikerült lóvá ten­ni). Ez a - végső fokon - já­tékos ugratás, márcsak derűs volta miatt is ragályos, azaz: „Egy bolond százat csinál." Másként: „Égy bolond, száz bolond." Az április elsejei bolon­dos beugratásoknak, lóvá té­teleknek és fölültetéseknek nem csak a munkahelyek, nem csak az iskolák adnak színteret. Idősebb családta­gok is szívesen teszik próbá­ra a velük egy fedél alatt élő fiatalokat, ennek azonban egyfajta figyelmeztető szere­pe van: máskor, főként a há­zon kívül vigyázni kell. Akit többen is „átvertek", arra mondották: „Járja ám a bo­londját!", „Mán mögént a bolondját járja". Itt még egészítsük ki bo­londériás emlékeinket azzal, hogy az 'áprilisi tréfa' nyil­ván a felültetésekre vonatko­zik elsősorban, de jelenti a futó tavaszi csalárdka-sze­relmeket is. Il|. Lele József „Levél" Mint Önök mai lap­számunkon bizonyára örömmel érzékelik a DM külcsínben és bel­becsben egyaránt meg­újul. Ez az olvasóink ja­vát szolgáló változás a kapcsolatainkat ápoló, hagyományos, levelezé­si rovatunkban is érzé­kelhető lesz. A lap egé­szének struktúrájához való alkalmazkodás, az új DM-Layout az Olva­sószolgálattól is fegyel­mezettebb, ugyanakkor színesebb, változato­sabb témaközelítést, hangsúlyozást igényel. Az új módszer jegyében e rovatban az olvasói le­velek közül valamelyik hangsúlyt kap, másokat rövidítve közlünk, illet­ve tartalomismertetésre vállalkozunk. Ehhez ter­mészetesen szükséges az Önök együttműködé­se: tisztelettel kérjük, továbbra is írjanak a DM-nek, ám fogják szo­rosabbra soraikat, szí­veskedjenek röviden, lé­nyegre törően fogalmaz­ni. Hogy minél többük levelét idézhessük fon­tosként, szó szerint. Kö­szönjük! Kérés A Somogyi utcai villamos végállomás visszaállítását szeretnénk kérni az átszállá­sok megkönnyítése érdeké­ben. A temető, a Il-es kórház megközelítése könnyebb volt a régi szisztéma szerint. Csak egy intézkedésen mú­lik, hogy a 3-as villamos el­menjen a régi, a Somogyi ut­cai végállomásig. Nagyon megköszönnénk ezt, mind­azok nevében, akiknek nehe­zére esik az átszállásnál még pár száz méter megtétele is. Margit néni Szégyen Állok a ház előtt, kukucs­kálok a korhadt kerítéslécek között, fájó az emlék, hisz itt születtem. A házat Pintér nagyapámék építették. Új­szegedi híres nagy család volt, tizenegy fiú gyermek­kel, egy egész focicsapattal. A porta eredetileg a Bethlen, a Pécskai és a Kállai utcán, fel a Tisza-partig nyúlt. Ahogy szaporodott a család, annak arányában apadt a kert nagysága. Eladogatták nagyapámék, ahogy a szük­ség kívánta. Végül a nagy ház került dobra; vagyis „megették" a gyerekek. Az utcát, ahol a ház és egyben emlékmúzeum áll, ma Szent-Györgyinek nevezik. Igen, az utolsó tulajdonos a mi Nobel-díjasunk, Szent­Györgyi Albert házáról van szó (remélem, nem sértem meg az emlékét), amit én még mindig a nagyapámék házának nevezek. Fáj, hogyan pusztul. Bot­rányos, milyen gondozatlan, elhanyagolt a ház és környé­ke. Mellette százéves ház, embermagasságú gyom közt. A kerítések düledező tákol­mányok. Ha külföldi vagy bárki odamenne, pirulnunk kéne. A világ tisztelettel adózik a C-vitamin feltaláló­jának. Mi, szegediek ilyen hamar feledünk? Ki a felelős a ház és kör­nyéke gondozásáért? Mert ahogy kinéz, azt nyugodtan nevezhetem Szeged egyik szégyenfoltjának. Fodor Istvánné sx. Pintér Ilona Mórahalmiakhoz Pető Margit szavai két sorban tudatják midazt, amit e levél kifejezni szándékozik. „Ide születtem, Létem ez, s örököm. " A mai magyar ember - bár tagadni próbálja - sokkal jobban rá van szorulva társai segítségére, megértésére, a közösségre, mint bármely más korban. Több mint 3200 településen éljük életünket, hol kevésbé, hol jobban egymásra utalva, elszakadva és szétszóródva. Vajon gondoltunk-e már úgy falvainkra, városainkra, mint élő, fejlődő, a múlt örökségét, s a jövő lehetőségeit magában hordozó közösségekre? Én ezt kísérlem meg most abban a hitben, hogy korunk viszontagságait csak az egységes emberi szándék által összetartott település, mint közösség képes súlyos sérülések nélkül túlélni. Keressük tehát azokat, akik múltjuk révén Móra­halomhoz kötődnek, s már nem a városunkban élnek. Szeretnénk ismét találkozni velük, hogy felelevenítsük s méltassuk munkájuk eredményét s a jövő generációinak adjuk meg a lehetőséget, hogy ismerjék meg és tisztelhessék azokat, akik városunk életfeltételeit megteremtették. Keressük azokat, akik őseik, családi kapcsolataik révén kötődnek Mórahalomhoz, de elsodródtak városunktól. Találkozzunk, mert ezek a szálak jelentik kisvárosunk kapcsolódását a külvilághoz. Kérem, jelentkezzenek, hogy segítségükkel a múlt értékei képezzenek alapot a mai kor munkájának, közös jövőnk, a jövő értékei érdekében. Jelentkezzenek, hogy a gyökerek ágakká erősítsék a fiatal hajtásokat. Nógrádi Zoltán polgármester Drága a virág Nyugdíj - pénz a áadásul 2 hétig 2S& jegyezhető a Kamatozó Kincstárjegy 1997/III. Az igen népszerű Kamatozó Kincstárjegy jegyzési idejét meghosszabbítottuk: a havon­ta kibocsátott állampapír két héten keresztül kapható, hogy még könnyebben hozzá­férhető legyen. Miért kedveli nagyon sok em­ber ezt a befektetési formát? T-s Mert az egyéves futami­dejű értékpapír évi 25,5%-os kamatot nyújt. Ez kiemelkedően maga» erre az időszakra. c Mert a Kamatozó Kincs­tárjegy biztonságát az állam garantálja. c Mert tőzsdei forgalma­zásra kerül, sőt a futamidő alatt az OTP Bank Rt. és az MHB Rt. kijelölt fiókjaiban napi áron adható és vehető, t Mert a futamidő alatt vissza is váltható. (Figye­lem: ebben az esetben csak a névértéket fizetik ki a befek­tetőknek.) C-s Mert - mint az alábbi lis­tából kiderül -, sok forgal­mazónál vásárolható. A Kamatozó Kincstárjegy legújabb sorozata (1997/111.) 1996. március 26 - április 5-ig jegyezhető. Kibocsátá­si árfolyam: 1996. március 26-29. között 99,5%, 1996. április 1-5. között 100%. A kamatozás kezdő idő­pontja: 1996. április 10. Évi kamata 25,5%. AZ ÁLLAM ELSŐDLEGES FORGALMAZÓI: OTP Bróker Rt. 1051 Bp., Mérleg u. 4. • OTP Bank Rt.: 6701 Szeged, Széchenyi tér (Tisza Szálló), Aradi vértanúk tere 3., Szentes, Csongrád, Hódmezővásárhely, Makó, Kistelek, Mórahalom • MKB Rt. 6722 Szeged, Kossuth Lajos sgt. 8. • Inter-Európa Bank Rt. 6720 Szeged, Széchenyi tér 2. • Magyar Hitel Bank Rt. 6800 Hódmező­vásárhely, Kossuth tér 5., Szeged, Baja AZ ELSŐDLEGES FORGALMAZÓKKAL SZERZŐDÉST KÖTŐ EGYÉB ÉRTÉKESÍTŐHELYEK: Cenzor Bróker Kft. 6722 Szeged, Kossuth Lajos sgt. 21., Baja, Hódmezővásárhely • Pakett Bróker Értékpapírforgalmazási és Befektetési Rt. 6722 Szeged, Kossuth Lajos sgt. 10-12. VALAMINT: MNB Csongrád Megyei Igazgatóság 6720 Szeged, Deák Ferenc u. 17. MAGYAR iLLAHRtffo A TÖBBSZÖRÖS BIZTONSÁG

Next

/
Thumbnails
Contents