Délmagyarország, 1996. április (86. évfolyam, 77-101. szám)

1996-04-11 / 85. szám

CSÜTÖRTÖK, 1996. ÁPR. 11. HAZAI TÜKÖR 7 • Úgy érzik: nincs más lehetőségük Új formában működnének? Mégis lebuktak a zsarolók • Munkatársunktól Életveszélyesen megfe­nyegettek több szegedi belvárosi üzlettulajdonost. Névtelen telefonálók vé­delmi pénzt kértek tőlük, s közölték, ha nem kapják meg az 50 és 100 ezer fo­rint közötti összegeket, először az üzlet berende­zését, majd a tulajdonos családtagjait, végül magát a tulajdonost törik össze. Ebben a sorrendben. A zsarolók napokig fe­nyegetőztek, s csak ké­sőbb, mikorra már meg­törtnek vélték áldozatai­kat, közölték, hol szeret­nék a pénzt átvenni. Arra az egyre nem gondoltak, hogy az üzlettulajdonosok nem akarták kihagyni a buliból a rendőrséget. Ér­tesítették őket, majd a nyomozók a megzsaroltat követve lecsaptak a zsaro­lókra. A tettesek egyébként szinte mindenre gondol­tak, mindig más számról jelentkeztek és az áldoza­tot is egyik nyilvános fül­kéből a másikba küldték. Dacára az óvintézkedés­nek, mégis lebuktak. • Kamerával figyelik majdan a csencselőket Mars a cigány­bűnözésnek! A Móra Ferenc Szak­közép- és Szakmunkás­képző Iskola gyakorlati képzésének átvállalásá­ra több ajánlat is érke­zett az önkormányzat közoktatási és közmű­velődési irodájára. A szakképzés gyakorlati képzésének átszervezé­séről ma dönt a közgyű­lés. Ha a képviselők az iskola vezetőségének átalakítási javaslatát fo­gadják el, akkor a sze­gedi közoktatási intéz­mény lesz az első az or­szágban, amely köz­hasznú társaságként működhet tovább a jö­vőben. Az intézmény pedagógu­sai tavaly december elején tudták meg, hogy az iskolá­nak az idei tanév végeztével fel kell számolnia a repülő­téri tanműhelyeiben folyó el­méleti és gyakorlati oktatást, mivel az épületegyüttes fenntartási költsége az ön­kormányzatnak jelentős többletkiadást jelent. A re­pülőtéren a szakmunkásta­nulók több mint egyharmada elméleti, a szakmunkástanu­lók fele és minden szakkö­zépiskolás pedig gyakorlati képzést kap. A szakmunká­sok többségének gyakorlati képzése egyébként a gazdál­kodó szervezetek által fenn­tartott és működtetett gya­korlóhelyen folyik. A Móra jelenleg háromszáz ilyen szervezettel áll szerződéses jogviszonyban. Január végén úgy határo­zott a közgyűlés: az iroda Az óvodai körzetek vezetői tavaly ősszel a megtakarítási lehetősé­gek kapcsán vetették fel, hogy az ötvenkilenc önkormányzati óvoda közül három kislétszá­mú intézmény a bezárá­sokat és összevonásokat elkerülendő, 1996 au­gusztusától vállalkozási formában üzemeljen to­vább. Szülők és óvónők a privatizációról Az óvodai körzetek (Bel­város I. számú, Tabán, vala­mint Rókus II. számú) veze­tői számításokat végeztek, s arra a megállapításra jutot­tak, hogy az Oroszlán, a Kis­Tisza utcai, illetve a fodorte­lepi óvodába jelenleg járó gyermekeket el tudják he­lyezni a privatizáció után a körzet más óvodáiban. Az említett intézményekbe já­rók egyébként nemcsak a sa­ját, de más körzetben is el­sőbbséget élveznek a felvé­telkor. Míg az Oroszlán ut­cai szülők és óvónők, illetve a Kis-Tisza utcai szülők el­utasították, addig a fodorte­lepi óvoda dolgozói reális elgondolásnak tartották az önkormányzat tervezetét. Az Oroszlán utcaiak, a nagyobb nyomaték kedvéért, aláírá­sukkal dokumentált levelük­ben Tóth László jegyzőnél tiltakoztak óvodájuk bezárá­sa, illetve privatizálása ellen. Először nem, aztán mégis... Szigeti Károly közoktatá­si irodavezetőnél az elmúlt év végétől kezdve többen ér­vizsgálja meg, hogyan lehet az iskola teljes gyakorlati képzését vállalkozási formá­ban működtetni. „Abszurd dolognak tartom, hogy egy szakképző iskolának ne le­gyen tanműhelye" - mondta Miklós Mátyásné, az iskola megbízott igazgatója. „Ha például a teljes gyakorlati képzést egy oktatási cég kap­ná meg, akkor az sértené a vállalatok érdekeit, mert a cég nagy valószínűséggel nem adná ki a tanulókat más vállalatoknak, magánvállal­kozóknak. Ez azt eredmé­nyezné, hogy a gyermekek tanulmányaik végeztével nem tudnának elhelyezked­ni. " A Móra vezetői intézmé­deklődtek az új forma iránt, mi több, hogy bizonyítsák az üggyel szembeni komolysá­gukat, szándéknyilatkozatot is aláírtak. Január végéig a fodortelepi óvodára egy, a Kis-Tisza utcai Óvodára há­rom. míg a belvárosi gyer­mekintézményre négy sze­mély jelezte igényét. A je­lentkezőknek nyilatkozniuk kellett arról, hogy hány em­bert akarnak foglalkoztatni, illetve miiyen gazdasági fel­tételek mellett kívánják mű­ködtetni az óvodát. Ekkor nyük megmentése érdekében február elején úgy határoz­tak: a STEX Könyvszakértő és Befektetési Tanácsadó Kft. közreműködésével ki­dolgoznak egy átszervezési koncepciót. Tervüket be is nyújtották az önkormányzat­nak. „Abból indultunk ki, hogy mind a közoktatási, mind a szakképzési törvény elsősorban a szakképző isko­lát jelöli ki az elméleti és a gyakorlati képzés helyének és szervezetének. Lehetővé teszi ugyan az iskolán kívüli gyakorlati képzést, de ilyen esetben biztosltja az iskola koordináló szerepét. Rájöt­tünk, ha közhasznú társaság­ként működtetnénk az egész iskolát, akkor nagy valószí­még úgy nézett ki, hogy nem írnak ki pályázatot a három óvodára. Később azonban változott a kép. A közbe­szerzési törvény rendelkezé­se miatt, mely szerint ötmil­lió forint feletti tulajdonát­adásnál pályázatot kell kiír­ni, február végén úgy határo­zott a közgyűlés, hogy mind­három óvodáját megpályáz­tatja. Szigeti Károlytól meg­tudtuk: öten adtak be pályá­zatot. A Kis-Tisza utcai, il­letve a fodortelepi óvodára egy-egy, míg az Oroszlán ut­nüséggel életben marad­nánk. " A hatályos törvények le­hetővé teszik, hogy az ön­kormányzat - megtartva az elméleti és gyakorlati képzés egységét, valamint az intéz­mény közoktatási törvény szerinti jogi személyiségét ­ne költségvetési szervi gaz­dálkodási formában működ­tesse tovább a Mórát, hanem olyan gazdálkodó szervezet­té alakftsa, melynek irányítá­sába és finanszírozásába tu­lajdonostársként bevonhatja a szakképzésben érdekelt gazdálkodó szervezeteket, gazdasági kamarákat, ma­gánvállalkozókat, munka­ügyi központot stb. Ez az új működési forma a KHT, cai gyermekintézményre há­rom személy jelezte igényét. Megtudtuk: a nyertes pályá­zóval kötnek majd egy,- az óvoda üzemeltetésére vonat­kozó, hat évre szóló szerző­dést, illetve egy közoktatási megállapodást. Értesülése­ink szerint többen adtak be pályázatot azok közül, akik annak idején szándéknyilat­kozatot is tettek. A speciális helyzetbe ke­rülő óvodák egyébként ugyanolyan elbírálás alá es­nek majd, mint a jelenleg mely abban különbözik más gazdasági formáktól, hogy nonprofit jellegű. Miklós Mátyásné szerint a KHT-val mindenki jól jár: a diákok, az önkormányzat, a vállala­tok. A rugalmas gazdálkodá­si formával az ezredforduló­ra prognosztizált, a Nemzeti Alaptanterv bevezetésével együttjáró átmeneti idősza­kot is könnyen átvészelnék. „A vállalatoktól pozitív visszajelzéseket kaptunk: jó ötletnek tartják az új formát, s úgy néz ki, anyagilag is tá­mogatnak majd bennünket. De tetszik az ötlet a pedagó­gusoknak is, hiszen a tantes­tület kétszáznegyven tagjá­ból százhetvenen szavaztak a KHT-ra úgy, hogy tudták, ezáltal elvesztik közalkalma­zotti státuszukat. Nincs más lehetőségünk, s ezt mindenki érzi. Egyszerűen muszáj to­vábblépnünk, ha életben akarunk maradni! " A szakképzés jövője szempontjából nagy jelentő­ségű szakmai programot in­dított el 1994-ben az Euró­pai Unió. A Leonardo-prog­ram célja: a szakképzési rendszerek minőségének ja­vítása, fejlesztése. A prog­ram - melyhez Magyaror­szág is csatlakozott - 1997­ben indul hazánkban. Miklós Mátyásné nemrégiben járt a budapesti Leonardo-prog­ramirodán, ahol beszámolt az iskola KHT-val kapcsola­tos elképzeléséről. S hogy mennyire tartották jónak a tervet, arról csak annyit, fi­gyelmeztették: vigyázzon, nehogy ellopják az ötletüket. Szabó C. Szilárd működő magánóvodák. Az­az: az önkormányzattal kö­tendő közoktatási megálla­podás létrejöttével ugyan­úgy megkapják az állami normatívát, mint a magán­óvodák. Azon felül azonban nem kapnak semmiféle ön­kormányzati támogatást. Csak jelezzük: az önkor­mányzat az elmúlt években nagyon sok oktatási-nevelé­si intézményre az állami tá­mogatás többszörösét, dup­láját, sőt tripláját költötte. A fejkvóta tavaly 27.500 fo­rint/gyermek/év volt az óvo­dákban, a kimutatások sze­rint azonban az önkormány­zatnak már évek óta körül­belül hatvanezer forintjába kerül egy óvodáskorú gyer­mek évente. Mindehhez hozzátartozik, hogy idén duplájára emelték a fejkvó­tát. Fejkvóta és más semmi A vállalkozási formában működő óvodák alapszol­gáltatásaikra, tehát oktatási­nevelési programjaikra nem, plusz szolgáltatásaikra ­idegennyelvi tanfolyamok, úszásoktatás, munkaidőn tú­li gyermekmegőrzés stb. ­viszont szedhetnek pénzt. Hogy az óvoda mekkora összeget kér a szülőktől a plusz szolgáltatásokra, az megegyezés kérdése. Hogy kell-e az új, vállalkozó szel­lemű óvodavezetőknek bér­leti díjat fizetniük vagy sem, arról a közgyűlés dönt. Szi­geti Károly szerint valószí­nűleg nem kell. Az épület felújítása és karbantartása azonban az új vezető felada­ta lesz. Szabó C. Szilárd Olyanná vált a Mars tér közbiztonsága, amit már nem lehet szá nél­kül hagyni, tenni kell el­lene - fogalmazták meg azok, akik tegnap részt vettek a piacot üzemel­tető Szegedi Nemzetközi Vásár és Piacszervező Kft. által összehívott megbeszélésen. Kereskedők panaszkod­tak, hogy a csarnokban a forgalmuk a felére esett vissza, mivel lassan már nem mernek bemenni a kun­csaftok oda, tartva a kelle­metlenségektől, a zsebtolva­joktól, az erőszakos tolva­joktól, mondhatni: rablóktól. A piacszervező kft. igaz­gatója, Katona András vá­zolta a helyzetet: valutázók, zsebtolvajok, illegális ciga­retta- és alkoholárusok okoz­nak kellemetlenségeket. A helyzet megváltoztatása ér­dekében tévékamerákat sze­relnek fel a csarnokban, le­gális valutaváltóhelyet hoz­nak létre. Amennyiben a ke­reskedők is beszállnak, meg­erősítik napközben a bizton­sági szolgálatot. Szőke Péter rendőrkapi­tány egyebek között elmond­• Zsombó (MTI) A Csongrádban honos kultúra, az őszibarack régi hírét szeretnék visszaszerez­ni azok a gazdák, akik a kö­zelmúltban Zsombón meg­alakították a Dél-alföldi Őszibarack-termesztők Szö­vetségét. Eddig 43 magán­gazda írta alá a belépési nyi­latkozatot. Szél István, a szövetség elnöke elmondta: a megye homoki területein a korábbi 3500-400 hektár helyett ma már csak mintegy 2000 hek­táron terem a zamatos őszi­barack. Pedig sok szakember foglalkozna ezzel a gyü­mölccsel, ha biztos lehetne abban, hogy el tudja adni a termést. A szövetség célja egyebek között piaci infor­mációkkal segíteni a gazdá­kat. Felmérik, milyen fajtá­kat érdemes telepíteni, s mi­lyen környezetbarát techno­lógiát alkalmazzanak a nö­vényvédelemben. ta, létszámgondok miatt nem tudnak megfelelő számú jár­őrt biztosítani a piacra, de ha jelzést kapnak, akkor 5 per­cen belül a helyszínre érkez­nek. Javasolta, hogy a Cse­repes sori piachoz hasonlóan az itteni üzemeltető is álljon a sarkára és oldja meg a gondokat, nem szabad en­gedni, tűrni a kisebbség, az etnikum terrorját. A kapitánynál konkrétab­ban fogalmazott Balogh László, az önkormányzat közbiztonsági tanácsnoka, aki nevén nevezte a gyere­ket: - Feli kell számolni a cigánybűnözést a Mars té­ren! Ehhez a város minden segítséget igyekszik megad­ni. A kereskedők nem zár­kóztak el az elől, hogy ma­guk is beszálljanak a bizton­sági szolgálat munkájának anyagi finanszírozásába. Megegyeztek abban, hogy mielőbb lépni kell, amíg a vásárlók el nem szoknak a piacról a zsebesek, az erő­szakos gagyizók, a valutá­zók miatt, akik között újab­ban szerb, bolgár és román bűnözők is színesítik a palet­tát. V. F. S. Az elnök szerint az idén sajátosan alakulhat a hazai és a külföldi őszibarackpiac, ezért időben be kell sze­rezni a szükséges információ­kat. A nyugati országokban, de a kelet-európai piacon is van igény a magyar ősziba­rackra, de a megfelelő fajtá­ból nincs elegendő mennyi­ség. Az érési idő igen fontos ebből a szempontból, mert a kelet-európai piacokon pél­dául már a korai érésű gyü­mölccsel is meg lehet jelen­ni, de a nyugati országokban csak augusztus második fe­létől adható el a termés. Bel­földön viszont a korai fajták­tól a későn érőkig lesz az idén kereslet. A szövetségbe tömörült gazdák bíznak abban, hogy a me'gfelelő ismeretek birtoká­ban érdemes lesz ismét őszi­barackot termeszteni a Csongrád megyei termőtá­jon. • Minden gyermeknek lesz helye Óvodai privatizáció Óvodák, melyek vállalkozási formában működnének Óvoda Férőhely Gyermeklétszám Iskolába megy Csoportlétszám Óvónő Dajka Oroszlán utcai Óvoda 75 58 14 3 6 4.5 Kis-Tisza utcai Óvoda 38 42 10 2 4 3 Fndortelepi Óvoda 35 36 7 2 4 3 (Forrás: Polgármesteri Hivatal Közoktatási és Közművelődési Iroda) Az előzetes számítások szerint jövő évtől kezdve több mint 11 millió forintot ta­karíthat meg éves szinten a város a három óvodán, mivel az üzemeltetési költség, személyi juttatás és TB már nem az önkormányzat büdzséjét terheli. Óvoda Szeményi juttatás + TB Dologi kiadás Összesen (energia, szakmai, karbantartás) Oroszlán utcai Óvoda Kis-Tisza utcai Óvoda Fodortclcpi Óvoda ' Mindösszesen 4.086 e/Ft 2.983 e/Ft 2.927 e/Ft 9.996 e/Ft 731 e/Ft 534 e/Ft 300 e/Ft 1.565 e/Ft 4.817 e/Ft 3.517 e/Ft 3.227 e/Ft 11.561 e/Ft (Forrás: Polgármesteri Hivatal Közoktatási és Közművelődési Iroda). Szövetkeznek az őszibarack­termesztők

Next

/
Thumbnails
Contents