Délmagyarország, 1996. április (86. évfolyam, 77-101. szám)

1996-04-11 / 85. szám

CSÜTÖRTÖK, 1996. ÁPR. 11. HANGSÚLY 5 Költőpénz F an az a példázat a költészetről, hogy évekig ül a vak koldus a híd lábánál, és nem nagyon megy neki az üzlet, nyakában a tábla, hogy adjál pénzt, né­ha adnak neki, nem túl nagy boldogság, mert keveset, aztán arra jár egy költő, letörli a táblát, és azt írja rá, hogy soha többé nem láthatom a napfelkeltét. Beindul az üzlet. Költészet és pénz: nevetséges összhang. Nincsen olyan felkiáltás, hogy adjál pénzt, különben nem írok verset. Jól megvan mindenki vers nélkül. Pénz nélkül viszont nem. Azt hiszi. Azt hiszi, hogy ez így sokáig jól megy. Jól megy. Menjen. Hagyják ki a verset, hagyja­nak ki minden szép mondatot. Én nem fogok nekik könyörögni. Csak majd amikor egyedül maradnak mindennel, mondanának egy mondatot, mert majd megszakad a szívük, de nem tudnak, nem lesz monda­tuk, nem lesznek rákészülve, hogy ilyenkor egy-két szó gyógyír, megnyitja a pici kapukat, amin át a lelke megmenekülhet. Nem menekül, ott marad nyögve, ér­zi, valami hiányzik, de nem tudja, mi. Miféle üzlet az, aminek nincs szelleme, nincs zenéje, hangja, formája semmi újat nem takar. Hogy lehet attól eltántorodni, hogy a csillagok alatt születtünk, attól, hogy édesa­nyánk valaha mesét suttogott az árnyakkal övezett szobában? El van felejtve minden? Olyan jófejek let­tünk, hogy a zsebben, a pénz mellett érdemes hordani az érzelmeket? De nem baj, nem kérlelek senkit, hogy legyen másként; legyen így, arccal a fal felé. Ült a koldus a híd alatt, teljesen megvakulva. Tér­iszonya semmi, teré se. A költő ráírta a táblára, hogy soha többé nem láthatom a hajnalt. És ő tényleg nem látta. Olyan vak volt, mint az ágyú, de dőlt hozzá a pénz. Nem is igazán értette, miért nem lökik be inkább a folyóba. Attól naptól kezdve azon gondolkodott, hogy talán meg kéne tanulnia úszni. Podmaniczky Szilárd Szentes Vásárhely Makó írt-e verset fiatal korában? Fiatalkori kép József Attiláról e Hónapokra eltűnnek a klasszikusak Nem divat a költészet A Petőfi Sándor könyves­boltban a magyar lírát kere­sik a leggyakrabban. Sikert aratott az Örök természet ­Versek a magyar irodalom­ból, és a Szeretni tehozzád szegődtem - Kétszáz ma­gyar szerelmes vers című válogatás. Népszerű a Vallo­más című antológia, vala­mint Shakespeare és Dante szonettei. A Lord Szeged Kft. köny­vesboltjában érdekes módon Jim Morrison angol nyelvű Amerikai éjszaka címmel megjelent verseskötete a leg­keresettebb. Népszerűek a Shakespeare-szonettek, Paul Geraldy Szerelem című kö­tete, a Faludy György-ver­sek. A Lord Extra Kft. boltjá­ban is népszerű szerző Paul Geraldy, mind a Szerelem, mind a Te meg én című kö­tetet sokan vásárolják. Egy indiai költő, Tagore Szerel­mi ajándék című költeménye is siker, valamint gyor­san fogy a Világirodalom gyöngyszemei című sorozat. C'est ici que le poéte hongrois, Attila József (1905-1937) passa l été de 1927. József Attila magyar költó ezen a he­lyen töltötte el 1927 nyarát. A provanszál Cagnes-sur-Mer hegyte­tőre épitett középkori központjának egyik -fo­gadóján található ez a felirat, költőnk dombor­műves arcképe alá vés­ve. Kis márványtábla a La maisonette falán, melynek konyhája - a cégér szerint ­a századfordulón történt ala­pítása óta az egész kaptatón a legfinomabb ízeket kínálja. Mellette úgy áll a felirat az egykori (talán utolsó) boldog nyarát itt töltő magyar köl­tőről, mintha a tábla is tanú­síthatná a cégér igazát. Békés hely. Ahogy az ember végzett a hegyre ve­zető első szakasszal, kap egy Varga Jánosné (keres­kedő): - Sohasem írtam ver­set, nem is volt ilyen hajla­mom. Fiatalabb koromban inkább énekelgettem. A ver­seket egyébként szeretem. Az újságban például mindig el szoktam olvasni. Verses­kötetet körülbelül két évvel ezelőtt vásároltam az egyik rokonomnak ajándékba. Ar­ra már nem emlékszem, mi volt a címe és ki írta, arra vi­szont igen, hogy igen szép kivitelezésű könyv volt. Dunai László (nyugal­mazott katonatiszt): ­Versírással sohasem foglal­koztam, mert ném volt rá időm. Olvasni viszont renge­teget olvastam. Sokszor reg­gelig bújtam a könyvet. Sze­retem Petőfi Sándor és Jó­zsef Attila költeményeit. Én kérem, valamikor az összes szegedi könyvtárnak a tagja voltam. Létezett olyan bib­liotéka, ahol már nem tudtak olyan könyvet adni, amit ko­rábban ne olvastam volna el. Túszné Ötvös Éva (ke­reskedelmi üzemgazdász): - Nem írtam verseket, ettől függetlenül nagyon szeretem a költeményeket. Az írás he­lyett inkább olvastam, azt vi­szont nagyon sokat. Az iro­dalmat egyébként középis­kolás tanárom, Szabadkai Zoltánná szerettette meg ve­lem, s ez a szerelem azóta is tart. Mutatja ezt az is, hogy körülbelül egy hete vásárol­tam magamnak egy Puskin­verseskötetet. Sárvári Mátyás (keres­kedelmi társaság ügyveze­tő-helyettese): - Valamikor középiskolás koromban ír­tam verset, hajdanán ugyanis irodalmi színpados voltam. Onnan jött a versek iránti szeretet. Úgy gondolom egyébként, hogy a versírást mindenki kipróbálta fiata­labb korában. Ha időm enge­di, akkor még ma is szívesen olvasok verset, főleg mai magyar költők írásait. (Fotó: Somogyi Károlyné) A versvásárlókat arcról ismerik. (Fotó: Révész Róbert) legkeresettebb verseskötet­ből, a klasszikusokból is csak húsz-harminc példányt lehet eladni a könyvesbol­tokban, a kevésbé ismert szerzők könyveiből pedig négy-öt példányt rendelnek az üzletek. Változások Vannak, akik az olvasási szokások, az életmód válto­zásának, mások a pénzhi­ánynak tudják be, hogy a líra kiment a divatból. A verses­kötetek ára - a kis példány­szám miatt - drasztikusab­ban emelkedett az utóbbi időben, mint a prózáé. Egy komolyabb verseskötet ára ezer forint fölött van, a ki­sebb terjedelmű, szerényebb kivitelű könyvek is öt-hat­száz forintba kerülnek. A legbiztosabb versvásárlók a középiskolások, akik rend­szeresen beszerzik a „kötele­zőket". Ajándékba is szíve­sen vesznek könyvet az em­berek, ilyenkor megfizetik az értéket és a szépséget. A fiatal, helyi szerzőket is ke­resik az olvasók. Az viszont, hogy valaki „csak úgy" be­sétál a boltba, belelapoz egy verseskötetbe, megtetszik neki és megveszi, ma már nem jellemző. A kereskedők csak abban bíznak, ha nem is sokan, de mindig lesznek olyanok, akik nem tudnak elaludni vers nélkül. A kiadással is baj van. A költészet napjára idén nem jelent meg verseskötet. A könyvkereskedők panasz­kodnak: a líra a kiadók mos­tohagyereke. Ritkán jelenik meg új verseskötet, hiába van kereslet, nincs utánnyo­más. Sok a hiány, főleg a klasszikusok tűnnek el fél­évekre, évekre a polcokról. Gyakran nem kapható Ady, József Attila, Petőfi, hiába keresik Byront, Baudelaire-t. Az ok: a könyvkiadás ördögi köre. Ráfizetés Verset csak kis példány­számban lehet kiadni, mert kevesen veszik. De minél ki­sebb a példányszám, annál drágább a könyv. És minél drágább a könyv, annál ke­vesebben veszik. A könyvkiadók tehetetle­nek; hiába nagyszerű a ma­gyar líratermés, a verskiadás biztos ráfizetés. A klassziku­sokat legfeljebb ezer-két­ezer, a mai magyar költőket száz-kétszáz példányban je­lentethetik meg. Ez utóbbia­kat szinte csak a szakma, a könyvtárak és a helyi értel­miség vásárolja. Az állami dotáció megszűnte óta a ki­adók támogatásért kilincsel­nek, szponzorokat hajtanak. A könyvkiadásra a Nemzeti Kulturális Alapból, a Ma­gyar Könyvalapítványtól, a Soros Alapítványtól, vállala­ti szponzoroktól szerezhető támogatás. Nem könnyen. Hiánypótlás A szakmabéliek összefo­nódásokról, sértődésekről, preferenciákról beszélnek, a szponzorokkal kapcsolatban pedig csökkenő támogatási kedvre panaszkodnak. En­nek ellenére a könyvkiadók nagy része tudja, verskiadás nélkül nincs irodalom. Ha nem is a régi mértékben, sa­ját szűkös anyagi lehetősé­geikhez képest igyekeznek pótolni a hiányt, felkarolni a kezdőket. Az idén is lesz tehát Szép versek, igaz, nem a költészet napjára, mint kezdetben, és nem féláron. Kecxer Gabriella Szeged A Sík Sándor könyves­boltban a helyi szerzők, Dar­vasi László, Baka István kö­teteit keresik a leggyakrab­ban az emberek. Gyorsan el­fogytak a Heidegger-művek és a Rilke-versek, és kedvelt a Magyar irodalom gyöngy­szemei című sorozat. A Gondolat könyvesboltban meglepően nagy siker volt Zimonyi Zita Szent ölelés, iszonyú gyönyör című ver­seskötete. kis pihenőt, kicsiny térrel s a csinos fogadóval. Naponta délután kettő és öt között öreg, terebélyes mediterrán erdei fenyő vet árnyékot rá: ez az árnyék borította már 1927-ben is. A magyar em­ber, aki nem tudja, hogy a Cőte d'Azur egyik legszebb csücskében József Attila em­lékébe botlik, mi tagadás, el­érzékenyül. Nézi a banduko­ló turistákat, akik úgyszintén megállnak a tábla előtt egy ki betűzgetésre, és hallja, amint a japán családfő lefor­dítja a mellette álló portugál turistának: hungarian poet. Tudják ki volt?- Nem tudják? A tulajdonos lelkesen újsá­golja: mindig betérnek hozzá a magyarok, ha meglátják a táblát; úgy ismeri a magya­rokat, ahogy senki a környé­ken. Költőnk emlékére ma a La maisonette falán is meg­jelenik egy kis koszorú. P. J. Dr. N. A. (nyugdíjas or­vos): - Én nemcsak verset, de prózát is írtam fiatalabb koromban. Tíz-tizenkét esz­tendősen az iskolával kap­csolatos dolgokról, ötven­éves koromban pedig a vi­torlázó repülésről írtam ver­set. A verseim egyébként megjelentek a Repülés című szakfolyóiratban. Négy-öt hónappal ezelőtt vásároltam magamnak egy Arany, egy Petőfi és egy Vajda váloga­tott verseskötetet. Cagnes, 1927 Arany János hiány­cikk. Szeged könyves­boltjaiban hónapok óta nem tudnak Arany­összessel szolgálni azoknak, akik keresik. Vannak ugyan Arany­versek a Magyar költé­szet kincsestára sorozat­ban, de az öt kötet ára 4250 forint. Ez pedig jó­val több, mint amit ma­napság az emberek ki tudnak fizetni azért, hogy Arany is ott legyen otthon a polcon. Persze, a kiadókat sem lehet hi­báztatni. Verset kiadni manapság biztos ráfize­tés. Arany tehát - nincs. A szegedi könyvkereske­dők szinte egybehangzóan állítják, az olvasás, különö­sen a líra hosszú évek óta nem divat. A könyv is csak eszköz manapság - az embe­rek azt veszik, ami a munká­jukhoz kell, vagy ami könnyű szórakozást ígér. A menedzserkönyvek, a lektű­rök, a kézikönyvek a kor slá­gerei. Azokat, akik rendsze­resen vásárolnak verset, az egyetemistákat, a fiatal értel­miségieket szinte arcról is­merik a könyvkereskedők. A Kereslet A költészet napja al­kalmából körkérdéssel fordultunk a megye négy városának egy­egy könyvesboltjához: arra voltunk kíváncsiak, melyek voltak az utóbbi hónapok legkeresettebb verseskötetei?

Next

/
Thumbnails
Contents