Délmagyarország, 1996. április (86. évfolyam, 77-101. szám)

1996-04-11 / 85. szám

CSÜTÖRTÖK, 1996. ÁPR. 11. BELFÖLD 3 • A gyest is igényelni kell Várandósági pótlék helyett anyasági támogatás Hol szorít a cipő? Ezt ezentúl is csak a szülők érzékelik... (Fotó: Tésik Attila) jegyzet Szüret jk jé hány éve Csongrádon jártam fura szüreten. A 1V csárda svédeket fogadott kupica pálinkával, majd kivitte őket a szőlőbe. Csupa nyugdíjas, egyszerű svéd ember. Tanár, pincérnő, háziasszony. Közelebb a het­venhez, mint a hatvanhoz- Már az csoda volt, ahogy leugráltak a légkondicionált buszról. Azonnal rohan­tak a tőkékhez, kapkodták a fürtöket, aztán szoknya fel, cipő le. Belemásztak a kádba és taposták a szeme­ket. Közben nevettek, dobálták egymást, hülyéskedtek, mint a vásott gyerekek. Na, ez teljesen elképzelhetet­len lenne, hogy magyar nyugdíjasok ilyenre benevez­nének - állapítottuk meg szájtátva. Eleve pénzük sincs a külföldi útra, másrészt képtelenek ilyen felszabadul­tan viselkedni. Mert miközben a magyar dolgozó - a békés, boldog nyugdíjas korra készülve - a szocializmus építésén fá­radozott, addig a svédek már régen megteremtették a maguk szociális biztonságát. És ők nem szakadtak be­le, nem géemkáztak, nem robotoltak napi 14 órában, így aztán életkedvük, erejük sem párolgott el. Nem let­tek önmaguk szüléjévé. Manapság egyre kevesebb unoka hívhatja meg es­küvőjére a nagyszüleit. Jó, ha apja és anyja megéri, ott lehet. Mert a túlhajszolt tempót, a kilátástalansá­got, az egészségtelen életmódot nem lehet büntetlenül megúszni. Egyre kevesebben vehetik kézbe az első nyugdíjukat, mert már előtte búcsút intenek az ár­nyékvilágnak. A férfiak nemhogy a 60. évüknek örül­hetnek, de az 50-nek is. Bár azt mondják, nálunk 40 esztendő alatt 80-at élnek az emberek... M osolyogtató, ahogy a nyugdíjkorhatár felemelésé­vel küzdenek, birkóznak. Időszerű lenne, hogy átadják helyüket az idősek - ott topognak a munkahe­lyek kapujában az állástalan pályakezdők, fiatalok -, meg is érdemelnék, de akkor meg fizetni kellene nekik a nyugdíjat. És hol van már a 40 esztendő alatt a bé­rekből levont pénz ? Nincs más hátra, mint játszani a gondolattal, az évekkel és az érvekkel. Toszogatni magasabbra a kor­határt. A kormány állati kínosan érzi magát az ügy­ben, ez egyértelműen kiderül a totojázásából. Maga sem tudja, mit tegyen. Emelné is meg nem is. Gyaní­tom, előbbit választja. Mikor fognak a magyar nyugdíjasok Svédország­ban síelni? (A Elektronikus levelezés és teljes körű INTERNET szolgáltatás az Eunet hálózaton keresztül Zenon Kft., Szeged, Szent-Györgyi A. u. 2. Telefon: 62/430-168. Fax: 62/430-833. Bizonytalan a nyugdíjkorhatár Magyarok Moszkvában • Budapest (MTI) Nagyszabású magyar árubemutatót rendeznek Moszkvában július 2-től 6­ig. A kiállításon mintegy 40 hazai cég vesz részt. Mivel a kormány nagy fontosságot tulajdonít a keleti kereske­delem újraélesztésének, a rendezvényt az Ipari és Ke­reskedelmi Minisztérium a Gazdaságfejlesztési Alapból támogatja - közölte Gilyán György, a minisztérium he­lyettes államtitkára egy szerdai sajtótájékoztatón. Protestál a kisgazdák frakciója • Budapest (MTI) A Független Kisgazda­párt parlamenti frakciója az Alkotmánybírósághoz for­dult annak érdekében, hogy a legfőbb bírói testület vizs­gálja felül a felsőoktatási törvényt. A kisgazdák szerint ugyanis a tandíjról szóló rendelet ellentétes a hazánk által 1976-ban ratifikált ENSZ-egyezménnyel, amely az ingyenes oktatás fokozatos bevezetését tűzte ki céljául. Ezt Torgyán Jó­zsef pártelnök jelentette be az FKGP szerdai sajtótájé­koztatóján. Villám sújtotta városháza • Letenye (MTI) Villámcsapás semmisítet­te meg kedden késő délután a letenyei városháza elekt­romos hálózatát, tönkretéve az összes számítógépet és más berendezéseket, a váro­si televízió erősítő rendsze­rét és a telefonközpontot is. A falakból valósággal ki­robbantak, s több helyen meggyulladtak a kábelek, de a tüzet a hivatali dolgo­zók poroltókkal megfékez­ték. A kár becsült értéke több, mint 1,5 millió forint. Érde­kes, hogy nem előzte meg vihar és nem követte dörgés sem a nagyerejű villámcsa­pást, amelynek hatására mintegy 150 méteres kör­zetben sok tv-készülék is el­némult és számos ablak be­törött. Adókról - főkönyvelőknek • Budapest (MTI) Az adórendszer megújítá­sa során az Adó- és Pénz­ügyi Ellenőrzési Hivatal ar­ra törekszik, hogy a 18 szá­zalékos társaságiadó-kulcs ne változzon. Egy maga­sabb adókulcs sem eredmé­nyezne nagyobb költségve­tési bevételeket, csupán az adófizetést elkerülök létszá­mát növelné. Nem várható radikális csökkentés az általános for­galmi adó kulcsainál sem, csupán szerény változásokra lehet számítani. Ezzel szem­ben fokozatosan építik majd le a vámpótlékot, és csök­kennek a vámok is. A sze­mélyi jövedelemadó terén a változások attól függnek, hogy sikerül-e igazságosabb közteherviselést kialakítani - közölte Pitti Zoltán, az APEH elnöke az adóhivatali főkönyvelők tegnapi érte­kezletén. • Budapest (MTI) A terhességi gyer­mekágyi segély mértéke csökken, a gyermek­gondozási segélyt (gyes) és a gyermeknevelési támogatást (gyet) jöve­delemhatárhoz kötik. Megszűnik a gyermek­gondozási díj és a vá­randósági pótlék, az utóbbi helyébe egy­összegű anyasági támo­gatás lép - röviden így összegezhető a parla­ment által elfogadott új családtámogatási rend­szer, amelynek részlete­iről szerdán tájékoztat­ták az újságírókat a Népjóléti Minisztérium­ban. Az új családtámogatási rendszer azokat a családokat érinti, akiknek április 15-én, illetve azt követően születik gyermekük. Számukra már az új feltételek szerint jár -a gyes, a gyet és a terhességi gyermekágyi segély, illetve az anyasági támogatás. Bíró Boldizsár népjóléti helyettes • Tudósítónktól Másfél éve alakultak meg hazánkban a gaz­dasági kamarák. Azóta eredményesen dolgoz­nak, bár igen sok jog­szabályi munka, jogosít­vány átadása akadá­lyozza az erősebb gaz­dasági érdekképviselet kibontakozását. Erről beszéltek tegnap Buda­pesten a Csongrád me­gyei gazdasági kama­rák. A MUOSZ székházában tartott sajtótájékoztatón a Csongrád Megyei Agrárka­mara elnöke, Kovács Lajos, Kiss Mihály, a Csongrád me­gyei Kézműveskamara elnö­ke és az IPPSZ alelnöke, va­lamint dr. Horváth Lajos, a Csongrád Megyei Kereske­delmi és Iparkamara titkára elsősorban az április 19-én, 20-án Szegeden tartandó or­szágos kamarai konferencia részletes programját ismer­tette. Nyilvánvaló, hogy államtitkár ugyanakkor azt is elmondta: akiknek már korábban megállapították, illetve folyósították valame­lyik ellátást, azoknak lehető­ségük van arra, hogy az új szabályok szerint kérjék a támogatásokat. A gyermek születését kö­vetően igényelhető elsó ellá­tás a korábbi várandósági pótlék helyébe lépő anyasá­gi támogatás lesz. Erre - fel­tétel nélkül - minden édes­anya jogosult, feltétel nél­kül. A támogatás összegét a parlament a mindenkori nyugdíjminimum 150 száza­lékában határozta meg, ami jelenleg 14 ezer 400 forint. Az ellátást az egészségbizto­sító legfeljebb 30 napig visszamenőleg folyósítja, ezért a szülést követően mi­hamarabb igényelni kell majd a biztosító kirendeltsé­gein, illetve a munkahelyen. A kismamák ezután terhes­ségi gyermekágyi segélyt vagy gyest kapnak, attól függően, hogy a szülést megelőzően volt-e biztosítá­si jogviszonyuk. Akinek ezen szó lesz a másfél éves működés tapasztalatairól, részletesebben pedig megha­tározza ez a tanácskozás a kamarák célját, valamint azt, hogy a parlament elé kerülő kamarai törvény módosítása miben segíthet az ország gazdasági helyzetén. Másfél évvel ezelőtt még kevesen tudták Magyaror­szágon, hogy mi is az a ka­marai rendszer, pedig igen sokat tehet például a fekete­gazdaság ellen, de egyálta­lán a magyar gazdaság fel­lendítéséért. Ahhoz viszont először is ismerni kell a gaz­daság szerkezetét. Az is biz­tos, hogy szó lesz majd a ka­marai törvény visszásságai­ról, ugyanúgy mint a másfél év alatt elért eredményekről, de főleg az, hogy együttes erővel próbáljanak olyan modelleket kidolgozni töb­bek között, amelyek az Eu­rópai Unióba kerülésünket megkönnyítik. Sx. L. I. volt, az terhességi gyermek­ágyi segélyre jogosult. En­nek mértékét a törvényho­zók a fizetés 100 százaléká­ról 70-re, illetve akinek ko­rábban 65 százalék járt vol­na, 60-ra csökkentették. Aki a biztosítási idő hiánya miatt csak gyesre jogosult, akkor igényelheti az ellátást, ha a családjában az egy főre jutó nettó havi jövedelem nem haladja meg a 19 ezer 500 forintot. A gyest ily módon a családi pótlékhoz hasonlóan igényelni kell. Azoknak is jövedelemnyilatkozatot kell kitölteniük, akiknek három vagy több gyermekük van, mert alanyi jogon csak a tar­tósan beteg, testi vagy szel­lemi fogyatékos gyermeket nevelőknek jár az ellátás. Az igényléshez szükséges nyomtatványok várhatóan már a jövő hét közepétől be­szerezhetők a munkahelyi, illetve lakóhely szerinti tb­kirendeltségeken, valamint az önkormányzatoknál. Kis Lenke, az egészség­biztosító főosztályvezetője elmondta: aki áprilisban be­nyújtja gyes-igényét, legké­sőbb május végéig megkap­ja az ellátást. Arra is rámu­tatott, hogy a gyesen töltött évek, miként eddig is, szol­gálati időnek számítanak. Ezentúl azonban ezért 6 szá­zalék nyugdíjjárulékot is le­vonnak az ellátásból. A gyes összege egyébként az eddi­gieknél magasabb, a nyug­díjminimummal - 9600 fo­rint - lesz azonos. A parlament döntése sze­rint közgyógyellátási igazol­ványt májustól azok is kap­hatnak, akik havonta 960 fo­rintnál (a nyugdíjminimum 10 százalékánál) többet köl­tenek gyógyszerre. Az egye­dülállóknál a költséghatár 1450forint. Nekik a háziorvostól a szükséges gyógyszerekről, a patikustól pedig ezek áráról kell igazolást kérniük. A te­lepülés jegyzője ennek bir­tokában dönti el: jogosult-e az illető a közgyógyellátási igazolványra, amellyel vár­hatóan mintegy 650 patika­szer szerezhető be ingyene­sen. • Budapest (MTI) A híresztelésekkel el­lentétben még nem dölt el, milyen nyugdíjrend­szer mellett foglal állást a kormány. A nyugdíj­biztosító, a pénzügyi és a népjóléti tárca terveze­téről folyamatos az egyeztetés. Döntés - a kormány korábbi állás­pontjának megfelelően ­április végén várható. Minderről Kökény Mihály, a Népjóléti Minisztérium po­litikai államtitkára beszélt a nyugdíjreformról rendezett szerdai, budapesti fórumon. Az eszmecserén az is elhang­zott, hogy az új nyugdíjkor­határ várhatóan a jövő év közepe elótt nem lép hatály­ba. A népjóléti államtitkár úgy nyilatkozott, hogy nincs feloldhatatlan ellentmondás a Népjóléti Minisztérium és a nyugdíjbiztosító, illetve a pénzügyi tárca tervezete kö­zött. A vélemények - mint mondta - leginkább abban térnek el, hogy a jövő nyug­díjrendszerében milyen le­gyen az úgynevezett felosz­tó-kirovó finanszírozású tár­sadalombiztosítási nyugdíj­rész, és a finanszírozási mód­szerében piaci biztosítású, kockázatkezelési mechaniz­musra épülő, úgynevezett tő­kefedezeti nyugdíjrész. A népjóléti tárca véleménye szerint a tőkefedezeti elem nem lehet része a kötelező biztosításnak, vagyis a befi­zetett járulékok bizonyos százaléka erre nem fordítha­tó. Kökény Mihály közlése szerint, a tárca azt szeretné, ha a tavaszi parlamenti ülés­szak végéig, június 30-ig megszületne az új nyugdíj­rendszer kereteit meghatáro­zó országgyűlési határozat, illetve az új nyugdíjkorhatár­ról és a rugalmas nyugdíjba vonulásról szóló törvényi szabályozás. Az év közepe elótt tehát nftn várható dön­tés a korhatárról. Ez viszont azt jelenti - mondta Szeremi Lászlóné, a nyugdíjbiztosító alelnöke, hogy 1997. júliusa előtt nemigen lehet hatályba léptetni az új korhatárt. En­nek bevezetésénél ugyanis fi­gyelembe kell venni a jelen­leg hatályos leghosszabb fel­mondási időt, azaz a 12 hó­napot. Vannak azonban olyan elképzelések is, hogy a kü­lönböző gazdasági ágakban érvényes minimum felmon­dási idők - hat, nyolc, tizen­két hónap - után lépjen majd életbe az új nyugdíjkorhatár. Csongrád megye Budapesten • SZDSZ-álláspont A „feketék" ellen ff • Budapest (MTI) A Szabad Demokra­ták Szövetsége szerint a meglévő eszközök haté­konyabb felhasználásá­val kellene fellépni a fe­ketegazdaság és a kor­rupciós bűncselekmé­nyek ellen - nyilatkozta az MTI-nek szerdán Hack Péter ügyvivő. A politikus egyetértett Kuncze Gábor belügymi­niszter több szerdai napilap­ban megjelent megállapítá­sával, amely szerint egy új nyomozóhivatal létrejötte gyengítené a jelenleg szerve­zeteket, mert főleg ezektől toborozná szakerrfberit. Hack Péter arra is felhívta a figyelmet, hogy egy új hiva­tal megszervezéséhez nem elég csupán egy törvény meghozatala. Mint mondta: számtalan kérdést kellene tisztázni az előkészítés során, ezért ez a munka várhatóan az év vé­gére fejeződhetne be. Becs­lése szerint további körülbe­lül egy évet venne igénybe magának az új szervezetnek a kialakítása. A szabaddemokrata poli­tikus szerint akkor lenne in­dokolt az új nyomozóhivatal létrehozásával kapcsolatos felvetés, ha a meglévő kapa­citások teljesen ki lennének használva. Hangsúlyozta azonban: nem ez a helyzet. A Miniszterelnöki Hivatal Kommunikációs és Sajtóiro­dája szerdán az alábbi közle­ményt adta közre: „A kormányfő megbízása alapján a Miniszterelnöki Hivatal folytatja a gazdasági bűncselekmények felderíté­sével foglalkozó központi hi­vatal létrehozásának szak­mai előkészítését.' Ennek megfelelően a szükséges jogszabályok ter­vezetét tárcaközi egyeztetés­re bocsátotta és a kormány elé terjeszti a szervezet fel­építésére vonatkozó javasla­tot is."

Next

/
Thumbnails
Contents