Délmagyarország, 1996. április (86. évfolyam, 77-101. szám)

1996-04-10 / 84. szám

CSÜTÖRTÖK, 1996. ÁPR. 11. HANGSÚLY 5 A kód: Internet Ma már nem létezik olyan újság, tévéműsor vagy film, amelyikben ne szerepelne valamilyen formában az Internet. Akár maga a név, akár egy hivatkozás a hálózatra, vagy egy e-mail cím a hirdetések között. Am hiába épül szédítő ütemben a virtuális világ, a beavatottakon kívül kevesen tudják, mi az Internet, sőt, azt sem, hogy mire használható valójában. A rövid és velős szlogen szerint az Internet a hálózatok hálózata. A legnagyobb számítógépes hálózat a világon, és gigantikus méretű könyvtár; pontosabban: írott, képes és hangos információkat tartalmazó multimédiatár. A mértékadó becslések szerint is legalább 40 millió felhasználója van a világon, akik adatok között böngészhetnek, egymásnak leveleket és üzeneteket küldözgethetnek, vagy akár a hálózaton keresztül vásárolhatnak. De így még igencsak csonka ez a felsorolás. Hogy mi mindent tud az Internet, arról oldalakat lehetne írni, ráadásul soha sem végeznénk vele, hiszen a hálózat egyik csodája, hogy napról napra, sőt, óráról órára többet tud. A felhasználók ugyanis nemcsak kaphatnak adatokat, hanem maguk is helyezhetnek el új információkat, s így az Internet gazdagságának egyedül az emberi fantázia szabhat határt. Takács Viktor Az európai sztráda • Hidegháborúval kezdődött Barangolás a hálózaton Szünet nélkül - Internet (Stern-illusztráció) Ahhoz képest, hogy az amerikai háztartásokban az Internet használata már nem számított újdonságnak, Európa csak igen későn, 1994-ben reagált intézményesen az új kihívásra. Ekkor álltak elő a franciák azzal a javaslattal, hogy szigorúan védjék le a saját (európai) audiovizuális piacot, és különböző intézményes eszközökkel tartsák távol(abb) onnan az amerikai társaságokat. Megdöbbentő adatot hoztak nyilvánosságra: az európai piacra továbbított kép, hang és szöveg évi együttese 80 százalékban az Egyesült Államokból származik, és ennek további 60 százaléka úgy került ide az USAból, hogy az esemény Európában történt. Vagyis például egy Hollandiában történt érdekességről a képanyagot az európai társaságok úgy sugározzák, hogy az az Egyesült Államokból érkezik. A franciák azt javasolták, hogy jöjjön létre egy úgynevezett „szabad információs sztráda", melyen az Internetre alapozva megkötések nélkül lehet továbbítani az anyagokat. A sztráda (jelenleg Franciaország, Luxemburg és Belgium között próbálják ki) úgy működik, mint a valódi autópályák: a különböző felhasználókhoz szolgáló leágazásokkal és szembejövő forgalom nélkül, úgyhogy az országvagy vámhatárok sem zdA árják. A Franciaországban jól bevált szövegtovábbltó képernyős Minitellel szemben az Internet-sztrádán a képanyag is tud közlekedni, valóságos kis tévé-video-teletextláncot alkotva. Aki akar, a sztrádán indulhat majd el Európában bevásárolni, hiszen az áruházak vái^ztcka képen lesz benne a láncban... P. J. Több mint tíz éve létezik a világon az Internet, ám a számítógépes szuperhálózat csak az utóbbi években, az üzleti célú Internet-szolgáltatók színre lépésével vált igazán ismertté a nagyközönség számára. Az utóbbi években robbanásszerű fejlődésnek induló Internet alapötlete Amerikában született, még a hidegháború időszaka alatt. Ekkor gondolkodtak azon a kutatók, hogy miként tudnának olyan kormányintézményeket összekötő számítógépes rendszert létrehozni, melynek központja nem jelentene az ellenfél számára stratégiai célpontot. A megoldás egyszerűnek bizonyult: nem egy hálózatot építettek, hanem számtalan, önálló hálózatot kapcsoltak össze. Ebből az ötletből jött létre tulajdonképpen az Internet - a hálózatok hálózata -, mely később nemcsak kormányhivatalokat, hanem oktatási intézményeket kötött össze, s nemcsak Amerikában, hanem Európában, sőt, az egész világon. Mindenkinek bekötötték Magyarországon az egy évtizeddel ezelőtt elindított és azóta is működő - Nemzeti Információs Infrastuktúra Fejlesztési Program keretében épült ki az országos hálózat felsőoktatási- és kutatóintézmények, illetve múzeumok számára. Nagy léptékkel haladtak, Szegeden például annyira fejlett ez a rendszer, hogy néhány éve minden egyetemi oktató számítógépére bekötötték az Internetet. Egy-két esztendeje jelentek meg a piacon az üzleti célú Internet-szolgáltatók, s ezzel mindenki számára elérhetővé vált a szuperhálózat. Ez azonban csak az Internet történetének egyik fele, hiszen hiába létezik az óriási számítógéppark, ha senki sem tölti meg tartalommal. Nos, a kutatók, a számítógépes szakemberek és a lelkes egyetemisták nem pihentek. Gyorsan túlléptek azon, hogy csak elektronikus leveleket küldözgessenek egymásnak - ez egyébként ma az egyik vonzereje az Internetnek, hiszen helyi telefonbeszélgetés áráért New Yorkkal cseveghetünk -, s fórumokat nyitottak, különféle információs tárakat hoztak létre. így jöhetett létre a számítógépes analfabéták számára is vonzó Internetes szolgáltatás, a world wide web. A WWW egy osztott, hypertext-elvű multimédia koncepció; egyszerűbben szólva: az úgynevezett homepage-eket megkeresve fotókban gyönyörködhetünk, filmeket nézhetünk és egyszerű kattintásokkal távoli adatbázisokba juthatunk. Kényelmes kattintások Ha például megkeressük az Interneten a JATEKönyvtár homepage-ét, akkor ott láthatjuk a főépület fényképét, alatta pedig a felsorolást, s kényelmes egérkattintásokkal választhatunk, hogy a könyvtár katalógusára vagyunk kíváncsiak, az Universitas hírekre, Szeged nevezetességeire, netán a helyi moziműsorra. Merthogy ezek mind megtalálhatók itt, s a világ bármely pontjáról előkereshetők. Az adatok egyébként nem állandóak, a könyvtár dolgozói mindig új és új témákkal tömik az Internetet, nemrég például virtuális kiállítást nyitottak a hálózaton. Arab típusok Az információk természetesen oda-vissza elérhetők és lekérhetők. Az egyik szegedi számítógépes cégnek például arab betűtípusok kellettek egy kiadvány elkészítéséhez. Barangolni kezdtek az Interneten, s az egyik könyvtár szerverén találtak is ilyen fontokat - a történet érdekessége, hogy a könyvtár Japánban volt, s a sokféle betűkészlet között ott szerepelt a magyar is. T. V. Böngészd Korlátlan mennyiségben találhatunk információkat és híreket az Interneten, számtalan újságnak jelenik meg már elektronikus kiadása, és vannak olyan lapok is, melyek csak a hálózaton léteznek. Ilyen különlegesség a magyar nyelvű Internetto Hírlevél - alcíme szerint „világítótorony az információtengeren" -, mely a hálózattal foglalkozó híreket közli. A legfrissebb hírekből válogattunk. Netscape-fölény Böngészőprogramoknak hívják azokat a szoftvereket, melyek segítségével az Interneten keresgélhetünk. A legfrissebb felmérések szerint a world wide weben szörfölők 74 százaléka a Netscape Navigator nevű programot használja. Illetlenség Az USA-ban megkezdődött az úgynevezett illetlenségi törvény pere, melyet az emberjogi szervezetek azért indítottak meg, mert szerintük a törvény súlyosan korlátozza a szólásszabadságot. (A törvény eredeti célja az internetes pornó- és szélsőséges kiadványok betiltása volt.) A per első néhány napján a felperesek megpróbálták megismertetni a bírákat az Internettel. Érettségizhetünk Az érettségi vizsgákat 2-3 év múlva akár egy számítógéprendszeren keresztül is meg lehet szervezni - jelentették be a Művelődési és Közoktatási Minisztérium sajtótájékoztatóján. A minisztérium tervei szerint Internet alapú országos információs rendszert építenek ki és a Nemzeti Információs Infrastruktúra Projekttel közösen bővítenék az immár 150 iskolát öszekötó Sulimail elektronikus levelező rendszert. Virtuális üzlet Ma már nemcsak a kormányhivatalokban és az oktatási intézményekben dolgozók száguldozhatnak az információs szupersztrádán, az üzleti célú Internet-szolgáltatók bárkinek biztosítják ezt a lehetőséget - mindössze számítógépre, telefonvonalra és némi pénzre van szükség. A fejlődés itt is jelen van, hiszen amíg egy esztendeje alig néhány cég foglalkozott Budapesten az Internettel Mrelt vwotan caaOflkozon ügytetek így Szegedről csak távhívás árán lehetett kapcsolatot létesíteni -, addig ma már tucatnyi vállalkozás építi a felhaj tókat az infosztrádára, s majd mindegyik megyeszékhelyen helyi hívással juthatunk az Internetre. Szegeden is kínálati helyzet alakult ki, általában a helyi számítástechnikai vállalkozások a nagy Internet-cégek viszonteladóiként működnek, de vannak önálló szolgáltatók is. Ha valaki szeretne az Internetre kapcsolódni, akkor csak egy számítógépre és telefonvonalra van szüksége ha mindössze levelezni szeretne, akkor elég egy szerényebb képességű 386-os PC, ám aki a WWW serverek között akar böngészni, annak izmosabb masinára lesz szüksége. Ezeken kívül már csak egy szolgáltató kell, aki a szükséges telefonmodemet és a szoftvert is biztosítja. T. V. ANONYWOUSrrP ww £ WWíVftzervvr Mader Béla (JATE Egyetemi Könyvtár, igazgató): - Szakmám alapvető tájékoztatási eszközeként naponta használom az Internetet. Elsősorban azért, hogy hozzáférjek a világ nagy könyvtárainak katalógusaihoz. Érdekességképpen mondom, hogy például a kaliforniai könyvtárak közös katalógusában a legnagyobb magyar könyvgyűjtemények katalógusa található. Azt gondolom, hogy a könyvtár általános dolga az információszolgáltatás. Az Internet ezen a téren számos lehetőséget biztosít. Vida Andrea (JATE Egyetemi Könyvtár, könyvtáros): - Az Internetet leginkább levelezésre használom, de alakítgatom a könyvtár world wide web oldalait is. Az Internettel a külvilág felé irányuló általános tájékoztatás mellett a magunk belső munkáját is nagyban segítjük. Az Internetet egyébként több mint egy éve használom. Könnyű megtanulni, utána viszont egyfolytában dolgozni kell vele. Az egyetemistáknak, akik közül egyre többen használják az Internetet, az adatáthozatalban segítek. Vinkó Tamás (JATE, elsó'éves programozó matematikus): - Nekünk féligmeddig kötelező használni az Internetet. Erre egyébként az első órákon felhívták a figyelmünket. A hálózaton keresztül rengeteg információt kapok a matematika és a számítástechnika területéről. Utóbbival kapcsolatosan hozzájutottam már olyan adatokhoz, amit használni is tudtam. De például érdekel a távol-keleti kultúra, a buddhizmus is. Ezzel kapcsolatosan is rengeteg érdekes dolgot találtam az Interneten, szóval nem szívesen nélkülözném. Dévényi Károly (JATE, egyetemi adjunktus): - Én két fontos dologra használom az Internetet: elektronikus levelezésre, illetve a world wide web technika angol nyelvű információit fordítom magyarra. Ezt egyébként több mint két éve csinálom. De ezen kívül még nagyon sok mindent használok a hálózattal kapcsolatban. Hozok például olyan szoftvereket, amelyeket az egyetemek szabadon használhatnak. A hallgatók önálló szakmai tevékenységét nagyban segíti az Internet használata. (Fotó: Somogyi Károlyné) Zenon-EUnet hálózat felépítése ügyfelek szolgáltatók \ «z««ver modem \ «z««ver modem \ «z««ver modem -—• B \ helyi titfóut J •gyadl faaiamittp kaprait vmiwi raukopokl ugyíeie* f •— mulm Tqrpf: Írm V h*lyl MHul ^ Világ | ÍBPiaaznilÉ* ARCHIE ukna Ön mire használja?