Délmagyarország, 1996. április (86. évfolyam, 77-101. szám)

1996-04-09 / 83. szám

KEDD, 1996. APR. 9. KAPCSOLATOK 11 • —.^CÁV^* 1 AQUINCUM Rt. néven kárpótlási jegy haiziioiltA ré*/.vínyíárs*sá|íot alapit kibővített Jegy/éti hálósai tal. mit. 2,2 milliárd Ft alaptők vei a MR Westminster II.Rt. Eravis Rt. többségi l«» * sikeres privatls* után. <J"" ' '"fiú . "z Ezt a rovatunkat olvasóink írják. Az itt közölt írások szerzőik magánvéleményét tükrözik. LEVÉLCÍMÜNK: DÉLMAGYARORSZÁG SZERKESZTŐSÉGE, 6740. SZEGED. SAJTÓHÁZ, PF.: 153. TELEFON: 481-460 Várnagy Nórára várva A Délmagyarország 1996. március 29-i száma Olvasószolgálat rovatában Várnagy Nóra (cím bizonyára a szerkesztőségben) kétségbeesetten kérdezi „Mi történik?" Hűséges krónikásként, dicséretesen követi nyomon önkormányzatunk munkáját, annak minden mozzanatát (Szilvásy úr tevékenységét, a szobor ügyet, a gyógyszertári központ privatizációját, az oktatási fűnyírót, a polgármesteri autót, a milliárdok bűbájos esetét) negatívnak minősítve. ízlelgetem a nevet: Várnagy Nóra, sohasem hallottam, van-e benne valamilyen titkos üzenet? És hirtelen észreveszem a rejtett kérdést: Nagy Nóra vár! Vár a magyarázatra. Legalábbis remélem. Ezúton kérem a Délmagyarország Olvasószolgálatát: továbbítsa meghívásomat Várnagy Nórának egy nyilvános beszélgetésre, mondjuk a Közéleti Kávéházba, ahova tisztelettel vátja dr. Szalay István polgármester M

ire való egy város? Szerintem arra, hogy éljenek benne: lakjanak, dolgozzanak, sétáljanak, játsszanak stb. Napjainkra a városok belső kerületei erre nem igazán alkalmasak: az utcákat ellepik a rohanó, parkoló vagy éppen dugóba ragadt autók, a levegő kipufogógázokkal és a közlekedés által felvert finom porral szennyezett, zaj van, és ugyan ki merné gyermeke kezét elengedni a keskeny járdán? Tessék megnézni ugyanezt a belvárost mondjuk vasárnap! És szemünkbe ötlik a faltól-falig beton üres szürkesége. Miért nincs itt semmi zöld? Mert az autók nem férnek el tőlük! Bocsánatot kérek, tényleg nem férünk el tőlük? Tényleg kénytelenek vagyunk mindig autóval járni? A városfejlesztők és a közlekedési szakma már régen felismerte, hogy a tömegközlekedést, a kerékpározást, kis távolságokra urambocsá' a gyaloglást ## Luxusadó" kell támogatnunk az egyéni gépjárműhasználattal szemben. Mik a szegedi lehetőségek? Először is, kitilthatnák az összes autót a Belvárosból. Talán ez mégiscsak drasztikus módszer. Próbálkoztak az átmenő forgalom kiküszöbölésével, egyirányúsítások révén. Az eredmény vitatott. Általánosan elteijedt, „puha" korlát még a fizetőparkolás bevezetése, akarom mondani visszaállítása, ezt éljük most. Autóstársaim fölháborodtak a magas díjak miatt. Nos, Szegeden utoljára 1990-9l-ben emelték a parkolódíjakat, 40 forintra. Emlékszem, akkor annyiba került egy liter benzin... Most 60 Ff/óra lett a legdrá-. gább díj. Valljuk be: ez inkább a közterhek igazságosabb elosztása felé mutat: eddig csak azok fizettek a városnak a közlekedésért, akik tömegközlekedési bérletet váltottak, holott a városi úthálózatot és közterületet lényegesen kevésbé veszik igénybe. Kit szidjunk az újabb teherért? Az önkormányzatot, amely a döntést hozta? Hiszen minden nagyobb városban fizetni kell a parkolásért. Talán az SZTK-t, amely a díjat beszedi? Más országokban törvény írja elő a parkolóbevételeknek a tömegközlekedésre fordítását (pl. Németország). Nem kellene inkább fölvetni azoknak a munkahelyeknek, üzleteknek a felelősségét, melyek a parkolóigényüket egyszerűen a közterületre hárítják, a probléma megoldását a városra lőcsölik? Én úgy vélem, legfőbb ideje volt, hogy a túlzsúfolt belvárosba való beautózást egy kis „luxusadóval" sújtják. merj luxus, amennyit életterünkből az autók elvesznek. Vincxe Tibor oki. közlekedésmérnök Olvasónknak, aki a szakember, a városlakó és az autós együttes szemszögéből látja a problémát sokmindenben igaza van. Bizonyára lesz, aki reagálni fog rá. Nekünk máris lenne egy megjegyzésünk: az autósok a városkasszába a súlyadóval komoly pénzeket fizetnek be! Azzal pedig, hogy saját autójukat használják, tehermentesítik azt a tömegközlekedést, amihez többszáz millió támogatást ad a város. Nem lenne szerencsés erről megfeledkezve úgy beállítani a dolgot, hogy eddig csak a tömegközlekedésben részt vevők járultak hozzá a „városi útalaphoz", csak ők fizettek a városban való közlekedésért. A kérdést akár úgy is fel lehetne tenni, hová lesz a súlyadóból befolyó pénz... Sz. M. Jogos? Én teljes mértékben hajlandó vagyok elismerni, hogy a város vezetése, maga az elnök, a főjegyző, az aljegyző, az alpolgármesterek törvényesen és a piacgazdaság etikája szerint jártak el, amikor a rendkívüli bevételek ügyében - ami teljes mértékben a város polgárságát illeti - döntöttek és különböző szerződéseket írtak alá. Ezzel kapcsolatosan semmi gond nincsen, hiszen 1 forintért a Fogadalmi Templomot is jogszerűen el lehet adni. A közismert ügyben érintett brókercégnek az előbbiek alapján a néhány órai munkájáért minden további nélkül ki kell fizetni a több, mint százmilliót. Ebben a tekintetben a város vezetése joghatályos kötelezettséget vállalt. Azonban a kifizetés utalványozása, ellenjegyzése és érvényesítése a város vezetésének, a vezető köztisztviselőknek csakis és kizárólag a leges-legutolsó ténykedése lehet, azzal a megszorítással, hogy a teljes anyagi és erkölcsi felelősséget a városi vezetésnek, ideértve a képviselőtestületet is, maradéktalanul érvényesítenie kell. Az ügyek ilyen felelőtlen, erkölcstelen és szakszerűtlen vitelének az egyéni indítékait magunk elé tudjuk képzelni. István Péter Szemetes Szeretném, ha hozzásegítenének, hogy soraim eljussanak az illetékes személyekhez az újságon keresztül. Felháborító az a szeméthalmaz, ami a Fő fasortól a gázfogadóig van, és a Hargita bolttól kifelé, a Laura utca végéig. Nincsen gazdája annak a területnek? Ha már olyan rendetlen emberek vannak, hogy a városból kijövet csak ledobálják az út mellé a szemetet, legalább az önkormányzat egy évben egyszer elégethetné! De hét éve itt nem törődik ilyesmivel senki. L. J.(Újszeged) Mi is az a finnugorság? A Délmagyarország március 23-i számában megjelent „A finnek nem finnugorok" című cikkel kapcsolatban szeretnénk pontosítani a finnugorság fogalmát. Bár finnugor népekről, finnugor rokonságról beszélünk, ezen a tudomány nyelvi, tágabb értelemben kulturális közösséget ért. A genetikai hovatartozás és a nyelvrokonság nem feltétlenül azonos dolog. Gondoljunk például az Amerikai Egyesült Államokra, ahol a világ minden részéről odaérkezett bevándorlók - a mai amerikaiak - ma már anyanyelvünkként az angolt használják, mely ugyancsak kívülről került be az országba. A mai finnek (mint legtöbb nép) génkészlete tükrözi a sokféle népcsoporttal történt érintkezést, ami sok ezer év során zajlott le. Az évezredek folyamán természetesen maguk a nyelvek is változtak, de ettől még feltételezhetők közös vonások, melyek alapján nyelvrokonságról beszélhetünk. A lappok eredete máig vitatott kérdés, de nyelvük a finnel és a magyarral mutat egyezéseket. Jaana Nykánen finn lektor, JATE Kovács Ottilia PhD-ösztöndíjas, JATE A Szent Demetertemplom Várostörténeti emlékeket kereső olvasónk, Komoly Pál újabb ismereteit osztja meg velünk: Szeged legrégibb temploma a Szent Demeterről elnevezett belvárosi templom. A templom egy régi okmány szerint, amelyet az 1882. évben történt iratok selejtezése során az akkori városi levéltáros fedezett föl, 1103-ban épült, ma 893 éves lenne. A Szent Demeter-templom és a régi gimnázium épületének egy részét 1913. március havában kezdték lebontani. Mindenekelőtt lebontják a templom szentélyét az első mezőig, hol azt elfalazzák és elébe oltárt állítanak, hogy három esztendeig akadálytalanul misézhessenek. Lebontják a régi gimnáziumnak azt a részét, mely az építési telekbe esik. Az öreg templomot a XVIII. század elején másodrendű anyagból építették. A tervet ölekben mérték. A tető és a mennyezet szerkezetét és fa részeit kézzel faragták és faékekkel kapcsolták össze. A szentély fölötti tetőszerkezet későbbi időkben épült. A kriptában, ahol már évszázad óta nem temetkeztek, értékesnek látszó koporsók voltak befalazva. A város kikötötte, hogy a bontásnál a relikviákat (ereklyéket) kíméljék meg. A régi templom műtárgyait a tanyai templomoknak adták ki. Komoly Pál Köszönet A Makkosházi Általános Iskola köszönetét fejezi ki azért a segítségért, amit az alábbi támogatók a nemrég lebonyolított városi fogalmazásverseny megrendezéséhez nyújtottak: Barát-papír Bt., Cenzor Bróker Kft., Coca-Cola Amatil Kft., Kerekperec Kft., Makkosházi Gyermekszövetség, OsztrákMagyar Étterem, ÖMV Töltőállomás, Raszter stúdió, Rádió Taxi és Szegedtej Rt. NE KERESGELJEN! SZEGED, STEFÁNIA 10., SAJTÓHÁZ ITT FELADHATJA HIRDETÉSÉT, REGGEL 7-TŐL ESTE 7-IG! DÉLMAQYARORSZÁQ KFT. Kárpótlási jegy - részvénycsere Aquincum Rt. foul.lkur.ik u betek leit, gundul.lii v.) A befekteté* y«. hogy a k.ipótl*- ty a*'r,o S'to n. Jegyezhető országszerte több mint 160 fiókban. KÖZPONTI INFORMÁCIÓ: PROCENT HUNGÁRIA Rt. Tel.: 266-6522 CITY BRÓKER Kft. Tel.: 212-2798 Dunaholding és IBUSZ irodák Kereskedelmi és Hitelbank Rt. Tel.: 351-5220 CENZOR BRÓKER Kft. Tel.: (62)474-070 *FIGYELEM! A forgalmazó a jegyzést korábban is lezárhatja, amennyiben a maximális alaptőke lejegyzésre kerül! Kárpótlási jegyét 174%-on cserélje AQUINCUM kamatozó és törzsrészvényre! HÁR ÖJsT IS B^DsTüTJW 15.138 Ft/hó Készpénzfizetés esetén 1.816.600 Ft Astra Start modell: 50% kezdő befizetés után, 5 éves kamatmentes részletre.* *plusz kezelési költség 321-OPEL Cmü 321-673S INFO További információért hívja az Opel Info budapesti telefonszámát! OPELLEASING OPELBANK