Délmagyarország, 1996. március (86. évfolyam, 52-76. szám)

1996-03-08 / 58. szám

PÉNTEK. 1996. MÁRC. 8. Parabolha Ö ssznépi amnéziára alapoz Selmeczi Tibor. Ami­kor újraindította az előbb híressé később hír­hedtté vált Parabola legújabb folyamát, akkor azt hi­hettük, Selmeczi szereti a jó memóriájú embereket, ám tévedtünk. Azóta átkeresztelte a műsort az új idők szavára hallgatva Szatelitre - alcímének pedig a műholdas adásokban divatos módon a szerény Selmeczi-show-t választotta -, majd reménykedni kezdett az amnéziá­ban..., hogy a közönség nem emlékszik az újrafénye­zett szakállas viccekre..., hogy a Hócipő olvasói nem jönnek rá, a műsorban felolvasott híreket két hete a lapban láthatták..., hogy mindenki elfelejtette már a szilveszteri műsorban Gálvölgyi szextelefon-paródiá­ját..., s hogy senki sem tudja. Markos György már egy humorfesztiválon nagy sikert aratott az orosz anya­nyelvű, magyar meséket sajátos akcentussal előadó figurával. A nagy „példaképeket" nem is érdemes számba venni, elég talán a színpadkép kapcsán az NBC sztárjára, Jay Leno-ra utalni, vagy a hazai vi­szonyok között hasonló klasszist jelentő Déri Jánosra, akinek „Ez+Az" műsorában kiválóan működött a hu­moristák fóruma, ami most a televízióban halovány árnyéka volt a műfajnak. Az amnézia azonban hiánycikk. Még emlékezünk a silány másolatok mögött megbúvó akkor még szelle­mesnek számító eredeti produkciókra. Mint ahogy ar­ra is, hogy miért hívták akkoriban humoristának a humoristákat. Takács Viktor • A millecentenárium jegyében Történeti pályázat A Csongrád megyei Mú­zeumok Igazgatósága az 1996-os millecentenárium jegyében hirdeti meg új- és legújabb kori történeti pályá­zatát. Helyszíni gyűjtésből, visszaemlékezésekből levél­tári kutatásból, sajtóanya­gokból szerzett dokumentu­mokra épülő dolgozatok be­küldését várják - olyanokét, amelyek még sehol sem je­lentek meg nyomtatásban. A pályamunkákban tár­gyalt korszak a XVIII. szá­zad elejétől napjainkig ter­jedhet. A pályázat kiírói azt ajánlják a jelentkezőknek, hogy főként még föltáratlan történeti források, muzeális értékű tárgyak és dokumen­tumok, fotók és más jellegű emlékek ismertetése szolgál­jon a pályntűvek alapjául. A dokumentumok forrásának pontos föltüntetése termé­szetesen alapkövetelmény. A pályázaton olyan je­lentkezők vehetnek részt, akik múzeumi gyűjtéssel és történetírással hivatásszerű­en nem foglalkoznak. A pályamunkák beküldési határideje 1996. szeptember 30. A pályadíjakat felnőtt és ifjúsági kategóriában ftélik oda. A felnőttek első díja 10 ezer, a második dfj 8 ezer, a harmadik dfj pedig 6 ezer fo­rint. Az ifjúsági korosztály­ban első helyezést elért pá­lyázó 7 ezer, a második 6 ezer, a harmadik pedig 5 ezer forintot kap jutalmul. A pályaműveket két pél­dányban kell beküldeni, fel­tüntetve a pályázó nevét, cí­mét és életkorát. Az eredményhirdetés 1996. októberében várható. Ajánlott témakörök: - a millecentenáriurrú ju­bileum jegyében Csongrád és Csanád megyék millenni­umi ünnepségeinek földol­gozása; - az 1956-os események dokumentumai, visszaemlé­kezések; - Nagy Imre élete és munkássága; - a helyi politikai, kultu­rális és gazdasági élet törté­netében kiemelkedő szerepet vállaló személyiségek életút­ja; - új pártok, társadalmi szervezetek, intézmények (pl. olvasókör, kaszinó, ipar­testület, kereskedelem, ven­déglátás, sportegyesületek, stb.) működése, története; - városi, falusi társadalmi osztályok és rétegek élet­módjának alakulása; - ipari és mezőgazdasági üzemek alakulása, története; - nemzetiségek élete, kul­turális tevékenysége; - a helyi sajtó egy, vagy több évfolyama repertóriu­mának elkészítése; - fotótörténeti, vagy saját fölvételek gazdasági folya­matokról, politikai esemé­nyekről, kulturális rendezvé­nyekről, építészeti emlékek­ről, családról, stb. (a pontos azonosíthatóság fontos kö­vetelmény!); - vallási egyletek, falusi kulturális körök (KALOT, KALÁSZ, cserkészet) doku­mentumainak, történetének földolgozása; - első és második világ­háborús hadifoglyok vissza­emlékezései (fotókkal, leve­lekkel, dokumentumokkal); - a lakosságcsere emléke­inek, dokumentumainak föl­dolgozása. A pályázat meghirdetője fönntartja a jogot a pályadíjak megosztására (esetleg oda nem ítélésére), ezenfelül a pá­lyamunkák szerzői joga is a pályázat meghirdetőjét illeti. A pályázni kívánók mun­kájuk megkezdése előtt útmu­tatásért a szegedi Móra Ferenc Múzeumhoz fordulhatnak. (6720 Szeged, Rossevelt tér 1­3. Tel.: 470-370.) Ny. P. Fekete Zoltán dr. Petriné Berek Ildikóval, a környezetvédelmi bizottság tagjával a parkszemlén Boldog Mária a tervrajzot tanulmányozza ifj. Törö János kivitelező (jobbra) társaságában. (Fotó: Gyenes Kálmán) • A szakemberek szemé­vel nézve, milyen állapot­ban van most Stefánia­sétány? Boldog Mária: - A Stefánia valamikor „együtt élt" a vele szomszé­dos, eklektikus palotasorral, a régi Hungária (Kass) szál­lóval. Amikor a szálloda épülete kihalt, a sétány is funkcióját vesztette. Szeren­csére, már mutatkoznak a te­rület újjáéledésének jelei: a Bounty megnyitására, s a Hungária-szállóval kapcso­latos tervekre gondolok. Et­től viszont még marad a szo­morú tény: az egykori dísz­park szinte teljesen tönkre­ment. A fölújítást azért kezdjük éppen a színházzal szemközti területen, mert itt a legrosszabb a növények ál­lapota. Fekete Zoltán: - Díszparkról már csak­ugyan régen nem beszélhe­tünk. Elpusztult cserjék, „fölkopaszodott", sűrű lombkoronák, amelyek elá­gazásra már képtelenek, itt­ott kinőtt sarjak, besűrűsö­dött aljnövényzet jellemzik a területet. A Stefánia már csak elhanyagolt erdő képét mutatja. 4 Hogyan juthatott a park ilyen állapotba? B. M.: - A Tisza-partfal 1972-es építése után elmaradt a park rekonstrukciója. Ezután évti­zedekig csak az ún. „mara­dék-elv" szerint csurrant­csöppent pénz a parkfönntar­tásra. A fönntartás azonban nem azonos a parképítés­sel... A Hungária-szálló föl­• Favágással kezdődik a parkrendezés „A Stefánia már csak elhanyagolt erdő A szegedi zöldterületekért felelős szakemberek hétfő délután tartottak terepszemlét a Stefánián, s számba vették a legfontosabb teendőket. Mert fel­adat aztán van bőven, hiszen a partfal 1972-es meg­építése óta várat magára a park fölújftása. Most azonban végre talán elindul valami. A parkrekonst­rukció első lépéseiről Boldog Mária kert- és tájépítő mérnök, a szegedi polgármesteri hivatal környezet­gazdálkodási csoportjának munkatársa, és Fekete Zoltán okleveles kertészmérnök, a Hortus Bt. veze­tője, a kiviteli tervek készítője beszélt. újítása is hátráltatta a re­konstrukció megkezdését. Közben pedig lassanként pusztult a növényzet. Tanul­ságos adat: parképítésre utoljára a Dugonics téri szö­kőkút létrehozása idején ju­tottjelentősebb pénz. F. Z.: - Fontos megemlíteni, hogy a partfal kiképzésekor kihasítottak egy 16-18 méte­res sávot a sétány területé­ből. Ennek következménye­ként drasztikusan süllyedt a talajvíz szintje, s így megin­dult a növényzet rohamos kiszáradása. Evek óta vizs­gáljuk a területet, és bármily fájdalmas, mintegy 70 fát kell kivágni a végleges, vagy csaknem teljes kiszáradás miatt. A fák kivágása miatt aggódok megnyugtatására elmondom, hogy minden fát megtartunk, amelynek esé­lye lehet az életben maradás­ra. 4 Minek köszönhető, hogy most mégis megkez­dődhet a Stefánia fölújí­tása? B. M.: - A városi közgyűlés még tavaly hagyott jóvá 6 millió forintot a legfontosabb teen­dők elvégzésére, ehhez jött még az idei költségvetésből kapott újabb 6 millió. Ez ter­mészetesen csupán töredéke a szükséges összegnek. Most a rekonstrukció első ütemét kezdhetjük meg. A várrom és az Arany János utca kö­zötti terület rendezése két éve még 35 millió forintba került volna. Ma ez a pénz a jelzett terület felére elegen­dő. A most fölújltható terület a vár és a Dankó Pista-szo­bor között húzódik. • Mire futja a most ren­delkezésre álló pénzből? F. Z.: - Egyelőre csak azt tud­juk, hogy mire költjük a ta­valy megítélt hatmilliót. A legfontosabb teendő a még életképes növények meg­mentése. Ennek érdekében sajnos el kell távolítanunk a kiszáradt, vagy rossz helyen nőtt fákat, cserjéket. Ha ez megtörtént, következik a szi­lárd burkolatú fősétány ki­építése: ha a mostaninál szé­lesebb járda elkészül, körbe lehet majd járni a Stefániát. Ehhez viszont le kell bontani a volt Tanácsköztársaság­emlékmű talapzatát. Kialakí­tunk egy áttekinthető köz­ponti parkrészt is, a leágazó utakat pedig - megfelelő alapozás után - gyöngyka­viccsal szórjuk föl. Méltó helyet keresünk az Erzsébet királyné-szobornak. Kiépít­jük egy automata öntöző­rendszer gerinchálózatát is. • A kivágott fák helyébe telepítenek újakat? F. Z.: - Természetesen. Csak példként: huszonhat darab kétszer iskolázott, földlabdás fa, hét fenyő, negyvennégy örökzöld, és négyszázhu­szonnégy cserje kerül a re­konstrukció első ütemében kijelölt, minegy egyhektáros területre. 4 Az önkormányzat mit • •I tud tenni annak érdeké­ben, hogy a parkfelújítás folytatódjék, s - belátha­tó időn belül - be is feje­ződjék? B. M. : - A polgármesteri hivatal környezetgazdálkodási cso­portján nem múlik, mi folya­matosan azon leszünk, hogy a Stefánia fölújftásának fo­lyamata ne torpanjon meg az elsó lépések után. Nem hall­gatható el azonban, hogy még mindig hiányzik a hiva­tali hierarchiából a városi fő­kertész személye, aki kellő súllyal és tekintéllyel képvi­selhetné a zöldterületek épí­tésének és fönntartásának ügyét. A környezó városok­ban (Kecskeméten, Hódme­zővásárhelyen, Szolnokon, Kaposváron, Pécsett, és még sorolhatnám) mindenütt van már főkertész. És munkájuk­nak meg is látszik az eredmé­nye: nézzünk csak körül pél­dául Kecskemét vagy Békés­csaba belvárosi parkjaiban. F. Z.: - Örülnünk kell, hogy végre Szegeden is tehetünk valamit a zöldfelületek meg­mentéséért. De ez még csak a kezdet: a folytatáshoz is pénz kell, a döntésekhez pe­dig megfelelő fölismerés ­és akarat. Ny. P. • 400 DM = 636 500 Ft? Három a csaló Kedden dél­előtt 10 körül hár­man - két férfi és egy nő - állítottak be a szentesi SI-MA Bt. nevű pénzváltó helyre, hogy márkát fo­rintra konvertálja­nak. A bt. vezető­jével előzetesen megegyeztek a feltételekben: 6700 német már­káért 636 500 fo­rintot kapnak. A forint még csak rendben is volt, de a márka már jóval kevesebb lett. A többszöri átolva­sás során ugyanis a 6700 márkát ki­cserélték 400-ra, oly módon, hogy egyszeriben a cso­mag 10 márkás bankjegyeket tar­talmazott egy két­százassal körbe­fogva. Ezt hívja a szakirodalom hi­lózásnak. A kárvallott S. I., a bt. szentesi tulajdonosa csak akkor észlelte a csalást, amikor „üzletfelei" távoz­tak. Utánuk ro­hant, s feljegyezte BMW-jük rend­számát. Ennek alapján a Szentes és Csongrád kö­zötti útvonalon el­fogták a N. Silva­na, 23 éves (ő a nő), P. Ioan Dáni­el 26 éves és O. Ioan 27 éves ro­mán állampolgá­rokat, akik alapo­san gyanúsíthatok a bűncselekmény elkövetésével. Az eljárást őrizetbe vételük mellett folytatják. A. L. • Kapóra jött a felszámolás Kétszer jelentkezett a 6 millióért Amikor a bankok évi hu­szonegynéhány százalékos kamatot ígérnek a betétekért, akkor bizony jól cseng a ha­vi 10 százalék annak, akinek megtakarított, fiaztatni való pénze van. Az más kérdés, hogy az ilyen ajánlatok kissé gyanúsak, lásd a különféle, összeomló piramis-játéko­kat. A domaszéki dr. Sz. E. ta­valy előtt februárban szerző­dést kötött a T and KG Kft.­vel és a Tribu Bt.-vei. Hat­millió forintot adott át 3 hó­napos futamidőre, a szerző­dés és a váltó viszont már 8,4 millióról szólt. Az üzlet megkötése után tudta meg, hogy a két cég ellen rendőr­ségi eljárás folyik. Nem vár­ta meg a futamidő lejártát, megkereste az ügyvezetőt, T. Z-nét, akitől egy összeg­ben visszakapta a 6 millió forintját. Itt akár véget is érhetne a történet, de nem. Egy évvel később, '95 januárjában az egykori ügyfél, dr. Sz. E. hallott róla, hogy a kft. és a bt. ellen felszámolási eljárás indult. Ekkor jött a nagy öt­let, meg kellene duplázni a tétet, vagyis a 6 milliót. Je­lentkezett a felszámolást végző részvénytársaságnál és közölte, neki bizony 6 millióval tartozik a tönkre­ment két cég. Pechjére a rendőrség megmutatta neki azt a dokumentumot, ame­lyen saját aláírásával igazol­ta, hogy visszakapta a 6 mil­lióját. A kapzsi hölgynek csalás és magánokirat-hamisftás miatt lesznek kellemetlensé­gei a szegedi bíróságon. V. F. S. Mától megtudhatja, meddig vezetnek a magyar szálak a nemzetközi pénzmosási botrányban • mely befektetési alapok igazolását dobhatja vissza az APEH 4 milyen egyházi kérdésekbe akarnak beleszólni a katolikus hívek 4 kik, miért és hogyan távoztak az MDF-ből? B B

Next

/
Thumbnails
Contents