Délmagyarország, 1996. március (86. évfolyam, 52-76. szám)

1996-03-07 / 57. szám

CSÜTÖRTÖK, 1996. MÁRC. 7. A VÁROS 5 Milliárdos játékok a szegedi városházán Básthy Gábor: „A kiszivárogtatás az ÁPY Rt. érdeke" A szegedi önkormányzat 2,5 milliárd forintot követel az állam privatizációs szervezeteitől. A szegedi önkormányzat és az APV Rt. közötti tárgyalássorozat ténye és részeredménye, az egyezkedés eddig alkalmazott módszere a város vezetőinek keddi sajtótájékoztatóján vált közismertté. Hogyan fogadták az információt a költségvetési rendeletet nemrégiben elfogadó városatyák? Alább az e kérdésre adott válaszokat körozata hiányában - ez az „eszemesz"-ből következik - sem az alpolgármester, sem a polgármester nem írhat alá ilyen nagy horderejű és anyagi vonatkozású megállapodást. Hogy mi lesz a következménye ennek az ügynek? Semmi. Mi lett a következménye az 50 milliós részvényvásárlásnak? Semmi. A 28 fős többség a közgyűlésben - ki ezért, ki azért - egyszerűen tudomásul fogja venni, és az élet megy tovább... Farkas László önkormányzati képviselő, a Kereszténydemokrata Néppárt frakcióvezetője: - Arról tudtam, hogy Básthy Gábor tárgyalásokat folytat ebben a témában. A tárgyalásra való felhatalmazás viszont nem jelenti azt, hogy bármit is aláírhatott volna. Szerintem valami félreértésről lehet szó, nem hiszem, hogy az alpolgármester úr olyan lépést tett volna, mint amiről a hír szólt. Egy ilyen dokumentum aláírásához közgyűlési felhatalmazás kell. Nem tudtam még szót váltani a polgármester úrral az ügyben, az tény, hogy az egész közgyűlés felbolydult. Frakciótársaim is telefonáltak nekem, de semmi konkrétat nem tudtam nekik mondani. Hangsúlyozom, elhallásról lehet szó, hiszen a polgármesternek is csak 50 millió forintig van aláírási joga. Ha 2,5 milliárd a város követelése, akkor nem elégedhet meg a felével az alpolgármester. Egyszerűen kizártnak tartom, hogy Básthy Gábor ilyet tett volna. Azt inkább elképzelem, hogy az információt az APV Rt. szivárogtatta ki szándékosan, így akarván javítani a tárgyalási pozícióin. Juhász Antal képviselő, a városüzemeltetési és tulajdonosi bizottság elnöke: Az egész témáról most hallok először, nem láttam még a mai újságot sem. Nem hiszem, hogy Básthy felelőtlenül aláírt volna bármit is. K. F.-Ú. l—V. F. S. Tűhegyi József, az előző önkormányzati ciklus gazdasági ügyekért is felelős alpolgármestere, az SZDSZfrakció tagja: - Nem felel meg a valóságnak Básthy Gábor alpolgármester állítása, vagyis hogy „a város előző vezetése nem hagyott hátra dokumentumokat arról, hogy átvette a belterületi földek után járó részvényeket". Minden dokumentum, átvételi elismervény, a vagyonkataszter a vagyonkezelő iroda iratanyagában található. Jellemzőnek találom ezt az esetet. A polgármester utólag adta „áldását" a gyógyszertári központ privatizációjára kidobott 25 millió forintra, de erről a több mint egymilliárd forintos akcióról sem tudott. A közgyűlést sem tájékoztatták, holott az ÁPV Rt.-vei folyó tárgyalások részeredményének ismerete is befolyásolta volna a költségvetési vitát. Az elhallgatás: félrevezetés. Tudomásul kell venni, hogy a tulajdonos nem az alpolgármester vagy a polgármester, hanem a közgyűlés. Beck Zoltán, az önkormányzat pénzügyi bizottságának elnöke: - Az ügy engem is meglepett. Az eddigi információk alapján azt mondanám: ügy tűnik, hogy idén január 19-én Básthy Gábor alpolgármester aláírta az ominózus szerződést... Ugyanakkor: egyszerűen nem tudom elhinni, hogy az alpolgármester ezt megtette, mert a közgyűlés előzetes véleményezése és döntése nélkül erre nincs felhatalmazása. A szervezeti és működési szabályzat szellemében kell eljárni, s az azt sugallja, hogy még a kisebb „volumenű" ügyeket is bizottságok, majd a közgyűlés elé kell vinni és csak utána írhatjuk alá őket. Dr. Szilvásy László, a kulturális, közművelődési és sportbizottság elnöke: - Szomorú vagyok. Szerintem nem az a kérdés, hogy mit írt alá és mit nem, hanem az, hogy azt jogtalanul, a közgyűlés határozata nélkül tette! A képviselőtestület hatá• A szervezeti és működési szabályzatnak (SZMSZ) megfelelt az APV Rt.-vel való tárgyalássorozat során alkalmazott módszer? - Ezt az aljegyző megvizsgálta. Ez is kiderül majd a polgármester csütörtöki közleményéből. • Egy 2,5 milliárdos követelést jelentő ügylet részleteként az alpolgármester jogos aláírni 1,2 milliárd forintról szóló szerződést? - Szerződést a polgármester jogosult aláírni. E jogát - távolléte esetén - átruházhatja. Az ÁPV Rt.-vel kötött részegyezség idején ez az eset állt fönn. Az összeg nagyságrendje azért nem jelent aláírási korlátot, mivel ami történt, pénzügyi műveletnek minősíthető. Mint alpolgármesternek volt jogosítványom arra, hogy a városnak 1,2 vagy akár 1,7 milliárd forint készpénzt szerezzek. Ha ez hiba, szívesen lemondok! 0 A polgármester miért nem tudott az aláírt részegyezségről? - Emlékezetem szerint a polgármestert tájékoztattam a tárgyalássorozat minden részletéről. A szerződés másolatát is átadtam. A történtekre egyébként kitér a polgármester közleménye. • A közgyűlést nem tájéSzeged többlet bevételi forráshoz juthat. Ez örömteli. Ám ennek megszerzésének körülményei, a város vezetői által alkalmazott pénzszerző módszer vitatható. Az ÁPV Rt.-vel folytatott tárgyalássorozat részleteiről az „illetékest", Básthy Gábor alpolgármestert kérdeztük. „Jogosult vagyok arra, hogy pénzt szerezzek. Ha ez hiba, lemondok!" (Fotó: Nagy László) koztatták a tervekről és a fejleményekről, a testület nem adta belegyezését ehhez az akcióhoz - A vagyonkezelő bizottság novemberben tárgyalta az ügyet, hozzájárult a Vektor bróker céggel kötött szerződéshez. Tehát a képviselők egy része tudta, mi történik. A bróker cég tanácsára nem szélesítettük a kört. Szeged tárgyalási pozícióit ronthatta volna, ha más önkormányzatok is értesülnek a fejleményekről. A közgyűlést azért sem tájékoztattuk eddig, mert kétséges a tárgyalássorozat kimenetele. A folyamat lezárultával pontos információt kap a képviselők testülete. A számok ismeretében a közgyűlés dönt e bevételi többlet felhasználásáról 0 Állítólag az ön ,jó ismerőse" e budapesti cég vezetése, azért kapták ők a megbízást. S mindketten ,jól jártak volna", ha ez az üzlet „összejön "... - Ezeket az urakat korábban nem ismertem. A dunaújvárosi önkormányzat képviselete hívta föl a figyelmünket a cégre, mellyel sikerdíjas szerződést kötöttünk, így téve érdekeltté őket a város javát szolgáló jó eredmény elérésében. Nekem ebből a világon semmi hasznom sem származik! • Az ÁPV Rt.-vel aláírt szerződés tartalmaza-e a „hírzárlatra" és titkolódzásra ösztönző záró rendelkezést? - A szerződés részleteiről nem nyilatkozom. Egyébként - a tágyalás alakulásától függően - a kiszivárogtatásért felelős ÁPV Rt. ellen meg fogjuk tenni a megfelelő lépéseket. Ha a város érdekei sérülnek, kártérítési pert indítunk. • A peren kívüli egyezség „ára", hogy a vitatott részletekről és összegekről „elfeledkezik az önkormányzat", s követelései érvényesítése érdekében nem indít bírósági eljárást? - Minden állami vállalatból átalakult céghez kötődő követelésünk külön megállapodás részét jelenti. Azokat az ügyeket, melyekről nem tudunk megegyezni, perre visszük. Ilyen infláció mellett azért célszerű a peren kívüli megegyezés, mert a most befektetett pénz nagyobb nyereséget hoz, mint a minimum két évig tartó bírósági eljárás után megkapott összegé. 0 Miért érdeke az állam privatizációs szervezetének egy ilyen információ kiszivárogtatása ? - Politikai ok, hogy e szervezet igazolni akarja: a megkérdőjelezhető energiaprivatizációt követően gesztust gyakorol az önkormányzatok felé. Ám érdeke, hogy a kifizetendő készpénz mennyiségét csökkentse. Ezért ugraszt egymásnak önkormányzatokat. E „hírverés" következménye pedig az lehet, hogy nem Szeged, hanem más önkormányzat jut készpénzhez. Megtörténhet, hogy pénz és részvény helyett mondjuk kárpótlási jegyet adnak, ami legfeljebb a városháza tapétázására jó. 0 A költségvetési vitát befolyásolta volna ez az információ? - Remélem, hogy nem! Hiszen abban egyetértettek a képviselők, hogy a működés finanszírozása érdekében nem nyúlunk a város vagyonához. Márpedig az APV Rt.-vel folytatott tárgyalássorozat egyszeri és megismételhetetlen lehetőséget kínál, amivel bevételi többlethez juthat a város. A képviselők el fogják dönteni, hogy „eltitkoltunk" bevételi forrást avagy egy tárgyalási folyamat eredményeként minél több pénz kívántunk szerezni a városnak. Újszászi Ilona Dr. Lippai Pál: A város vagyonáról döntsön a közgyűlés A településeknek az egykori állami vállalatok által használt belterületi földjeinek értékéről, a megváltás módjáról az önkormányzatok és az állam privatizációs szervezete az előző választási ciklusban harcban álltak. E viadal mára megegyzési kényszerré és készséggé szelídült. Miért? E kérdésre is válaszol az előző önkormányzati ciklus szegedi polgárestere, dr. Lippai Pál ügyvéd. 0 Mi az előzménye az APV Rt. és az önkormányzatok közötti, a belterületi földek megváltásához kötődő tárgyalásoknak? - Az állami vállalatok átalakulásáról szóló jogszabály kimondja: a helyi önkormányzatot illeti meg az általuk használt földterület értéke. Az összeg mértékéről gyakran eltért az átalakult cég és az önkormányzat véleménye. Az esetek nagyobb részében a cég által jelzett értéket vette figyelembe az állam. Igazi problémát az jelentett, hogy még ennek ellentételezését sem kapta meg az önkormányzat. Az úgynevezett degressziós szorzót alkalmazták. Az általunk többször bírált „vagyonarányosító" gyakorlatot 1992ben törvényerőre emelték. Az Alkotmánybíróság döntése, az önkormányzatok eredményes próbaperei következtében 1995 elején megsemmisítették a jogszabályt. Azóta számíthatnak az önkormányzatok a belterületi földek tényleges és reális értékére. 0 A város belterületi földjeit használó, államiból rt.-vé alakult vállalatok által már átadott részvények átvételéről nincs dokumentum - állítja a jelenlegi alpolgármester. Az ügyvéd szerint: „Az egyezség sokszor jobb, mint egy rossz ítélet." (Fotó: Nagy László) - Azoknál a vállalatoknál, ahol kinyomtatták a részvényeket, átvettük azokat, átvételi elismervény ellenében, amit a polgármesteri hivatal vagyonkezelő irodáján bevételeztünk. A kimutatások elkészítéséről, a részvények megőrzéséről gondoskodni a vagyonkezelő iroda dolga. Az (gy szerzett részvények egyébként részét képezték annak a vagyonleltárnak, amit a választások után, az átadáskor készítettünk. 0 Az elv mára tiszta. Az ügyvédet kérdezem: célszerű-e peren kívüli megegyezésre törekedni? - Egy jó egyezség mindig jobb, mint egy rossz ítélet. A politikai beállítottságtól függetlenül a városnak járó legnagyobb vagyoni előny megszerzése érdekében mindent meg kell tennie a képviselő-testületnek. 0 A gazdasági alpolgármester megtehette volna, hogy „lenyel" egy információt? - Csak annyit válaszolhatok: a négy év alatt mindenről tudtam. 0 Mert? - Más a stílus jelenleg a Városházán. A polgármester űr másképpen osztotta el a munkát, ő a politikai egyeztetésekre, a képviselők közötti összhang megtalálására helyezi a hangsúlyt. Minden, a város vagyonát érintő ügyet a közgyűlés tudomására hoztunk. Megfelelő előkészítés után dönteni a testület jogaÚjszászi £

gy ideje nemcsak meglepett, hanem lóvá tett polgármestere is van Szegednek. Meg van lóvá tett képviselőtestülete és sok-sok lóvá tett polgára, akik közül sokan a városi költségvetés előtti, drámaian előkészített cirkuszokat látva már-már megsajnálták a szocialista színekben megválasztott polgármestert. Nos, megsajnálni most kell: ez az átverés akkora, hogy Szeged történetében komolyan kell keresgélni a párját. Volt már, hogy átejtettek magas funkcióban ülő személyeket, de hogy egy város egész lakosságából (plusz polgármester, plusz képviselők) csináljon egy személy bolondot, ezt nem túl gyakran jegyzik fel a krónikák. Persze, ha egyáltalán hinni lehet itt még valakinek. Volt ugye a novemberben kidolgozott költségvetési tervkoncepció, melyet Básthy Gábor alpolgármester is ellátott a kézjegyével. Ez hosszú pontokon keresztül sorolta a rendkívül szigorú elvonásokat, helyi adók emelését, stb. Ekkor Szeged már tárgyalást kezdett az ÁPV Rt.vel, sőt Dunaújváros részére a A nagy átverés (?) Legfelsőbb Bíróság meg is ítélte az ottani önkormányzat követelését. Januárban jött az igazi cirkusz: Básthy alpolgármester egy drámai hangú expozéban bejelentette, hogy a költségvetés tervezésekor kiderült, további milliók hiányoznak, ezért minden városi intézménynél lépjen életbe a fűnyíró. Ez történt január 19-én. Most már tudjuk, hogy alig három nappal azelőtt, január 16-án Básthy Gábor már aláírta a bíróságon kívüli kiegyezés első részletét. Vagyis az egész drámai műsor - melynek nyomán a város oktatása a feje tetejére állt - úgy indult el, hogy az alpolgármester pontosan tudta, az idei költségvetés akár két és félmilliárddal is gazdagodhat. Erről az apróságról sem akkor, sem azóta, a költségvetés tárgyalásakor egy szó nem esett, pedig talán némiképpen alakíthatta volna a döntéshozók véleményét. Az már tényleg a hab a tortán, hogy a finánctárgyalások és a megállapodástervezetek aláírása közepette Szalay István polgármesterrel úgy csináltak, mint a fotelben üldögélő nagymamával: megfeledkeztek róla. Persze a dolog nemcsak a képviselőtestülettel szembeni titkolózás miatt érdekes. Az mindenki előtt nyilvánvaló, hogy az APV Rt.-tői befolyó összeget nem szabad a városi intézmények működtetésére felemészteni, ám talán meg lehetett volna spórolni vele például az iskolákban -azt a keserűséget, amelyről a szocialisták szót sem ejtettek választási programjukban. Így nem lett volna szükség a nyaktilóra, hanem szerét lehetett volna ejteni annak, amit amúgy maga Básthy alpolgármester szokott mulasztásként felróni az előző önkormányzatnak: az emberi és fokozatos leépítést. A puccsszerű intézkedések helyett lett volna idő az egyeztetésre, és a hirtelen elbocsátások helyett pár év kifutással nyugdíjazásokkal és előnyugdíjazásokkal az iskolákon belüli feszültséget is elkerülhették volna, uram bocsá' megspórolva a végkielégítések összegét is. £

lőbb kellett volna számolni, s csak aztán kapkodni a fűnyíró után. A döntéshozó képviselők is elég felelősséget elbírnak ahhoz, hogy a város pontosan elébük terjesztett anyagi helyzetét mérlegelni tudják, főleg miután január 30-án (egy teljes hónappal a költségvetés tárgyalása előtt!) az ÁPV Rt. is aláírta a Szegeddel kötendő első egyezséget. Egy hónap telt el úgy, hogy a városi működésből a szuszt is kiszorították, miközben a közgyűlés mozgási lehetősége egyáltalán nem volt olyan csekély, mint azt a városi vezetők többször is lefestették. Egyszóval nem jött a farkas. De kifogja majd elhinni, ha jön? Panak József MA AZ. MDF szegedi szervezete 13-16 óra között ügyeletet tart a Szeged, Római körút 31. szám alatt. A KERESZTÉNYDEMOKRATA NÉPPÁRT 13 és 17 óra között (minden munkanapon) ügyeletet tart a Victor Hugó utcai székházában. Pénteken zárkörú taggyűlési beszámoló az országos nagyválasztmány ténykedéséről. JOGSEGÉLYSZOLGÁLATI FOGADÓÓRÁT tart az MSZOSZ Csongrád Megyei Képviselete (Szeged, Eszperantó utca 3-5., 1. em. 5.) 14-16 óráig. Dr. Hajdú István ad felvilágosítást a munkavállalók, munkanélküliek, pályakezdők és nyugdíjasok részére. A MAGYARORSZÁGI SZOCIÁLDEMOKRATA PÁRT szegedi szervezete a Fő fasor 9. szám alatti helyiségében 16 órától ingyenes pénzügyi és jogi tanácsadást biztosit az érdeklődőknek. Tanácsadók: dr. Lázár Sándor szakközgazdász, dr. Halasi Szilveszter szakjogász. közéleti napló GILA FERENC térségi és foglalkoztatási tanácsnok 16 órai kezdettel fogadóórát tart a polgármesteri hivatal tanácsnoki irodájában (Sóhajok hídja alatt). DR. TICHY-RÁCS CSABA, a 14-es választókerület képviselője lakossági fórumot tart 18 órától az Alsóvárosi Általános Iskolában (Dobó utca). Témája: Alsóváros városfejlesztési lehetőségei. Vendége: Nóvák István városi főépítész. PANCZA ISTVÁN kisgazda képviselő lakossági fórumot és alapszervezeti alakuló ülést tart 18 órakor a Heller Ödön Művelődési Házban, Tápén. HOLNAP A MUNKÁSPÁRT és az MSZDP szegedi szervezetei 16 órakor nőnapi ünnepséget tartanak a Fő fasor 9. szám alatti Munkás Művelődési Központban.