Délmagyarország, 1996. március (86. évfolyam, 52-76. szám)

1996-03-06 / 56. szám

e .. „ .. -S „Öntöző szöveg" N

ézünk fölfelé. És pilláinkra még március első napjain is hópehely esik. A természetfelelős próbál segíteni a bőséges téli csapadékkal az agráriumnak. Tavaly novembertől idén február 20-ig - mérték a meteorológusok - a Dél-Tiszántúlon 230 milliméter, a Duna-Tisza közének déli területén 240 mm csapadék hullott. A talaj nedvességtartalma jócskán közelített az optimális szinthez, s úgy tűnik, a tavasz végéig biztosított a mezőgazdaság számára szükséges víz. Hogy aztán mi lesz? Ha az ég csatornái nem nyílnak majd meg elég sűrűn (s a meteorológiai előrejelzések ezt mutatják), az agráriumot az alföldi régió déli részén továbbra is veszélyezteti a szárazság, sőt, az elsivatagosodás - tehát öntözni kell(ene). A Homokhátságon mintegy nyolcezer négyzetkilométernyi területen szomjaznak a földek, s egyre nehezebben tudják eltartani a rajtuk-belőlük élő 6-700 ezer embert. Akik még próbálkoznak, évente mélyebb rétegbe fúrják kútjaikat, vizesgödröket ásnak, öntözgetnek: egyre nehezebben, drágábban. Kérve-várva, hogy ne csak a természetfelelős, de az agrártárca felelősei is segítsenek. Nevezetesen például a Duna-Tiszacsatorna megépítésével, a folyók vizének a szikkadó földekhez vezetésével. Tudatában annak, hogy ha nincs víz, nincs mezőgazdasági termelés, anélkül meg nincsen megélhetés. Nos, a „felfelé nézés" nem mindfg eredményez vizet. A napokban kiderült, másként néz „lefelé", erre a problémára a vfzért is felelős miniszter. Nyilván nem konzultált eleget agráros kollégáival, különben nem mondott volna olyanokat egy kecskeméti tanácskozáson, hogy Szegedig „durrant" (be a mezőgazdálkodók, kertészkedők agya). A Duna-Tisza csatorna építését azon érveléssel hárította, hogy nincs rá pénz, de ha lenne, akkor sem érné meg megcsinálni, mert mire a vfzzel felvirágozhatna a termelés, már nem is lészen rá szükség, mert addigra benn leszünk az Európai Unióban, s akkor nem kell az erős magyar mezőgazdaság. Kellhet ellenben megéltetőnek a gabonatermelés, kertészkedés helyett „valami modernebb" (például falusi turizmus, biofalu). Legyen kezdeményezőkészebb ilyesmire a magyar paraszt, mondta - tudatformálásként. Csak az a baj, hogy a homokon gazdálkodó emberek agya még nem annyira „szikkadt", hogy ilyenféle „öntözőszövegtől" termékennyé váljon: ők továbbra is gabona-, zöldség- és gyümölcstermelésből akarnak megélni. S vizet szeretnének - többet és olcsóbban akarnak öntözni, nem nyugodva bele az elsivatagosodásba, a visszafejlődésbe. Ehhez azonban nemcsak a természetfelelösnek kellene vastag hótakaróval segíteni őket... V X— . // • Mezőgazdaság termelőknek Fogyasztásiadó visszatérítés A kormány módosította a Ennek kompenzálására a jemezőgazdasági termelők és lenlegi 50 százalékos mértéerdőgazdálkodók gázolaj kű fogyasztásiadó-visszatérífelhasználása utáni fogyasz- tés 70 százaléka változik, s a tásiadó-visszatérítés feltéte- jogosulság a jövőben kiterleiről és szabályairól szóló jed a szarvasmarha-tartástavalyi rendeletét. Az új fel- hoz, valamint a halastó műtételek meghatározására a velési ágban felhasznált gázfogyasztásiadó-törvény mó- olaj utáni visszatérítésre is. dosítása hatalmazta fel a ka- Természetesen továbbra is binetet. ' jogosult a mindenkori foAz adószabályok 1996. gyasztásiadó mérték 70 száévi módosítása során az zalékának visszaigénylésére üzemanyagokat terhelő út- a mezőgazdasági termelő és alap-hozzájárulás befizetési az erdőgazdálkodó is. szabályait a fogyasztásiadó- A rendelet a kihirdetése törvénybe integrálták. Ezzel napján lép hatályba, rendelösszefüggésben megszűnt az kezéseit az ez évben vásárolt útalap-visszatérítés, ami a gázolaj esetében lehet alkalmezőgazdaságot is érinti, mázni. A DM KFT. HETI GAZDASÁGI MELLÉKLETE • Visszaesett a termelés az agrárágazatban Gyümölcsöző lesz-e az idei év? költség- és derékigényes. (Fotó: Téslk Attila) valyelőtt óta csökkenő tendenciát mutat. Rontja az esélyeket, hogy az összes mezőgazdasági művelés alatt álló területnek, a 4,8 ezer hektárnak mindössze 6 százaléka öntözhető (mint ez a KSH megyei adatbázisából kitűnik). S az öntözés lehetőségével egyre kevesebben tudnak élni ( a földművelő gazdaságoknak mindössze 16 százaléka). A kertészkedők közül sokaknak le kell mondaniuk a nagyobb beruházásigényű és drágább „üzemeltetésű" vázrendszeres fóliázásról, a fóliaházak száma a megyében az utóbbi három évben több, mint kétezerrel csökkent, az üveggel borított termelő terület pedig már 1994-ben is csak a fele volt a három évvel korábbinak. A síkfóliás terület növekedése (1994-ben 35 hektár volt) mutatja a tendenciát, és segít hozzá, hogy a Csongrád megyei fóliakertészetek még háromtizedét teszik ki az országos termőfelületnek. A gazdaméretű háztartások közük '91-ben csak 216-ban regisztráltak síkfóliázást a megyében, három évvel később már 319-ben. A gyümölcstermelők is váltásra kényszerülnek. Nagyon sok az elöregedett, termést már alig hozó ültetvény. Ezek megújítása nélkül nem lehet gazdaságossá tenni ezt az ágazatot. S persze anélkül sem, hogy a termőhelyi adottságoknak megfelelő fajtákat telepítsenek. A kiskerteseknek ugyancsak „lépést kell váltaniuk", a hétvégi hobbizó, pihenőkert igen sokba kerül. A kiskertek gazdáinak döntő többsége rákényszerül arra, hogy termeljen. Hogy mit? Hogy miből mennyit? Nos, ezek alapkérdések, s akik rosszul válaszolnak rájuk, azoknak a gazdálkodás(a) nem lesz idén gyümölcsöző. Sz. M. Nehéz megjósolni, valójában mire is számíthatnak az agráriumban. A tavalyi esztendőnek például kedvező előjelekkel rugaszkodtak neki a gazdálkodók, a végén mégis majd mindenki panaszkodott. Csongrád megyében a fagyok kétezer hektárnyi őszibarackosban vitték el a gyümölcs 90 százalékát, s 110 ezer hektárnyi kajszibarackosban csak „mutatóba maradt termés". A 4,4 ezer hektáron burgonyát ültetők sokkal jobbnak vélték a kilátásaikat, s ezt mutatta a 18,3 tonnás terméshozam is, ami 25 százalékkal volt magasabb az előző évinél. Aztán a felvásárlási ár kilónként 30 forinttal maradt alatta az egy évvel korábbinak. A fűszerpaprika ugyancsak „rosszul sikerült", gyengébb volt a minősége is, s rosszabbul is fizetett, mint egy esztendővel korábban. A szőlővel foglalkozók sem találták meg számításaikat, a tavalyi esztendő 4,8 tonnás termésátlaga elmaradt az 1994-es évitől. Úgy látszott, a gabonások járnak jobban, nem a kertészkedők. A Csongrád megyében 160 ezer hektáron tavaly gabonát termelők többsége végül mégsem tett szert a remélt haszonra. Különösen azok csalódtak például, akik merész váltással napraforgótermelésre álltak át. Hiába volt nagy a termésterület - a 24 ezer hektár a megyében rekordnagyságúnak számított -, a termés gyenge volt. Hogy ilyen előjelek, s tovább nehezedő termelési feltételek mellett 1996-ban ki mit és mennyit termel majd, nem látszik még igazán. Az FM-hivatal felmérése szerint Csongrád megyében erre az esztendőre a földbe került 64 ezer hektár őszi búza, 17 ezer hektár árpa, 6 (!) hektárnyi rozs. Hogy a gabonatermelő terület másik felén mibe vetik bizodalmukat a gazdák, az még csak találgatható. Csak annyi biztos, hogy nagyon drága a vetőmag, a trágya, a munkagép, az öntözés, s nincsenek biztos piacok. A kertészeti ágazatban tevékenykedők kilátásai sem igazán biztatóak. Az ország A sátras fóliázás zöldség vetésterületének 13 százaléka van Csongrád megyében, a haszonra azonban nem lehet ennek arányában várni. A kert, a gyümölcs és a szőlő 7 ezer hektáros összterülete a megyében már taA gép (ára) Idén Is nagy port ver fel... (Fotó: Gyenes Kálmán) ^ Lesz még tavaszi Kerti munkákhoz ajánljuk: - hazai és import vetőmagok teljes választékban - holland vírusmentes mini vetőburgonya - holland virághagymák - tavaszi lemosószerek Ezenkívül: rotátorok, elektromos és robbanómotoros fűnyírók, kerti szerszámok KEDVEZŐ ÁRON KAPHATÓK! BARTÓK TÉRI VETŐMAGBOLT SZEGED, BARTÓK TÉR 12. Tel.: 62/311-194 1. Sz. MEZŐGAZDASÁGI BOLT KISKUNDOROZSMA, TAS U. 2. ^ Tel.: 62/361 865 Termelők, figyelem! AZ ÉLŐFÖLD SZÖVETKEZET uborkára, paradicsomra, pritaminpaprikára, fehérpaprikára a termékértékesítési szerződéskötéseket 1996-os évre megkezdte. Gyümölcsök és egyéb termékek felvásárlásával is váijuk a termelőket. Érd.: Bordány, Bordány dűlő 1/B, vagy Szeged, Csongrádi sgt. 74A irodáinkban. Telefon: 62382-185. Telefon: 62490-546 (8-16 óráig) KERTÉSZEK, FIGYELEM! A Flexil Kft. NAGYBANI VETÖMAGFORGALMAZÓ ÉS SZAKTANÁCSADÓ IRODA elköltözött. ' Új címünk: Szentes, Öze Lajos u. 11.' Telefon: 6*311-760, 06-60484-459. Továbbra is várom Önöket: /mrt Piteeeé MEZŐGAZDASÁGI TERMELŐK, FIGYELEM! SAMPO kombájnok forgalmazása. E-512, 514, 516, 281, 301 és K-453, 454 NDK gépek alkatrész-kereskedelme. Szeged, Dorozsmai út 143. Telefon: 62/361-822. VISZONTELADÓK, KISKERESKEDŐK, GAZDÁ1K00ÓK, FIGYEIEM! Március 1-jétöl folyamatosan árusítjuk fémzárolt vetöburgonyáinkat: törzselit, elit, UT-l-es minőségben. Holland import minigumók: Impala, Ostora Rosara, Santé, Sarolta, Ditta, Desiree, Raya, Agria, Cleopátra. Ár7-9Ftí*> Hazai új magyar fajták (csak nálunk kapható) Kánkán, Sarolta, Százszorszép Ár. 6Mb UT-1 -es fémzárolt (kis és nagy frakciós) Cleopátra, Rosara, Kondor, Cada, Desiree, Draga, Bartina. Ár 60-75 Mg Kapható még: Cleopátra, Kondor, Rosara, Desiree. Gülbaba burgonya Ár: 30-45 Mg Ipari (takarmány) burgonya Ár: 18 Mg. Cim: 6000 Kecskemét, Csillag u. 4. Tel.: 76*483-182, 20351 482 Nyitva: h-p: 7-16 áráig, Szo., Vas.: 7-10 óráig.