Délmagyarország, 1996. március (86. évfolyam, 52-76. szám)

1996-03-05 / 55. szám

KEDD, 1996. MÁRC. 5. • A mea culpa-reakció és a pedagógusok Ki égve - ki kiégve Balogh Lujza klinikai szakpszichológus, a Pedagó­giai Segítő Központ igazga­tó-helyettese évekig dolgo­zott az egészségügyben, né­hány esztendeje pedig a pe­dagógiai területén tevékeny­kedik. Mindkét munkahe­lyén sokszor találkozott egy speciális problémával, mely jellemzően a „segítő foglal­kozásúak" betegsége. Rá­adásul ezt a szindrómát jól ismerhetjük mi magunk is, hiszen a burn-out kifejezést magyarra fordítva gyakran használjuk. O Mit jelent a burn-out kifejezés? - Szó szerinti fordításban kiégést. A fogalom a hetve­nes években bukkant fel a szakirodalomban és a segítő foglalkozásúak - akkoriban elsősorban az egészségügy­ben dolgozók - speciális problémakörét irta le. Ez az állapot hosszantartó, soroza­tos emocionális megterhelé­sek, stresszek nyomán áll elő. Három alapvető jellem­zője van: az egyik az érzelmi kimerülés, a másik a deper­szonalizáció, vagy másnéven elidegenedés a klienstől, a harmadik pedig a teljesít­ménycsökkenés. A húsz év alatt rengeteg anyaggal gaz­dagodott a kiégés szakiro­dalma, már régen nemcsak az egészségügyben, hanem mindenféle humán segítő szakmákban dolgozók, töb­bek között pedagógusok kö­zött megfigyelhető jelenség­ről van szó. A kiggés nagy veszélye többek között, hogy visszahat az intézmé­nyi és a személyes szférára is, az intézményire többek között úgy, hogy csökken a munkateljesítmény, megnő a pályaelhagyók száma, szem­élyesen pedig például jelent­keznek az alkohol- és drogp­roblémák. a pszichoszomati­kus és neurotikus tünetek, családi gondok. • Ezek szerint a tan­ároknál igazi rizikófak­torként jelentkezik? - Igen, ráadásul itt a segí­tő szakma jellege mellett utalhatunk a jelenlegi álla­potra is, ugyanis egy lehetsé­ges stressztényező a kiégés létrejöttében az állás bizton­sága és a financiális háttér, a megélhetés. De ez csak egy a sok közül. A kiégésnél mindig fontos megállapítani, hogy milyen stresszorok vannak a háttérben. Ezeket lehet intézményi, munkahe­lyi szinten vizsgálni, s ter­mészetesen lehet keresni az okokat az egyén, a személyi­ség szintjén is. Ha megtalál­juk ezeket a tényezőket, ak­kor már van lehetőség a megelőzésre vagy a kezelés­re. Fel kell ismerni azokat a feltételeket, amelyek stresszorokként szerepelnek a munkánkban, s lehetőség szerint próbáljuk ezeket semleges eseménnyé változ­tatni. Ki kell iktatni azokat a megoldó viselkedéseket, me­lyek maguk is stresszorként jelentkeznek - nikotin, alko­hol, kávé. Nem elég orvos­hoz menni a gyomorfek­éllyel, hanem fel kell kutat­ni, hogy miért alakult ki. • Milyen a magyarorszá­gi helyzet, mennyire kié­gettek a pedagógusok? - Tudomásom szerint nem készültek ilyen jellegű felmérések. Tapasztalatom azonban, hogy komoly prob­lémák vannak ezen a terüle­ten, illetve egyre nagyobb a kiégés veszélye a tanárok között. Bármelyik szakmai fórumon beszéltem erről a pedagógusoknak, úgy érez­tem, nagy a fogadókészség erre a témára, hiszen csupa olyan pontot érint, melyek érzékeny problémát jelente­nek nekik. Ráadásul az utób­Balogh Lujza (Fotó: Gyenes Kálmán) bi esztendőkben, az életkö­rülmények nehezedésével megsokasodtak az ilyen jel­legű jelzések. # Véleményem szerint azonban a gondok létezé­se még nem jelenti azt, hogy a kiégett ember be­ismeri a problémát és szakemberhez fordul ve­le... - Igen, s talán a megoldás is ott kezdődik, hogy először fel kell ismerniük, hogy mi­ről van szó. Az az ember, aki hajlamos mindent a nya­kába venni, mindenért ön­magát hibáztatni, ritkán látja meg helyzetében a környe­zeti feltételekkel való össze­függéseket. Inkább beindul az igen gyakori „mea cul­pa"-rekació. Az első lépés tehát a felismerés, a második pedig, hogy ezt akkor ne ta­kargassam se önmagam, se kollégáim előtt. Léteznek ezzel kapcsolatos felméré­sek, miszerint sokkal nehe­zebb a helyzet egy elidege­nedett tantestületben, ahol mindenki azt hiszi, hogy csak ő utál bemenni egy-egy órára, a többiek pedig imád­nak tanítani. Sokkal könnyebb, ha ezeket a gon­dokat meg tudják osztani egymással, hiszen a stábon belüli kommunikáció már kezelési lehetőséget jelent. Ugyancsak kisebb a megol­dás esélye, ha a problémát a főnök elől kell takargatni; itt jön az újabb kezelési és megelőzési lehetőség, a kommunikáció a stáb és a vezetés között. A három fő lépés tehát: felismerni, elis­merni és elfogadni a segítsé­get. # Mit mutatnak az utób­bi esztendők tapasztalatai a kezelés szempontjából? - Úgy látom, hogy a vá­rosban itt-ott a pszichológia és a pszichiátria területén már felütik a fejüket erre irá­nyuló kezdeményezések. A Pedagógiai Segítő Központ­ban most dolgozunk egy programon, mely a tájékoz­tatást-megelőzést-kezelést célozza meg. A legfontosabb tényező azonban nem raj­tunk múlik, hiszen ha valaki eljut a probléma megfogal­mazásáig, akkor már megtet­te az első lépést a felszámo­lása felé vezető úton. Takács Viktor - Ez a döntés hátrányosan érinti az élelmiszer-előállító cégeket - fogalmazta meg dr. Horváth Lajos, a Csong­rád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara titkára, és írta meg ugyanezt levélben a Magyar Gazdasági Kamará­nak. Abban bízik, hogy az MGK lobbyzni tud a terme­lők érdekében. - A kamarai tagok véle­ménye alapján javasoljuk, hogy változatlan formájában maradjon meg az 1995-ös szabályozás - folytatta a titkár. - Csongrád megye a mezőgazdasági termékeket mirelitként, konzervalap­anyagként és szárítmányként viszi a nyugat-európai pia­cokra. Az szja-módosítások viszont veszélyeztetik az alapanyagtermelést, az ex­portot. Mivel a törvény né­hány mezőgazdasági termék - dohány, szőlőmust, hordós szőlőbor - feldolgozását vál­tozatlanul mezőgazdasági kistermelésnek minősíti, ez sérti a kistermelők verseny­semlegességét. Az alapanyagot feldolgo­zók azt is felvetették ­folytatódik a levél -, hogy bérfeldolgozáskor a megbí­zási díjakat terhelő 40 száza­lékos szja-előleg levonása miatt igencsak megnövek­szik az önköltség. Ezt pedig lehetetlen érvényesíteni az exportárakban. Az szja-levonás miatti fe­szültségek mindennaposak Szentesen, az Agora Rt. ki­rendeltségén, ahol a cég hagymatisztítási díjat fizet ki embereinek, vállalkozókon keresztül. Lestár András, a kirendeltség vezetője arról tájékoztatott, hogy az Agora Rt. vállalkozói 10-11 forin­tos kilónkénti bruttó össze­get szeretnének kézhez kap­ni, hogy a költségeiket érvé­nyesíthessék, s hogy a „be­dolgozók" legalább a tavalyi díjat vihessék haza. - A vállalkozók a plusz­költségekért nekünk nyújtják be a számlákat, többek kö­HÁZAI TÜKÖR 7 • A borral és a dohánnyal kivételeznek • Aki negyedeli a paprikát rosszabbul jár Hátrányos helyzetű hagymapucolák Ömlesztve többet ér a paprika? (Fotó: Gyenes Kálmán) Az 1996-os szja-törvény melléklete szerint idén változott a mezőgazdasági kistermelői tevékenységek köre. Ma­gyarra fordítva a paragrafusok szöve­gét, 1996-ban már nem számít mező­gazdasági kistermelésnek a saját ter­melésű alapanyagból történő feldolgo­zás és értékesítés. Az a gazda tehát, aki a paprikát nyersen adja el, mezőgazdasági kister­melő, aki fölfűzi egy füzérre, s szárít­gatja egy darabig, majd úgy értékesíti, már önállóan tevékenykedik. Az előző egyén 1 millió forintos árbevételig nem fizet személyi jövedelemadót, a társa viszont már az első 100 forintja után is. Sőt, a jövedelméből 40 százalékos szja­előleget vonnak. zött azokat, amelyek az szja­előleg miatt keletkeznek — mondta Lestár András -, hi­szen mi állunk a sor végén. Ezért nem tehetünk úgy, mintha a probléma nem is létezne. Az IPOSZ-szal is fölvettük a kapcsolatot, mi­vel ez a szervezet végzi vál­lalkozóink könyvelését. Sze­rintem az ő feladatuk, hogy megtalálják a „törvényes kiskaput". Hogy például le­hetséges-e 50 százalékot költségként elszámolni, vagyis akkor csak a maradék 50 százalék 40 százalékát, tehát összességében 20-at kellene adóelőlegként levon­ni. Az Agora Rt. számításai szerint további súlyos milli­ókat jelentenek az olyan költségek, mint a helyi adó, a fuvaroztatást megterhelő súlyadó, valamint az energi­aáremelések. Tízezer tonna hagyma esetében 20-25 mil­lió forintos többletkiadás is lehetséges. A hagymánál rá­adásul 90 forintról előbb 50­re csökkent kilónként az ex­portszubvenció, majd, mivel később sikerült 10-et „ki­lobbyzni", most már „csak" 30 forint a veszteség. A szentesiek szerint az árbevé­tel egyre csökken, közel a teljes ellehetetlenülés. Dr. Darázs Sándor, a sze­gedi Interhűtő Kft. ügyveze­tő igazgatója arról számolt be, hogy cége a negyedelt paradicsompaprikát vásárol­ja föl német és osztrák ex­portra. - Nálunk még nem hús­bavágó az szja-előleg ügye, hiszen egyelőre csak a szer­ződéskötések idejét éljük ­mondta. - De észrevesszük, hogy a termelők gondolkod­nak és húzódoznak. Hiszen amennyiben a paradicsom­paprikát egészben adják el, mezőgazdasági kistermelő­ként 1 millió forintig szja­mentesek. Ha negyedelik, a kapott pénzt összevonják a többi jövedelmükkel és már az első 100 forintjuk is adó­zik. Nem értem, mi abban a ráció, hogy ha a család mun­kát fordít valamire, akkor azzal rosszabbul jár, mintha nem csinálna semmit. Az Interhűtő Kft. évente 4-500 vagon negyedelt para­dicsompaprikát ad el külföl­dön (az ország exportja eb­ből a termékből 2600-3000 vagon). A kamara a tagok ösztö­kélésére megírta levelét. Ez azonban még kevés. Kérdés ugyanis, hogy a Magyar Gazdasági Kamara Budapes­ten kiket tud megnyerni tá­mogatónak. És ha sikerül is lobbyzni, mikor módosítják a törvényt. A fóliázás meg­kezdéséig biztosan nem. Fekete Klára Csángó napok Szabadkígyóson megkez­dődött a moldvai csángóma­gyar művészeti együttesve­zetők egyhetes tábora. Az országos Lakatos Demeter Egyesület és az újkígyósi Ipolyi Arnold Népfőiskola által közösen szervezett to­vábbképzésen húsz csángó vesz részt, az előadók közt pedig olyan neves szakem­berek szerepelnek, mint Ha­lász Péter csángókutató mű­velődéstörténész, Kóka Ro­zália előadóművész és Jáki Teodóz bencés atya. Az egy­hetes hagyományőrző tábort szombaton gálaműsorral fe­jezik be. Nyilatkozat adóelőleghez A személyi jövedelem­adóról szóló jogszabály 1996. január l-jétől válto­zott. Ennek értelmében elté­rő az adóelőleg megállapítá­sa, ha a munkaviszonyban álló személynek csak bérből származik jövedelme, illetve ha a béren kívül más jöve­delme is van, vagy várható az év során. Ezért a táppénz, terhessé­gi-gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj folyó­sítása esetén nyilatkozatot kell benyújtani a kedvezőbb adóelőleg megállapításához. A nyilatkozatnak tartalmaz­nia kell azt az információt, hogy az adóalany 1996-ban csak bérben vagy béren kí­vül egyéb jövedelemben is részesül. A nyilatkozatot a Megyei Egészségbiztosítási Pénztárnál beszerezhető for­manyomtatványon, illetve írott formában, a munkálta­tói igazolással együtt, vagy ajánlott levélben kell meg­küldeni. Ha az ügyfél a nyilatkoz­tot nem nyújtotta be, úgy te­kintik, mintha béren kívül más jövedelemmel is rendel­kezne és ennek megfelelően vonják le az adóelőleg összegét. A családi pótlék 1996. áp­rilisától történő további fo­lyósításához szükséges jöve­delemnyilatkozat beadási határidejét 1996. március 20-ig meghosszabbították. Az ügyfélfogadási idő ­péntek kivételével - reggel 8 órától 15 óra 30-ig tart. Tartós jövedelemcsökke­nés esetén a jövedelemválto­zásról szóló nyomtatvány egész évben a Megyei Egészségbiztosítási Pénztár­nál, kirendeltségeinél, fiók­jainál, valamint a munkálta­tóknál működő társadalom­biztosítási kifizetőhelyeken szerezhető be. • Vámosok a végeken Szivattyúra kapcsolták az ügyvezetőt Csongrádban és Békésben a pénzügyőrök az elmúlt hé­ten 28 felderítést jegyeztek, amelyek értéke megközelíti a 4 millió forintot. A szegedi vámnyomozók kiderítették, hogy Cs. I., ju­goszláv állampolgár betéti társaságának a bejegyzését megtagadta a cégbíróság. Et­től nem jött zavarba az emlí­tett úr, aki ügyvezetőként tüntette fel magát a nem lé­tező társaság élén és külföld­ről importált szivattyúk for­galmazásába kezdett. A ha­tóságot hamis vámárunyilat­kozattal tévesztette meg. Összesen 65 darab Loware típusú szivattyút értékesített. Az általa elkövetett csempé­szet értéke 3,1 millió forint. Ugye, hihetetlen, hogy egy pótkocsinak külön üzemanyagtartálya van? Igaz, nem gyárilag készült, hanem házilagosan. A nagy­kőrösi Sz. P. pótkocsija al­vázára. 2000 literes tankot biggyesztett, abban próbálta meg becsempészni az üzem­anyagot Jugoszláviából. Nem sok sikerrel. A gázola­jat és az „utánfutót" is lefog­lalták. A már felsoroltakon kívül lefoglaltak 1000 liter román gázolajat, 130 karton ciga­rettát, 50 kilogramm tökma­got, 50 pulóvert, 120 méter szövetet és 160 darab mag­nókazettát. w. f. s. A futamidő lejártát köve­tően az 1,4 millárd forint ér­tékű Hunnia I. Befektetési Alapnak már több mint 90 százalékát kifizették a befek­tetőknek - közölte az Euro­pool Befektetési Alapkezelő Kft. A Hunnia I. Zártvégű Ér­tékpapír Befektetési Alap megközelítően tízezer befek­tető egymilliárd forint nagy­ságú megtakarítását gyűjtöt­te össze. Az alap futamidejé­nek végét követő - a törvé­nyi előírásoknak megfelelő ­végelszámolási eljárás ered­ményeként a befektetési je­Fizet a Hunnia Alap gyek tulajdonosai befizetett tőkéjükön felül az utolsó üz­leti év 36,22 százalékos ho­zamához juthattak hozzá. A Hunnia I. folytatása a Hunnia III. Nyíltvégű Be­fektetési Alap, melynek be­fektetési jegyei folyamato­san vásárolhatóak, és tőkéje az utóbbi egy hónapaban je­lentősen megnőtt. A február elején 700 millió forintos nettó eszközérték a duplájá­ra, csaknem 1,4 milliárd fo­rintra nőtt. Ezzel a Hunnia III. az egyik legnagyobb ha­zai nyíltvégű befektetési alappá vált. A gyors növeke­dés többek között annak kö­szönhető, hogy a nyíltvégű alap a jelentős piaci kamat­csökkenés ellenére is igen kedvező hozamokat biztosí­tott. Az egy jegyre jutó nettó eszközérték ugyanis az indu­lás óta évi 36,6 százalékkal emelkedett, februárban pe­dig évi 33 százalékos ho­zamnak megfelelően nőtt. (MTI) A SZEGEDI ÉLIKER RT. LLtii 30 - 50 % K€l >V€ZM€NNY€L KÍNIUIlTUNKflOl: ^Jmushoi1 GVOMPIÍlMII(JOtm) 260 ft nneen piui*n(so<m) PTJI sso n VU«n;J0cm torzs] Pll 500 Ft . AMIG A KESZLET TART! Z r \ Március 6-7-8-án (9-18 óráig) SZEGED MTESZ Technika Háza MOST IS Ml VflGVUNK 11 LÍGOLCSOUBI1K használt üzletberendezéseket, hűtőket, bevásárlókocsikat, pénztár­fülkéket, fénycsőarmatúrákat értékesít A börze és elszállítás időpontja: 1996. márc. 6. 8-12 óra. ^ Értékesítés helye: Fogyóeszköz raktár ÍM^N Szeged, Petőfi S. sgt. 27. (udvar) T-HUS Kit. ajánlata! Bőrös császárszalonna 330 Ft Tokaszalonna 190 Ft Zsírszalonna 120 Ft Hasszalonna 223 Ft Oldalas 324 Ft Tarja 414 Ft Pulykamell 580 Ft KOLBÁSZHÚS 450 Ft Azúrok oz áfát tartalmazzák. Magánszemélyeket 5 kg lelett szolgálunk ki! HÚSNAGYKER Szeged, Szabad sajtó u. 29. Telefon: 310-259. Nyitva: K-P.: 6-14, Szo.: 6-12 óráig.

Next

/
Thumbnails
Contents