Délmagyarország, 1996. március (86. évfolyam, 52-76. szám)

1996-03-29 / 75. szám

PÉNTEK, 1996. MÁRC. 29. I •••• Magad, uram A mai társadalombiztosítási szabályok programozottan termelnek egy növekvő szegényréteget Magyarországon! - állítják a közgazdászok. Társadalombiztosítási elveink ugyanis únos-úntalan megbicsaklanak. Nemcsak a gazdaságban, a biztosítási rendszerben is az átmenet korát éljük. Annak idején a mai nyugdijasok járulékalapjából fizették az egykori nyugdíjakat, a most munkaképes korosztály azonban ezt a generációk közötti szerződést fel kényszerül bontani. Hiába magasak a járulékok és rendkívül alacsonyak a nyugdíjak, mégis állandó hiánnyal küzd a kétmillió embernek ellátástfolyósító nyugdíjalap. Magad, uram...! - mondhatnánk, s fogadják meg a tanácsot egyre többen. Az 1994-ben elfogadott, az önsegélyző pénztárakról szóló törvény nyomán ma már százhatvan-száznyolcvan ilyen civil szerveződés működik hazánkban, az önsegélyző pénztárak vagyona közel hat és fél milliárd forintra rúg. S bár napirenden van a nyugdíjrendszer reformja, szakemberek mégis azt javasolják, azonnal be kell lépni egy nyugdíjpénztárba, már a tizenhatévesnek is. Persze rögtön itt a csapda: a vaskos adókedvezménnyel támogatott önkéntes pénztárak és üzleti biztosítók gyakorlatilag az állami nyugdíjrendszer leépülésére bazíroznak, azt szorgalmazzák. Ma még elsősorban az adókedvezménynek köszönhető a pénztárak ilyen gyors elterjedése. A munkáltatók számára ugyanis a bérkifizetésnél ötven százalékkal olcsóbb a dolgozók nyugdíjpénztári támogatása. Mutatja ezt az is, hogy az összes befizetett tagdíj több mint fele a munkáltatóktól származik. Az emberek persze valahogy úgy okoskodnak - érthetően -, ha az állami ellátásban, társadalombiztosításban nem bízhatnak, akkor maguk veszik kezükbe sorsuk alakítását. Hiszen ki szeretne idős korára sokkal rosszabb életszínvonalon élni, mint annak előtte. Csak hogy... Ez az út csak akkor lenne járható, ha az állam jelentősen mérsékelné a társadalombiztosítási befizetéseket és az állampolgárra bízná, az alapellátáson túl milyen szintű biztonságot finanszíroz magának. Egyelőre kétarcú a biztosítási rendszer: míg egyik oldalon az állam vaskosan megvágja a munkaképes korú generációt, addig a másik oldalon - sokszor erőn felül - kényszerül takarékoskodni a polgár, hiszen az állami elvonásért aligha kap majd rendes nyugdíjat. Már csak az önkéntes pénztárak rohamosan szaporodó száma miatt is egyre sürgetőbb lenne a társadalombiztosítás reformja. Nehogy végül két szék közül a pad alá essünk. Rafai Gábor Önsegélyző nyugdíjpénztárak - állami garanciával Kaptár és Aranykor Százhatvan-száznyolcvanra tehető országszerte az önkéntes nyugdíjpénztárak száma. Az alapítók nemcsak pénzügyekben, de a névadásban igen csak leleményesek. Ha végigaraszolunk a listán ilyen neveket találunk: Aranyeső, Arany Pecsét, Aranyhíd, Aranykor, Életút, Főnix, Biztonság, Gyémánt, Kaptár, Oszidők, Rév, Támasz, Napfény, sőt még olyan nyugdíjpénztár is akad, amely az Időtálló Forintok Háza nevet kapta. Leleményes szervezők minden bizonnyal előbb-utóbb kitalálják majd, Bokros Lajosról, a társadalombiztosítási reformot szorgalmazó volt pénzügyminiszterünkről is nevezzenek el nyugdíjpénztárat. De lehet, azt egyszerűen csak Bajusz Kiegészítő Biztosításnak keresztelik majd. Rafai - Amikor a bevételek nem fedezik a kiadásokat, akkor összeomolhat a nyugdíjrendszer, ha nincs állami garancia. A jelenleg viták keresztüzében álló nyugdíjreform alapvető célja éppen ezért, hogy a bevételek fedezzék a kiadásokat. Az állam arra próbálja rászorítani az önkormányzatot hogy olyan nyugdíjrendszert alkosson, ami egyrészt valamekkora alapot teremt, másrészt a bevételéből képes gazdálkodni. Éppen a kiadások csökkentése érdekében történik majd a nyugdíjkorhatáremelés. Azzal ugyanis mindenki egyetért, hogy a korhatárt emelni kell, viták arról folynak, milyen ütemben emelkedjen a korhatár, illetve milyen hosszú szolgálati időre terjedjen ki. - Egy új koncepciójú A Csongrád Megyei Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság vezetőjét, Szokoly Tamást - aki egy hét múlva vonul nyugdíjba - kérdeztük, az ő nyugdíját már nem érintő, úgynevezett önsegélyző nyugdíjpénztárak szerepéről, és ennek kapcsán, az állami szerepvállalás alakulásáról a nyugdíjrendszerben. nyugdíjrendszer, az új nyugdíjtörvény megalkotására meglátásom szerint 2005 körül kerülhet sor. Az elképzelések szerint, három részből összetevődő nyugdíj lenne. Az első, az állampolgári alapnyugdíj, ami a nevéből adódóan minden magyar állampolgárnak járna, s aminek összege - ideális esetben - a létminimum összegével kellene, hogy azonos legyen.. Erre épülne a társadalombiztosítási nyugdíjrész, ami az életút keresetének és a szolgálati idő hosszának a függvénye. A harmadik lépcső: az önsegélyző nyugdíjpénztár. Az állami szerepvállalás tehát az önsegélyző pénztárak belépésével sem szűnhet meg. Az önsegélyző pénztárak esetébén 10-15 évig kell(ene) fizetni a kereset 10-20 százalékát. E pénztárakba történő belépés gyakorlattá válása elsősorban szemléletváltást kíván, hiszen fiatalon el kell tudni dönteni, hogy valaki csatlakozik-e ilyen biztosítóhoz vagy sem. Ez az egyik oldala a kérdésnek. A másik az, hogy a jelenlegi bérek mellett nagyon kevesen tudják vállalni fizetésük 10-20 százalékának befizetését az önsegélyző pénztárak kasszáiba. Nyugaton más fizetési kondíciók mellett, virágzanak az önsegélyző nyugdíjpénztárak. A baj, a jelenlegi nyugdíjrendszerünkkel és az önsegélyző pénztárak életrehívásával egyaránt az, hogy Magyarországon igen alacsonyak a bérek. - Az önsegélyző nyugdíjpénztárak esetében sem nélkülözhető az állami szerepvállalás, az állami garancia, hiszen ha enélkül megy csődbe egy önkéntes nyugdíjpénztár, akkor a biztosítottak kisemmizettek lesznek. Azon nem lehet vitatkozni, hogy a jövő útja az önsegélyző nyugdíjpénztárak életrehívása. Még akkor sem, ha ebben is van kockázat. K. K. • Nem minden arany, ami... Százból hetvenöt? Ha valaki belép egy nyugdíjpénztárba, jobb ha előtte alaposan meggondolja, hová teszi a pénzét. Állami garancia ugyanis semmire sincs. Ha az önkéntes társulás összeomlik, magával ránthatja az összes tagot. Igaz, eddig nem volt még példa rá, hogy csődöt jelentett volna bármelyik pénztár is, de... Hírlik, egyik szegedi székhelyű nyugdíjpénztárat sorra-rendre hagyják cserben tagjai. Pontosabban, a pénztár nem vonz új tagokat, a régiek pedig jobbnak látják, ha odább állnak. Az ok nem más, mint az, hogy az egy-két éve megalakult pénztár közgyűlése belefoglalta az alapszabályba, minden 100 forintból 25 a működési kiadásokra megy, mehet el. A tagok azután furcsán csóválták a fejüket, amikor a befizetett száz forintjuk után mindössze hetvenötöt írtak jóvá a számlájukon. A megkurtított fedezeti alap láttán azután többen gyorsan „leléptek". Lám-lám, nem mindegy, milyen lehetőségekkel és milyen kiadásokkal indul egy nyugdíjpénztár. Talán ez is az oka annak, hogy elsősorban a munkahelyeken szerveződött pénztáraknak van jövőjük - ott ugyanis az inffastuktúra adott, a kiadások sokkal alacsonyabbak, s mindenki jól jár. R. G. 60 Eltartási mutató rfí 100 aktív keresőre jutó nyugdíjasok száma " 50 40 30 20 10 48 1990 1995 2000 2005 2010 G A Promóció története irigylése méltó, tagjainak száma ma már meghaladja az ezerötszázat. Ez a siker minden nyugdíjpénztárra jellemző, vagy van valami „titka" a Promóciónak? - Az állam adókedvezményekkel segíti a nyugdíjpénztárakat, amelyek a „hivatalos" nyugdíjak mellett kiegészítő biztonságot nyújtanak tagjaik számára. Hadd említsem a két legfontosabb kedvezményt! A tagok által befizetett éves tagdíj összegének felét, de maximum 50 ezer forintot le lehet írni az adóból, másrészt a munkáltatók átvállalhatják a tagdíj egy részét, esetleg teljes összegét - ekkor tb és adómentesen juttathatják dolgozóikat jövedelemhez, és azt költségként számolhatják el. G A köztisztségviselők újabb kedvezményekhez juthatnak a Világgazdaság információja szerint. - Én is ismerem ezt a tervezetet. Nemsokára napvilágot lát az a kormányrendelet, amely tovább segíteni a közalkalmazottakat és a köztisztségviselőket, ha belépnek például a Promócióba. Eszerint az általuk befizetett tagdíj 50 százalékát adja pluszként a költségvetés. Aki tehát az említett kategóriába tartozik, saját munkál• Segítik a közalkalmazottakat A Promóció újdonságai A Promóció önkéntes nyugdíjpénztár elsőként alakult meg Szegeden, még 1993. decemberében. Az akkor zömében a Pick Rt. dolgozói által alapított pénztár a napokban tartotta éves közgyűlését, amely újabb kedvezményeket kínál tagjainak. Ebből az alkalomból beszélgettünk Boda Ibolyával, aki a Promóció igazgató tanácsának elnöke. tatóján keresztül újabb összegekkel gyarapíthatja egyéni számláját. De erre persze majd figyelnie kell a munkáltatónak, hiszen a tervezett 1,5 milliárd forintot pályázat útján osztják szét. Az állam nem egyes pénztárakat kíván segíteni ezzel a konstrukcióval, hanem a köztisztviselőket és közalkalmazottakat. G Mit jelent a gyakorlatban mindez, ha valakinek a jövedelme például a 35 százalékos adósávba kerül? - Sietek leszögezni, hogy a Promócióba bárki beléphet, és az említett kedvezmény minden közalkalmazottra és köztisztviselőre vonatkozik. Ha valaki minimális kétezer forintot fizeti, és ehhez kapja az 50 százalékos hozzájárulást a munkáltatójától, akkor 850 (nyolcszázötven!) forintjába kerül, hogy egyéni számláján háromezer forint jelenjen meg. G Mennyire biztos befektetés a Promóció? Nem mehet esetleg csődbe...? - A befizetett összeg túlnyomó részét államilag garantált kötvényekbe fektetjük, s ez biztosítja a „csődmentességet". Az úgynevezett működési költségek amelyek talán zavart okozhatnak más nyugdíjpénztáraknál - a Promóciónál rendkívül alacsonyak. A lekötött pénz hosszútávú hozadéka pedig önmagáért beszél... V. I. P. HANGSÚLY 5 Adók és pénztárak A nyugdíjpénztári befizetések 1995-ben az adót csökkentő tételek közé tartoztak. Amennyiben valaki egy kölcsönös biztosítópénztár tagja volt, az a befizetett összeg alapján érvényesíthette az adókedvezményét. A kedvezmény alapjául a tag (és munkáltatója) által befizetett tagdíj, valamint a munkáltató által adományozott, az adózó egyéni számláján az adóévben jóváírt összegek számítottak. A adókedvezmény mértéke a kiegészítő nyugdíjpénztár esetében a befizetett díj 50, kiegészítő önsegélyező vagy egészségpénztár esetében annak 25 százaléka volt. Jogszabályok Ha az adózó (vagy a munkáltatója) saját maga javára 10 éves vagy annál hosszabb időtartamú élet- vagy nyugdíjbiztosítást kötött, akkor az 1995-ben befizetett díj 20 százalékával, de legfeljebb 50 ezer forinttal csökkenthétté az adóját. Az adókedvezmény szempontjából nem volt jelentősége annak, hogy a biztosítási szerződést mikor kötötték. Ha azonban a korábban megkötött életbiztosítás időtartamából 1995. január l-jén kevesebb, mint hat év volt hátra, akkor az adókedvezmény alapjául szolgáló biztosítási díj nem lehetett több, mint az 1994ben fizetett díj kétszerese. Nem járt adókedvezmény, ha a munkáltató viselte a dolgozó javára kötött halál esetére szóló életbiztosítás költségeit, mivel az e címen keletkezett jövedelem adómentes. Amennyiben az adózó 1995-ben megszerezte a munkáltatója által 199091-ben megkötött nyugdíjvagy életbiztosítás feletti rendelkezés jogát, akkor az egy-egy évre eső összeg 2020 százalékát, de legfeljebb évenként 7200 forintot írhatott le adókedvezményként. Trükkök Az APEH nem hivatalos feketelistáján az 1995-ös adókedvezményekkel kapcsolatos törvénytelenségek címszóval a Támasz Nyugdíjpénztár szerepelt, annak is a nyugdíj ágazata. Vele szemben két probléma merült föl. Az egyik, hogy az a közgyűlés, amelyik a pénztárt létrehozta, nem volt határozatképes. A másik hiányosság, amit megállapítottak, hogy a nyugdíjpénztárról szóló törvény előírja: a befizetéseket egyéni fedezeti számlán kell kezelni és a kiutalás is ilyenre történhet. Három hónap várakozási időt is előírt a jogszabály, amelyet szintén nem tartottak be. A törvény szerint akkor szabályos a nyugdíjpénztár működése, ha az ügyféllel minimum 10, de legkevesebb 2 éves futamidővel szerződnek, vagyis, leghamarabb két év - kivétel, ha korábban nyugdíjba megy az illető - elteltével lehet egy minimális nyugdíjkiegészítő jövedelemhez hozzájutni. Ez utóbbit kihasználva a Támasz nyugdíjasokat léptetett be a pénztárba és számukra azonnal, mindenféle futamidő betartása nélkül fizetett. F. K.