Délmagyarország, 1996. március (86. évfolyam, 52-76. szám)

1996-03-28 / 74. szám

CSÜTÖRTÖK, 1996. MARC. 28. BELÜGYEINK 3 • Ha tavasz, akkor építészet Nem gyullad a fabeton Pénteken zárul a szakkiállítás. (Fotó: Révész Róbert) Magyamiirán rádiós együttműködés Várakozásaink £ stefelé már ritkulnak a járatok, rózsásra várakoz­za az ember az arcát a megállóban. Van idő, mi­kor úgy érezzük, folyton csak várakozunk. Állunk vagy ülünk valahol, időnk telik, és nem történik sem­mi, várjuk, hogy történjen az, amire várunk. Nekünk külön várakozási kultúránk van. Attól az egy-két jo­gosan hőzöngőtől eltekintve egészen türelmesek va­gyunk. Várakozunk a rendelőkben, a megállókban, a bankban, a postán, a boltban, várakozunk mindenütt, ahol csak lehet. Már-már azon lepődünk meg, ha nem a sor végére kell állnunk, ha szabad a pénztár, a szabad a kis ablak. Annyira megszoktuk a várakozást, a sort, hogy ilyenkor képesek vagyunk rosszat sejteni, hogy valami nincs rendjén, biztosan eltévedtünk, va­lami balfácánságot követtünk el, mert nem kell sorba állni. Nagyon tudunk várakozni. Állunk összekulcsolt vagy zsebrevágott kézzel, bámuljuk a semmit, lábain­kat sűrűn váltogatva arra gondolunk, hová kell még menni ma sorba állni. Ha letudtuk a napi várakozást, elhatalmasodik rajtunk a jól végzett munka öröme, és szívesen soroljuk ismerőseinknek, hogy hol Várakoz­tunk. Természetesen a fiatalabbak már korántsem ilyen türelmesek, képesek tamtamot verni az asztalon, a párkányon, képesek átbámulni az előttük álló válla fölött, beleszuszogni a fülébe, a tarkójába. De van egy új várakozási stílus is, főleg a fiúcskáknál. Például a megállókban nagyon szívesen rugdossák egymást a jóbarátok. Eljárnak keleti harcművészkedni, ahol ál­lítólag valami önfegyelemre is tanítanak. De az utca az más. Szia, Laci, mondja a barátjának, és hasba rúgja. Amaz nyög, jól fejbe rúgja a másikat, szevasz köcsög, mondja, és összenyomják a bütykeiket, hogy lássa mindenki, egyformán tök hülyék, az 6 szavajá­rásukkal. m míg nem jön a jármű, szépen elrugdosolódnak, MA elpofozkodnak, ők tényleg elütik az időt, haszno­san, még várakozás közben is edzenek. Szépek is ezek a „kiscsákók", ők majd egészen máshogy várakoznak öreg korukban is, megreformálva a magyar várako­zási kultúrát. Mankóikkal meg görbebotjaikkal csépe­lik egymást a mozi előtt, a bankban, a megállóban. Ők a jövőnk látomásai, a mi őrző-védőink, akik majd kirúgják alólunk a sámlit, ha már nem lesz több tü­relmünk várakozni. "TU^CUU Elektronikus levelezés és teljes körű INTERNET szolgáltatás az Eunet hálózaton keresztül Zenon Kft., Szeged, Szent-Györgyi A. u. 2. Telefon: 62/430-168. Fax: 62/430-833. • AAicro-K&r. -leró ni Ica — Lehet-e szalmaszálba kapaszkodni? Ülésezik a megyei közgyűlés Csongrád megye köz­gyűlése ma, csütörtökön - délelőtt 9 órától - tartja soron következő ülését a hivatal földszinti nagyter­mében. A jelenlévők be­számolót hallgatnak meg az 1995. évi költségvetési gazdálkodásról, megal­kotják a zárszámadási rendeletet, jóváhagyják á múlt évi pénzmaradványt, valamint alapítványi pénz­eszközök átadásáról, át­vételéről esik szó. Tájékoztató hangzik még el a megyei önkor­mányzat részvételével működő gazdasági társa­ságok 1995. évi előzetes eredményéről. Ezenkívül dr. Salgó László megyei rendőrfőkapitány a me­gye közrendjéről, dr. Ze­lenai Károly a drogfo­gyasztás helyzetének ala­kulásáról, a prevenció, valamint a kezelés lehető­ségeiről tájékoztatja a tes­tület tagjait. A titkos, operatív nyomo­zati eljárások és a szervezett bűnözés elleni küzdelem kö­zötti összefüggésekről tartott előadást Siegfried Lammich, a németországi Max-Planck Intézet kelet-európai szakér­tője Budapesten az Országos Kriminológiai és Krimina­lisztikai Intézetben. Mint el­mondta: a helyzet Oroszor­szágban a legrosszabb, ahol a hatóságok több mint 11 ezer szervezett bűnözőcso­portéi tudnak, és a tagok száma meghaladja a 40 ez­ret. Bár a többi volt szocia­lista országban nem ilyen rossz a helyzet, a jelenség ezekben az államokban is egyre nagyobb kihívást je­lent a társadalom számára. Az előadás utáni sajtótájé­koztatón Siegfried Lammich Kettőszázhetvenegy, jegyzékbe vett érdekképvi­seleti és társadalmi szervezet névsora olvasható a Magyar Közlöny március 20-án megjelent 20. számában. Gál Zoltán, az Országgyűlés el­nöke a házszabály előírásai­nak megfelelően hozta nyil­vánosságra idén is az úgyne­vezett parlamenti lobbylistát. Ezzel kapcsolatban a Ci­vil Kerekasztal soros elnöke, Kemény László, az MTI munkatársának elmondta: az érdekközösségek, civil szer­vezetek maguk kérték, hogy a listára felkerüljenek. Azt Összeállítják Békés me­gyében az Alföld legrégibb emberi építményeinek számí­tó kunhalmoknak listáját a honfoglalás 1100. évforduló­ja tiszteletére. A megye mint­egy 1500 kunhalma közül a megye északi részén 800-at már föltérképezték, a megye déli felén lévő 700 pontos ré­gészeti leírására ezután kerül sor. Az egykor lakóhelyként, őrhelyként, temetőként vagy a Körösök áija elől menedék­helyként szolgáló halmok Aki tegnap ellátogatott a szegedi megyeháza aulájá­ba, többszörösen is meg­nyugodhatott. Egyrészt lát­hatta, hogy ma Magyaror­szágon már a világ legneve­sebb cégei forgalmazzák építőanyagaikat, épülete­lektromossági- és gépészeti berendezéseiket. Másrészt azt is tudomására adták a II. Tavaszi Építészeti szakiállí­tás standjainál informáló szakemberek, hogy mindez a szegedi régióban meg is vásárolható, sőt mi több, mostanság - épp a kiállítás­hoz kapcsolódva - kedvez­ményekkel is hozzájuthat a vásárló. Harmadrészt az sem mellékes, hogy van itt kérem egyéni ízlés szerint rendelhető fali gipszdísz, van már beton fából (de vé­letlenül sem gyullad!), meg nem kevés olyan stand ­mint például a Szeged Tra­de Center Óceán bemutató­sarka is - amely arról árul­kodott, hogy a hazai keres­kedők közül nem kevesen azt is pontosan tudják, ho­gyan kell Ízléssel kínálni a portékát. Szándékosan írtam sze­gedi példát idézve is hazai megszólítást, hiszen a Trip­lax stúdió szakkiállítására a a helyiek környékbeliek (Makó és Vásárhely) mellett az ország számos pontjáról arról beszélt, hogy magyar és általában a kelet-európai bűnüldözők szélesebb jo­gokkal rendelkeznek az ope­ratív eszközök alkalmazásá­nak területén, mint nyugati kollégáik. Magyarországon például a törvény lehetősé­get ad a rendőrségnek, hogy bűnüldözési célokból lakáso­kat lehallgasson vagy titok­ban átkutasson, mtg ez Né­metországban elképzelhetet­len. A német kutató hozzá­tette, hogy hazájában jelen­leg éles politikai viták dúl­nak ezekről a kérdésekről, Magyarországon viszont szerinte minderről túl keve­set beszélnek, mert a társa­dalomban még nem alakult ki a megfelelő érzékenység. Siegfried Lammich úgy vé­lekedett: a szervezett bűnö­várták az elmúlt évben, hogy a lobbylista révén lehetősé­gük lesz bekapcsolódni a parlamenti munkába. Szeret­tek volna téma, érdeklődés szerint részt venni a bizott­ság ülésein, azt remélték, hogy a képviselők maguk keresik meg a civil szerveze­teket, ám az előző év azt mutatja, hogy a parlamenti nyílt napokon kívül más le­szigorúan védettek. A tájvé­delmi körzetként nyilvántar­tott és óvott ókígyósi pusztán 36, a biharugrai tájvédelmi körzetben 3 kunhalmot óv­nak, 1990-től pedig egy sor helyi önkormányzat helyezett védelem alá kunhalmokat. Az Alföldön Békéshez ha­sonló kunhalomvédő intézke­désekre Hajdú-Biharban és Jász-Nagykun-Szolnok me­gyében került sor. A békési kunhalmok közül több országosan is jelentős, illetve ismert. A Nagyalföld érkeztek cégek - hogy csak Nádudvart, Baját, Pécset, Budakeszit említsem, ter­mészetesen a fővárosi vál­lalkozásokat sem feledve. Örült is ennek Lehmann Ist­ván, a Csongrád megyei közgyűlés elnöke, aki meg­nyitó beszédében így mél­tatta a rendezvényt: az ilyen zés elleni küzdelem egyik legfontosabb feltétele, hogy a bírókat és a rendőrtisztvi­selőket ne korrumpálhassák a bűnözők. Németország megengedheti magának, hogy olyan szinten fizesse meg a rendőrség és az igaz­ságszolgáltatás munkatársa­it, hogy esetükben elmond­ható: ha engednek a meg­vesztegetési kísérleteknek, maguk is bűnözőkké válnak. Kelet-Európában némileg más a helyzet, hiszen ebben a régióban sok tisztviselő azért kénytelen korrupttá válni, hogy megélhessen. A legszélsőségesebb példa ez esetben is Oroszország, ahol - Moszkva kivételével - a rendőrök hónapokig nem kapják meg a fizetésüket. A német kriminológus figyel­meztetett arra is, hogy nem­csak a szervezett bűnözés, hanem a titkos, operatív esz­közök túlzott, megfelelő el­lenőrzés nélküli alkalmazása is veszélyeztetheti a demok­ratikus fejlődést. (MTI) hetőség nem adódott szá­mukra a parlamenti bizottsá­gokkal való találkozásra. Kemény László kifejtette: bizonyos szempontból a kapcsolatteremtést szolgál­hatná a parlamenti Civil Iro­da, amely jó kezdeménye­zésnek bizonyult, mivel ott hozzá lehet jutni a parlamen­ti dokumentumokhoz, törvé­nyelőkészítő anyagokhoz. mintegy 40 ezer egykor léte­ző, s 50-70 százalékban el­tűnt, elhordott, beszántott, át­vágott, megsemmisített kun­halma közül a legnagyobb a 12 méter magas békésszen­tandrási Gödény-halom, amelyet a helybeli nép ma is megsüvegel. Híres a domb­egyházi, pávaszémszerűen, több szabálytalan körből álló, a trianoni határon átnyúló ha­lomcsoport, amelynek a kö­zepén található a legendák övezte Atilla-halom. Az itte­ni emberek máig úgy tudják, hogy ide temetkezett a hun király. A Békés megyei ön­kormányzat azt tervezi, hogy valamennyi kunhalmon a vé­dettségre figyelmeztető jelet helyez majd el. (MTI) találkozók nagyban segíthe­tik az építkezőket abban, hogy a legkorszerűbb anya­gok és technológiák felhasz­nálásával kezdjenek az ott­honteremtéshez. S persze abban, hogy egyáltalán új erőre kapjanak a magyaror­szági építkezések. A reggel 9-től este 6-ig Újabb két évre - 1998-ig - szóló megállapodás szüle­tett a Magyar Rádió és a Ro­mán Rádió Társaság együtt­működéséről. A dokumentu­mot Szirányi János, a Ma­gyar Rádió elnöke és Tudor Catineanu, a Román Rádió Társaság elnöke szerdán írta alá Budapesten. A rádió el­nöki titkárságának tájékozta­tása szerint a szerződés kitér a rendszeres szakmai együtt­működés lehetőségeire is, és Nehéz lenne megjósolni a lassan két éve húzódó, a vá­sárhelyi Micro-Ker. Kft. ál­tal szervezett - és különböző bűncselekményekkel tarkí­tott - „Magad, uram..." pira­misjátékügy végleges lezá­ródásának időpontját. Nem csupán azért, mert a bűnszö­vetségben, üzletszerűen, je­lentős kárt okozó csalás és más bűncselekmények elkö­vetése miatt február 13-a óta tartó tárgyalásfolyam fősze­replőinek, azaz a 12 vádlott meghallgatásához sok idő kell, hanem mert a rendszer­tagok polgári jogi igényei­nek érvényesítése is számta­lan problémát vethet fel. Ez utóbbiakról érdeklődtünk a JATE Állam- és Jogtudomá­nyi Karán dr. Besenyei La­jostól, a polgári jogi tanszék vezetőjétől. • A Micro-Ker. Kft. hir­detéseinek - erősen vi­tatható okok miatt - „be­dőlt" személyek közül vélhetően sokakat az is megtévesztett, hogy való­jában nem tudták, mit ta­kar az elnevezés: korlá­tolt felelősségű társaság. - Igen. Nagy a valószínű­sége annak, hogy a magyar emberek többsége ma is azt hiszi: az ilyen társaságok mögött valahol ott áll, mint egykor a szocialista vállala­tok esetében, az állam. A va­lóságban azonban erről szó sincs. Sőt: a kft.-k csak a sa­ját vagyonukkal - amely nem keverendő össze a ve­zetők, illetve a tagok vagyo­nával - felelnek tartozásai­kért, azt a cég helyett senki sem köteles kifizetni. Ez pe­dig a Micro-Ker. ügyfelei­nek kártérítési igényére is igaz. nyitva tartó, pénteken záru­ló szakkiállításhoz kapcso­lódva ma már fórum is lesz a dél-szláv újjáépítésről a Csongrád Megyei Kereske­delmi- és Iparkamara szer­vezésében, míg holnap Sze­ged városfejlesztési tervei­ről szólnak szakemberek. B. Z. megalapozza a politikai, kul­turális és társadalmi témájú műsorok cseréjének rendsze­rét. A tárgyalások során igen nagy hangsúlyt kapott a szerződés egyik fontos ele­me, a romániai magyar nyel­vű, illetve a magyarországi román szerkesztőségek (ez utóbbi Szegeden székel) munkájának támogatása, szakmai tevékenységük elő­segítése. 0 így ha a vádlottak a maguk, vagy családtagja­ik nevére vásároltak va­gyontárgyakat, ingatla­nokat a Micro-Ker. mű­ködésének időszakában, akkor azok értékesítésére - a követelések kielégíté­sére hivatkozással - sem lehet kötelezni őket? - Nem. Ehhez előbb bizo­nyítani kell, hogy azokat a kft. pénzéből vették, és ak­kor megtámadható a szerző­dés, illetve kimondható an­nak hatálytalansága. Az eb­ből származó pénz azonban csupán morzsának számítana a több tízezer rendszertag esetében. • A kft. viszont fizetés­képtelen, hiszen jóval na­gyobb összeget követel­nek vissza ezek az embe­rek, mint amennyi a számlákon egyelőre fel­lelhető? - Akkor valakinek kezde­ményeznie kell a kft. felszá­molását. Ezt fizetőképtelen­ség esetén a bíróság el is rendeli és kinevezi a felszá­molóbiztost. Neki pedig módjában áll megtámadni a kft. által kötött szerződése­ket, ha azok a háttérben álló potenciális hitelezők - jelen esetben a rendszertagok ­érdekeit sértik. De mérlege­lés tárgyát képezheti az is, hogy lényegében jogsza­bályba ütköző szerződések­ről van-e szó. Ha igen, akkor azok semmisek, és vissza kell állítani az eredeti álla­potot. 0 Vagyis mindenkinek vissza kellene kapnia a befizetett összeget. - Igen, de a bíróság - az ügyész indítványára - a visszajáró összeget megítél­heti az állam javára is. Ez pedig egy olyan újabb szem­pont, amely megkérdőjelez­heti a piramisrendszer tagjai­nak pénzhez jutását. 0 Nem lenne ez igazság­talan azokkal szemben, akik - a „tűzhöz" közel­állóként - a hozadék egy részét, netán a 11 milliót is felvették? - Természetesen rájuk szintén érvényesek az el­mondottak. Á szerződés semmisségére határidő nél­kül lehet hivatkozni. Amennyiban pedig nem áll­na fenn a jogszabályba ütkö­zés, a jóhiszeműségük ak­kor is erősen kétségbe von­ható, illetve kimondható a jogalap nélküli gazdagodás ténye. Ez utóbbi esetben a befizetett összeg után felvett hozadékról is dönthet úgy a bíróság, hogy az állam javá­ra ítéli meg azt. 0 A folyamatban lévő per miatt a bíróság egyel­őre elutasította a kft. azon kérelmét, amely bankszámlái zárolásának feloldására vonatkozott. Amennyiben változna a helyzet és más döntés születne, mit tehetnek a pénzüket visszakövete­lők? - Aki már rendelkezik jogerős bírói ítélettel arra vonatkozóan, hogy neki jár bizonyos összeg, végrehajtá­si kérelmet nyújthat be a bí­róságon. Akinek pedig a meglévő pénzből már nem tudják fedezni jogos igényét, az ötévente — a végrehajtás költségeinek kifizetése mel­lett - kezdeményezheti az eljárás megismétlését. 0 Bár a logika szabályai­val nemigen lehet meg­magyarázni miért fektet­ték be ennyien megtaka­rított forintjaikat egy ilyen kétes kimenetel „üzletbe", mégis felvető­dik a kérdés: nem a jog tehetetlensége-e az, hogy naiv emberektől kicsalt pénzekből egyesek jól megélhetnek? - Nem, sokkal inkább azoké akik garanciák nélkül belementek ebbe a helyzet­be. A bíróság ugyanis csak egy előtte rekonstruált té­nyállás alapján hozhat ítéle­tet, amely viszont feltételezi annak bizonyíthatóságát. Az ebben az ügyben érintett több tízezer ember azonban hiszékenységből, netán kap­zsiságból - hiszen mindenki tudja, hogy nincs olyan tisz­tességes vállalkozás, ame­lyik képes lenne, akár csak megközelítően is, ilyen ha­talmas hasznot biztosítani ­kockáztatta pénzét, amikor egy számára ismeretlen cég nem megfelelően dokumen­tálható ajánlatát elfogadta. N. Rácz Judit Lehallgatások, titkos házkutatások Az Alföld legrégibb emberi építményei A képviselők kerülik a civil szervezeteket?

Next

/
Thumbnails
Contents