Délmagyarország, 1996. március (86. évfolyam, 52-76. szám)

1996-03-27 / 73. szám

SZERDA, 1996. MÁRC. 27. ÍM GAZDASÁGI MELLÉKLET III. m wgy röpködnek köröttünk ezen a ta­U vászon az Államháztartási reform kalkulációinak milliárdjai, mint virágzó gyümölcsfáknál a méhek. Zsong a fe­jünk tőle, s kapkodjuk ide-oda. Bódító például a szám, miszerint az idén az ál­lamháztartás egésze 3973,6 milliárd forint bevétellel és 4129,3 milliárd fó­rint kiadással számol. A becsült hiány a GDP 3,9 százaléka. Többet akarunk ál­Icimilag kiosztani, mint címen nyit bevé­teleztünk. Évek óta ezt csináljuk, keve­Deficitringató K sebből próbálunk többet újraosztani. Egyre kevesebből, mert 1989 és 1994 között a GDP 25 százalékkal csökkent! Plusz az infláció. A toldozás-foldozás mára a lehetetlen határára jutott (tö­méntelen sok adósságot felhalmozva) - lépni, reformálni kell. Változtatni az államháztartáson! Eb­ben mindenki fennhangon egyetért. Hogy konkrétan minő változtatások szükségeltetnek, abban nem tudnak az érintettek egyetérteni; duruzsolja csak mindenki a magáét, s lassan zsongó méhkaptárban „készül" a reform. A nö­vekvő állami kiadásokat tovább már nincs miből finanszírozni - ez nyilván­való. Hogy mely módokon lehet a köz­kiadásokat csökkenteni - az cseppet sem nyilvánvaló. Az állami intézmény­rendszer átfogó, radikális felülvizsgála­ta mutatná csak meg - ám ez „haloga­tódik". Csakúgy, mint a jóléti funkciók (egészségügy, szociális támogatások, nyugdíjrendszer, oktatás, kultura) át­tekintése és átalakítása. Úgy tűnik, egyenlőre szinte minden téren csak válságelhárítás van, nem pe­dig hosszabb távra megoldást hozó, érdemi reform. Koncepciók feleselnek, milliárdos kalkulációk feszülnek egy­másnak - meg politikai megfontolások. Talán senki sem látja tisztán, hogy mit, mennyire, hogyan, mennyi idő alatt kellene és lehetne megreformálni. Azt se, miből vonuljon ki az állam, s miből ne; mi piacosítható, s mi néhn; mi le­gyen önkormányzati vagy társadalom­biztosítási szintre „átpasszolva", s mit nem lehet áttestálni. - Úgy néz ki, mintha még csak a feladatmegosztá­son dilemmáznának az illetékesek. A szakmai, érdemi reformok meg nem­igen látszanak az egyre sűrűbb szövésű defícitfűggöny mögött. Ami - valljuk csak be! - tabukat is takar: előjogokat, befolyásokat, járandóságokat. S ezekről a leplet fellebbenteni „kínos", meg­szüntetni őket kárt okoz egyeseknek. Hogy a közkár mennyi a késlekedés miatt? Nos, ez nehezen kalkulálható. Ám az biztos, hogy évente sokmilliár­dos nagyságrendű. És gyareipítja a defi­citet. j^ficites államháztartáshoz pedig U ritkán társul virágzó gazdaság és társadalmi jólét. Minálunk se, akkor se, ha e napokban az OECD-tagság ürü­gyén a legfejlettebb 27. ország illúzió­jában ringatózunk. Szabó Magdolna y • Duna-Tisza Regionális Fejlesztési Kft. Középvállalkozások és önkormányzatok • A vonzó szakma nem csak utazásból áll Ami nincs, azt nehéz eladni! Roczkov György: Minden az utolsó pillanatban dől ell December elején írták alá a 400 millió forint törzstőké­vel létrehozott Duna-Tisza Regionális Fejlesztési Kft. társasági szerződését, amely március 20-án megtartotta alakuló taggyűlését. A Ma­gyar Befektetési és Fejleszté­si Bank többségi, Szeged me­gyei jogú város befolyásoló tulajdonhányada mellett Bács-Kiskun és Csongrád megye további kilenc önkor­mányzata és önkormányzati társulása - például 12 ho­Az 1995. évi LXXXVI. törvény értelmében április­ban összeírják a népesség egy részének személyi, csa­ládi és lakásviszonyait. Az összeírással kapcsolatosan kérdeztük Klonkai Lászlót, a KSH megyei igazgatóját. • Miért van szükség erre az összeírásra? - Mint ismeretes, a világ nagy részén tfz esztendőn­ként népszámlálást tartanak, hazánkban ez legutóbb 1990­ben volt. Két népszámlálás közötti változások felméré­sére pedig egy kisebb össze­írást szerveznek, ahol nem 10 millió állampolgárt, ha­nem ennek egy véletlensze­rűen kiválasztott töredékét, mindössze két százalékát kérdezik meg. Az összeírást különösen aktuálissá teszi, hogy Magyarországon a rendszerváltást követően na­gyon jelentős változások kö­vetkeztek be a foglalkozta­tottságban, a tulajdonviszo­nyokban, a munkahelyekben. Talán jól példázza ezt a munkanélküliség kérdése. 1990-ben a jelenleginél sok­kal kevesebb munkanélkülit frtak össze, és azok is csak próbálgatták a munkanélküli létet. A munkanélküliek je­lenlegi száma ugyan ismere­tes, de ebből az összeírásból fogják megtudni a döntésho­zók és a társadalomkutatók, hogy milyen családi viszo­nyok jellemzik a munkanél­külieket, hány keresős csa­ládban élnek, vagy hány gyermeket kell nevelniük a több mint két éve munkát keresőknek. mokháti település is - része­sedik a társaságban. Az ala­kuló taggyűlés elfogadta az 1995-ös csonka év mérlegét, valamint a 96-os üzleti tervet, kialakította a kft. munkaszer­vezetét, illetve középtávú stratégiáját. A szegedi központtal mű­ködő társaság az igények függvényében még az idén szeretne képviseletet nyitni Bács-Kiskun megyében ­tudtuk meg Németh Mihály ügyvezető igazgatótól. A Du­• Megfelelő pontosságú inforációkhoz jutnak-e az ország vezetői egy ilyen, a lakosságnak csak a töredékét felölelő fel­mérésből? - Talán nehezen hihető, hogy 10 millió ember helyett mindössze 200 ezret kérde­zünk meg, és megbízható eredményt várunk. Vegyék figyelembe, hogy a házi­asszony se eszi meg az egész fazék levest ahhoz, hogy megállapítsa, elég sós-e. Emlékezzenek vissza a leg­utóbbi választásokra, amikor a közvéleménykutatók mint­egy ezer fős mintára támasz­kodva milyen pontosan meg tudták mondani előre a sza­vazások várható eredményét. na-Tisza Regionális Fejlesz­tési Kft. célja a kis- és közép­vállalkozások középtávú tő­kelellátásának biztosítása, tő­ketársulás, lízing, valamint egyéb pénzügyi konstrukciók keretében. A társaság ki­emelt feladatának tekinti a két megye önkormányzatai­nak infrastrukturális fejleszté­seibe történő bekapcsolódást, a fejlesztések tőkeellátásának biztosítását, saját, illetve ide­gen - pályázati - forrásból. K. A. A mi sokkal nagyobb min­tánk megyei szinten is kezel­hető, igen részletes össze­függéseket feltáró eredmé­nyeket fog biztosítani. 0 Biztosan érdekli a majd megkérdezetteket, őket hogyan választotátk ki, miért pont őket érte a szerencse? - A használható eredmé­nyek alapvető feltétele, hogy a véletlen kiválasztás érvé­nyesüljön. Tehát bárki, akit felkeresnek az összeíróink, a véletlennek köszönheti azt. A válogatás úgy történt, hogy az ország 15 ezer főnél népesebb települései mellett a községek csak egy része került a mintába, így Csong­rád megye 51 községe közül Hétszáz utazási iroda igyekszik a lakosság tizenöt százalékának forintjaiból megélni. Ennyiünknek futja ugyanis utazásra a statiszti­kák szerint. Százból nyolc­vanöt magyar egyelőre nem vevő az idegenforgalmi iro­dák szolgáltatásaira. No, nem azért mintha nem pi­henne szívesen. A közel negyven szegedi iroda közül már szinte patinásnak számít a jó húsz éve alapított Alföld Tours. Az iroda igazgatója, Roczkov György 1990-től vezeti a céget, akkor tizen­öten voltak, ma éppen har­madannyian, öten szolgálják ki az ügyfeleket. - Ennyi embernek tud kenyeret adni ez a szakma. Nálunk mindenki mindent csinál. Atomizálódott a piac: a kereslet nagyon szerény, a kínálat viszont óriási. • Mégis vonzó ez a fog­lalkozás! - Nagyon is az, sokan csak az utazást látják benne, a munkát már kevésbé. 0 Honnan indult? - A Vakációból. Először a Tisza Volán makói irodáját vezettem. Egyébként gé­pészmérnök vagyok. • Messzire esett az alma saját fájától - Később idegenforgalmi szakközgazdász diplomát szereztem. • Hogyan indult az Al­föld Tours? - A Tisza Volán szerette volna hasznosítani autóbu­szait, különjáratait. • Es ma? - Szinte mindennel fog­lalkozunk. Kül- és belföldi csak 14. A kiválasztott tele­pülések népszámlálási kör­zeteiből is mintát választot­tak, ami megfelelően repre­zentálja Szegeden például a belvárost, a lakótelepeket, a kertvárost, illetve a más vá­rosrészeket, a körzeteken be­lül pedig egy számítógépes program válogatta ki véelt­lenszerűen a konkrét felkere­sendő lakásokat. 0 Mit fognak kérdezni az emberektől? - Alapvetően a népszám­lálásnál szokásosnál szű­kebben kérdeznek, főként a lakóhellyel, a családi viszo­nyokkal, az iskolázottsággal és a munkavégzéssel össze­függően, és emellett termé­szetesen a lakás főbb jel­lemzőit. Meg kell említe­nem, hogy a kisnépszámlá­láshoz kapcsolódóan egyes családoknál az anyagi hely­zetre, vagy a jövedelmekre, illetve az utazási szokásokra vonatkozó kérdőívet is ki­töltenek. 0 Mennyire lehet bízni abban, hogy az emberek az anyagi helyzetükről, a jövedelmeikről beszámol­nak? - Természetesen ezek a kérdések sokkal kényeseb­bek, mint az, hogy melyik évben kötött valaki házassá­got. Mégis szeretném meg­győzni az olvasókat, hogy utakat szervezünk, beutazta­tunk, konferenciákat szerve­zünk, autót kölcsönzünk. 0 Hogyan lehet talpon maradni, amikor nagy a konkurrencia és az uta­zóknak kevés a pénzük. - Nálunk csak egy hétre utazik a többség. Nyugaton ma az egzotikum a sláger, Európa megmaradt a keleti­eknek. Ráadásul a magyarok mindent az utolsó pillanat­ban döntenek el. Míg a né­metek már novemberben tudják, hová utaznak jövő júliusban, addig mi, bízva abban, hogy akciókat hirdet­nek az irodák, néhány héttel az utazás előtte döntünk. Ezt nehezen fogadják el a kül­földi partnereink. 0 Szóval, aki szegény, ne nyaraljon! - Ez nem igaz. Nézzen Judit, az IKM osztályvezetője a dél-szláv referan­túra vezetője tart előadást holnap, csütörtökön dél­előtt 9 órától a megyei közgyűlés épületében (Sze­ged, Rákóczi tér 1) szükség van erre. Az ország vezetőinek, a döntéshozók­nak, a jogalkotóknak tudni kellene, a döntések, a rendel­kezések hogyan érintik az embereket, az emberek kü­lönböző anyagi helyzetű cso­portjait. A társadalom mely rétegei vannak különösen ne­héz helyzetben, milyen fog­lalkozási, munkahelyi, csalá­di, iskolázottsági viszonyok jellemzik őket. Ezekre a kér­désekre - a családi szintű jö­vedelmekre, és ehhez kap­csolva az említett szocioló­giai jellemzőket - semmi­lyen más adatforrásból nem lehet választ szerezni. Ha nem sikerül elfogadható ké­pet kapni, nehezebb lesz jó rendelkezéseket hozni. Úgy gondolom, bárki szá­mára belátható, hogy néhány tízezer véletlenszerűen kivá­lasztott állampolgár jövedel­mi adatainak - önbevalláson alapuló és aláírással sem hi­telesített - felmérése statisz­tikai célon kívül nem szol­gálhat más célt. 0 Ki juthat hozzá a fel­mérés eredményéhez, az adatokhoz? - Az egyedi, személy sze­rinti adatokhoz senki. A ka­pott válaszokat a KSH a vo­natkozó törvények előírásai­nak megfelelően kezeli és csak összesítve, statisztikai célokra használja fel. A fel­mérés eredményei, az össze­sített adatok pedig közzété­telre kerülnek, nyilvánosak és mindazok megkapják, akiknek a munkájukhoz szükséges. K. A. szét alaposan, mert sokszor az olcsó a drága. A piac na­gyon árcentrikus, szinte csak az számít, mit, mennyiért kí­nálnak az irodák. Nem sza­badna abba a hibába esni, hogy egy Trabant árárért Mercedesre vágyjunk. 0 Nálunk is vannak te­hetősek! - Egy vékony réteg meg­engedheti magának, hogy befizessen egy-egy luxusuta­zásra. Ők azonban inkább Pestre mennek, igyekeznek megőrizni az anonimitásu­kat. 0 Mostohán bánunk sa­ját lehetőségeinkkel. A belföldi turizmus eléggé gyenge lábakon áll. - Mert ami színvonalas, az nálunk is éppen annyiba kerül, mint Nyugaton, vagy a tengerparton. Egynapos nemzetközi üzleti konferenciát és börzét szervez április 4-én az Inte­ragent Co. Társaság és a Ju­nior Chamber International szegedi tagozata. A Forrás Szállóban sorra kerülő ren­dezvényen bemutatkozik az USA-beli Ilionis és Virginia államok magyarországi kép­viseleti irodája, Horvátor­szágból az Eszéki Gazdasági Kamara, a Junior Chamber szpliti tagozata, továbbá az ENSZ székhelyén alapított és a multinacionális vállala­tokat tömörítő Horvát Club a Nemzetközi Gazdasági Kap­csolatok Fejlesztéséért elne­vezésű tömörülés. A rendezvény programjá­ban a honi intézmények kö­zül részt vesz a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Láttak-e már olyan csalá­dot, amely nem akar sem építkezni, sem lakást cserél­ni vagy éppen otthont felújí­tani? Igy aztán nem nehéz megjósolni, hogy sok látoga­tót vonz Szegeden, a megye­háza aulájába az a kiállítás, amelyet Építészet '96 cím­mel rendez a Triplax stúdió. A ma, szerdán 10 órakor nyíló bemutatón az építőa­nyag kereskedőktói a külön­böző építészeti, lakberende­zési szakágakon át az ott­honteremtéssel foglalkozó szakma minden területe fel­vonul az ország legkülönbö­zőbb tájairól. Csütörtökön, a kiállítás második napján, délelőtt fél tíztől Fórum az újjáépítésről címmel tartanak szakmai konferenciát, ahol Kövesiné Schmidt Judit, az IKM osz­tályvezetője szól a dél-szláv területeken tapasztalható be­fektetési, építési lehetősé­gekről. A pénteken délelőtt 0 Milyen ma az utazási szakma színvonala? - Nagyon vegyes képet mutat. A negyven szegedi cég felét tartom profinak, a többi, a holdudvar olykor szerencselovagoktól sem mentes. Persze a kisebb ügy­nökségek lehetőségei is kor­látozottak. 0 Említette, beutaztatás­sal is foglalkoznak. Ho­gyan lehet eladni Szege­det? - A szegedi programokat nem könnyű, mert ami nincs, azt nehéz eladni. Egyedül a szabadtéri a vonzerő. Büsz­kék vagyunk önmagunkra, de egy-két napi látnivalón kívül nem túl sokat tudunk nyújta­ni. Gyenge az infrastruktú­ránk is, a gyógyturizmushoz például olyan fürdőkomple­xumok kellenének, mint Har­kányban, vagy Gyulán. 0 Mi lesz idei sláger az Alföld Tours-nál? - Görögország iránt, a szerb háború végeztével, na­gyon nagy az érdeklődés. A horvát tengerpart is vonzó, de az idén már egyáltalán nem lesz olcsó. 0 Hová utazik az utazási szakember? - Évente harmincöt-negy­ven napot töltök hivatalból külföldön. így azután az utó­szezonban egy csendes, csa­ládi pihenésre vágyom: ma­rad az Adria, vagy Görögor­szág. Rafai Gábor Ipari, az Agrár-, valamint a Kézműveskamara, továbbá a Progress Vállalkozásfejlesz­tési Alapítvány is. Az üzleti napon szó lesz a térségi és a nemzetközi befektetési és együttműködési lehetősé­gekről a kereskedelem, az ipar, a mezőgazdaság és az idegenforgalom területén, továbbá arról, hogy milyen lehetőségek kínálkoznak Horvátország újjáépítési és idegenforgalmi programjá­ban, de üzleti ajánlatok cse­réjére is alkalom nyílik az amerikai, horvát és magyar üzletemberek között. Az érdeklődők egyébként a megyeházán, az Inter-Tra­deinvest irodájában kaphat­nak bővebb információt a fenti rendezvénnyel kapcso­latban. 10 órakor kezdődő szakmai nap pedig a Lehetőségek a városfejlesztésben és építés­technológiában cfmet viseli. Itt Nóvák István, Szeged fő­építésze beszél többek közt a Mars tér, az Indóház tér és a Mikszáth Kálmán utca át­építésének terveiről, míg Ju­hász Antal, a szegedi önkor­mányzat városfejlesztési és tulajdonosi bizottságának el­nöke azt taglalja, milyen anyagi háttérrel bír Szeged mindezek megvalósításához. Dr. Orbán József, a Pécsi Polláck Mihály Műszaki Fő­iskola tanszékvezetője elő­adásában az idei épftőanya­gipari katalógusról és a mul­timédiás informatikai rend­szerről ad átfogó képet. Az Építészet '96 kiállítás­ról egyébként ma este 6 órá­tól a Teleház című szakmű­sor is közvetít összefogalót a Telin televízióban. B. Z. Horvát nap A Csongrád Megyei Kereske­delmi és Iparka­mara - kapcso­lódva az Építész Kiállításhoz - tá­jékoztatót szervez a dél-szláv, ki­emelten a horvát­országi gazdasági környezetről, együttműködési és piacra jutási le­hetőségekről. A fenti témakörben Kövessiné Schmidt • Áprilisban kezdődik a kisnépszámlálás Összeírok kopogtatnak Nem kell mindenkit megkérdezni Nemzetközi üzletek • A Teleházban Is megnézheti Megyeházi építészet

Next

/
Thumbnails
Contents