Délmagyarország, 1996. március (86. évfolyam, 52-76. szám)

1996-03-22 / 69. szám

PÉNTEK, 1996. MÁRC. 22. KÖRKÉP 7 Dr. Bartfia Tibor református és dr. Benyik György katolikus bibliakutató • Keresztyén bibliai lexikán A kereszt a reformátusoké is A magyarországi refor­mátus Kálvin Kiadó által kiadott Keresztyén bibliai lexikon második kötetének megjelenése kapcsán tartot­tak könyvbemutató találko­zót a Tolkien Könyvesház­ban. A teljessé vált refor­mátus lexikont Benyik György katolikus bibliaku­tató közreműködésével a kétkötetes munka szerkesz­tője, dr. Bartha Tibor Kál­vin téri főlelkész mutatta be a közönségnek. Hatvan éve nem jelent meg Magyarországon refor­mátus bibliai szótár. Az új lexikon két kötete 12 év alatt készült el, és szócikk­szerzőként mintegy 40 ma­gyarországi református lel­kész dolgozott rajta. Dr. Bartha Tibor szerint ahhoz képest, hogy az országban összesen 1200 református lelkész van, ez jó arány. A lexikon szegedi szerkesztő­je úgy véli: körülménye­sebb lett volna, ha valamely külföldi lexikon fordítására gondolnak, hiszen a szócik­kek keresztegyeztetését amúgy is el kellett volna végezni. Ami a lexikon címszavait illeti, a szerkesz­tő kénytelen volt a bibliai tulajdonnevek szótárának 8 ezer címszava közül a fon­tosabbakat kiválogatni. El­ve az volt, hogy az újszö­vetségi nevek, az újszövet­ségi vonatkozású ószövet­ségi nevek, valamint a ket­tós vagy többes jelentésű tulajdonnevek körében a le­xikon megfelelő eligazítást adjon a járatlan olvasónak is. Az új lexikon egyben fo­galmi szótár; a bibliai ne­vek mellett a bibliakutatás szempontjából fontosabb fogalmakat is megvilágítja. A kétkötetes munka szer­kesztője fontosnak tartotta, hogy a bibliai lexikon ne kapjon kifejezetten refor­mátus jelleget. Dr. Bartha Tibor szerint, a bibliatudo­mány területén a leg­könnyebb az ökumenikus együttműködés, mert e kér­désekben a későbbi teológi­ai értelmezések még nem választják el a kutatókat. A Mária (Jézus anyja) címszó esetében például a szerkesz­tő arra kérte a címszó szer­zőjét, hogy narratív módon, elemzés és polemizálás nél­kül, s csakis az Újszövet­ségre támaszkodva frja a szócikket. Másfelől a lexi­kon igyekezett tisztázni a kereszt teológiai kérdését, amely - mint kiderült - in­kább történelmi, mint teoló­giai alapon választja el a katolikus egyházat és a pro­testáns egyházakat. Dr. Bartha Tibor szerint a ke­reszt, amely Jézus halála előtt lázadók és rabszolgák kivégzőeszköze volt, a Megváltó keresztrefeszíté­sével szimbólummá vált, s ezt a jelképet Pál teológiája egytemessé tette. A Kálvin téri főlelkész nem látja aka­dályát annak, hogy a refor­mátus templomok a kereszt szimbólumát használják, hi­szen az csak az egyháztör­téneti sérelmek jegyében választja el a reformátuso­kat a katolikusoktól (a Kál­vin téri református temp­lomból nem is hiányzik a kereszt). A Keresztyén bibliai le­xikon leginkább nevében kívánta jelezni református jellegét: a keresztyén szóval (szemben a katolikus ke­resztény "szó használatával). A két szó fölött azonban nincs vita: dr. Bartha Tibor maga mondta el, hogy a ke­resztyén szó sem „helyes", hiszen pontos változata a kerestyén lenne. A szó min­tája a Sebastian-ból magya­rosodott Sebestyén, s esze­rint a christian keresztyénné kellett volna hogy váljék. S. P. S. Ha azt mondom, hogy Kékestető, még a bukásra es­élyes nebuló is csak kinyög annyit az ő száján, hogy hát hegyről lészen szó, meg az ország legmagasabb pontja. Ha viszont azt kérdezem ­Tiszasziget, már a jelesgya­nús diák is csak ingatja a fe­jét, s legfeljebb ügyesen súgó padszomszédjában bízik. Nem úgy Barcsik Istvánná, aki rögvest szolgált a pontos válasszal: Tiszasziget az or­szág legmélyebb pontja. Majd hozzátette: meg is látszik rajta. Mielőtt valaki is azzal gya­núsítana, hogy a Tudományos Akadémia földrajzra szakoso­dott tudós bizottságánál fag­gatóztam, elárulom, Barcsik­né a tiszaszigeti községházá­tól talán tíz lépésnyire árul kólát, meg egyéb nyalánksá­gokat, tehát naprakész tudását el is várhatja a faluba látogató idegen. De mi az, hogy meg is látszik rajta? - kérdeztem meglepődve. Hát ez csak olyan vicc, amit néha rossz­kedvében mond az ember. Mert vannak ugyan bajok, de a tiszaszigeti nép dolgos is, szorgalmas is. Tudja, amelyik mindig föltalálja magát. No, ha már ennyire vicce­lődősek a tiszaszigetiek, nem árt talán az első embertói, Ábrahám János polgármester­től is megkérdezni: az ország legmélyebb pontja csak föld­rajzi meghatározás, vagy ép­penséggel alföldi nagy nyo­morunkat szimbolizálja? - Azt hiszem, ránk szokták azt mondani, hogy olyan jó közepes helyzetű - próbálja skatulyába szorítani az éppen 1616 lakosú község jellemző­it a polgármester, s miközben elhárítja, méghozzá nem kis vehemenciával, a hátrányos helyzet vádját, alig fér ki szá­ján a sok panasz. Községet, egyházat, s ki tudja még hány segítőt megmozgató összefo­• Tiszasziget tengerközeiben Elköltöztek a csempészek? Barcsikné (jobbról): - Tiszasziget? Hát az ország legmélyebb pontja. Meg is látszik rajtunk, szoktam mondogatni iskolarész, ami már most élet­veszélyes, és még mindig nem tudni, meddig futja mind a nyolc osztály beindítására. - De küzdünk, bizonygatja Ábrahám úr, aki következő panaszként máris említheti a falu szélére kiszállított városi szemetet, meg persze a mun­kanélküliséget. Ami van. S a pénzt, ami viszont nincs. Mert a törvényhozók biztos, hogy telve jószándékkal cse­lekedtek, amikor a falusi ön­kormányzatokat ellátták ten­gernyi jogosultsággal, csak éppen akkor nem figyeltek oda, amikor a pénzt is meg kellett volna szavazni hozzá. - És hogyan pályázhatná­nak még több állami pénzre? - szakítanám meg, nem iga­zán sok sikerrel a panaszára­datot. - Hát azt lehet. Csak azt mondja meg, miből teremtjük eló azt a saját részt, amit bi­zony fel kellene mutatnunk? Hiszen most éppen arra köl­tünk minden fillért, hogy visszavásároljuk azokat a Ábrahám János polgármester szerint az élet itt olyan jó közepes. (Fotó: Nagy László) gással sikerült ugyan tavaly felújítani a falu legszebb épü­letét, a templomot, de mit is mutatnak az idei számok? Tiszaszigetnek induló költ­ségvetésként jutott 33-34 mil­lió forint, ami pályázatokkal, nevelési segéllyel, különböző jövedelmpótló támogatások­kal föltornáztatható akár 45­50 millióra is. De ennek két­harmadát ejviszik az iskola költségei. Ám hiába nyeli a pénzt a közoktatás, van olyan földterületeket, amelyek vala­ha a község tulajdonát képze­ték, de a kacifántos tulajdon­lási rendben mind más kezébe kerültek - koppan máris egy újabb panasz, amikor már a hófödte határ felé szalad ve­lünk az autó. - Jól bejáratott aszfalt ez kérem, itt rohamozták a határt nem is oly régen a benzin­csempészek - emlékeztetem a polgármestert, bár nem szorul rá. Meg is jegyzi - no, abból se a falunak lett haszna, ha­nem egy-két ügyeskedő csa­ládnak, meg a Szegedről kilá­togató suhancoknak. De hát ók már messze járnak, meg­nyugodott a környék - legyint . Ábrahám űr, majd kollégám fényképezőgépe elé áll a fotó kedvéért. Ugyanis csak célhoz értünk. A nagy magyar ugar kellős közepén lécekkel kerí­tett kis emlékoszlop hirdeti: Tiszasziget az ország legmé­lyebben fekvő pontja. Néhány turista már felfedezte, jártak már erre a bakancsosok, s ta­valy tucatnyi facsemetével is körbeültették az emlékoszlo­pot, bár ettől még aligha lett idegenforgalmi paradicsom ez a vidék. Talán majd egyszer. De az máris biztos, hogy ép­pen 75,8 méterrel fekszik ma­gasabban csak, mint a tenger szintje. A polgármester sze­rint ezt műholdas mérések is bizonyítják. S hogy mit szólt a műhold az életveszélyes iskolaszárny­hoz, meg a Szegedről kihor­dott szeméthez? S mit a köz­ség üres kasszájához, amiből új építkezésre még véletlenül sem futja? Hát erről talán a NASA-t kellene faggatni. Vagy inkább mégsem őket? Bátyi Zoltán „Tudja-e, hogy az Ön kö­zelében is van egy könyv­tár?"- e kérdéssel szólítja meg a Somogyi-Könyvtár szórólapja a móravárosiakat. Lapunk még februárban (rt arról, hogy fiókkönyvtár nyílt a Kálvária tér 21. szám alatt, a Katolikus Közösségi Házban. Az épület az egyházé, a könyvtári helyiséget bérbe adták a Somogyinak. A mó­ravárosi fiókkönyvtár gyűj­tőkörében a vallásos tárgyú irodalom jelentős helyet fog­• Móravárosiak figyelmébe Könyvtár a Katolikus Közösségi Házban lal el. A könyvtárosok emlé­kezete szerint a környéken negyven-ötven éve műkö­dött utoljára egyházi könyv­tár... A „fiókosok" adományo­kat is szívesen fogadnak, s már eddig is sokan segítették őket könyvek és berendezési tárgyak - s nem utolsó sor­ban pénz - ajándékozásával. A könyvtárosok hálásak a támogatásért, s a móravárosi olvasók figyelmébe ajánlják a kölcsönözhető gyűjte­ményt. írásunknak most az ad kü­lön aktualitást, hogy a Kato­likus Közösségi Házat éppen a napokban, egészen ponto­san március 16-án szentelte föl Gyulay Endre megyés püspök úr. Á móravárosi fiókkönyv­tár hétfőtől péntekig dél­előtt 9.30-12 óráig (csütör­tök délelőtt zárva), délután 13-18 óráig várja az olvasó­kat. Ny. P. Az induló első osztályok­ban az oktatási törvény sze­rint az átlaglétszám 30 fő, a maximális létszám 35 fő le­het. A 35 fős létszámba be kell számolni azokat is, akik majd osztályismétlők lesz­nek. kimaradnak az első év­folyamról és újra jelentkez­nek, szakiskola elvégzése után jelentkeznek, más isko­lából átiratkoznak, második szakmát akarnak tanulni stb. E tanulók létszáma augusz­tus 31-ig várhatóan eléri­meghaladja majd a 200 főt. Ha egyes iskolák a jelent­kezőkből most 30 főnél töb­bet is fel tudnak venni, a fé­rőhelyek bővülnek és a je­lentkezési hiány nő. Nagyobb mértékű túlje­lentkezés volt a következő iskolákba: Deák F., Radnóti M., Ságvári E. gimnázumok, Kőrösy J., Krúdy Gy., Szé­chenyi I., Vasvári P. szakkö­zépiskolák. Kisebb mértékű túljelentkezés volt a Tömör­kény I. gimnáziumba, Déri M., Kiss F. szakközépisko­lákba. A legkeresettebb osztá­lyok, szakmák a következők voltak: - „Nulladik" helyen a két­tannyelvű angol, speciális matematika, speciáls bioló­gia, 6 évfolyamos matemati­• Melyek a legkeresettebb osztályok? Helyzetkép a középfokú beiskolázásról ka, testnevelési gimnáziumi osztályok és a Karolina gim­náziumban az általános tan­tervű 4 és 6 évfolyamos osz­tály, továbbá a képző- és iparművészeti és az emelt­szintű komplex építész osz­tály. - Első helyen az előreho­zott vizsgájú, nyelvvizsgára előkészítő (Ságváriban), ma­gyar-történelem, magyar­történelem-idegen nyelvi, speciális angol haladó, vala­mint a Deák F. és a Tömör­kény I. gimnáziumokban az általános tantervű gimnázu­mi osztályok; a külkereske­delmi ügyintéző, számítás­technikai programozó, integ­rált közgazdasági, általános közgazdasági, pénzügyi, számviteli-gazdálkodási, ke­reskedelmi, integrált ven­déglátóipari, pedagógiai, számítástechnikai-informati­kai, autószerelő szakközép­iskolai osztályok, a bútor­asztalos, ruházati kereskedő, autószerelő szakmunkás szakmák. A középfokú iskolák az első helyen jelentkezők fel­Szeged 26 középfokú iskolája a 8. osztályt végzőknek 132 első osztály in­dítását hirdette meg 3901 fős felvételi keretszámmal (30 fős átlagos osztálylét­számmal). Az induló osztályok száma eddig 131-re, a felvehetők keretszáma 3883 főre változotL A 8. osztályosok létszáma Szegeden az előző évinél 39 fővel, a férőhelyek száma 127 fővel több, a jelentkezők szá­ma 372 fővel kevesebb. „Nulladik" helyre november 15-éig és január 10-éig lehetett jelentkezni. 364 módosított fé­rőhelyre 637 fő jelentkezett, 350 főt vet­tek fel. 14 férőhely maradt a Tömör­kény I. gimnázum kéttannyelvű német, a Vedres I. szakközépiskola emelt szin­tű komplex építész osztályaiban és a Dugonics A. piarista gimnáziumban. „Nulladik" helyre előfordulhatott töb­bes jelentkezés és többes felvétel is, így a férőhelyek száma bővülhet. vételéről március 8-áig dön­töttek. A második helyen je­lentkezők felvételét március 12-25. között, a harmadik helyen jelentkezőkét márci­us 29-április 8. között bírál­ják el. A második helyen jelent­kezőkkel a férőhelyek egy része rövidesen megtelik. Sok férőhely ugyanakkor a harmadik helyen jelentke­zőkkel és a felvételt nem nyert tanulók beiskolázásá­val sem lesz betölthető. A férőhelyek betöltését az átje­lentkezések miatt iskolán­ként, osztályonként és szak­mánként pontosan előreszá­mftani nem lehet. A jelenlegi 549 fős jelentkezési hiány­ból adódóan azonban az biz­tos, hogy az összes férőhely nem tölthető be. Elsősorban a szakmunkásképző iskolák­ban kell számolni azzal, hogy több szakma jelentkező hiányában vagy kevés jelent­kező miatt nem indul be. A helyzetet itt javíthatja, hogy a tanév végéig várhatóan idén is sokan jelentkeznek még szakmunkásképzőbe, elsősorban középiskolákból tanulmányi ok miatt kimara­dók. A gimnáziumokba va­lamivel több a jelentkező és a közgazdasági szakközépis­kolákból is sokan átkerülhet­nek még gimnáziumba. így várható, hogy az üres férő­helyek megtelnek. Ha azon­ban a gyenge tanulmányi eredményűeket elutasítják, várhatóan 1-2 gimnáziumi osztály nem indul be. A szakközépiskolákban néhány lányos osztálynál nagy a túljelentkezés. Több osztály keretszámának fel­töltése kétséges, néhány osz­tály beindítása nem valószí­nű. Amennyiben osztályok, szakmák kellő számú jelent­kező hiányában nem indítha­tók, az ide - a feltöltés remé­nyében - felvett tanulókat a beiratkozásig még elutasít­hatják az iskolák. A jelentkezések adataiból látható, hogy a középfokú is­kolák felvételi kapacitása je­lentősen meghaladja a beis­kolázhattak számát. Az előző években nagy mértékben csökkent a 8. osztályosok száma. Erősen visszaesett a más megyékből jelentkezés, csökkent a megye más régi­óiból és szinte megszűnt a szomszédos országokból Szegedre jelentkezés. Bár a felvételi esélyek a férőhelyek bősége miatt je­lentősen javultak, mégis sok gyereket utasítanak el, mert a népszerűbb, divatosabb osztályokból nincs elegendő. Sajátos módon a felvételi rend szakminisztériumi sza­bályozása következtében ép­pen a legjobb tanulók kerül­nek emiatt az idén is hátrá­nyos helyzetbe. Az egyidejű felvételi döntés azt eredmé­nyezi, hogy az iskolák nem tudhatják, második és har­madik helyen hányan jelent­keznek hozzájuk és milyen osztályzatokkal, (gy biztos, ami biztos alapon az első he­lyen jelentkezőkből töltik fel létszámukat. Második he­lyen ezért sokszor nagyon jó tanulók sem kerülhetnek be olyan iskolákba és osztá­lyokba, ahová náluk gyen­gébb eredményűeket első helyen felvettek. A felvételi keretszámok minden áron való betöltési kényszere - pl. az isklafenn­tartó által a maximális lét­szám minimális létszámként való előírása - ugyanakkor a középiskoláknál azt eredmé­nyezi, hogy egyre többen je­lentkeznek és kerülnek fel­vételre igen gyenge osztály­zatokkal is, ami miatt a szín­vonal süllyed, a bukások és a lemorzsolódás aránya nő. A felvételt nem nyert 8. osztályos tanulók jelentke­zési lapjait az utolsó helyen megjelölt középfokú iskolák a pályaválasztási tanács­adóba (Rendezvényház Közhasznú Társaság, Sze­ged, Közép fasor 1-3., tel.: 431-231) továbbítják. A szülők és tanulók itt kaphat­nak segítséget a beiskolá­záshoz. Fogadóidő: márci­us-áprilisban hétfőtől csü­törtökig 8-16, pénteken 8-12 óráig. Czona László

Next

/
Thumbnails
Contents