Délmagyarország, 1996. március (86. évfolyam, 52-76. szám)

1996-03-22 / 69. szám

PÉNTEK, 1996. MÁRC. 22. ##affK< N yilvánosan megvallom, hogy neheztelek Szilvásy László önkormányzati képviselő úrra. Holott so­ha nem is beszéltem vele. De még annak idején meg­tudtam: ő javasolta az előző közgyűlésnek, hogy Hattyas(telep) nevét változtassák vissza Klebelsbergte­lepre. A közgyűlés - kellő tájékozódás nélkül - rábó­lintott. A húszas években, amikor kialakult ez a városszéli kis település. Vasutastelep volt a neve. 1928-ban ne­vezték el az akkori vallás- és közoktatásügyi minisz­terről, Szeged országgyűlési képviselőjéről, a város díszpolgáráról, gróf Klebelsberg Kunóról (1875-1932). Jellemző, hogy már az 1930. évi város­térképen hibásan szerepel: Gróf Klebesberg telep. Merthogy ezt a nevet kimondani is nehéz, kiváltkép­pen leírni, még az iskolázottabbaknak is. Ma is újsá­gokban, sőt könyvekben elképesztő változatait olvas­ni. Klébesberg, Klébersberg, Klebersberg, s így to­vább... A kiejtésről nem is beszélve. Az utcák, terek, városrészek elnevezésének nyelvi föltételei, korlátai is vannak. Minden tiszteletem Kle­belsberg emlékének, de az ő neve nem való utcatáblá­ra, várostérképre. Már Rákosi Jenő ezt a tréfásan el­ismerő díszítő jelzőt, epiteton ornansot adta neki: a kimondhatatlan nevű. Neki tehát a tiszteletet másként kell megadni, ahogyan meg is adtuk: a Dóm teret az Aradi vértanúk terével egybekötő árkád alatt Te saxa loquuntur (A kövek beszélnek rólad) föliratú emlék­tábláját még életében, jelenlétében avatták föl (1931); kiemelt alakját az egyetemi épület sarkára visszahe­lyezett nagyméretű domborművön még szintén látta (1931); hamvai a Fogadalmi templom altemplomá­ban pihennek (1932); jelképes síremléke, szarkofágja Ohmann Béla egészalakos, fekvő szobrával a temp­lom hajójában látható (1935). Ezek méltóképpen őr­zik a városért, az egyetemért, a tanyai iskolákért pá­ratlanul sokat cselekvő művelődéspolitikus emlékeze­tét. Magam Klebelsberg és a szegedi egyetem (1995) címmel részletesen bemutattam az egyetemfejlesztő miniszter érdemeit; senki sem vádolhat tehát azzal, hogy kisebbíteni akarom életművének jelentőségét, amikor azért emelek szót, hogy a magyar ajak számá­ra nyelvtörőként kimondható nevével ne tegyük pró­bára honfitársainkat. S ne tegyük ki a névadót annak a tiszteletlenségnek, hogy a köznyelv e hosszú nevet törvényszerűen Klébinek rövidítse. Ragyogjon Kle­belsberg neve (mint Röszkén a művelődési ház falán) valamely hattyasi középület márványtábláján, de ne nevezzük e városrészt a nevével Komócsin Mihály 1950-ben Rákositelepnek akarta elnevezni, de szerencsére maradt Hattyastelep. A telep utótag ellen Bálint Sándor emelte föl gyakran szavát, s ezt már kezdtük megfogadni. Maradjon tehát egy­szerűen és röviden Hattyas. Ez a jellegzetesen szege­di, régi és szép magyar név. Ajánlom a mostani önkormányzati közgyűlés szíves figyelmébe. Videant consules. Péter László Pozsgay Debrecenben A térség legnagyobb ki­sebbsége, a magyarság auto­nómia-törekvései senki ellen nem irányulnak, kizárólag arra, hogy önmagukat, mint közösséget együtt tarthassák, s bizonyítsák a világ előtt: önrendelkezésük nemcsak joguk, hanem lehetőségük is - mondta Pozsgay Imre Debrecenben, az Autonómia a Kárpát-medencében - a megmaradás esélyei című konferencián. Hogyan, és főként: mi­lyen forrásokból lehet fölújí­tani a 25-30 éve épült panel, és más ipari technológiával készült lakóházakat? Ez volt az egyik fontos témája an­nak a szakmai napnak, ame­lyet tegnap tarottak a Csong­rád megyei önkormányzat hivatalában. Az esemény két „főrendezője" az Építéstudo­mányi Egyesület (ÉTE) Csongrád megyei csoportja, valamint a „kas" Szigetelés­technikai Rt. volt. A tegnapi fórum előzmé­nye az volt, hogy a „kas" rt. egy esztendővel ezelőtt mu­tatta be azokat a fülújítási terveket, amelyeknek jó ré­sze azóta már meg is való­sult. Kiss Lajos, az ÉTE me­gyei elnökeként arról be­szélt, hogy az épületfelújítás „szakmai evidenciának" szá­mít, ám ennek ellenére (vagy talán épp ezért) háttérbe szo­rult az utóbbi években. A Phare-programnak köszön­hetően ma már Szegeden is láthatjuk azokat az épülete­ket, amelyeknek fölújítása megfelel a szakmai követel­ményeknek. A korábbi évek­ben megindult folyamatok is mutatják, hogy a fölújításra szoruló épületek, tömbök re­habilitációjára a városfej­lesztésért felelős szakembe­rek is gondolnak (a Belváros rekonstrukciójáról szóló el­képzeléseket, vagy Tarján A VÁROS 5 • Szakmai nap a megyeházán Épületfelújító - de miből? Mór a rókusi panelek is álltak a 80-as évek elején. A fölújítás nagyjából 25-30 éves korukban esedékes. (Nagy László fotóarchívumából) értéknövelő fölújításra kije­lölt részeinek terveit említ­hetjük példaként). A részsi­kerek után a most megkez­dett folyamatnak nem sza­bad megszakadnia - mondta Kiss Lajos. Básthy Gábor szegedi al­polgármester az elodázhatat­lan fölújításokhoz szükséges forrásokról beszélt. „Hiába a koncepciók és tervek halma­za, ha megvalósításukra nincs meg a pénz" - mondta az alpolgármester. Szeged már hatodik éve adósságok nélkül gazdálkodik, és ennek eredményeképpen sikerült olyan pénzalapokat képezni, amelyek biztosíthatják az épületfölújítások megkezdé­sét. Ezen felül meg kell sze­rezni minden „külső támoga­tást", kezdve az állami pén­zektől a Phare-program se­gítségéig. A városnak - saját forrásaiból - most kb. egy­milliárd forintja van a fölújí­tásokra - tudtuk meg Básthy Gábortól. Horváth Sándor, az Ipari és Kereskedelmi Minisztéri­um osztályvezetője azt hang­súlyozta, hogy - bár igen sok bírálat érte már a kor­mányt a „lakásprogram" késlekedése miatt - küszö­bön áll az elképzelések konkrét formába öntése. Né­metországtól mintegy_30 millió márka hitelt is kap­tunk erre a célra. Hazánkban kb. 800 ezer lakás épült panel-, vagy más ipari technológiával - idén 5 ezer lakás fölújttására nyílik lehetőség, igen kedvező hi­telföltételek mellett. A kor­mány álláspontja az, hogy a szükséges költségek egyhar­madát állja a lakóközösség (tulajdonos), kétharmadát adja hozzá, támogatásként, az állam. Ny. P. • Vállalkozásba adják a gyakorlati képzést A Móra is pályázik a Móráért Eredetileg a szegedi isko­larendszer normatív szabá­lyozásáról szóló beszélgetés lett volna a tegnapi oktatási bizottsági ülés „slágertémá­ja", a napirend azonban „bo­rult" és a Móra Ferenc Szak­közép- és Szakmunkásképző Iskola korábban többször el­halasztott ügye sorolt az első helyre. A Móra iskolát érintő elő­terjesztés szerint a bizottság­nak két kérdésben kellett volna állást foglalnia: ho­gyan adják közhasznú vállal­kozási formába az iskola gyakorlati oktatását és follyék-e képzés a további­akban be a repülőtéri épület­ben. Ami a gyakorlati kép­zést illeti, az még bármilyen pályázat kiírása előtt igen kelendőnek bizonyult. A tel­jes átvállalásra ajánlat érke­zett be a Baustudium Kft ré­széről, részlegesen vállalná át a gyakorlati képzést a Csongrád megyei Kézműves Oktatásszervező Informati­Oktatási tanácsodé testület kerestetik A szegedi városi önkormányzati képviselőtestület oktatási bizottsága tegnap úgy döntött, hogy oktatá­si tanácsadó testület alakítását kezdeményezi. A bi­zottság kéri a különböző, oktatással foglalkozó civil és szakmai szervezeteket, hogy április 15-ig a Köz­oktatási és Közművelődési Irodának oktatásszerve­zésben is jártas szakértők delegálására tegyenek ja­vaslatot. Az öttagúra tervezett testület az oktatási bizottság mellett dolgozna és már a közeljövőben olyan feladatokban lehetne szerepe, mint a városi is­kolák helyi normatív szabályozása, az igazgatói pá­lyázatok elbírálása vagy az oktatási és ifjúsági alap oktatási részének elosztása. kai és Szolgáltató Kht., a reptéri tanműhelyrendszer­ben folyó gyakorlati képzés közhasznú társasági formá­ban való működtetését aján­lotta Németh Tibor szegedi vállalkozó, valamint a köz­hasznú társasággá alakulást maga az iskola is levezé­nyelné. Az iskola egyébként tiltakozott az előterjesztés­ben szereplő pályázati kiírás szövege miatt, mondván, hogy a pályázat éppen abból zárná ki őket, hogy saját sza­koktatásukra vállalkozzanak. Rövid disputa után kiderült, hogy a Móra iskola maga is ki tudná gazdálkodni a meg­takarítandó összeget, így a bizottsági tagok véleménye olybá alakult, hogy ezt az esélyt az intézménynek meg kell kapnia. Végül az a dön­tés született, hogy a reptéri épületben megszűnik az el­méleti oktatás és az önkor­mányzat az ingatlant „elvon­ja" a Mórától. Ugyanakkor a képzés vállalkozási formá­ban való működtetésére min­den érdekeltnek részletes el­gondolást keli a bizottság asztalára tennie. A bizottság hosszas vita után igen megoszlott szava­zataránnyal (5:4 arányban) nem javasolta a Tömörkény István Gimnázium és Művé­szeti Szakközépiskola és a Szilágyi Erzsébet Lánykollé­gium összevonását, mond­ván, hogy a Tömörkény kü­lönböző terveihez (pincega­léria kialakítása, művészetele­pek, nyári szállás fejlesztése, kulturális centrum) nem feltét­lenül szükségeltetik a kollégi­ummal való összevonás. A szeptemberre tervezett szegedi oktatásfinanszírozási normatív szabályozás kap­csán a bizottság elnöke úgy fogalmazott, hogy „jól elő­készített és időtálló" anyag­gal akarnak előállni, amely az oktatási törvény jövendő változtatását is túléli majd. P. I. • Ma a Tantuszban Hallássérült gyermekek orszaqos színpadi találkozója Ma délután fél 3-tól ren­dezik meg a Tantusz Műve­lődési Házban (Dankó Pista u. 27.) a hallássérült gyer­mekek országos színpadi ta­lálkozóját. A Siketek és Na­gyothallók Országos Szövet­sége, illetve a szegedi Sike­tek Altalános Iskolája által szervezett rendezvényen ki­lenc csoport lép színpadra. Jönnek gyermekek Buda­pestről, Debrecenből, Ko­lozsvárról, Sopronból, Vác­ról, Kaposvárról és Egerből. Az érdeklődők a rendezvény ideje alatt a helyszínen, majd március 25. és április 27. kö­zött a Százszorszép Gyer­mekházban tekinthetik meg a siket gyermekek számára meghirdetett országos Nagy Ernő rajzpályázatra érkezett alkotásokat. Buszkálvária. A reggel 7.15-kor Baktóból induló 72Y-os csuklós busz ­rendszám a szerkesztőség­ben - sofőrje mindig borsot tör az Algyői úton várako­zók orra alá. A megállóba beállva ugyanis csak a hát­só két ajtót nyitja ki, mi­közben a busz eleje teljesen üres. Az iskolába induló gyerekek így a zsúfolt hátsó rész miatt sokszor csak az alsó lépcsőre férnek fel. Ol­vasónk többször reklamált a Volán diszpécserénél, utána azonban rendszerint csak három napig nyitotta ki a sofőr az első ajtókat. Teg­nap már az egyik apuka nem bírta tovább a megál­lóban, s bekopogott az első ajtón, mire a sofőr durván leszidta az utast. Telefoná­lónk csak szemtanúja volt az incidensnek, s tanácsta­lanul fordult hozzánk. A diszpécsernek már nem te­lefonál, mert teljesen fölös­leges... Parkoló-panoráma. A Kedves Olvasóink! Közérdekű prob­lémáikat, észrevételeiket, tapasztalatai­kat a héten ügyeletes munkatársunkkal, Takács Viktorral oszthatják meg. Mun­kanapokon X és 10 között, vasárnap 14 órától 15 óráig várjuk hívásaikat a 06­20-432-663-as telefonszámon. Felhívjuk figyelmüket arra, hogy Szegedről is vala­mennyi számot tárcsázni kell. Ha ötletük van a Fekete pont című rovatunk számá­ra, kérjük, ugyanit! tudassák velünk. Elveszett tárgyakat ke­reső olvasóink olcsó hirdetésben tehetik közzé mondandóju­kat. Hirdetésfelvétel 7 és 19 óra között a Sajtóházban. ezek után minden kocsi mellé állítsanak őrt is, mert ha egy cég 100 ezer forin­tért bérletet vásárol, akkor azt nem teheti ki a szélvédő garázsnak általában örülnek az emberek, ám K. I. a Sza­mos utcai emeletes gará­zsában lévő tárolójából már csak félve mer kihajtani. Merthogy a lehajtó egyik oldalát beépítették autómo­sóval, s így nem látja, hogy jön-e valaki az úton. Kincs. A bölcs önkor- I Számlát adunk ás ac mányzatnak üzent T D.: | Márkaképvúsele^í^^ed^B. alá. Szinte biztos, hogy fel­törik a kocsit érte. Pitbull-becsUlet. Kon­dor Gabriella a kutyaiskolá­ba járó pitbullosok nevében hívott bennünket, el akarta mondani ugyanis mindenki­nek, hogy ők azért járnak ki, mert így kutyáik fegyel­mezettek lesznek és nem tá­madnak senkire. Ő egyéb­ként is csak szájkosárral és pórázon hozza ki az utcára a kutyáját. Nyárfa-emlék. Két nyárfa keserítette szöszével a József Attila sgt. végén, a Murányi utcában lakók éle­tét néhány éve. A fákat ki­vágták, ám Nagyné szerint újra kisarjadtak a hajtások, tavasszal pedig ismét tele­szórják szösszel a környé­ket. Piac. K. A-né a kereske­dőcsarnokban bérelt helyet a Mars téri piacon nem ke­vés pénzért. így nem érti, hogy odakint, a zöldségek­nek és gyümölcsöknek fenntartott pultokon miért tűri el a piacigazgatóság, hogy egyesek csokit, édes­séget, élelmiszert, ruhane­műt és műanyag tárgyakat árulnak. Gömbfák. Babos Sán­dor olyan különleges gömb lombkoronájú fákat szeret­ne kertjébe ültetni, mint amilyenek a Rákóczi utcá­ban állnak a gömbakácok mellett. Sajnos még senki sem tudta megmondani ne­ki, hogy mi a különlegesen szép fák neve és hol lehet kapni őket. Ha valaki tud segíteni, hívja a Csörögöt. [TELEVÍZIÓ - VIDEÓ - HIFI - RÁDIÓJAVÍTÁS~J I Helyszíni és szervizben történő javítás I | 24 órás határidővel SZUPER ELSZO '57 Kft. = MINŐSÉG I Számlát adunk és garanciát vállalunk. Bartók tér 5. Telefon: 62326-401. 30-435-348 NAPELLENZŐK, SZALAGFÜGGÖNYÖK, ARNYÉKOLÓBERENDEZÉSEK SZÉLES VÁLASZTÉKA. Bősze tanácsa A magyar kormány szá­mára a legfontosabb taná­csom: az adórendszer átszer­vezésével, mértékének drasztikus, átlagban 20 szá­zalékra való csökkentésével növelje az állami bevétele­ket, segítve az egyének bol­dogulását - mondta Bősze Zsuzsanna amerikai közgaz­dász. közéleti napló MA BOTKA LÁSZLÓ ország­gyűlési képviselő fogadóóráját március 28-án tartja meg. DR. GÉCZI JÓZSEF ország­gyűlési képviselő fogadóórát tart 14-16 óráig a képviselői irodában (Széchenyi tér, a „Só­hajok hídja" alatt). A SZEGEDI NŐK KLUBJA rendezvénye 17 órakor kezdődik az MSZP Területi Iroda (Tisza L. krt. 2-4.) termében. Előadó: Kósáné dr. Kovács Magda or­szággyűlési képviselő. Téma: Az 1995. évi Nők IV. Világkon­ferenciája, avagy milyen lehető­ségek vannak ma Magyarorszá­gon a nők számára? Házigazda: Básthyné Tatár Julianna. LOMíAfiD TANKÖNYVBOLT "^FVYankönyvek, feladatgyűjtemények, lexikonok, szótárak, /V kötelező olvasmányok és papfr-irószer termékek nagy választéka! Egyes termékek 30%-os árengedménnyel! Szeged, Budapesti krt. 5. (volt Lila Akác étterem) Tel 62/482-776.

Next

/
Thumbnails
Contents