Délmagyarország, 1996. március (86. évfolyam, 52-76. szám)

1996-03-21 / 68. szám

CSÜTÖRTÖK, 1996. MÁRC. 21. HANGSÚLY 5 Szeged: parkolni drága, közlekedni veszélyes Szeged az egyik legdrágább magyar város - lesz! Legalábbis annak, aki parkolni szeretne majd áprilistól a Belvárosban. Különösen mellbevágó az ittlakóknak az új rendszer, hiszen közel egy esztendeje egy fityinget sem kellett fizetnünk. Egyszóval, megint átesett az önkormányzat a ló másik oldalára. Bevétel kell minden városnak, ezt senki sem vitatja. Csak... Csak éppen ehhez feltételek is kellenének. Most ismét féllábasra sikerül a dolog: a Belvárosból gazdasági kényszerrel űzik ki az autókat, miközben a körút peremén senki sem gondoskodik újabb parkolóhelyekről. Tessék mondani, hol álljunk meg ezután? a hét kérdése Mi szél az új parkolási díjhoz? Kontár Ferenc, műszaki ügyintéző: - Ez abszurdum. Tegnap, amikor olvastam a Délmagyarban, nem akartam hinni a szememnek. A Somogyi utcában van az utazási és autókölcsönző irodánk, nem tudom mi lesz, ha majd például visszahozzák az autókat. Most vehetünk egy csomó parkolójegyet, akkor is, ha csak húsz percre állunk meg... Hérány Andrea, adatrögzítő: - Mi itt lakunk a Belvárosban. Kénytelenek leszünk valahol eldugni az autót, merthogy garázslehetőség nincs errefelé. Szerintem megengedhetetlen ez az eljárás. Tiltsák ki az autókat a belvárosból, ha ezt szeretnék elérni, ha meg pénzt akarnak, nevezzék adónak. Nemrég emelték a kötelező biztosítás árát, a buszjegyek árát és máris itt az újabb szankció. Miksi Péter, kereskedő: Nem a Belvárosban dolgozom ugyan, de nagyon sokat járok ide. 28 000 forintért kínálják a bérletet, ám azt hiszem ezt egy-egy vállalkozón kívül nem sokan engedhetik meg maguknak. Mindezek mellett rá lesznek kényszerülve a jegy vagy bérlet vásárlására az emberek, merthogy meg kell állni a Belvárosban. Egy következménye lesz még a rendeletnek: egyre többen fognak szabálytalanul parkolni. Veselicz Mária, munkanélküli: - Elszomorítónak tartom, mert az utca azért van, hogy parkoljunk. Megértem, hogy a középületek előtt és központi tereken parkolási dijat szednek, de hogy ezek után még a mellékutcában álló autóst is meg akarják fizettetni! Felháborító a rendelkezés, hiszen csak a pénzt szedik, közben pedig semmit nem csinálnak. Megértőbb lennék, ha látnám, hogy tesz valamit a városért a polgármesteri hivatal. \önkorai ' r IIMXNV I I — MZJMÍ- •— | ...és ha valamelyik mégis ki merne állni a garázsból, azonnal lenyomjátok! • Hét és fél millió egy ötletért? Parkolópénzek - nem csak pletykaszinten! A szegedi városgondnokság vezetője, Serege János a miskolci tárgyalásoknak mindössze kezdeti szakaszában vett részt, így a knowhow árát sem ismeri. Annyit azonban elárult, a miskolciaknak „bejött": régebben mindössze néhány milliót sikerült kitermelni a várakozni szándékozó autósok forintjaiból, de mióta bevezették az új parkolási rendszert, évi 40-50 millióval vastagabb az észak-kelet-magyarországi város zsebe. Úgy tűnik, a városgondnokságon nem is nagyon bánják, hogy már csak néhány napig teher a nyakukon a szegedi parkoltatás. Az önkormányzat illetése, Nagypál Miklós irodavezető elmondása szerint - bár konkrét összeget nem tud 7 millió körüli ötletdíjat fizet a Szegedi Közlekedési Társaság a miskolciaknak. Kiderült, a parkoláshoz szükséges jegyeket sem két Még csak a hfre érte el a városlakókat az április l-jén bevezetésre kerülő új parkolási rendszernek, máris sokan tudni vélik, nem ingyen jutott a város a kidolgozott szisztémához. Sok-sok milliót fizettünk azért, hogy a szélvédők mögé bújtathassuk majdan a parkolócédulákat. De miért kellett ezért Miskolcra mennünk és busásan fizetnünk? Szegedi fejből nem pattanhatott volna ki hasonló gondolat, tizedennyiért? fillérért tudják majd beszerezni. A szerződés szerint * ugyanis egy izraeli céggel kell gyártatni - az állítólag hamisíthatatlan - bilétákat. Hogy szegedi, vagy megyei nyomda erre miért nem volt képes, senki sem tud választ adni. Minden bizonnyal meg sem kerestek senkit ez ügyben. Egy bizonyos csak, április l-jétől 2100 parkolóhelyetjelöltek ki Szegeden, zónákra osztva. Egy közgyűlési döntés nyomán az SZKT, mint kiegészítő „üzletágat" kapta meg a parkoltatás jogát, s a vele járó bevételeket. Az autósok jelentős része úgy érzi, ismét fejőstehénnek nézik őket a városatyák: részben finanszírozhatják a tömegközlekedés ráfizetését, s örülhetnek, ha a méregdrágán fenntartott autójuk előtt bűzbombákat eregetve megfogja a forgalmat egy öreg Ikarus. - Ez az autósok gondolkodásmódja - mondja Nemes László, az SZKT ügyvezető igazgatója. - Mi másként látjuk a helyzetet: harmadik éve azonos összegű támogatást kapunk a várostól, azaz 374 millió forintot évente. Muszáj volt más tevékenységet is keresnünk, hogy a tömegközkedést fenn tudjuk tartani. • Úgy tudom, a társaságnak kell majd 7 és fél milliót kifizetni a miskolci ötletért. Nem lehetett volna olcsóbban megúszni? - Szerintem egy ilyen rendszerért ez az összeg nem sok. Maga az ötletdíj 4 millió 800 ezer forint, a fennmaradó közel 3 milliót a nyilvántartási rendszerért és a számítástechnikai háttérért fizetünk ki. De úgy Ítélem meg, hogy a bevezetés gyorsasága megér ennyit. Ez az összeg kamatostul visszajön. Egyébként is, csata után könnyű azt mondani, más haditervet kellett volna felállítani. Bízom benne, hogy a bevétel minket fog igazolni. R. G. Ma Magyarországon - a nagyvárosok közül - Debrecenben lehet legolcsóbban parkolni. A többi nagyvároshoz hasonlatosan itt is körzetekre, zónákra osztották a parkolókat, a belvárosi - így drágább - körzetben 400, míg a külvárosokban 1000 fizető parkoló van. Aki csak egy órára akar megállni, annak - attól függően, hogy a belvárosban vagy a peremkerületekben várakozik - 20, illetve 40 forintot kell fizetnie. A havi bérlet ára 1000 illetve 400 forint, az éves Egy kis árkörkép bérlet pedig - intézmények számára 15 ezer és 10 ezer forintba kerül az egyes, illetve kettes zónában, ugyanezt a magánszemélyek tíz és nyolcezer forintért válthatják meg. Pécsett az övezetekben lakók személygépkocsival 600 forintos éves bérlettel parkolhatnak házuk előtt, ha udvaron vagy garázsban tartják a kocsit, ingyen is behajthatnak még a történelmi városrészbe is. Az önkormányzat egyébként csak 100 darab éves bérletet ad ki, amelykez magánszemélyek 6300 forintértjuthatnak hozzá. A miskolci parkolókat három övezetre osztották, óránként 50 és 35 forint közötti összeget kell fizetniük a helyért az autósoknak. Intézményeknek évente 15 ezer, 7500 és 3600 forint a bérlet ára, a választott övezetektől függően. Magánszemélyeknek ugyanezért 9000, 4500 vagy 2400 forintot kell fizetniük - ÁFA nélkül. A legdrágábban Győrben lehet parkolni. Az övezetekben óránként 80, 60 és 40 forintot kérnek. Magánszemélyek minden övezetre érvényes havi bérletet 8 ezer forintért, negyedévre 20 ezer forintért válthatnak, míg a cégek ugyanezt 12-32 ezerért tehetik meg. Az övezetekben lakók csak jelképes, évi 375 forintot fizetnek az ingatlanuk előtti parkolásért. rb Balló Zoltán, a Csongrád megyei Közlekedési Felügyelet igazgatója örömmel fogadta a közúti közlekedésről szóló törvény néhány napja történt módosítását, mert a közlekedési felügyelet így végre minden közút fölött hatósági szerepet gyakorolhat. Korábban ugyanis nehéz volt az utak tulajdonosaira-kezelőire egységesen fölfogható, jogi eszközökkel hatni. A közlekedésfelügyelet igazgatója úgy fogalmazott, hogy Szeged közútjai funkciójukat vesztették, s időnként kaotikus állapotok uralkodnak. A jelen kritikája, vázlatpontokban: a közlekedők elkerülik a főutakat, s inkább a mellékutcákat választják; a forgalom „szétkenődött" a városban, általános a zaj, a zsúfoltság; a Belváros közlekedési hálózata leginkább egy „masnira" hasonlít, olyannyira tekervényes; a Belváros ún. „tehermentesítését" - ellentmondásosan a tömegközlekedés visszafogása követte; a Nagykörút burkolati jelei alig láthatók; • A közlekedésfelügyelő, az oktató és a forgalomszervező Kotta nélkül nehéz vezényelni! az autóbuszsáv előny helyett inkább akadály stb. Balló Zoltán helyeselné, ha ismét összeállna, és hatékonyan működne is az a tanácsadó csoport, amelyet egykor Nagypál Miklós (a polgármesteri hivatal műszaki irodavezetője) hívott össze: itt a forgalomszervezéstől a rendőrségig, a közlekedés minden szakterülete képviseltethetné magát, s mód nyílna a folyamatos érdekegyeztetésre is. „Szegeden utoljára 1967ben készült egységes közlekedési koncepció" - mondta az igazgató. Azóta szakági tervek egész sorát dolgozták ki, ám szinte mindegyik félbemaradt. „Kotta nélkül nehéz vezényelni" - foglalta össze véleményét Balló Zoltán, aki azért persze nemcsak kritizált (pedig elsősorban erre kértük), hanem biztató előrelépésről is hírt adott. A Nagykörút ügyében ugyanis megszületett a megállapodás az illetékesek között: a jelenlegi közlekedési helyzet javítását célzó terv már el is készült. • A szegedi forgalom szervezettségéről megkérdeztük egy gépjárművezetők képzésével foglalkozó (és nevének elhallgatását kérő) szakoktató véleményét is. Ő# meglehetősen furcsállta, hogy bár lakott területen belül már 1993 óta 50 kilométer/órára csökkentették a felső sebességhatárt - a nagykörúti lámparendszer „hangolása" mintha még mindig a hatvanas tempóra szólna. Ami pedig az időnként láthatatlan útburkolati jeleket illeti, az „merénylet az autósok ellen..." A gyakorlati szakember véleménye az, hogy a Nagykörúton meg kellene tiltani a balra kanyarodást kivéve persze a lámpával szabályozott nagy csomópontokat. A „sávelnyújtásról" (amelynek köznyelvi népszerű neve: szlalomozás) azt mondta, hogy legföljebb a helyismerettel rendelkezők számára követhető, az idegenek úgy eltévedhetnek benne, hogy alkalmanként szemközt találják magukat az ellenkező irányú forgalommal. Ezen felül: nagy forgalmú utakon nem lenne szabad várakozni, mivel így egy sávot elvesznek a közlekedőktől. A Belvárost pedig - ahogy az Nyugat-Európában már sok helyütt bevált - 30 kilométer/órás sebességhatárral korlátozott övezetté kellene nyilvánítani. Kárász József, a Szegedi Közúti Igazgatóság forgalomszabályozási és hálózatkezelési osztályának vezetője elmondta, hogy a belvárosi híd lezárása kényszerítette a szakembereket a Nagykörút forgalmi rendjének módosítására. A közúti igazgatóság kezelésébe az ún. fő közlekedési utak tartoznak, s ezek jelentős része a városon fut keresztül. A hídlezárás utáni állapotok igazolták a várakozásokat: egyes csomópontokban két-két és félszeresére nőtt a forgalom, s ennyi járművet nehéz átvezetni a városon. A legtöbb kritikát a Nagykörút Mars tértől az északi Tisza-hídig terjedő szakaszának ügyében kapták a forgalomszervezők, de még a Bérkert utcai csomópont is a „frekventált" helyek közé tartozik. A tervezők szándéka az volt, hogy mindkét irányban két-két sávban biztosítsák a Nagykörút forgalmát; hogy a tömegközlekedést előnyben részesítsék; hogy csökkentsék a forgalmat lassító és za-, varó balra kanyarodás lehetőségeit; hogy a körúton csak korlátozottan lehessen megállni, stb. Kárász József elmondta, hogy fölülvizsgálták a Nagykörút forgalmi helyzetét, s a közlekedésfelügyelettel, a polgármesteri hivatallal, valamint a tömegközlekedési társaságokkal közös nevezőre jutva, új tervet dolgoztak ki. (A terveket hamarosan részletesen is megismerheti Szeged város közlekedő nagyközönsége.) Ny. P. Az autós, mint fejőstehén? S

zeged bűnös város. No, nem a lakói. Az önkormányzata vétkezik évek óta folyamatosan. A felháborodást kiváltó parkoló botrányra is városi hivatalnokaink tehetetlensége adott okot. Vállalkozók tizenötmillióval „cselezték ki" mosolygós városatyáinkat, fejték meg a parkoló autósokat, s senki meg sem kérdezte: tessék mondani, ezért a hivatalban ki a felelős? Ki „viszi el a balhét", hogy sokmillióval szegényebb Szeged? Városatyáink tehetetlenségéből mindössze annyira futotta: egy éve ismét ingyenessé tették a belvárosi parkolást, s újabb tíz-tizenötmillióval rövidítették meg így a büdzsét. A per a vállalkozók és a város között ma is folyik. Kimenetele kétséges. Magas rangú városi tisztviselő nyilatkozott úgy, örülhetünk, ha nem a városnak kell majd fizetnie a közben viszontkeresetet benyújtó vállalkozónak. És most itt a legújabb zseniális szegedi találmány: vettünk 7 és fél millió forintért egy parkolási szisztémát. Mert Szeged gazdag, Miskolc viszont szegény, de legalábbis okosabb város nálunk. Úgy kell nekünk! Mozogni muszáj, parkolni kell a Belvárosban is, akkor is, ha nálunk önjelölt közlekedésszervezők többször „átrajzolták" már a hagyományos városszerkezetet az elmúlt években. Bevétel is dukál a városnak. A kettőt mégsem sikerül összhangba hozni. Alighanem káosz lesz április elsején. Tréfának persze jó - s csak reménykedhetünk, nem büntetnek azonnal, ha már tízmilliók kifolytak az ablakon számolatlanul, jár egy kis tolerancia a városlakóknak is. mzon már nem is Ál csodálkozunk, hogy a nagypolitika ágy néz az autósokra, mint a fejőstehenekre: kipréseli belőlük az utolsó fillérekel is. Nálunk kérem ma luxus autózni. Annak is, akinek a munkájához kell, s annak hasznából igencsak kemény adói fizet. Pénzt kell szedni a parkolásért Szegeden, ezt senki sem vitatja. Csak egyszerűbben, ésszerűbben, kevesebb költséggel és alacsonyabb díjakkal. No meg helyet kell hagyni azoknak is, aki csak úgy, ingyen szeretnének megállni, valahol a kiskörút peremén. Szegeden egyesek mindig túllőnek a célon: szálka szemükben az autósok „nyavalygása", miközben sajátjukéban a gerendát sem veszik észre. De ugye nem azt akarják most sugallni: az autósoknak kellene lemondani négykerekű munkaeszközükről. Lehet, egészen másoknak kellene, egészen másról lemondani. Rafai Gábor