Délmagyarország, 1996. március (86. évfolyam, 52-76. szám)

1996-03-21 / 68. szám

CSÜTÖRTÖK, 1996. MÁRC. 21. BELÜGYEINK 3 • Magyarországon már az ötödik • Kétmilliárd forintos beruházás Metró Áruház nyílt Szegeden A multinacionális cégek közül a svájci kereskedelmi konszern, a Metró az elsők között valósított meg zöld­mezős beruházást a dél-ma­gyarországi régióban. Mint ahogy azt Dietmar Moos­lechner, a Metró Internatio­nal Rt. vezérigazgatóságának tagja és Jaross Tamás, a Met­ró magyarországi cégeinek ügyvezető igazgatója el­mondták: a konszern 18 hó­nap alatt építette föl az öt áruházat, vagyis átlagosan 14 hetente avatott fel egyet. Az első Metrót különben 1994 augusztusában adták át Budapesten, ezt követte az újabb budapesti, a debreceni, majd a pécsi bevásárlóköz­pont. Idén a tervekben a mis­kolci, valamint a harmadik fővárosi Metró felépítése szerepel. A szegedihez ha­sonló méretű bevásárlóköz­pontot ezen túl már csak Győr és környéke bírna el, lévén, hogy minimum félmil­lió ember kell a rentabilitás­hoz. A beruházásokat a tulaj­donviszonyok rendezetlensé­ge is hátráltatja, ilyen körül­mények között ugyanis igen nehéz 5 hektáros területet fő­útvonal mellett, vagy autópá­Félmillió emberre méretezték. (Fotó: Nagy László) lya bevezető szakasza men­tén találni. Szegeden az volt a szerencse, hogy a ma már Metro-érdekeltségű Asco cég készttette elő a talajt - ezt a tereprendezés, az alapinfrast­ruktúra kiépítése miatt akár szó szerint is lehet érteni -, amikor évekkel ezelőtt áru­házat szeretett volna építeni. A magyar áruházak teljesen egyformák, ráadásul minden­ben hasonlítanak a Metró nyugat-európai egységeihez. A szegedi 110x80-as épület­ben, mintegy 6 ezer négyzet­méteres eladótérben több mint hatezer féle élelmiszer, • Sűrítő járatok a 79-esen Buszok a Metróhoz A Tisza Volán Rt.-től tá­jékoztatást kaptunk arról, hogyan lehet autóbusszal el­jutni a ma megnyíló Metró áruház környékére. A 79-es (Mars tér, Kos­suth Lajos sgt.. Budapesti út. Gumigyár vonalon köz­lekedő) autóbusz délelőtti járatait sűrítették a várható­an megnövekedő igényekre. A 79-esen kívül még a llY-os (Tarján, Víztorony tér-gumigyár), a 14-es (Tar­ján, Víztorony tér-gumi­gyár), a 34-es (Algyő-gumi­gyár), a 42-es (Újszeged, Gabonakutató-gumigyár), az 52-es (személyi pályaud­var-gumigyár), a 77-es (Kiskundorozsma-gumi­gyár) jelzésű buszjáratokkal is el lehet jutni a Metróhoz. A felsorolt helyi járato­kon az előre megváltott, vagy a buszvezetőnél vásá­rolt menetjegyek, illetve a bérletek és a meghirdetett kedvezmények érvényesek. s ugyanennyi vegyes ipar­cikk szerepel a kínálatban. A gyors számlázást 16 elektro­nikus pénztár segíti. A Metró C & C értékesítési koncepci­ójának magas színvonala és hatékonysága lehetővé teszi, hogy az ebből származó elő­nyöket az alacsony árakon keresztül élvezzék a vevők. A Metró a vállalkozók áruháza, meghatározott vá­sárlói réteget kíván kiszol­gálni, vagyis csak a vásárlási igazolvánnyal rendelkezők és a cégek látogathatják. Ugyanakkor minden cég megjelölhet három személyt, aki még a vásárlásra jogo­sult. A dél-magyarországi térségben eddig 50 ezer vál­lalkozó kapott - családtagja­it, alkalmazottait beleértve ­125 ezer igazolványt. (Az or­szágban összesen 350 ezer vállakozó rendelkezik iga­zolvánnyal és 700 ezer em­ber a vásárlásra jogosult.) Az Európa legnagyobb kereske­dőházaként számon tartott Metró 1995-ben 40 milliárd forintot forgalmazott Ma­gyarországon, s ezzel a leg­nagyobb belkereskedelmi vállalat lett. Az egy vásárlóra egy „beszerzéskor" jutó számla összege átlagosan 15 ezer forint. Dietmar Mooslechner a nemzetközi Metro-csoport tevékenységével kapcsolat­ban elmondta: idén a válla­latcsoportból óriáskonszern jön létre. Az 1964-ben az NSZK-beli Mühlheimben alapított cég 14 évvel később már 42 Metró bevásárlóköz­pontot birtokolt. Nevezetes dátum a cég életében, amikor a főhadiszállást 1968-ban Svájcba telepítették. Majd terjeszkedni kezdett, előbb Ausztria, Olaszország, Fran­ciaország és Dánia, majd az USA, Törökország és Ma­gyarország felé. (A magyar lehetőségekre egyébként az az egyszerű tény hívta föl a figyelmet, hogy a hazai vál­lalkozók 1993-ban például 600 millió ATS értékű árut vásároltak a bécsi Metrók­ban.) Még az idén Bukarest­ben, majd ezt követően Kí­nában, Sanghajban adnak át áruházat. A Metró International Rt. éves forgalma 72 milliárd né­met márka, amivel Európa legnagyobb - a föld második - kereskedelmi láncává lépett elő. A világon összesen 200 ezer embert foglalkoztat, ezen belül a C & C rendszerben 36 ezer a dolgozók száma. K. A. • Holnap: a víz világnapja Gátörházavatás Ópusztaszeren Az emberek, az élő ter­mészet számára nélkülözhe­tetlen vízzel - köztudottan - nem bánunk igazán taka­rékosan. Ugyanakkor a vi­lág számtalan területén egy­re nagyobb problémát okoz az iható víz hiánya. Az ENSZ éppen ezért is nyil­vánította március 22-ét a víz világnapjává, amelyet hazánkban 1994-ben ünne­peltünk meg először. Ebben az esztendőben azonban Magyarországon külön hangsúllyal szervezték meg mindenütt az ünnepi prog­ramokat, tudtuk meg tegnap az Alsó-Tisza vidéki Víz­ügyi Igazgatóságon megtar­tott sajtótájékoztatón, dr. Kováts Gábor igazgatótól. A millecentenáriumi évfor­dulón kfvül ugyanis most 150 esztendeje, hogy elkez­dődött a Tisza szabályozá­sa, amelyet a második hon­foglalásként szoktunk emle­getni. A Közlekedési, Hírköz­lési és Vízügyi Minisztéri­um, valamint az Országos Vízügyi Főigazgatóság - te­kintettel a történelmi ha­gyományokra is - holnap délelőtt az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlék­parkban tart ünnepi megem­lékezést. A rendezvény fő­védnöke Göncz Árpád köz­társasági elnök, a megnyitó beszédet dr. Lotz Károly közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter mondja. Ez alkalomból - 11 órakor - avatják fel a mintegy 10 millió forintos beruházással elkészült gátőrházat, vala­mint a rajz és irodalmi pá­lyázat dijainak átadására is kerül sor. N. R. J. Törvényes milliárdok A Budapest Bank 12 mil­liárd forintos tőkejuttatása nem járt költségvetési kiha­tással, és szükséges volt a pénzintézet negatív ered­ménytartalékának rendezésé­hez, a BB privatizációjához - többek között ezt állapítot­ta meg a Budapest Bank álla­mi tőkejuttatásával foglalko­zó parlamenti vizsgálóbizott­ság, amely szerdán véglege­sítette jelentésének szövegét. Életünket és vérünket MM inden bajnak a lelkiismeretesség az oka - von­MVm ta le a megfelelő következtetést a gyerek. Szü­lője ránézett és elborzadt a perspektívától. Az történt, hogy meghosszabbították „a családi pót­lékra való jogosultság megállapításához" szükséges űrlap beadásának határidejét, pontosan az szja-beval­lás határidejéig, azaz március 20-ig. Nyilván nem vé­letlenül, hiszen a családi pótlék papírjának kitöltésé­hez az adóbevallás adatai (is) kellenek. Mármost az idén elég sok bizonytalansági tényező merült fel elég sokakban atekintetben, hogy az adóbevallás „C" láb­Iáját kitöltse, vagy ne töltse ki. A polgárokat ellepték az egymásnak ellentmondó információk arról, hogy bizonyos (tavaly márciusi) törvénymódosítások vissza­menőleges hatályúak, vagy sem, hogy bizonyos alapít­ványok adócsökkentésről szóló igazolásai érvényesek, vagy sem, hogy mi van a nyugdíjpénztárakkal, és a többi... Fogadni mernék, soha ennyire jól nem ment az adótanácsadóknak, mint az idén, mert a polgárok nem tudták, hogy a tanácsadók sem tudják. A leg­több, amit tanácsolhattak az volt, hogy tessék várni március 19-ig, aztán majd meglátjuk. És eljött márci­us idusa, a családok ünnepeltek, azaz a szülők belér­lek a gyerekekkel a hamburgereshez. Falatozás köz­ben a családfönntartónak eszébe jutott ugyan, hogy nem így akart ünnepelni, meg hogy jövőre nem is így fog, mert az évi egy, ünnepi hamburger akkor már túl sokba fog kerülni, ám mert amúgy is utálta a ham­burgert, nem bánkódott nagyon. Az ünnep után az egyetemista gyereke meglobogtatott egy papírt; azt mondta, hogy a biztonság és az ő kedvéért mégis meg­kérdezte az egyetemen, valóban úgy van-e, ahogyan emlékeztek, hogy tudniillik egy fillér ösztöndíjat sem kapott az elmúlt évben. Rosszul emlékezlek. Az összeg jelentéktelen ugyan, de van róla igazolás. Este kijavították a ceruzával már kitöltött adópap­íron a jövedelemről (egész „szünidei" munkával 51 ezer 320 forint) szóló összeget. A matematika szakos ránézett a szülője által korábban (három órás inten­zív munkával) kitöltött családi póllékos lapra, számolt egy keveset és közölte az összeget. Amennyit bukott a család. Azzal, hogy három órát elvesztegettek a réme­sen bonyolult űrlap kitöltésével, plusz, illetve minusz: jövő évi családi pótlék - a kisebbik gyerek után se! Mert a szomorú számok szerint 49, azaz negyvenki­lenc forinttal többre jött ki az egy főre jutó jövedelem, mint a családi pótlékra jogosultsághoz kellene. H a nem küldtél volna be az ösztöndíj-igazolásért, kapnál családi pótlékot - mondta a gyerek, bi­zonyos elégtétellel, mert már máskor is figyelmeztette, hogy a túlzott becsületesség ártalmas. Például tavaly, miután az egyetemi épület elől ellopták a nyári kere­seten vásárolt használt bicikléjét és megtudta, hogy ő nem, viszont egy évfolyamtársa sikerrel folyamodott szociális segély iránt. Abból szokott tankolni. Vitám et sanguinem - ironizál a felnövekvő. A ki­sebbik nem érti. Ha így megy, nem is fogja. tUcf­EU-missziós küldöttség szerkesztőségünkben O A bűnözésről - ügyészi szemmel Több csalás, kevesebb orgazdaság Az EU-misszió küldöttsége szerkesztóségünkben (balról jobbra): Arnd Grapengeter tolmács, Roland E. Van der Warden, Antonio Brabagello, Dlusztus Imre főszerkesztő. (Fotó: Somogyi Károlyné) Régiónk bűnözési helyze­tének alakulását földrajzi fekvése is befolyásolta ­mondta a főügyész. A hat­árok közelsége miatt csábító a terep a bűnelkövetésre, mert gyorsan elhagyható az ország. A román bűnözők a vagyon elleni cselekmé­nyekben „jeleskednek", az ukránok az erőszakosakban, a jugoszlávok pedig fiktív cégekkel igyekeznek anyagi hasznot szerezni maguknak. Szegeden 15-20 ezerre tehe­tő az illegálisan betelepül­tek, illetve a menekültek száma. Az elmúlt évben a főü­gyészségen 124-en dolgoz­tak: 52 ügyész, 10 fogalma­zó és titkár, 18 tisztviselő, 3 ügyészségi nyomozó. Tavaly megszűntek a regionális ügyészségi nyomozó hivata­lok, így a szegedi is. Helyet­te megyei nyomozócso­port szerveződött három ügyésszel. Csongrádban 341 száza­lékkal, 60 ezer 672-re növe­kedett az ismertté vált bűn­cselekmények száma. Ez a A megyei főügyész­ség vezetője, dr. Meré­nyi Kálmán tegnap sajtótájékoztatón érté­kelte a főügyészség '95-ös tevékenységét. Az országban számot­tevően emelkedett a bűnesetek száma az előző évihez viszonyít­va. Gyakoribbak let­tek a súlyos cselekmé­nyek, szinte rutinsze­rűvé váltak a gépko­csilopások, a lakásbe­törések. Az országos tendenciák Csongrád megyében is érvénye­sültek. mutató azért lehet megté­vesztő, mert a Mikroker­ügynek önmagában közel 40 ezer „áldozata" van, de ezen kívül is több olyan ügy akadt, amelyben a sértettek száma meghaladta a százat. Jelentősen emelkedett a va­gyon elleni cselekmények ­például csalások - száma, ez teszi ki az összbűnözés 80 százalékát. Kevesebb volt viszont a közlekedési bűn­cselekmény, a csempészet és a vámorgazdaság. A megyei főügyészség ta­valy ősszel operatív értekez­letet hívott össze - azóta a találkozás rendszeres -, hogy az érintettek, illetékes szervek összehangolt mun­kával tudjanak fellépni a korrupció és a feketegazda­ság ellen. Igyekeznek elzárni azokat a csatornákat, ame­lyeket felhasználva próbál­nak elkövetni ilyen jellegű cselekményeket. Dr. Merényi Kálmán úgy vélte, hogy a kis-jugoszlávi­ai helyzet normalizálódása kedvezően hat a megye bű­nözési mutatóira is. Remé­nyét fejezte ki, hogy a bíró­ságok létszámgondjainak ja­nuárban történt orvoslása után az ügyészség követke­zik a sorban. V. F. S. Az Európa Közösség Sze­geden székelő megfigyelő missziójának háromtagú kül­döttsége látogatott tegnap délelőtt a Sajtóházba, ahol tájékozódott a Délmagyaror­szág Kft. által kiadott napila­pok szerkesztési koncepció­járól, Szeged és a megye tá­jékoztatásában betöltött sze­repéről. Dlusztus Imre ügy­vezető igazgató-főszerkesztő bemutatta a vendégeknek, hogy miként készülnek napi­lapjaink: a Délmagyaror­szág, a Csongrád Megyei Hírlap és a Reggeli Délvilág. A küldötttség - Arnd Gra­pengeter misszióvezető, An­tonio Barbagello misszióve­zető-helyettes és Roland E. Van der Warden megfigyelő - nagy érdeklődéssel hall­gatta a tájékoztatást, megte­kintette a szerkesztőségi munkát, s elismerőleg nyi­latkozott a magas színvonalú lapkészítésről. Grapengeter misszióve­zető ismertette az EU megfi­gyelő missziójának feladata­it, különös tekintettel a volt Jugoszláviában kialakult helyzetre, s vázolta azokat a feladatokat is, amelyek a misszióra várnak a daytoni békemegállapodás után. Elmondta, hogy a 300 fős misszió 15 nemzet képvise­lőiből állt össze, s alapvető feladata, hogy információi által hozzájáruljon a béke megteremtéséhez, valamint megőrzéséhez. Ahhoz a bé­kéhez, amely még igen-igen gyengének tűnik, s ha a nem­zetközi közösség nem tudja érvényesíteni befolyását és megszerezni a térségben élő népek bizalmát, akkor to­vább folytatódhat az ellensé­geskedés. Nagyra értékelte azt a törekvést, amely Sze­gedről indult és az Eurorégió létrehozását célozta meg. K. F.

Next

/
Thumbnails
Contents