Délmagyarország, 1996. március (86. évfolyam, 52-76. szám)

1996-03-20 / 67. szám

SZERDA, 1996. MÁRC. 20. • Egy naptól három hónapig Várélista volt, van és lesz Hetente 8-10 szív­műtétet végeznek a SZOTE szívsebészeti osztályán. Jelenleg 80 beteg vár szfvoperáci­óra - tájékoztatta la­punkat dr. Szécsi Já­nos docens. A délma­gyarországi szívsebé­szeti centrum igazga­tóját a szívműtétekkel kapcsolatban azért kérdeztük, mert a na­pokban nagy vihart kavart a népjóléti tár­ca vezetőjének az a bejelentése, hogy a drága műtéti beavat­kozásokat a jövőben várólistához kötik. A Magyar Szívsebészek Társaságának elnöke megle­pődésének adott hangot az új egészségbiztosítási törvény­tervezetben szereplő várólis­ta kapcsán, hiszen, mint mondotta, korábban is és ma is hónapokat kellett és kell várni szívműtétre. A SZOTE szívsebészeti osztályának ve­zetője, Szécsi János megerő­sítette ezt, s kérdésünkre el­mondta: a várakozók listáját szakmai szempontok alapján állítják össze, így nem ritka eset, hogy a beteget - álla­pota miatt - már a diagnózis felállítása utáni napokban megoperálják, míg az elfo­gadható állapotban levő pá­cienseknek várakozni kell egy ideig a szívműtétre. A várakozási idő a sürgősség­től függően 1 naptól 3 hóna­pig terjed. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár határozza meg az esetszá­mot, magyarán azt, hogy egy-egy szívsebészeti köz­pontban évente hány szív­műtét végezhető el. A me­gengedett műtéti számot az adott szívsebészeti centrum előző évi teljesítményéhez, illetve a várólistán szereplők számához igazítják. A szegedi szívsebészeti osztályon hetente 8-10-11 szívműtétet végeznek a ren­delkezésre álló két műtőben. A szívsebészet intenzív osz­tályának kapacitása - mű­szer- illetve nővérhiány mi­att - nem bírja el több ope­rált beteg posztoperatív ellá­tását. Az intenzív osztály - a tervek szerint - a nyár végé­re lesz olyan felszereltségű és megfelelő számú szaksze­mélyzettel ellátott, hogy na­ponta 3 szívműtétet végez­hetnek. Szécsi János a legna­gyobb problémát abban lát­ja, hogy nincs elegendő - a szívbetegség diagnosztizálá­sára szolgáló - hemodinami­kai laboratórium. Emiatt a szívműtétre szoruló betegek 50 százaléka nem kerül ki­vizsgálásra. Tény azonban ­mondta - , hogy ha min­den műtétet igénylő szívbe­tegséget kivizsgálnának, ak­kor a jelenleginek a duplájá­ra növekedne a műtéti bea­vatkozást igénylő betegek száma, amennyit az ország szívsebészeti centrumai már nem képesek felvállalni. • Dél-Magyarország négy megyéjében - Bács, Békés, Csongrád, Jász-Nagykun­Szolnok megyében - 190 beteg várakozik veseátülte­tésre. A dél-magyarországi transzplantációs centrumban - a SZOTE sebészeti klini­kájának transzplantációs osz­tályán - az elmúlt évben 51 veseátültetést végeztek. Enn­él jóval többre - évi 70-80 veseátültetésre - lenne képes a szegedi transzplantációs te­am, ha több donor állna ren­delkezésre. Az elvégezhető veseátültetések száma ugyan­is - tájékoztatott dr. Szenoh­radszky Pál, a SZOTE transzplantációs osztályának vezetője - mindenekelőtt a donorok számától függ, mint ahogyan a műtétre „kerülés" sorrendisége is annak a függ­vénye, hogy megfelelő donor álljon rendelkezésre. A leg­nagyobb probléma, hogy a kórházak nem mindegyike jelenti a lehetséges donoro­kat, s ezzel sok, évek óta mű­vesekezelésre szoruló beteget vágnak el a szervátültetés le­hetőségétől. A veseátültetésre várók listájáról az a beteg kerül előbb a műtőasztalra, akinek antigénjei megegyeznek az „adott" donor antigénjeivel. Az Országos Hematológiai és Vértranszfúziós Intézet központi komputere választ­ja ki azt a beteget, akinek antigénjeivel megegyezik a bejelentett donor antigénje. Amennyiben több várakozó beteg adatai is megegyezést mutatnak a donorral, a páci­ens állapota, illetve a vára­kozók listájára felkerülés ideje a kiválasztás alapja. Kaloccai Katalin ReklámMIX a Forrásban Harmadik alkalommal rendezik meg a ReklámMIX marketing kommunikációs szakkiállítást a szegedi For­rás Szállóban. A tegnap nyílt és ma záruló rendezvényen a Szegedi Nemzetközi Vásár Kft. új arculattal, a kiállítási kör szélesítésével nyújt se­gítséget a cégeknek, intéz­ményeknek a reklámtevé­kenységet folytató vállalko­zások megismertetéséhez. A tegnapi, előadásokkal színe­sített szakmai nap után ma a kiállítóké a főszerep. A Délmagyarország standján Pellini kávéval kedveskedünk vendégeinknek s az érdeklődőknek. (Fotó: Somogyi Károlyné) A pedagógusok egy de­cember eleji nevelőtestületi értekezleten tudták meg, hogy az iskolának az idei tanév végeztével fel kell szá­molnia a repülőtéri tanműhe­lyeiben folyó elméleti és gyakorlati oktatását, mivel az épületegyüttes fenntartási költsége az önkormányzat­nak jelentős többletkiadást jelent. A Móra nappali tago­zatán jelenleg ezerháromszáz szakmunkástanuló és két­százötvennyolc szakközépis­kolai diák tanul. A repülőté­ren a szakmunkástanulók több mint egyharmada elmé­leti, a szakmunkástanulók fe­le és minden szakközépisko­lás pedig gyakorlati képzést kap. A szakmunkások több­ségének gyakorlati képzése egyébként a gazdálkodó szervezetek által fenntartott és működtetett gyakorlóhe­lyen folyik. Az intézmény je­len pillanatban háromszáz ilyen szervezettel áll szerző­déses jogviszonyban. A közgyűlés január 25-i ülésén úgy döntött: meg kell vizsgálni, hogyan lehet a Móra Ferenc Szakközép- és Szakmunkásképző Iskola teljes gyakorlati képzését vállalkozási formában mű­ködtetni. Az intézmény megbízott igazgatója, Miklós Mátyásné szerint olyan át­szervezést, amely a jelenlegi egységes szakképzési ipódot A HELYZET 13 Amerikai ösztöndíj szegedieknek Szeged testvérvárosának (Toledo, USA) egyetemén a Politikatudományi és Köz­igazgatási Tanszék egy rész­leges, posztgraduális ösztön­díjat ajánlott fel Szegednek az 1996/97-es tanévre. Az ösztöndíj, amelyről dr. Mar­garita Mercedes Balmaceda, a tanszék professszora adott tájékoztatást a napokban Szegeden, fedezi az éves tandíjat (9318 dollár). A je­lentkezési lap beadásának határideje: 1995. április 15. Információ és jelentkezési lap egyébként az Amerikai Felsőoktatási Információs Központban kérhető (JATE Központi Könyvtár, Dugo­nics tér 13. Hétfő 1-4, kedd­csütörtök 9-11, 2-4 óráig. Telefon 454-065). • A tét: az életben maradás Iskola - közhasznú társaságként A Móra Ferenc Szakközép- és Szak­munkásképző Iskolában történő szak­képzés gyakorlati képzésének átszerve­zéséről a közeljövőben dönt majd a sze­gedi közgyűlés. Ha a képviselők úgy ha­tároznak, hogy szétválasztják az elmé­leti és gyakorlati képzést, s az utóbbit vállalkozásba adják, akkor a több mint száz esztendős intézménynek alig pár éve van hátra. megváltoztatja, nem szabad kizárólag csak gazdasági, fi­nanszírozási szempontok alapján elrendelni. „Ha egy szakképző iskola nincs köz­_ vetlen kapcsolatba a gyakor­lattal, akkor az nem szakkép­ző iskola" - hangsúlyozta Miklós Mátyásné. A Móra vezetői a január végi döntés után - Szalay István polgármester igazga­tói értekezleten elhangzott javaslatára - a STEX Könyvszakértő és Befekteté­si Tanácsadó Kft. közremű­ködésével gazdasági számí­tásokat végeztek és kidol­goztak egy átszervezési kon­cepciót. „Abból indultunk ki, hogy mind a közoktatási, mind a szakképzési törvény elsősorban a szakképző isko­lát jelöli ki az elméleti és a gyakorlati képzés helyének és szervezetének. Lehetővé teszi ugyan az iskolán kívüli gyakorlati képzést, de ilyen esetben is biztosítja az iskola koordináló szerepét. Rájöt­tünk, ha közhasznú társaság­ként működtetnénk az egész iskolát, akkor nagy valószí­nűséggel életben marad­nánk. " A hatályos törvények egyébként lehetővé teszik, hogy a város önkormányzata - megtartva az elméleti és az iskolai tanműhelyi gyakorla­ti képzés egységét, valamint az intézmény közoktatási törvény szerinti jogi szemé­lyiségét - ne költségvetési szervi gazdálkodási formá­ban működtesse tovább a Mórát, hanem olyan gazdál­kodó szervezetté alakítsa, melynek irányításába és fi­nanszírozásába tulajdonos­társként bevonhatja a szak­képzésben érdekelt termé­szetes és jogi személyeket • (gazdálkodó szervezeteket, gazdasági kamarákat, egyéni vállalkozókat, munkaügyi központot, oktatókat stb.). Ez az új működési forma lenne a KHT. A közhasznú társaság abban különbözik más gazdasági formáktól - a korlátolt felelősségű társa­ságtól vagy a részvénytársa­ságtól -, hogy abból nem le­het kivinni a nyereséget, az­az: a KHT nonprofit jellegű. A pedagógusok - mondta Szabóné Virág Katalin, a Közalkalmazotti Tanács el­nöke - elveszítik ugyan köz­alkalmazotti státuszukat, de mint esetleges résztulajdo­nosok közvetlenebbül szól­hatnak bele a munkába. S mivel jobban magukénak ér­zik az iskolát, várhatóan a színvonal is emelkedik majd. A színvonal emelke­dést, a munkaerőpiac igé­nyeihez igazodó rugalmassá­got az integritás is fokozza, hiszen a társtulajdonosok az eddiginél sokkal közvetle­nebbül gyakorolhatnak ha­tást a szakképzésre, illetve annak feltételrendszerére. Ha a város közgyűlése úgy dönt, hogy a Móra Ferenc Szakközép- és Szakmunkás­képző Iskolát az országban eleddig egyedülálló módon közhasznú társaságként mű­ködteti, akkor olyan közok­tatási intézmény jöhet létre, amely a korszerű, mérőlabo­rokkal felszerelt iskolai tan­műhely kialakításával képes lehet továbbfejleszteni azt a szakmai munkamegosztást, melyet az iskola költségveté­si szervként már elkezdett. A polgármesteri hivatal közoktatási és közművelődé­si irodájától származó érte­süléseink szerint a gyakorlati képzés átvállalására négyen tettek ajánlatot. Az iroda szakképzéssel foglalkozó munkatársa, Kiss Tamásné lapunknak elmondta: a Móra gyakorlati képzésének át­szervezése ügyében, április végi határidővel, várhatóan pályázatot írnak ki. Erről azonban még döntenie kell az önkormányzat oktatási és ifjúsági bizottságának, illet­ve a közgyűlésnek. Sz. C. Sz. • Rendezvényház Kht. Közhasznú szolgálatok A megyei közgyűlés még az elmúlt év végén úgy dön­tött, hogy jogutód nélkül megszünteti a Szegeden működő Csongrád Megyei Pedagógiai és Közműveló­dési Szolgáltató Intézetet. Ugyanakkor határozott arról is, hogy a megyei önkor­mányzat számára kötelező pedagógiai szakszolgálatok, pedagógiai-szakmai szolgál­tatások, valamint a közművelődési feladatok végzésére közhasznú társas­ágot hoz létre. Az erre vo­natkozó javaslatot a legutób­bi közgyűlésen tárgyalta meg és fogadta el a testület, így március elsejétől az in­tézmény neve: Csongrád Megyei Pedagógiai és Közművelődési Szolgáltató Kht. Az átalakulás okairól és feltételeiről Ratkai Imrét, a megyei közgyűlés alelnökét kérdeztük. • Mi indokolta az inté­zet közhasznú társasággá alakítását? - Az államháztartási tör­vény előírja nekünk, hogy költségvetési intézménynél a vállalkozási tevékenység nem haladhatja meg az össz­tevékenység harminc száza­lékát. Ám egy 1992-ben le­zajlott átszervezés eredmé­nyeként, amikor az épület­ben lévő három intézményt - a pedagógiai intézetet, az oktatási és a megyei műve­lődési központot - összevon­tuk, ez az elvárást már nem teljesült. így - figyelembe véve az említett törvényi előírásokat, illetve a megye pénzügyi helyzetét - meg kellett vizsgálnunk, hogy milyen formában működhet­ne tovább a Rendezvényház. Az ugyanis nyilvánvaló volt, hogy a kötelező feladatokat egy kisebb épületben is el le­hetne végezni. Ekkor azon­ban felmerült: Mi lesz az in­gatlannal? Értékesítése nem tűnt jó ötletnek, hiszen az in­gatlanárak most igen „nyo­mottak". Ugyanakkor meg­fogalmazódott: a megyének a pedagógiai szolgáltatások­ból, a közművelődésből is szerepet kell vállalnia. Ezért született olyan döntés, hogy azokat a tennivalókat, ame­lyeket a törvény a megyék számára előír, a jövőben egy közhasznú szerződési formá­ban látnánk el. Közvetlen in­tézményfenntartásra ugyanis nem köteleznek minket. • Ki finanszírozta eddig az intézet alaptevékeny­ségét? - A mintegy 45 milliós költségvetésükhöz az utóbbi időben - kötelező feladatok­ra - 12 millió támogatást biztosított a megye. Jelenleg viszont meghatároztuk, hogy a továbbiakban mely tevé­kenységek költségeihez járul hozzá Csongrád megye közgyűlése. De vélhetően rajtunk kívül több önkor­mányzatnál felmerül, hogy az ilyen típusú feladatát rá­bízza erre a társaságra. A szerződésben azt is megfo­galmaztuk, hogy a közfel­adatok mellett még mire vál­lalkozhat a kht. 9 Az intézmény átalakí­tásának - valamint a lét­számcsökkentés követ­keztében fizetendő végki­elégítések - költségét a megyei közgyűlés vállalja magára? - Azokat a plussz kiadá­sokat, amelyekre az említett okok miatt szükség lesz, a megye finanszírozza. Ezt nem szeretnénk ráterhelni egy most induló szervezetre. Egyébként egymillió forint készpénzzel és mintegy 3 milliós apportértékkel ­amelyen az eddig használt eszközöket kell érteni - járul hozzá a megye a társaság megalapításához. 9 Mely településekről le­het már tudni, hogy „be­szállnak" a közhasznú társaságba? - Tárgyalásokat folytat­tunk Szeged, Vásárhely, Kistelek és Csongrád önkor­mányzatának illetékes veze­tőivel, mivel ezek a városok alapítóként kívánnak a tár­saság tagjaivá válni. Közü­lük Hódmezővásárhely közgyűlése 7-én hagyta jóvá az erre vonatkozó javaslatot. 9 Különbözik-e ez a kht., és ha igen miben, az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark Kht.-tól? - Alapvető különbség nincs. Ott olyan feltételekkel alakítottuk meg társaságot, hogy bevételeiket teljes egé­szében átengedjük nekik, és abból finanszírozzák majd saját működésüket. Az eset­leges többletet a park fej­lesztésére kell fordítaniuk A Rendezvényház Kht. eseté­ben: rájuk bíztuk az ingat­lant, amelynek hasznosításá­ból származó bevétel az övé­ké marad. A kötelező felada­tokra pedig úgy kötünk szer­ződést, hogy adunk hozzá az idén 7 milliót. A közgyűlés számára az jelent könnyebb­séget, hogy nem kell a köz­feladathoz a költségvetés terhére közvetlenül pénzt ad­ni, hanem az épület hasznait engedjük át ennek fejében. Természetesen azt még nem tudjuk, hogy később ez mek­kora részt képviselhet majd a közfeladat ellátására fordí­tott támogatásból. 9 Kit és milyen időtar­tamra bíztak meg a Ren­dezvényház Kht. ügyveze­tői feladatainak ellátásá­val? - Három üzleti évre szóló megbízással az intézet ko­rábbi igazgatója, dr. Farkas Katalin lett a kht. vezetője. 9 A fő tulajdonos vélhe­tően a megye lesz. Ezért nyilván felmerült az is, hogy az önálló jogi sze­mélyként működő kht. esetleges anyagi gondjait hogyan lehet majd felol­dani. - Mi semmiképp sem szá­molunk azzal, hogy a társas­ág netán csődbe juthat. Te­vékenységét egy felügyelő­bizottság kontrollálja, a taggyűléseken pedig dr. Sí­pos Ferenc alelnöktársam képviseli majd a megye ér­dekeit. Ugyanakkor hangsú­lyozni kell: az intézet eddig is elég sokféle vállalkozással foglalkozott. Most viszont már érdekelt is abban, hogy növelje bevételeit. 9 Nem állhat fenn an­nak a veszélye, hogy ép­pen emiatt elvész az in­tézmény eredeti funkció­ja? - Nem, mert meghatároz­tuk a vállalkozási kört is, és az kötődik a kultúrához, va­lamint az oktatáshoz. Az ezekkel összefüggő, meg­szokott szolgáltatásokkal te­hát továbbra is kielégítik majd az igényeket. N. Rácz Judit

Next

/
Thumbnails
Contents