Délmagyarország, 1996. március (86. évfolyam, 52-76. szám)

1996-03-20 / 67. szám

SZERDA, 1996. MÁRC. 20. HANGSÚLY 5 A szocialista frakció a jegyző fejét követeli Ék jegyző: a törvény független őre. A jegyző: mindenMB ki kapcája. E két szélsőség között mozog az önkormányzati hivatalokban dolgozó jogvégzett, s jegyzői feladatokat ellátó szakemberek megítélése. Szeged jegyzőjének „hányattatásairól", vagyis az önkormányzati testület és az apparátust irányító jogász közötti konfliktusokról, a megbízottból kinevezetté lett jegyző munkájáról, az előző és a jelenlegi önkormányzati ciklus jellemző döntési technikáiról, a Torony alatti történésekről folyamatosan beszámoltunk lapunkban. Most előttünk a legújabb „csemege". A jegyző, dr. Tóth László munkáját bírálják az apparátuson belülről „kiszivárogtatok", egyes képviselők, s néhány kisebbségi politikus is. Aztán: magas állami kitüntetésben részesül, amit meghökkenve fogadnak bizonyos városházi körök (is). Majd berobban a hír a köztudatba: a szocialista önkormányzati frakció ultimátumot intéz az éppenséggel az amerikai testvérvárosban vendégeskedő polgármesterhez (akit hasztalanul próbáltunk a tegnapi nap folymán utolérni): április 30ig mentse föl a jegyzőt, különben a vezetőség lemond. A történtek okát és magyarázatát keressük összeállításunkban. Szemők gondban. (Fotó: Nagy László) Állásfoglalás Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlésének Szocialista Frakciója az 1996. március 18-án rendezett sajtóbeszélgetésen elhangzottakkal kapcsolatban több képviselő kérésére rendkívüli ülést tartott. A frakció vezetése ennek során elismerte belső egyeztetési hiányosságainak politikai következményeit, és felajánlotta lemondását. A frakció döntését ezúttal is a polgármesterre) együtt kívánja meghozni. Szemők Árpád frakcióvezető Kommentárunk: No comment! Jegyzőnek csak a megszállottak mennek" Aljegyzők az önkormányzati törvény módosítása óta tüsténkedhetnek a polgármesteri hivatalokban. A jegyzőre mért feladatok súlya kívánta meg, hogy jogszabály gondoskodjon a helyettesről. 9 Milyen most a szegedi városházán aljegyzőnek lenni? - kérdeztük dr. Siket Judittól, aki a jogi diploma megszerzése után 1989-ben első munkahelyének választotta a polgármesteri hivatalt, és éppen egy esztendeje lett aljegyző. - Nem népszerű feladat ez! A jogászok közül csak azok maradnak ezen a pályán, akik a közigazgatás iránt elhivatottságot éreznek. A hivatalban dolgozó jogásznak kevés a fizetése, ráadásul kiszolgáltatott az ügyfelek kénye-kedvének, s a képviselők, a testületek munkájának segítése se könnyű feladat. 9 Azt beszélik: a jegyző esetleges eltávolítása után Ön az egyik lehetséges jelölt a feladatkör ellátására. - Ilyen elképzelésről nem tudok! Szó nem volt ilyesmiről, mikor az aljegyzői pályázatomat elfogadták. A bizalmat dr. Tóth László jegyzőtől kaptam... A keddi hír meglepett. 9 A szegedi jegyző ellen szinte folyamatosan érkeztek kifogások. - Korábban a jegyzői iroda vezetője voltam. Közelről láttam, dr. Tóth Lászlót olyan ügyekben is „vádolták", amihez semmi köze nem volt. A parkolóügybe is belekeverték... Ha egy hivatalban valami torzul, a hivatal vezetőjét veszik elő. 9 Ha egy jegyzőt a képviselők „le akarnak cserélni", mi a jogszerű eljárás? - Ami most történt, annak a joghoz semmi köze!... Etikus az lenne, ha a döntést először is az érintettel közölnék. 9 Ha Szegeden megüresedik a jegyzői állás, Ön megpályázza? - Erre a kérdésre nem tudok válaszolni... Az bizonyos: a történtek jó hatással nem lesznek a hivatal munkájára! - Nem kell engem kirúgni! Megköszönik a munkámat, s megyek... Az eljárás lehetett volna humánusabb... - válaszolta dr. Tóth László jegyző, mikor megkérdeztük, hogyan fogadta a hírt: a szocialista frakció polgármesternek címzett ultimátuma szerint április 30-ig távoznia kell a hivatalból. 9 A szocialista képviselők között beszédtéma, hogy Ön csak addig jegyző, amíg nem találnak valaki más személyt erre a feladatra. - Nem tudok arról, hogy a szocialisták összejövetelein mi hangzik el. Á frakció legutóbbi ülésének személyemet érintő döntéséről a polgármester sem tudhat, mivel az adott időpontban már nem tartózkodott Szegeden. 9 A közgyűlés döntéseit a jegyző által vezetett apparátus nem hajtja végre - hangzott el az ultimátum bejelentésekor. - A közgyűlés munkájának szakmai felügyeletét a három alpolgármester mellett a hatósági vonalon a jegyző látja el. A munkám megítélése nem az én dolgom. 9 A minap vehette át a Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztje (polgári tagozat) kitüntetést. Ön szerint miért? - Az elmúlt 38 évben mindig becsületesen, a város érdekeit szem előtt tartva, személyektől és pártérdektől függetlenítve magam - dolgoztam. Ez az első munkahelyem... 9 ...s egyben az utolsó, hiszen elérte a nyugdíjkorhatárt. Azt hallottam, kérte, s a polgármester megígérte, hogy a ciklus végéig maradhat. - Nem kértem én semmit! Azt se, hogy maradhassak, azt sem, hogy küldjenek nyugdíjba. 9 A jegyző szerepköre meglehetősen kényes. A törvény őre^ de a politikusok tetteinek elsőszámú magyarázója is. Önről azt is beszélik, hogy a városházán saját politikát csinál: az az ügy, ami mellé oda áll, halad, de amit ellenez, abból soha nem lesz semmi. • A város jegyzője szomorú „A közigazgatás: a társadalom ágyútölteléke0 A kitüntetés után kirúgás jár? (Fotó: Nagy László) - Nem a közigazgatásban nevelik a forradalmárokat! A jegyző nem politikus, de a politika színterén mozog. Feladata, hogy a hatalmat kiszolgálja. Nem folytathat „saját politikát". A beosztott feladata az, hogy felettesei döntéseit ne kérdőjelezze meg. Én elmentem addig, ameddig a jog megengedi... Sok olyan dolgot végrehajtottam vagy végrehajtattam, amivel emberileg nem értettem egyet. Talán hiba voltAlapállásom, hogy - ha egyes emberekkel nem is értek egyet - a közgyűlés döntéseit soha nem kérdőjeleztem meg. A képviselők testülete tiszteletet érdemel. Tapasztalatom alapján mondom: mindig a közigazgatás az, ami felelősségre vonható. Például a rendszerváltást a közigazgatási szakemberek menedzselték, mégis rajtuk verték el először a port. Jól mondják: a társadalom ágyútölteléke a közigazgatás. 9 Valamiféle politikai játék áldozatának érzi-e magát? - Nem érzem magam áldozatnak. Senki nincs bebetonozva a munkahelyére! Vagy kevés, amit az asztalra tudok tenni, vagy nem tudom magam kellőképpen adminisztrálni. Mindenesetre én végzem a munkám az utolsó percig... Felmentésemről a testületnek kell határoznia. Úiszászi Ilona A város jegyzőjének munkáját hogyan értékeli? Mit gondol a szocialista frakció hétfőn este nyilvánosságra hozott ultimátumáról és a következményekről? Ez az eset megmutatja-e, milyen a szegedi önkormányzat döntési mechanizmusa? Ezt kérdeztük három, különböző pártállású városatyától. Katona Gyula (független): - Ennek a politikai afférnak is az önkormányzati munka látja kárát! Az elmúlt hetek minden városházi problémája miatt őt teszik meg bűnbaknak. Jómagam 1977 óta vagyok testületi tag, még a tanácsi ciklusban ismertem meg dr. Tóth László A menesztés Furcsa dolgokat produkál az élet. Sokszor elmondjuk ezt a közhelynek tűnő megállapítást, ám, ezúttal ez illik arra az esetre, amelyről most az egész város beszéL Nevezetesen arról, hogy a város jegyzőjét, dr. Tóth Lászlót, nemzeti ünnepünkön Göncz Árpád köztársasági elnök - Horn Gyula kormányfő javaslatára — kitüntette. A köztársaság elnöke a "Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztje (polgári tagozata) kitüntetést adományozta a közigazgatás területén huzamos időn át végzett munkája elismeréseként dr. Tóth Lászlónak, Szeged város jegyzőjének." Nos, e rangos kitüntetés átvételétől számított négy nappal a város önkormányzatának szocialista frakciója ugyanennek az embernek a leváltását kéri. Az indoklás - kedvezőtlen értelemben - valamivel árnyaltabb, bár a kezdeményezést még nyilván nem vetették papírra a T. Frakció tagjai.. Ilyenkor kap a fejéhez a választópolgár (aki egyben a DM olvasója is): Te jó ég, mi történik már megint a Torony alatt? Esetleg arra gondol, hogy az egész „ügyet" azért időzítették mostanra, mert a város első embere, a polgármester úr éppen az Újvilágban tartózkodik. k. f. Felterjesztés Megyei Jogú Városok Jegyzői Kollégiumának Vezetője Kaposvár Horn Gyula Miniszterelnök Úr Tisztelt Miniszterelnök Úr! A Megyei Jögú Városok Szövetségének Jegyzői Kollégiuma a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje „Kitüntetés" adományozásátjavasolja Dr. Tóth László (szül: 1934. január 25.) Szeged Város jegyzője részére. Dr. Tóth László 1958 júliusától dolgozik a közigazgatás különböző területein. A közel négy évtized a gyakorlati tapasztalatszerzésen túl az elméleti ismeretek elmélyítésének időszakát is jelentette számára. Magas szintű felkészültségét bizonyítja, hogy már az önkormányzatok megalakulása előtt is fontos tisztségeket töltött be Szeged Megyei Jogú Város Tanácsánál. Jegyzőként kialakított munkamódszere a közigazgatási kultúra kialakításának serkentőjeként ma is mintául szolgál a megyei jogú városok jegyzői számára. Szakmai tekintélyén túl kiváló műveltségű, humanistaként gondolkodó és cselekvő emberként is kivívta környezete és a szakemberek tiszteletét. A Kollégium tagsága úgy véli, hogy dr. Tóth László munkásságának rangos elismerése az államigazgatási feladatok jelentős hányadát végző jegyzői kar figyelemreméltó megbecsülését is jelképezné. Javaslatunk mérlegelését és szíves elfogadását előre köszönjük. Kaposvár, 1995. november 7. Tisztelettel: dr. Kéki Zoltán Megyei Jogú Városok Szövetsége Jegyzői Kollégiumának vezetője A jegyző mozgástere Bűnbak vagy vétkes? munkáját. Szerintem rendben tartja az apparátust, s minden képviselőnek segít, rendelkezésére áll. Ezért aztán örültem, mikor hallottam, hogy a szegedi jegyzőt kitüntették, s felháborítónak tartom, hogy most meg akarják buktatni. Dr. Szilvásy László (KDNP): - A jegyző 6 éve a tisztségviselők tévedéseit magyarázza. Ezt dr. Tóth László kiszolgáltatottsága miatt túl is teljesttette. Amíg csak „megbízott jegyző" volt, addig azért, mikor kinevezték, akkor meg azért, mert elérte a nyugdíj korhatárt. Ebben a „milliárdos ügyben" nem vétkes, mégis a nyakába akarják varrni az egészet! Igen, hallottam, hogy a városházán az a pletyka járja: én akarok jegyző lenni. Bevallom: a „rémhírt" jó két hete én bocsátottam útjára, mert meg akartam vizsgálni, milyen gyors a terjedése. Ha eljátszom a gondolattal, hogy milyen jegyzőt látnék szívesen a szegedi Torony alatt, akkor azt hangsúlyoznám, hogy függetlent... Az a véleményem, hogy a döntések nem a közgyűlésen, pláne nem a bizottságokban, de még csak nem is a legnagyobb létszámú frakcióban születnek, hanem reggel 9 óra tájban, levélbontás után, a tisztségviselők és néhány „befolyásos" képviselő megbeszélésein. Nagy Sándor (SZDSZ): - A jegyzőnek a „brókeres ügyben" törvényességi kifogást kellett volna tennie. De más ügyekben is azt tapasztaltam, hogy dr. Tóth László hajlamos a város vezetőit kiszolgálni. Nem gyakorolta a törvényességi felügyelet jogát és kötelességét például a gyógyszertári központ jogcím nélküli megvásárlásakor sem. Szerintem a szocialistáknak megvan az új jelöltje a jegyzői posztra, azért léptek a nyilvánosság elé. A döntések jelentős része egyébként is úgy születik, hogy a szocialista frakció eldönti, aztán néhány más frakcióval elfogadtatja, hogy a közgyűlési többség biztos legyen szavazáskor. Ezért aztán ebből az ügyből is közgyűlési előterjesztés lesz, mert - ahogy az angol mondja -: nehéz lenne a fogpasztát visszagyömöszölni a tubusba... áináui Hazánkban a települési jegyző jogállását a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény szabályozza. A jogszabályt azóta többször módosították, s az 1994. évi LXIII. törvényben a jegyzőkre vonatkozó passzusokon is változtattak. A jegyző feladatait, hatáskörét az önkormányzati törvény 36. §-a rendezi. Eszerint a jegyzőt - pályázat alapján - a képviselőtestület nevezi ki. A jegyző vezeti a képviselőtestület hivatalát. Gondoskodik az önkormányzat működőképessévei kapcsolatos feladatok ellátásáról. A hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét, gyakorolja a munkáltatói jogokat a képviselőtestület hivatalának köztisztviselői tekintetében. A kinevezéshez, vezetői megbízáshoz, felmentéshez, a vezetői megbízás visszavonásához, jutalmazáshoz - a polgármester által meghatározott körben - a polgármester egyetértése szükséges. Ezen túl a jegyző köteles jelezni a képviselőtestületnek, a bizottságnak és a polgármesternek, ha döntésüknél jogszabálysértést észlel. Vagyis a törvény szerint a fentiek vonatkoznak dr. Tóth Lászlóra, Szeged jegyzőjére is. A jogszabály ugyanakkor nem tér ki politikai felelősségére, lévén a jegyző a végrehajtó apparátus vezetője. A politikum a közgyűlésen keresztül lopakodhat be a jegyző munkájába, de erre természetesen nem a törvény, hanem a testület összetétele, s az ott köttetett alkuk érvényesek. Mivel a jegyzőt a közgyűlés nevezi ki, a döntés már ebben a pillanatban politikai színezetű. A testületi döntések pedig a pártelképzelések mentén születnek - a jegyzőnek ezt kell a gyakorlatban átültetnie. Felelősségre vonása ebben a körben merülhet fel, de természetesen e mögött meghúzódhatnak politikai szándékok. A. L.