Délmagyarország, 1996. március (86. évfolyam, 52-76. szám)

1996-03-18 / 65. szám

•evKhSf lírJAynftmoltó 2 KÜLFÖLD DÉLMAQYARORSZÁG HÉTFŐ, 1996. MÁRC. 18. történelmi krónika Március 18. 1321. Meghal Csák Málé. 1373. 1. (Nagy) Lajos Bécsben a Velence ellen indí­tandó hadjáratra szövetséget köt III. Albert és III. Lipót osztrák hercegekkel. 1606. A pápa prágai nun­ciusa levélben kéri I. Rudol­fot, hogy a február 9-i béké­nek a katolikus egyházra sé­relmes cikkeit ne erősítse meg. Ellenkező esetre kéri hazabocsáttatását. 1686. I. Lipót által kikül­dött bizottság, Apafi fejede­lem megbízottai és Caraffa generális között tárgyalások kezdődnek Kolozsvárott a császári-királyi katonaság Er­délyből való kivonásáról. A tárgyalások nem vezetnek eredményre. 1700. A király Batthyány Ádám grófot kinevezi ország­bíróvá. Tisztségét 1703-ig. haláláig viseli. 1704. Béketárgyalások kezdődnek Gyöngyösön I. Lipót és II. Rákóczi Ferenc megbízottai között. Ered­ménytelenül zárulnak márci­us 27-én. 1848. Milánóban és Ber­linben forradalom tör ki. - Pozsonyban elterjed a Rákos mezején Petőfi vezeté­sével láborozó parasztsereg álhfre. - Az országgyűlés mind­két táblája elfogadja a közte­herviselésről, az úrbéri szol­gáltatások utólagos állami kárpótlással történő azonnali megszüntetéséről és az egy­házi tized eltörléséről szóló törvényjavaslatokat. 1866. A Magyar Tudomá­nyos Akadémia elnökévé vá­lasztja Eötvös József bárót. A tisztségét haláláig. 1871-ig viseli. 1872. Megnyitják a Kas­sa-Oderbergi Vasutat. 1901. Megindul a kereszt mozgalom a budapesti egye­temen. Az antiliberális diák­mozgalom azt követeli, hogy a feszületet rakják ki az elő­adótermekben. 1906. Az 1905. június 10­én alakult Szlovák Szociálde­mokrata Párt beolvad a Ma­gyarországi Szociáldemokra­ta Pártba. 1909. A király szentesíti az I909:V. törvénycikket. Ki­igazítja a földadókatasztert, és megállapítja a földadó szá­zalékát. 1918. Lupényben (Hu­nyad vármegye) 3350 magyar és román bányász sztrájkol. 1919. A csepeli vasmun­kások nagygyűlése. Követeli a letartóztatott kommunista vezetők azonnali szabadon bocsátását és a proletárdikta­túra kikiáltását. 1921. Lengyelország és Szovjet-Oroszország békét köt Rigában. Belorusszia és Ukrajna egy része lengyel fennhatóság alá kerül. 1925. A nemzetgyűlés el­fogadja az I925:IX. törvény­cikket, az első aranyalapú költségvetést. 1933. Koronatanács. Helyben hagyja az igazság­Ugyminiszter által kidolgo­zott törvényjavaslatot a kor­mányzói jogkör kiterjesztésé­ről. A német-holland határ mellett is tűntettek a kurdok. Mivel a rendőrség nem adott engedélyt a megmoz­dulásra, letartóztattak ezerötszáz embert. Felszabadult az autápálya... (MTI Telefotó) Több mint kilencszáz kurd tüntetőt vett őrizetbe a rendőrség a németországi Dortmundban, mert a hatósági tilalom ellenére fel­vonultak és összecsaptak a rendfenntartó erőkkel. A kurdok törökországi elnyomása ellen tiltakozó fel­vonulásra a helyi hatóságok eredetileg megadták az engedélyt, ám a kurd tüntetők múlt szombati bonni pusztítása után visszavonták azt. Bonnban a Kurd Munkáspárt hívei rendkívül brutálisan támadtak a rendörökre, akik közül több mint húszan megsebesültek. Elzavarták a tömeggyilkost Az Egyesült Államok belgrádi nagykövetségén akarta feladni magát a boszniai háború egyik szerb tömeggyilkosa, a dip­lomáciai képviselet azon­ban elhárította az ajánlko­zást - irta a Sunday Times. Az első számú vasárnapi londoni lap diplomáciai forrásokat idéző értesülése szerint Drazsén Erdemo­vics, akit azóta a szerb ha­tóságok őrizetbe vettek, nem jutott túl már a nagy­követség telefonközponto­sán sem, aki megtagadta a hivás továbbítását vala­mely felelős követségi al­kalmazotthoz. Oroszország kihagyja Oroszország nem vesz részt az Egyesült Államok ál­tal sebtiben hétfőre Genfbe összehívott balkáni-találko­zón. A találkozón az összekö­tő csoporthoz tartozó államok - az Egyesült Államok, Oroszország, Németország, Franciaország, Nagy-Britan­nia - magas rangú politikusai a daytoni egyezmény végre­hajtása során felmerült prob­lémákat vitatnák meg három délszláv ország vezetőivel. Orosz részről hangoztat­ták: Moszkvában nem látják sok értelmét a hétfői csúcs­szintű találkozónak az össze­kötő csoport öt országa, vala­mint Horvátország, Bosznia és Szerbia részvételével már­cius 23-ra korábban már Moszkvába meghirdetett kül­ügyminiszteri értekezlet előtt. A genfi találkozón Oroszor­szág nem vesz részt, mert túl­ságosan el van foglalva a kül­ügyminiszteri értekezlet szer­vezésével - tették hozzá az idézett források. A tekintélyes liberális londoni napilap terjedelmes összefoglalója szerint a tér­séget ellenkező irányú gravi­tációs erők húzzák két irány­ba: Magyarország, a Cseh Köztársaság, Lengyelország és Szlovénia máris erős szá­lakkal kötődik a földrész nyugati feléhez, míg „a szür­ke övezetbe" tartozó orszá­gok - Szlovákia, Románia, Bulgária, Ukrajna és a balti államok - mindinkább ismét Oroszország vonzáskörébe sodródnak, s legalábbis két­séges jövőbeni fejlődési irá­nyuk. A lap szerint a politiku­sok a nyilvánosság előtt már nem tartják szalonképes fo­galomnak a „befolyási öve­zet" kifejezést, magánvéle­mények szerint azonban a diplomácia hátterének ho­mályában ismét folyik a csendes birkózás Moszkva és a Nyugat között a kelet­európai érdekszférák új hatá­rainak kijelölése végett. A The Independent elem­zése szerint a legnagyobb kérdőjel Szlovákia sorsa fel­• Brit vélemény Kelet-Európa megosztottsága A Kelet- és Nyugat­Európát egykor elvá­lasztó vasfüggöny el­tűntével most úgy tű­nik, hogy Kelet-Euró­pa maga osztódik ket­té - frja szombati elemzésében a The In­dependent. ett függ. Az országot már az Egyesült Államok és az Eu­rópai Unió is nyilvánosan megfeddte, amiért a Meciar féle vezetés eddig képtelen volt meghonosítani a nyugati típusú demokrácia kelléktá­rát, sőt, éppen a múlt héten lépett életbe az a törvény, amely börtönbüntetéssel fe­nyegeti a kormányellenes megmozdulások szervezőit. A brit lap írása szerint „erő­teljes jelek utalnak arra", hogy Oroszország igyekszik a maga javára kiaknázni Po­zsony és a Nyugat rossz vi­szonyát, egyebek mellett hosszú távú gazdasági segít­séget ajánlva a szlovák füg­getlenség megőrzéséért cse­rébe. Bulgária és Románia igyekszik ugyan levetni ma­gáról az orosz befolyást, de - különösen az előbbi ­szinte teljes egészében rá van utalva például az orosz energiaszállításokra. Nem tűnik valószínűnek, hogy a két ország valamelyike is az elsők között nyerne bebo­csáttatást a NATO-ba, s ugyanígy kizárható az is, hogy az atlanti szövetség a belátható jövőben kiterjesz­tené biztonsági garanciáit a Moszkvával rendkívül fe­szült viszonyban álló balti államokra - írta szombati összefoglalójában a The In­dependent. Jelcin elítéli a duma döntését Jelcin jogilag tarthatatlan­nak nevezte az alsóházi ha­tározatot, amely homlok­egyenest ellenkezik az akot­mánnyal. Az állásfoglalás szerint a dokumentum, poli­tikai és jogi zsákutcát te­remt. „A Szovjetunióna.k, mint nemzetközi jogi alany­nak és geopolitikai realitás­nak véget vető 199l-es par­lamenti határozatot érvény­telenítve a duma nem képes feltámasztani a Szovjetuniót. Ugyanakkor a döntés bi­zonytalanná teszi az Orosz­országi Föderáció jogi hely­zetét." Jelcin ennek kapcsán az orosz államiság felszámolá­sára tett kísérlettel vádolta az alsóházat, mondván, a képviselők megkérdőjelez­ték a hatalmi szervek, köz­tük a duma legitimitását és az elnökválasztás megtartá­sát. Az orosz állam az elfo­gadott dokumentumok alap­ján elveszítené a jogfolyto­nosságot - figyelmeztetett az orosz elnök. A döntés lehetséges kö­vetkezményei között emlí­tette a nemzetközi és regio­nális biztonsági rendszer fel­bomlását, az atomfegyverek teijedésének veszélyét, vala­mint a regionális konfliktu­sok és a terrorizmus elhara­pózását. „Az integráció mélyítésé­nek szándékával takarózva a kommunisták ellentétes ha­Borisz Jelcin orosz elnök alkotmányelle­nesnek minősítette szombaton a duma előző napi döntését, amellyel az orosz alsó­ház hatályon kívül he­lyezte a Szovjetunió megszűnéséről szóló 1991. decemberi orosz parlamenti határoza­tot. Jelcin hangsúlyoz­ta: nem hagyja aláásni az orosz államiság alapját. Utasította egyben a külügymi­nisztert, hogy tájékoz­tassa a külföldet: a duma döntése nem érinti Oroszország nemzeközi jogi státu­sát, jogait és kötele­zettségeit. tást érnek el. Akadályozzák a tényleges integrációt, újjá­élesztik a szélsőséges nacio­nalista erőket a FÁK és a balti országok területén." Jelcin a duma döntését az orosz nemzeti érdekek eláru­lásának minősítette. Az el­nök közölte, hogy változat­lanul támogatja az integráció elmélyítését, de elveti a jogi­lag megalapozatlan, egyol­dalú döntéseket. Közölte, hogy a FÁK-on belüli integ­ráció folytatódik és már a hónap végén áttörés várható ezen a téren. Jelcin végezetül leszögez­te: az Oroszországi Föderá­ció megőrzi eddigi statátusát és tartja magát összes szer­ződéses kötelezettségéhez. Hangsúlyozta: az alkotmány garantálójaként nem hagyja aláásni az orosz államiság alapjait és nem engedi az or­szág helyzetének megingatá­sát. Ugyanakkor a duma kom­munista házelnöke szomba­ton kiállt az orosz- és a FÁK-vezetés körében éles bírálatot kiváltó. Szovjetuni­óval kapcsolatos döntés vé­delmében. Gennagyij Sze­leznyov házelnök szombaton leszögezte: nincs szó arról, hogy erővel akarnák helyre­állítani a Szovjetuniót. A duma kommunista el­nökének nyilatkozata szerint „a váláshoz vagy az egyesü­léshez" nem a kormányok és parlamentek döntése, hanem a nép akarata szükséges. „A duma nyilatkozata nem ad alapot a Szovjetunió erővel történő helyreállításával kapcsolatos spekulációkhoz" - szögezte le. A duma példát mutatott arra, hogy képes kifejezésre juttatni a választók akaratát - közölte Szeleznyov, akit az ITAR-TASZSZ idézett. „A határozatot megszavazó képviselők öt éven át azt ta­pasztalták, hogy a Szovjet­uniót a nép akarata ellenére, alkotmányellenesen rombol­ták szét. Á képviselők dönté­sükkel szabaddá teszik a kormány kezét, hogy komo­lyan, és ne csak nyilatkoza­tok szintjén foglalkozzék az integrációval" - hangsúlyoz­ta Szeleznyov. „A szerbek nem akarnak újabb háborút" Radovan Karadzsics boszniai szerb elnök szerint a nemzetközi közösség ha­talmas hibát követett el az­zal, hogy Szarajevót a mu­zulmánoknak adta, s így a boszniai fővárosban nem lesz maradásuk a kereszté­nyeknek, azaz a szerbeknek és a horvátoknak. A Karadzsics hivatala ál­tal szombaton közzétett nyi­latkozat szerint a palei veze­tők azt szerették volna, ha a szarajevói szerbek nem hagyják el otthonaikat, azon­ban a szerbek nem hittek a nemzetközi közösség által ajánlott garanciáknak, s az elköltözés mellett döntöttek. A boszniai szerb elnök sze­rint a szarajevói szerbek exodusa végleg kétségessé tette a többnemzetiségű boszniai állam elvének he­lyességét. „A valóságban nem is létezett a többkultú­rájúság, s nincs is lehetőség annak kialakítására" - hang­súlyozta a hágai nemzetközi ENSZ-törvényszék által há­borús bűnök elkövetésével vádolt szerb vezető. Karadzsics szerint a day­toni egyezmény újabb repe­déseket ütött a boszniai mu­zulmán-horvát föderáción, s a világ országainak lépese­ket kell tenniük a zavaros vi­szonyok rendezésére, vagy lehetővé kell tenniük a föde­ráció békés kimúlását. „Hamis magyar mártírok" A Rompres jelentése sze­rint Sepsiszentgyörgyön, a Román Szellemiség Múzeu­mában pénteken került sor Petre Turlea történész, füg­getlen parlamenti képviselő Hamis magyar mártírok Ro­mánia földjén című köteté­nek bemutatására. A művet a fővárosi Bravó Press könyv­kiadó jelentette meg a Nagy bűnök a román nép ellen cí­mű sorozatában. A könyvbemutatón meg­jelent Ioan Selejan, Hargita és Kovászna görögkeleti püspöke, és Adrián Casune­an Vlad megyei prefektus is. A nagyszámú közönségben ott voltak az 1940. évi bécsi diktátum után Kovászna me­gye területén végbement tra­gédia szemtanúi és leszár­mazottaik - tartalmazta az eseményről szóló beszámo­ló. A résztvevők aláhúzták a mű tudományos, történelmi és dokumentum jellegét és annak fontosságát, hogy se­gítségével ellensúlyozzák a nyugati közvéleményben terjesztett nézetet, miszerint Erdély magyar föld - tűnt ki a Rompres-jelentésből. Új neveket kaptak Új nevet kapott Ciszjor­dánia és a Gáza-övezet, hogy a palesztin autonóm körzetek nevét ne társítsák azon országokéval, amelyek eredetileg adták a két terület nevét. Ezt vasárnap közölte Talal Aukal, a palesztin ha­tóság információs hivatalá­nak egyik tisztviselője. „Má­tól a Gáza-övezetet Gázai körzetnek, Ciszjordániát pe­dig Északi Palesztin me­gyéknek nevezzük majd. Az új neveknek politikai és ad­minisztratív jelentőségük is van. A döntés kapcsolatban áll az állami önállósággal" ­közölte Talal Aukal. Cisz­jordániát eredetileg Jordánia nevezte el, amelynek a fenn­hatósága alá 1948-tól tarto­zott a terület. Gáza-övezet ugyancsak 1948-ban került Egyiptom fennhatósága alá, ezért annak a nevét Kairó adta. (MTI) GÖRDÜLŐCSAPÁGYAK NAGYKERESKEDELME NOVIKI Szeged Kft. Tel.: (62) 436-562, 436-563 Fax: (62) 436-564 Autó-, autóbusz-, gépkocsiszerelő, javítóműhelyek, szervizek, alkatrészellátó és kereskedő vállalkozások! A Tisza Volán Rt. egyes alkatrészekből börzenapot rendez 1996. március 19-én és 26-án központi telephelyén. Szeged, Bakay N. u. 48. alatt. Bejárat a Kenyérgyári út felől Fizetés a helyszínen készpénzben. Óriási árengedmények! További tájékoztatás munkanapokon 9-14 óráig 62/319-444 telefonon Barta Bélánál. '7TV SZOLÁRIUM, BRONZÁRIUM CENTER NYITÁS: 1996.03.18-án hétfőn 10.00 órakor! Az első tíz bérletvásárló vendég értékes amerikai szolárium­kozmetrkupiot kap AJANDEKba! Az ország egyik legmodernebb stúdiója szeretettelvárja Szegeden az Oskola u. 16. sz. alatt. 300 MILLIÓ HETENTE ÖTSZÖR SORSOLÁS: HÉTTŐTŐL PÉNTEKIG, TV2, 21.55 ÓRAKOR Szelvényeit feladhatja valamennyi totó-lottó kirendeltségben és az alábbi átvevőhelyeken: 1. Posta Szeged, Széchenyi tér 1. Friesmann Bt. Szeged, Retek u. 25. Bázis Bt. Kiskundorozsma, Negyvennyolcas u. 44. Horváth Géza Röszke, Felszabadulás u. 104. Butty Lászlóné Szeged, Csongrádi sgt. 78. Simon Ottó Szentes, Ady E. u. 15. és Cseuz B. köz 1/3. Mészáros Attila Makó, Kossuth u. 66. Tóth Istvánné Mindszent, Csokonai u. 16. Freddy Bt. Sándorfalva, Széchenyi u. 14.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents