Délmagyarország, 1996. március (86. évfolyam, 52-76. szám)

1996-03-14 / 63. szám

CSÜTÖRTÖK, 1996. MÁRC. 14. BELÜGYEINK 3 Múlt héten péntekről szombatra virradó éjszaka verekedés tört ki a szegedi vidámparkban. Három fiatal­ember megsérült: kettőnek a torkát, egynek pedig a fülét vágták meg. Az eset után rö­viddel őrizetbe vették a bűn­cselekmény elkövetésével alaposan gyanúsítható S. Fe­rencet, akit három napi őrizet után kedden reggel a bíróság előzetes letartóztatásba he­lyezett. A sértetteket is felke­restük a klinikán, akik egyér­telműen kijelentették: a gya­núsított vágta el a torkukat. Amikor az ügyeletes nő­vér meghallotta, honnan jöt­' tünk és mit akarunk, kijelen­tette: „Nem nyilatkoznak." Szerettük volna a fiatalem­berektől is hallani a választ. Ők már készséggel álltak rendelkezésünkre. Faragó Roland (22) és Gémes Attila (21) már jobban van, bár nem tagadják, hogy szoron­ganak. Elmondták, keresték már őket „valakik", de nem engedték fel hozzájuk a hí­vatlan látogatókat. Harmadik társuk, egy 20 éves fiatalem­ber már elhagyta a kórházat: neki a fülét vágták le majd­nem, csak a fülcimpa tartotta azt... Az orvosok visszaerő­sítették a fülét. • Mi történt azon az éj­szakán? - kérdeztük a két fiatalembert. Vidámparki várfürdő „Majdnem meghaltunk" - mondják a fiúk Kijelentették: S. Ferenc vágta el a torkukat - Egy kisebb társasággal érkeztünk a vidámparkba éj­jel két óra körül - emlékszik Faragó Roland. - Leültünk, beszélgettünk, később má­sok is csatlakoztak hozzánk. Aztán az ismerősök közül ketten összevitatkoztak vala­min. Az egyik haza akart menni, a másik nem. Szóval jelentéktelen dolog volt. Szó szót követett, egyszer csak egymásnak estek, s dulakod­tak. Közben nekiestek a bowlingpálya kezelőpult­jának, ami leszakadt. A ki­dobók szétválasztották, s ki is vitték őket. Gémes Attila közben egyetértőleg bólogatott, bár látszott, nehezére esett. • Hogyan sérültek meg, ha nem is vettek részt a verekedésben? - A pultnál valami alku­dozás vette kezdetét a kárról, amit meg kell fizetni ­mondja Faragó Roland. ­Abból a társaságból lépett hozzám az, akit őrizetbe vet­tek, s úgy láttam, ököllel áll­ba akar ütni. Nem láttam, hogy a kezében van egy tö­rött pohár. Megvágott. A tár­saim mondták, hogy dől a vér a nyakamból, tele lett a kabátom zsebe, folyt le a padlóra. Közben a többiek is megsérültek. A sebesültek társasága hí­vott mentőt, s az utcán, a Te­mesvári kőrútnál várták meg a segítséget. Mindhármukat egy mentővel vitték a klini­kára, ahol azonnali orvosi el­látásban részesítették őket. Az akkori ügyeletes orvos elmondta, hogy a sérülések nyolc napon túl gyógyulnak, súlyosak, de nem életveszé­lyesek. Faragó Roland arcán 20, Gémes Attiláén 10 centis vágást kellett összevarrni. - Majdnem meghaltunk ­összegezték a történteket a fiatalok. Az sem tölti el őket biza­kodással, hogy híreik szerint minap az egyik szemtanú há­za előtt egy nagy fekete autó állt meg, felnyírt hajú, nap­szemüveges, ismeretlen férfi­akkal. A szemtanú nem volt otthon... Az elmúlt héten Szegeden járt a közlekedési miniszter és bejelentette: elérhető kö­zelségbe került - mondhatni: levegőben lóg - a repülőtér­nek a város részére történő átadása. Ezzel egyidőben a honvédelmi tárca vezetője is megerősítette: nincs annak akadálya, hogy ez tényleg így legyen. Csupán a nem elhanyagolandó részleteket, a tulajdonoscsere mikéntjét kell tisztázni, aztán start.' A friss hír még ki sem hűlt, amikor a városházáról kaptunk érdekes információ­kat. Ezek szerint kár belemé­lyedni az álomkergetésekbe, és az üzleti életet, kereske­delmet szolgáló szegedi légi­kikötőről ábrándózni, ami­kor más sorsot szántak an­nak. Nevezetesen: ha meg­kapja, megveszi a város, ak­kor azt az amerikai hadse­regnek, illetve a NATO-nak adja bérbe. Ez annyira mere­deken, hihetetlenül hangzik, hogy akár igaz is lehet. Néhány érintettet, illeté­kest kerestünk meg, mit tud a repülőtér gazdacseréjéről, a hasznosítási tervekről? Mi­kor adják, hogyan adják, mi lesz vele? Igaz lenne, hogy a NATO is kacsintgat Szeged­re? Podolcsák András, a re­pülőtér vezetője: - A repülő­teret alacsony összegen kel­lene limitálni, mert az a reá­lis, hiszen ennek piaci értéke nem azonos 196 hektár fel­parcellázható földjével. Az tény, hogy a honvédség ed­dig fütyült az egészre, most hirtelen nagyon fontos lett számára a dolog. Azért is ér­dekes lenne, ha pénzt kérne érte, mivel politikai döntés alapján kapta meg a kezelői jogot és egy kapavágást nem • Az ÁPV Rt. is jóllakik Levegőben lóg a repülőtér Az US Army idekacsint? A rendszerváltás, az MHSZ megszűnése óta „lóg a levegőben" a szegedi repüló'tér, igazából nincs gaz­dája. A honvédségé a kezelői jog, a tulajdon az álla­mé, a szakmai irányítást, az üzemeltetést a Dél-vidé­ki Aero Club (DAC) vállalta fel a város segítségével. Az elmúlt években úgy tűnt, senkinek sem fontos a reptér sorsa. Kivéve az üzemeltetőt, amely, nevéből kiindulva, talán dacból sem engedte, hogy a 200 hek­táros terület ebek harmincadjára kerüljön. végzett itt. A volt algyői re­pülőtérért az olajipar '68-ban 60 milliót fizetett a HM-nek. Most elegáns és logikus gesztus lenne, ha semmit nem kérne érte. A tulajdo­nos, az állam amúgy is jócs­kán tartozik a városnak és legalább ennyivel a légi köz­lekedési szakmának is. A re­pülőtérre legalább 100 milli­ót rá kell költeni, hogy itt igazából beindulhasson a polgári légiforgalom, kiépül­jön az ehhez szükséges inf­rastruktúra. Hogy a NATO szemet vetett volna a reptér­re? Ezt a gondolatot egysze­rűen butaságnak tartom. Juhász Antal, az önkor­mányzat tulajdonosi bizott­ságának elnöke: - Szegedet vonattal, hajóval, közúton és remélhetőleg hamarosan lé­giúton is meg lehet majd kö­zelíteni. ez óriási lehetőséget rejt magában az üzleti, a ke­reskedelmi élet szempontjá­ból. A délszláv háború befe­jeztével fontos lenne a repü­lőtér fejlesztése, hogy a ki­sebb magángépeket és a kö­zépkategóriájúakat is éjjel­nappal fogadni tudja vámo­lással, útlevélkezeléssel együtt. Gazdasági társaságot kellene létrehozni - külföldi, hazai, avagy szegedi tőke bevonásával -, amelyben az önkormányzatnak is része van és amely megteremti a beruházások anyagi feltéte­leit. A szakmai irányítást pe­dig nyugodtan rá lehetne bízni a jelenlegi üzemeltető­re, a Dél-vidéki Aero Club­ra. Arról nem rendelkezem információval, hogy ponto­san milyen feltételekkel len­ne a városé a repülőtér. Azt végképp elképzelhetetlennek tartom, hogy amerikai kato­nai gépeknek akarnák bérel­ni a repülőteret. Erdélyi Lajos, a Honvé­delmi Minisztérium szóvivője: - Keleti György miniszter is megerősítette, hogy nincs akadálya a szegedi repülőtér „átadásának". Nem tudom, milyen módon történik min­dez. Azt viszont tudom, hogy a honvédség költségve­tésébe 10 milliárd forint be­vételként lett beállítva. Be­vételre egyféleképpen tehe­tünk szert, ha eladjuk ingat­lanaink egy részét. Összesen 120 olyan van - ilyen a sze­gedi is -, amelytől kénytele­nek vagyunk megválni. Szí­vünk szerint ingyen is átad­nánk a városnak, de ez az említett okok miatt nem megy. Megalapozatlannak, kacsának gondolom, misze­rint a NATO-nak akarnák bérbe adni a repülőteret. A katonai szövetségnek év vé­géig szól a megbízatása, utá­na távozik tőlünk. A magyar honvédségnek sincs szüksé­ge békeidőben egy ilyen re­pülőtérre. Básthy Gábor, szegedi alpolgármester: - Azt jelen­leg nem lehet tudni, hogy milyen formában, mennyiért lesz a városé a 200 hektáros terület. Nyilván az APV Rt.­vel kell majd egyezkedni. Az összeg nagyságrendje? Nullától a 100 millióig ter­jedhet. A jelzések szerint szegedi érdeklődők is van­nak, ajcik társulnának a beru­házásokba, az infrastruktúra kiépítéséhez. Hogy a NATO, az amerikai hadsereg bérbe venné? Én erről semmit nem hallottam. Amennyire isme­reteim jók, egyébként sem alkalmas a terület nagyobb gépek fogadására, legfeljebb a helikopterekére. Arról sem tudok, hogy a polgármester úr bárkivel is tárgyalt volna ilyesmiről. Valami tehát megmozdult, valami van a levegőben re­pülőtér-ügyben. A honvéd­ség pénzt szeretne látni belő­le, bár nem az övé. Az ÁPV Rt.-nek - amelytől nemrég 1,3 milliárdot szerzett meg e város titokzatos módon ­sem mindegy, miként ad raj­ta túl, hogyan egyezik meg a várossal, amelynek egyéb­ként adósa. És Szegednek sem mindegy, milyen mó­don, mennyiért kapja meg a repülőteret. Ami pedig az amerikai hadsereg bérleti igényének hírét illeti: úgy tűnik, légből kapott volt. De hát a városházáról szivár­gott. V. Fekete Sándor Go, ÉS A LÁBAI ÚJRA ÉLEDNEK. GÖ-AZ életerőt adó fürdő. Go-Az ápoló balzsam. Go-Frissitő dezodor lábaknak. Gö-Hűsitő gél. Go, MINTHA A FELHŐK FÖLÖTT JÁRNA! Go-Kiváló minőségű lábápoló család! KERESSE A GYÓGYSZERTÁRAKBAN! fízúgiak forradalmaim m z első még 1956-ban, október 23-án - amikor ke­MA rek egynapos hazafiként ugyan már nyilván odavágyódtam a műszaki egyetemisták felvonuló csa­patába, csak éppen pedellusom megakadályozott a te­vőleges részvételben. Azért csak voltam valaki már akkor is - apám szemében mindenképpen -, hisz no­vember 4-én mint pólyába göngyölt alig kettőhetes tökmagot, jóatyám kivitt kertünk végébe, hogy meg­mutassa nekem, mint dübörögnek el hazánk belsejé­be, véget nem érő sorokban, a ruszki páncélosok. Nem is felejtem el soha... Bár lehetséges, hogy a tu­datalattimban kártyázó eseményekbe belekeveredhe­tett a 68-as csehszlovák bevonulás is, melyet már kis­iskolásként néztem végig, szintén apámmal Sziget­közben, azon a meleg nyári éjszakán. Lehet, hogy ezt a dübörgést hallom fülemben máig is? Végül is mind­egy, a lánctalpak ugyanazok voltak... Második forradalmam helyszíne már Pécs, Pollack Mihály Műszaki Főiskola - 1977-et írhattunk ekkor. Egy koratavaszi nap délutánján a Teenager party előtti híradásában jelentette a Szabad Európa Rádió: diákmegmozdulás van Pécsett... Tényleg az volt, igaz, hogy semmi közünk nem volt az ezidőtájt fel-felbuk­kanó jugoszláv diáklázadásokhoz, ám átkozottul po­csék volt a kajánk a menzán. Kellően pocsék ahhoz, hogy ebbéli gyomortáji meggyőződésünknek demonst­ratíve is hangot adjunk. Konspiráltunk, megszervez­tünk és megneveztünk egy napot, amikorra kikiáltot­tuk: aznap senki ne menjen ebédelni! Biztos ami biz­tos, sztrájkőrséget is szerveztünk. Két-két és félezer ebéd maradt aznap a konyhások nyakán. Órákon belül elszabadult a pokol - persze a maga módján. Városi, megyei, meg országos hatáskörű elv­társak siettek a helyszínre - politikai nagygyűlésen igyekeztek kellő nyomatékkal meggyőzni bennünket arról, micsoda hálátlanság részünkről megkérdőjelez­ni, meg aláásni a szocializmus vívmányait. (Lásd: babgulyás...) Mindenesetre ritkán éreztem olyan jól magamat a bőrömben, mint akkortájt, hisz úgy tűnt, megijedt tőlünk, tőlem is a hatalom. Az már csak tej­színhabként borult a tortára, hogy a kaja is megja­vult - legalábbis egy fél esztendőre. Istenigazából azonban már felnőtt fejjel, 1989-ben értettem meg 1848-at úgy mindenestül, azt is, mi va­lójában egy nép életében az a legnagyszerűbb törté­nelmi pillanat, amire tényleg büszke lehet holtáiglan. Ezt a március 15-ét Szegeden töltöttem: 10 órától meg­lestem a hivatalos ünnepséget a Klauzál téren, aztán a nem hivatalosat a Múzeum kertben. Maroknyi tén­fergő ott, felemelt fejű embertenger, polgárokból font füzér az öreg hídon itt; Himnusz pléhdobozból recseg­ve ott, tele torokból, tele szívből, pirospozsgás ma­gyarságból énekelve itt. Ez igazi forradalom volt, mégpedig a legszebbek közül való. Megszületett az új 12 pont arról, mit kíván a magyar nemzet akkor, 1989-ben. MM inden benne volt: a sajtószabadaságtól, a való­Mwm di népképviselettől, a többpártrendszertől kezdve a kiváltságok megszüntetésén, a piacgazdaság megteremtésén át ötvenhat átértékeléséig, a munká­sőrség feloszlatásáig, s a szovjet csapatok kivonásáig sok minden. Májusban menesztették Kádárt, június­ban már temethettük Nagy Imrét; létrejött az ellenzé­ki, majd a nemzeti kerekasztal, megkezdődtek a politi­kai egyeztető tárgyalások, s már készülhettünk is az első szabad választásokra.... Óh, micsoda aranybetűs fejezetei a történelemnek! Aztán... aztán vártuk a további csodákat. Magam is. Már nem várom. Megértettem: elzúgtak forradal­maim. Elektronikus levelezés és teljes körű INTERNET szolgáltatás az Eunet hálózaton keresztül Zenon Kft., Szeged, Szent-Györgyi A. u. 2. Telefon: 62/430-168. Fax: 62/430-833. ortn IKTNGH MHIM Puma King PóTók, pulóverek, HD < szabadidöaisók, joggingok, mellények, törölközők, fürdőlepedők választéka a Szeged, Takaréktár u. 1. alatti boltunkban fMEZŐBANK wtfMEZŐBANK w/fMEZŐBANK IrffMEZŐBANK wffMEZŐBANK wH MEZŐBANK WM MEZŐBANK wffMEZŐBANK wffMEZŐBANK wffMEZŐBANK lmMEZŐBANK wffMEZŐBANK KAMATOZO Jegy - 270 napos futamidő - sávos kamatozás - napi kamatszámítás - a legkisebb betét 5.000,- Ft Zöld út a sikerhez A bank megyei hálózata: SZEGEDI TERÜLETI IGAZGATÓSÁG, 6721 Tisza L. krt. 7-9., Tel.: (62) 312-055 Szegedi Fiók, 6721 Tisza L. krt. 56., Tel.: (62) 324-286 SzegediEgyetemi Fiók, 6720 Boldogasszony sugárút 2-4., Tel.: (62) 310-045 Makói Fiók, 6900 Csanád vezér tér 3„ Tel.: (62) 413-512 Szentesi Fiók, 6600 Petőfi u. 1., Tel.: (63) 311-198 GARAS Betétszerzó'dés - névre szóló, rulírozó betétforma - 1, 2, 3, 4, 5, 6 hónapos futamidő - lejáratkor a kamatot a bank tőkésíti - legkisebb betét 5.000,-Ft A guruló betét 'BANKPAPÍROK L R BANKPAPÍROK L R BANKPAPÍROK L R BANKPAPÍROK L R BANKPAPÍROK Í R BANKPAPÍROK L R BANKPAPÍROK Í F BANKPAPÍROK

Next

/
Thumbnails
Contents