Délmagyarország, 1996. március (86. évfolyam, 52-76. szám)

1996-03-13 / 62. szám

II. GAZDASÁGI MELLÉKLET SZERDA, 1996. MÁRC. 13. • Újszeged! „füstfaragó" Ha valaki egy telet ••• Nem vagyok babonás, de azért megfogtam a kabátom gombját, amikor Farkas Tamással (35) találkoztam. Elvben addig kellett volna tartanom, amíg szemüveges embert nem látok, de ettől most eltekintettünk. Beszélgetőpartnerem a szegedi Kéményseprőipari Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. alkalmazottja, s immáron öt éve tartja karban az újszegedi kéményeket. Sztori. A kéményseprőnek, ugyebár, van az a bizonyos söprúje, amelyet karikára fölcsavarva a vállán cipel. Na már most, ez 6 méter hosszú, míg egy családi házban a kémény csak 3 méter magasra „nő". Történt, hogy a kéményseprő leeresztette a seprőjét teljes egészében, a három méter magasból, de csak nem érezte, hogy földet ért. Csavargatta, csavargatta, még mindig semmi. Amikor lement a padlásról, rémülten vette észre, hogy a seprű vége a koromzsákajtón át beszabadult a spájzba. És nagytakarítást végzett. Térdig lehetett járni a korom és a sűrített paradicsom alkotta kotyvalékban. Hát ezért félnek az emberek attól, hogy beengedjék a lakásukba a kéményseprőket. - Ilyen történet nem fordul elő mindennap - védi a mundér becsületét Farkas Tamás. - Ma már olyan lakások és házak épülnek Újszegeden, olyan kandallókkal, hogy a kárpitszög többet ér benne, mint az én egyhavi fizetésem. És a technológia is olyan, hogy nem a hagyományos értelemben vett kéményseprést végezzük. A legtöbb lakásba csak zokniban mehetek be, amiből látszik, hogy egy. koromszemnek sem szabad kijönnie a Farkas Tamás: „A kéményseprő szeme a magasban |ár." (Fotó: Révész Róbert) kéményből. Mellesleg a golyós módszernél - egy kötélen súlyos golyókat engedünk le a kéménybe, hogy ahol szűkülés van, azt „áttörjük" -jobbat még a németek sem tudtak kitalálni. • Milyen munkabeosztással lehet egy egész körzet összes kéményét karban tartani? - A törvény szerint minden kéményt egy évben kétszer kell ellenőrizni és tisztítani. Újszegeden 5 ezer kémény tartozik hozzám, tehát beosztom, mikor merre megyek. Általában egyszer a fűtési szezonban, egyszer azon kívül. A munka nagy része különben szemrevételezés - ezért megy a kéményseprő úgy az utcán, hogy fönt jár a szeme a magasban. Ez szakmai ártalom. Hogy melyik kémény milyen állapotban van, azt már lentről látni lehet. 0 Hogyan lesz valakiből kéményseprő? - Szakmunkásvizsgát kell tenni és féléves gyakorlaton kell részt venni. Nekem az eredeti szakmám autószerelő, műhelykocsival jártam az országot. Dolgoztam a vízügynél, a téglagyárnál, a Délépnél. Jól éreztem magam, mert nem szerettem dudaszótói dudaszóig dolgozni. Aztán lassacskán ,Jcikoptak" alólam a munkahelyek. A kéményseprés onnan jött, hogy egy társam mesélte, hozzájuk Tápéra Szatymazról jár a kéményseprő. Ami nem normális dolog. És hogy éppen öt embert keresnek... Mindketten jelentkeztünk. Bevált az öreg kéményseprő mondása: Ha valaki egy telet kibír, ott fog maradni. Maradtam. 0 Számomra furcsa, hogy ez/ a szakmát nem lehet vállalkozóként űzni. Mi ennek az oka? - Egy kéményseprő ilem kéményseprő. Vagyis, mivel ez a munka kötelező, akkor is meg kell csinálni, ha az ember megbetegszik. A cég ilyenkor helyettesítéssel meg tudja oldani a problémát. Szegeden és a „körzetében, amely egész Kistelekig, a másik irányban Deszkig, Kübekházáig nyúlik, 18-an vagyunk. 0 Nyugdíjas állás a kéményseprés? - Azt nem mondanám. Nem érjük meg, a por, a korom okozta ártalmak, a szfvnagyobbodás, a magas vérnyomás miatt. Képzelje el, plusz 40 fokban is téli szerelésben cipelünk nagy súlyokat a padlásokra. Egész nap dolgozunk, hiszen az emberek általában 4 után érnek haza. 0 Ha történik egy baleset, a kéményseprőt is előveszik? - Természetesen. Nekem egy esetem volt, egy szőregi idős házaspárral, akik nem engedtek be a lakásukba. A kórházba szállítás után haltak meg. Aláírattam velük egy papírt, ami engem igazolt, ezért nem esett bántódásom. Különben a rossz kéményekről nyilvántartást vezetek, figyelmeztetem a lakókat, ha észlelem a problémákat. Csak így alhat nyugodtan az ember. Fekete Klára Ki szereti a gazdajegyzőt? Bizony egyre többen kopogtatnak hozzá. Főleg a következő napokban, hiszen a földművelő népesség nem csak kfváncsi, hanem rá is szorul a friss információkra, leginkább azt keresi; az új FM támogatási rendszerből, hogyan részesülhet? Persze nem csak választ vár, de pályázati pénzmag érkezhet. Nem úgy, mint tavaly, amikor hamar elfogyott a minisztérium alapja, meg talán a tintája is, mert jó pár beadványra nem érkezett válasz. Segítség lesz a mezőgazdasági termelőknek az is. hogy március 22-től április 30-ig szervezi a Csongrád megyei Argárkamara az osztályok indítását. Az arányos képviselet érdekében, figyelembe véve az ágazgati szempontokat, tizenegy osztály alakul meg, Így lesz a növénytermesztőknek és szántóföldi zöldségtermelőknek, a virágkertészeknek és hajtatott zöldségtermesztőknek, a gyümölcs, szőlő és bor előállításával foglalkozóknak, továbbá növénytermesztési vegyes-, erdőgazdálkodás-, vadászat osztálya. A szakképzésnek, oktatásnak, kutatásnak és műszaki fejlesztésnek, az anyagi és műszaki ellátásnak, valamint az öntözésnek, vízgazdálkodásnak és meliorációnak külön osztálya alakul. Háromezerháromszáz embert, gazdálkodót érint ez a szerveződés. Eddig' a feltételek nem teremtődtek meg az osztályok igazi működtetéséhez, most viszont kezdődik az érdemi munka. Jön a tavasz. Birkózik a falu népe, talán jó (jobb) lesz az idei év, mint amit. magunk mögött hagytunk. Sz. L. I. Jó úton - Maastricht felé Magyarország jó úton van, hogy a következő években egyre közelebb kerüljön a maastrichti kritériumok többségének a teljesítéséhez. A javuló megftéltségnek mindenesetre fontos megnyilvánulása, hogy a jelek szerint sor kerülhet a Nemzetközi Valutaalappal a készenléti hitelmegállapodás megkötésére, a Nemzetközi Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) pedig várhatóan március 29-én meghívja majd Magyarországot is tagjai közé - jelentette ki Dunai Imre a minap Brüsszelben. A magyar ipari és kereskedelmi miniszter a múlt héten az Európai Bizottság több tagjával is megbeszélést folytatott, így fogadta őt Hans van den Broek, a testület külpolitikai és kelet-európai ügyekért felelős tagja; Mario Monti, a belső piaci kérdések felelőse; valamint Christos Papoutsis, energetikával, valamint a kis- és középméretű vállalatokkal foglalkozó biztos. Dunai Imre szerint különösen a tőkebevonás, a működötöké beáramlása, valamint a tavaly év végére kialakult gazdasági eredmények váltottak ki elismerést tárgyaló partnereiből. Mint a magyar miniszter utóbb elmondta, a holland bizottsági tag emellett utalt arra, hogy Brüsszelben bizonyos nyugtalanságot váltott ki Bokros Lajos lemondása a pénzügyminiszteri posztról, ám Medgyessy Péter kinevezésében biztosítékot látnak a megkezdett gazdaságpolitika töretlen folytatására. Arra a kérdésre, mennyire van ma még távol a magyar gazdaság az EU-elvárásoktól, Dunai Imre válaszul kifejtette: a jelenlegi évi 3 százalékos gazdasági növekedés hosszabb távon is tarthatónak tűnik (egyes szakértők az évi 5 százalékot sem tartják elérhetetlennek); az inflációt idén talán sikerül a tavalyi 28 százalékról 20 százalékra leszorítani, és jók az esélyek, hogy 1998-ra már egyszámjegyűre szelídül a mutató. Ez azért is fontos, mert csak alacsony inflációs ráta mellett van tényleges mód a kamatok leszállítására, ami viszont a vállalkozások serkentésével áll szoros összefüggésben - mutatott rá. A pénzügyi mérleg hiánya két éve még elérte a GDP 8,6 százalékát; tavaly ez már 6,5 százalékra mérséklődött, és jók az esélyek, hogy a tagsági tárgyalások megkezdésére már e tekintetben is közel legyünk a maastrichti értékekhez. Tendenciájában hasonlóan kedvező az amúgy ma még erős deficitet mutató külkereskedelmi mérleg is, amelyben két éve még 4 milliárd dolláros volt a hiány, tavaly már csak 2,6 milliárd, és jók az esélyek arra, hogy az idén tovább csökken majd 2 milliárdra. Ami azonban igazán számít, az a tőkebeáramlás, amely változatanul dinamikusnak tűnik - eddig 4,2 milliárd dollár jött be az országba -, és ha arra nem is számíthatunk, hogy az évtized végére a fizetési mérleg egyensúlyba kerül, de az valószínűnek tűnik, hogy az országba érkező tőkével kompenzálni tudjuk a hiányt. • MNB: csökkenhet a leértékelés Mérsékeltebb adósságszolgálat Bőven volt krumpli a nagybani piacon. (Fotó: Gyenes Kálmán) Jól termett a burgonya és a cukorrépa A jegybank kitart árfolyampolitikája mellett. Elképzelhető, hogy a havi 1,2 százalékos leértékelés mértékét a második félévben csökkentik. Ez elsősorban nem a fogyasztói áremelkedés nagyságától függ, hanem attól, hogy miként alakulnak a termelői árak és a gazdaság hatékonysága. A termelői árak növekedése januárban és februárban jóval alacsonyabb volt a fogyasztóinál - mondta Surányi György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke múlt heti sajtótájékoztatóján. A jegybank elnöke szerint igen nehéz évet zárt az ország 1995-ben. A társadalom számára a stabilizációs intézkedések rendkívüli megpróbáltatásokat eredményeztek. Az áldozatok azonban nem maradtak eredmény nélkül. Amennyiben elmaradt volna a márciusi fordulat, úgy lényegcsen rosszabb lenne a helyzet. Az eredeti programhoz képest az 1995ös költségvetési hiány a felére csökkent, és a folyó fizetési mérleg deficitje 1,5 milliárd dollárral lett kevesebb, mint amennyi 1994-ben volt. Bebizonyosodott: az államháztartás deficitjének lefaragása előfeltétele annak, hogy a gazdaság normális, kiegyensúlyozott növekedési pályára állhasson. Eredetileg ugyanis azzal számolt a vezetés, hogy a GDP 1-2 százalékkal csökkenni fog. A pénzügyi megszorítások hatására 2 százalékos növekedés alakulhatott ki. A megszorítások ugyanis a kormányzati szektort és a lakosságot érintették, a csökkenő költségvetési hiány miatt viAz év ele|l viszonylag gyors fogyasztói áremelkedés ellenére a további hónapokban az Inflációs ráta mérséklődésére és a kamatok további csökkenésére lehet számítani. Az állampapírok hozama mérséklődik, s ez a folyamat valószínűleg tovább tart az év hátralévő részében Is. A fizetési mérleg és a költségvetés helyzete Januárban és februárban az előzetes programhoz közelállóan alakult. így a Magyar Nemzeti Bank arra számít, hogy folytatódik a stabilizáció, és megteremtődnek a múlt esztendőhöz képest gyorsabb növekedés feltételei. szont az üzleti szektor több pénzhez jutott, ami biztosította a növekedési feltételeket. Nem növekedett a munkanélküliek száma, sőt az eredeti programhoz képest kisebb lett a ráta. Az infláció terén romlott egyedül a helyzet. A kormány az év elején még 20-23 százalékos fogyasztói árnövekedéssel számolt, de a márciusi fordulat következeiében végül is 28,3 százalék lett a mutató. Ennek hátterében azonban az húzódik meg, hogy 1994ben elhalasztották az energia-áremeléseket. A havi adatokat vizsgálva a fogyasztói árak emelkedése már 1994 közepén megkezdődött. Ha az energiaárak emelése időben megtörténik, akkor ez 3 százalékkal emelte volna az 1994-es, és ugyanennyivel csökkentette volna az 1995-ös rátát, aminek értéke a két esztendő során közel azonos szintet ért volna el. Surányi György szerint a márciusi fordulat nélkül nem lehetett volna bevezetni a konvertibilis forintot, és komoly gondok jelentkeznének a tervezett OECD-tagsággal is. Szintén az eddig folytatott gazdaságpolitika eredményének tudható be, hogy a múlt esztendőben 4,5 milliárd dollár értékű külföldi működötöké jött be az országba. Ez jelentős mértékben hozzájárult az adósságállomány csökkenéséhez. Az ország nettó adósságállománya 16,8 milliárd dollárra mérséklődött, ez lényegében az 1990-es szintnek felel meg. Ezen belül a Magyar Nemzeti Bank és a kormány adóssága csupán 11 milliárd dollár volt. Ilyen alacsony szintű adósságállománnyal az MNB és a kormány csak 1989 előtt rendelkezett. Mindennek hatására jelentősen javult az adósságszolgálati ráta. Ez a következő években várhatóan 30 százalék alá mérséklődik, s Magyarország kilép a súlyosan eladósodott országok régiójából. Az ország múlt évi teljes folyó devizabevétele meghaladta a 16 milliárd dollárt, ami lényegében megegyezik a nettó adósságállomány nagyságával. Burgonyabőség volt az elmúlt esztendőben hazánkban. Annak ellenére, hogy a vetésterület nem volt nagyobb az előző évinél (57 ezer hektár), a jó termés következtében 27 százalékkal több krumplit szedtek fel a földből, összesen 934 ezer tonnányit. Csongrád megyében a szövetkezetek földjein 2 056 tonna, az egyéni gazdákén78 029 tonna burgonya termett. Sajnos, nem mindenből volt ilyen jó a termés, bár már az is eredménynek mondható, hogy a legfontosabbnak számító szántóföldi növényeink termesztése a korábbi évek visszaeső tendenciája után tavaly összességében stagnálást mutatott. A burgonya mellett a cukorrépa volt 1995-ben a másik .Jiálás növény", elérte a három évvel korábbi átlagot. (Kár, hogy Csongrád megyében csak 4 969 hektáron termeltek cukorrépát tavaly.) A KSH adatai azt jelzik, hogy gabonából tavaly 10,9 millió tonna termett, 460 tonnával több, mint egy évvel korábban (de 21 százalékkal kevesebb, mint az 1980-as évek második felében). A napraforgótermés körülbelül hatodával növekedett tavaly az országban. Szűkebb pátriánkban 40 767 tonna napraforgót takarítottak be, a déli megyék közöl a legkevesebbet. Kukoricával jobban közelítettük a szomszédos megyéket, bár a termőterületet és a termést tekintve is kisebb a mi részesedésünk, mint Bács-Kiskuné vagy Békésé, s mindössze Jász-Nagykun-Szolnok megye van mögöttünk. Az állatállomány szempontjából igen fontos lucernatermelésben viszont a szolnokiak „tromfolnak", 113 054 tonnányi termésüket regisztrálta a statisztikai hivatal, a csongrádiak 80 642 tonnájával szemben. Az országban egyébként összesen 1110 406 tonna lucernaszénát takarítottak be tavaly. Idén ebből is, más szántóföldi növényekből is többet kellene termeszteni, ha a stagnálásról el akar mozdulni a mezőgazdaság ezen ágazata. Sz. M.