Délmagyarország, 1996. február (86. évfolyam, 27-51. szám)

1996-02-07 / 32. szám

SZERDA, 1996. FEBR. 7. BELÜGYEINK 3 • Országgyűlési adóvita Az ügynöktörvény felborzolta a kedélyeket Tavaszi ülésszakának má­sodik ülésnapjával folytatta munkáját az Országgyűlés. A napirend előtti felszólalá­sok témája az érettségi, a kettős adótábla, az adóelő­leg-levonás, valamint a mil­lecentenáriumi és az 1956-os megemlékezések kapcsolata volt. A Ház megkezdte az úgynevezett ügynöktörvény módosításának tárgyalását. Folytatódott a vita a hadkö­teles katonák szolgálati vi­szonyát szabályozó előter­jesztésről. Az szja-előleg le­vonásának az elmúlt napok­ban nyilvánvalóvá vált sú­lyos társadalmi következmé­nyei adták a törvényhozás kedd reggeli napirend előtti vitájának fő témáját. Szeke­res Imre, az MSZP frakció­vezetője bejelentette, hogy ha szükséges, a két koalíciós frakció törvénymódosító ja­vaslatot nyújt be. Akar Lász­ló, a Pénzügyminisztérium államtitkára a vitában el­mondta: a megoldásra két le­hetőség is van, s tárcája a csütörtöki kormányülésre előteijeszti javaslatát. Egy­részt módosítani lehet az Kuncze és az ügynöktörvény. (MTI-Telefotó) szja-törvényt, de a probléma azzal is megoldható, hogy kiegészítik a már nyilvános­ságra hozott Apeh-állásfog­lalást. (A jogszabály ilyen jellegű értelmezésére az adó­hatóságnak törvényes felha­talmazása van.) Az ellenzék súlyos bírá­lattal illette a kormányt, s az MSZP frakcióját, emlékez­tetve arra, hogy a tavaly év végi vitában már nyilvánva­lóvá vált a tervezett adóelő­leg-levonási rendszer várha­tó hatása. Pokorni Zoltán (Fidesz) kifogásolta, hogy a szocialisták frakcióvezetője nem kért bocsánatot sem a parlamenti képviselőktói, sem azoktól az állampolgá­roktól, akik az elfogadott adószabály miatt hátrányos helyzetbe kerültek. A belügyminiszter szerint nem kizárt, hogy a módosí­tott ügynöktörvény újabb al­kotmánybírósági állásfogla­lást igényel majd. Ezért Kuncze Gábor módosítást beteijesztő keddi parlamenti expozéjában azt javasolta, hogy az egyes fontos tisztsé­geket betöltő személyek el­lenőrzéséről szóló törvény módosításának végszavazása után a parlament kéije fel a köztársasági elnököt: aláírás előtt teijessze a jogszabályt véleményezésre az Alkot­mánybíróság elé, amely így gyorsított eljárásban hozhat­ja majd meg döntését. - A kormány javaslata a kérdés végleges rendezésé­nek szándékával született ­mondta a belügyminiszter, aki sajnálatát fejezte ki ami­att, hogy a javaslat csak most kerül a parlament elé, holott az Alkotmánybíróság határozatában előírt határidő 1995. szeptember 30-án le­járt. A javaslat szerint a vizsgálat csak azokra teijed­ne ki, akik hivatalba lépé­sükkor a köztársasági elnök előtt tettek esküt. Ez a ko­rábbi törvényhez képest lé­nyeges szűkítést jelent. A je­lenleg hatályos törvény sem­miféle szabályt nem tartal­maz az állampolgárok infor­mációs önrendelkezési jogát illetően: ezt az Alkotmány­bíróság döntése értelmében pótolni kellett. A javaslat Történeti Hivatal létrehozá­sát indítványozza, amelyben a jogutód nélkül megszűnt III/III-as csoportfőnökség iratain túl az összes, a tör­vény hatálya alá tartozó do­kumentumot kezelnék. A ja­vaslatot a bizottságok általá­nos vitára alkalmasnak talál­ták. • Idegenforgalom 39 millió külföldi Tavaly összesen 39 millió 240 ezer külföldi látogatott Magyarországra, 600 ezerrel kevesebben érkeztek, mint egy évvel korábban. A kül­földre látogató magyarok 13 millió alkalommal lépték át a határt, ez 9 százalékkal volt kevesebb, mint 1994­ben. A kereskedelmi szállás­helyeken 1995-ben 4,8 mil­lió vendég fordult meg, összesen 15,6 millió vendég­éjszakát töltve el. A szállo­dák átlagos szobakihasznált­sága 45 százalékos volt - áll­apítható meg a Központi Statisztikai Hivatal legfris­sebb jelentéséből. A hazánkba látogató 39,2 millió külföldi 80 százaléka a szomszédos országból ér­kezett. Többségük, 66 száza­lékuk a volt szocialista or­szágból, főként Horvátor­szágból, a Jugoszláv Szövet­ségi Köztársaságból jött. A külföldiek közül 21 millióan töltöttek 24 óránál több időt Magyarországon. Növeke­dett a kirándulók száma, megközelítette a 14 milliót. A turistaéjszakák száma ugyanakkor csökkent a tava­lyihoz képest 6 százalékkal. • SZDSZ-es fazonigazítás Cél: a középszint Az egykori kosárlabdás, az SZDSZ hódmezővásárhelyi alapító tagja, az ottani ügyvéd január l-jétől a párt megyei elnöke. A személycseréhez koncepcionális változás is kö­tődik Az első lépés: ezentúl a megyében is ügyvivő testület működik. A már létező me­gyei egyeztető tanács konzul­tatív testület, az ügyvivőké pedig operatív csapat. Min­den országgyűlési képviselői választási kerület ad egy ügy­vivőt. Például Csongrádról dr. Nagymihály Gábor ügy­véd, Szentesről Horváth László nyugdíjas tanár, Ma­kóról dr. Gál Gyula forgor­vos. Szegedről Paskuj Má­tyás vállalkozó lett tagja az ügyvivő testületnek, ahol a kistelepüléseket Pászti Tóth Gyula, a megyei önkormány­zat alelnöke képviseli. Az új testület dolga, hogy megcsi­nálja az SZDSZ-es fazonigazí­tást. Feltérképezik, hogy a A Szabad Demok­raták Szövetsége me­gyei szervezete megfo­gadta: megújul. En­nek részleteit tegnap sajtótájékoztatón is­mertette az SZDSZ új megyei elnöke, dr. Kecskés Ákos. mintegy 300 tagot számláló megyei szervezetben kik azok, akiket a következő választási fordulóban a polgárok szava­zatai a parlamenti padsorok­ba, illetve a helyi önkormány­zati képviselőséghez juttat­hatnák. A megyében létező 15 SZDSZ alapszervezetre is ráfér az erősítés. Az új elnök úgy érzi: a kistelepüléseken a leggyengébbek. Fontosnak taija, hogy „beszélő viszony­ban" legyenek más pártokkal, az orvoslásra váró bajok közé sorolta a szegedi SZDSZ-es városatyák és a többi önkor­mányzati képviselőcsoport viszonyának rendezését. Az SZDSZ-re váró tennivaló: a középszint létrehozása. Ugyanis az SZDSZ-ről a Mérleg utca, vagyis a párt or­szágos központja jut a válasz­tópolgár eszébe. A Csongrád megyeiek is azon fáradoznak, hogy e párton belül megfelelő súlyt kapjon a közép, hogy új arcok jelenhessenek meg a politikai közéletben. Az SZDSZ megyei szer­vezetének területfejlesztési és területrendezési koncepcióját Pászti Tóth Gyula (aki az SZDSZ megyei egyeztető ta­nácsának egyik ügyvivője is) ismertette. Ennek lényege: a decentralizáció, a térségi együttműködés elősegítése. Ezen elvek érvényesülnek a pártnak az államháztartási re­formmal összefüggő önkor­mányzati szabályozórend­szene vonatkozó álláspontjá­ban is. A kistelepülések gond­jainak megoldására a gyógyír - az SZDSZ megyei elnöke szerint —: az önkormányzati társulás. Ú. I. • A Matur döntött: Turisztikai régió: Csongrád megye + Békés megye A millecentenárium je­gyében telik el az idei esz­tendő. A nemzet ünnepel, s közben másoknak is meg­mutatja magát. E bemutatko­zás felelősségét és örömét vállalja magára - többek kö­zött - a Magyar Turisztikai Egyesület (Matur) megyei szervezete. A Matur megyei választmánya tegnapi ülésén döntött: a Magyarország be­mutatkozik rendezvénysoro­zat keretében Csongrád és Békés megye együtt jeleníti meg magát április 13-20. kö­zött. (A régió bemutatását szolgáló tervekről már be­számoltunk lapunkban. Te­hát: lesz turisztikai kiállítás és vásár, középiskolai vetél­kedő, nemzetközi szakmai program, négy szekcióülés a nemzeti kultúra és a turiz­mus kapcsolatáról. A konk­rétumokat is hamarosan is­mertetjük.) A Matur megyei választ­mányának tagjai a millecen­tenárium megyei propagan­dájáról és a főbb rendezvé­nyekről is beszéltek. A Ma­tur az egyik alapítója az or­szágban egyedülálló, először Csongrád megyében létreho­zott Idegenforgalmi Alapít­ványnak. Ezen születőben lévő alapítvány célja Szeged és a régió idegenforgalmá­nak átfogó segítése például színvonalas kiadványok pi­acra dobásával, a színvona­las szakemberképzés és a rendezvények támogatásá­val. A Csongrád Megyei Idegenforgalmi Alapítvány nyitott, aki az említett célok­kal egyetért csatlakozhat. Ú. I. Ali egy férfi a billenős tetejű konténernél, két kö­JHk nyöke fönt a tartály peremén (szinte összesimul így a kerekes kukával, háttal a külvilágnak), és süte­ményt eszik. Ahogy megközelítjük, oldalt forduja a fe­jét, és kinéz ránk - aztán újabb harapás a kakaós (vagy mézes?) süteménybe, amelyet az előbb találhatott a hulladék között. Elmegyünk mellette, s egészen közel látjuk az arcát; szemében nincs zavar vagy szégyenkezés, tekintete tisz­ta és nyugodt. A fólsővárosi panelgyűrű és a kőházak határán tör­ténik mindez, vasárnap, ebédidő táján, permetező eső­ben, amely mocskos szürkére áztatja az olvadó havat. Pedagógus barátunk arcáról sem olvasok le.szé­gyenkezést, amikor elmondja, hogy állása a, fűnyírás" után is megmaradt ugyan, ám fizetése olyan kevés, hogy két iskolás fiát - akiket egyedül nevel - nem tudja eltartani belőle. Ezért elvállalta a lépcsőházuk takarí­tását, amibe az is beletartozik, hogy szemétszállítási na­pokon, kora reggel kirángatja a konténert a ház elé. A párhuzam erőltetése nélkül is feltűnő, hogy már egy tanár is közeli és állandó kapcsolatba kerülhet a szemeteskukával, bár ez a kapcsolat egyelőre még nem olyan elmélyült, mint a süteményevő ember esetében. Viszont talán megérdemel némi figyelmet az, ami a két történet főszereplőiben közös: a szégyenérzés lát­szólagos hiánya. folyamat ismerős lehet számunkra is, hiszen akadnak közöttünk, akik ugyancsak szégyenke­zés nélkül közlik, hogy már régóta turkálóból öltöznek, hogy náluk a „hóvége" többnyire tizenötödike táján kezdődik, és egyáltalán: szép lassan csúsznak lefelé. És egyre többen vannak, akik (bár még messze nem tartanak „ott"), egyre kevésbé Uélik el a kukázol, s nem botránkoznak meg a házmesteri teendőket ellátó taná­ron sem. Mert valahogy könnyen bele tudják magukat képzelni az ő helyükbe. Amikor az ember már túlkerül a szégyenkezésen, és csak élni akar, kibírni valahogy holnapig. MODUL BAU ÁREMELÉS ELŐTT a Szentes-Makó téglagyár termékei még gyári áron megrendelhetők február 12-ig. Szegeden ingyenes házhoz szállítással! Szeged, Csongrádi sgt. 27. Tel.s 62/491-022. Dorozsmai u. 5—7. Tel.: 62/311-092 Zöld úl az államkötvényeknek Az Állami Értékpapír- és Tőzsdefelügyelet újra en­gedélyezte a - korábban fel­függesztett - 1997/Z 1 és Z 2, valamint az 1999/B jelű államkötvények másodlagos forgalmazását - mondta el Tóth Ferenc, az ÁÉTF piac­felügyeleti főosztályának ve­zetője kedden. Az államkötvények irreá­lis túljegyzésének vizsgálata azonban még nem zárult le. A felügyelet szakemberei valamennyi, a jegyzéssel és az allokációval kapcsolatos adatot megkaptak a jegyzés­ben résztvevő 20 brókercég­től, így a vizsgálat megítélé­sük szerint olyan szakaszába érkezett, mely lehetővé tette a papírok a forgalmazásának engedélyezését. A főosztály­vezető nem kívánta ismertet­ni a részeredményeket, azt azonban elmondta, hogy a jegyzők többsége korrekten járt el. Mint ismeretes, az emlí­tett államkötvények másod­lagos forgalmazását a fel­ügyelet az Államadósság Kezelő Központ kérésére függesztette feí. Az intézke­désre azért került sor, mert a magányszemélyek olyan nagy mennyiségben jegyez­ték túl a papírokat, amihez vélhetően nem állt rendelke­zésre a szükséges, közel 300 milliárd forintos fedezet. (MTI) Vámegyenleg: Kevés turista, sok csempész Bevezetőként Bakos Gyu­la őrnagy előadásából meg­tudtuk, hogy hála a jó sajtó­kapcsolatoknak, a vámosok munkájáról a polgárok is ér­tesülhettek. A tavalyi év a vámosok illetékességét te­kintve az embargó jegyében telt. Az export-import forga­lom eltérése az apportként behozott áruk vonatkozásá­ban állt elő, többek között azért, mert a vállakózások céljára felhasznált gépkocsik vámkedvezménnyel jöhet­nek az országba. A két megye 33 ezer vámkezelése során 19,5 mil­liárd forintot bevételezett a kincstár. Jellemző adatként hangzott el, hogy az őszi ta­karmányozási láznak kö­szönhetően 'sokan próbálták jogosulatlanul igénybe venni A Csongrád és Békés megyei vámosok tegnap tar­tották éves értekezletüket, melyet követően sajtótá­jékoztatón számoltak be az újságíróknak a múlt év­ben végzett tevékenységükről. az állami szubvenciót. így például Lökösháza vasúti át­kelő forgalma 1110 száza­lékkal növekedett. Ami a magánforgalmat il­leti, több mint 10 millió utast léptettek ki, s 3 millió gépkocsival, illetve 72 ezer autóbusszal volt dolguk a vámosoknak. A turisták e két megye térségében igen ritkán keresték fel a történel­mi, építészeti emlékeket. Legtöbb esetben bevásárló­ként látogattak a szomszédos országokba. Bakos őrnagy azt is el­mondta, hogy nagyon sokan annak reményében követtek el szabálysértést, bűncselek­ményt a határokon, hogy életük jobbra forduljon. Eze­ket a - gyakran magyar nemzetiségű - embereket fá­jó szívvel bár, de leleplez­ték, előállították. Az is meg­figyelhető volt az elmúlt év­ben, hogy a kisebb profit re­ményét nagyobbra cserélték az „üzletemberek", de az is nyilvánvaló volt, hogy a ha­misítás terén a magyar em­ber találékonysága határta­lan. A két megye vámosai sza­bálysértésből 534 eset során 4,1 millió forintot vételeztek be. A bűncselekményből származó elkövetések száma viszont 2647, s ez 4,37 milli­árd forintot jelent a kasszá­nak. A vámosoknak tudomá­suk van arról, hogy Magyar­ország kábítószer tranzit-út­vonal. Azt is tudják, hogy a török narkót Romániában és Bulgáriában csomagolják, s küldik hazánkba. Új felfede­zés az, hogy már nyugatról is jönnek kábítószerek, fő­ként az extasy és más, lágy drogok. A vámosok továbbra is nehéz körülmények között dolgoznak. Ennek ellenére nagyon szép eredményekkel büszkélkedhetnek, s Bakos őrnagy külön kiemelte Nagylak és Gyula mutatóit. Ezért az országos parancs­nokságtól pótellátmányban is részesült a két megyei vámparancsnokság, mely összeg igen jól jött a szűkös anyagi feltételek között. (áruló) • Lezsák Sándor az MDF jövőjéről Antall József és öröksége „Mondják, ma nincs vezé­regyénisége a demokrata fó­rumnak, a lehetséges jelölte­ket Antall Józsefhez mérik. 1998-ban, amikor Antall Jó­zsefet elnöknek választották, egy olyan csapat élén állt, amely a pártot a választási győzelemhez segítette. Ma is ilyen csapat kell, amely ké­pes arra, hogy a fórumot, eb­ben az ellentmondásos idő­szakban, megszervezze" ­nyilatkozta Lezsák Sándor, a párt jelenlegi alelnöke, aki elfogadta a gödöllői nagy­gyűlés felkérését, s az MDF márciusi, X. országos gyűlé­sén indul a pártelnöki pozí­cióért. A politikus visszautasítja azokat a vádakat, amelyek szerint ő egy „antalltalaní­tott" MDF-et képzel el. Hoz­zátette: méltatlannak tartja, hogy a belső választási küz­delemben ilyen jelzőkkel próbálnak némelyek maguk számára tőkét kovácsolni. Mint fogalmazott, ezzel tönkretehető minden, amit a néhai pártelnök-miniszterel­nök képviselt, aki képes volt a nemzeti politikát megte­remteni az 1100 esztendős európaiságban, a 15 millió magyarság jövőképében gondolkodva. „Antall József örökségével élni kell, nem pedig visszaélni." Lezsák Sándor szerint a demokrata fórumnak olyan nemzeti néppártnak kell len­nie, amely össze tudja egyeztetni a 15 millió ma­gyarság és az ország érdeke­it. A napi politikai küzdel­mekben mérsékelten, józa­nul, megfontoltan, jól szer­vezetten, hatékonyan és fe­gyelmezetten legyen képes alternatívát nyújtani a jobb­oldalon a baloldal ellenében. Szerinte azonban az elmúlt másfél esztendőt a helyben­járás jellemezte. Für Lajos, a jelenlegi pártelnök heroikus küzdelmet folytatott, hogy a választási vereség után in­tegrálja az ellentétes állás­pontokat. A kívülálló szemé­ben úgy tűnhet, hogy az utóbbi időben megnyilván­való nézetkülönbségek a polgári szövetség megítélé­sében csúcsosodtak ki. Ez Lezsák Sándor szerint téves következtetés. Ő úgy látja, hogy a konfliktusok a kor­mányzati négy esztendő személyes ellentéteire, a Szabó Iván és Kádár Béla közötti, illetve a Szabó Iván és Boross Péter közötti, fel­oldhatatlannak látszó fe­szültségekre vezethetők vissza. Kádár Béla - aki nem tagja az MDF-nek ­már jelezte, más jeles értel­miségiekkel együtt belép az MDF-be, ha megváltoznak a párt vezetésén belüli viszo­nyok. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents