Délmagyarország, 1996. február (86. évfolyam, 27-51. szám)

1996-02-06 / 31. szám

6 HAZAI TÜKÖR DÉLMAGYARORSZÁG KEDD, 1996. FEBR. 6. Andrássy út 24.: 1988. óta működik ebben az épületben a Goethe Intézet Magyarország volt az első Dr. Barbara Sieti, a budapesti Goethe Intézet igazgatója nyilatkozik lapunknak Az egész világra kiterjedő hálózata van a müncheni székhelyű Goethe Intézetnek. Összesen 73 országban 157 kulturális intézet működik a német nyelv tanftása, az új oktatási eszközök, a modern tanítási technológiák kifejlesztése és bevezetése, az erre vonatkozó információk cseréjének biztosítása céljából. Németországban 16 ilyen intézet létesült, a világ minden táján működő Goethe Intézetnek pedig csaknem 6 ezer munkatársa van. A külföldön végzett kulturális tevékenységet a fogadó országokkal aláírt keretszerződés szabályozza. A szerződést 1976. június 30-án irta alá a Német Szövetségi Köztársaság azokkal az országokkal, amelyek kifejezték készségüket a német nyelv és kultúra elsajátítása, illetve megismerése iránt. Dr. Vinkler Elemér emlékére A nagyívű pályát bejárt tudós, dr. Vinkler Elemér, a SZOTE emeritus professzora elhunyt. 87 esztendős volt. A szegedi tudományegyetemen végezte tanulmányait: gyógyszerészi oklevelet szerzett, majd vegyészdoktor lett. A szegedi Szerves Kémiai Intézetben együtt dolgozott Széki Tiborral és Bruckner Győzővel (SzentGyörgyi Albert volt az intézet igazgatója). Az egyetem átszervezése, az orvosegyetem létesítése után ennek Gyógyszerészi Vegytani Intézetében folytatta munkáját; 1964től másfél évtizeden át, nyugdíjba vonulásáig ennek az intézetnek volt az igazgató professzora. Különösen a szerves kénvegyületek szintézise, szerkezetfelderftése és átalakulásai területén végzett kutatásai maradandóak, de gyógyszeranalitikai munkássága is jelentős. Kiváló tudós és nagyszerű ember volt. Intézetének műszerezettsége elmaradt a kor követelményeitől, mégis hittel dolgozott: a nagyműszerek hiányát kooperációkkal, a vegyszerhiányt ipari megbízások vállalásával küszöbölte ki. A viszonylag mostoha körülmények között is nemzetközi szinten követett és számontartott, időtállónak bizonyult eredményeket értei. Nemcsak széles körű szakmai ismeretei hanem az irodalom és művészetek terén való sokoldalú tájékozottsága is elismerést és tiszteletet ébresztett. A nemzetközileg jól ismert tudósról, a példamutató tanárról, a mély humánumú emberről január 30-i, hamvasztás előtti búcsúztatásán dr. Bemáth Gábor tanszékvezető egyetemi tanár emlékezett meg. A legjobban meséltek Budapesten az Andrássy út 24-ben van a Goethe-Institut, amelynek vezetője dr. Barbara Sietz asszony. Az indulás felől érdeklődtünk. - A II. második világháború után, az ötvenes években alakultak az első intézetek, először az NSZK-ban, majd a világ több pontján is. Budapesten 1988-ban jött létre a Goethe, Intézet, az akkori szocialista táborban elsőként. Csak ezután következett Prága, Varsó, Krakkó, Szófia, később pedig a volt Szovjetunió tagállamai, • Milyenek az intézel és a magyar kulturális intézmények kapcsolatai? - Igen szoros együttműködést sikerült kialakítanunk a magyar művelődési és közoktatási intézményekkel. Több területre oszthatók e kapcsolatok. így például régóta együttműködünk a Zeneakadémiával, a nagyobb múzeumokkal, a képtárakkal, valamint a színházakkal is. Közös programokat szervezünk a Petőfi Csarnokkal, a Thália Színházzal, a Filmmúzeummal. Mindezekkel együtt olyan programokat alakltunk ki, amelyek érdeklődésre tarthatnak számot a magyar köJeges gondok A téli hideg, fagyos napokban sok gondot okoz egyrészt az, hogy - különösen a reggeli órákban - nagyon csúszósak, síkosak az utak, másrészt pedig a szabad vizek jégfelülete is veszélyt jelent. Megkérdeztük a rendőrség illetékesét, Gugolya Imre főhadnagyot, mire kell ügyelni a tavakra, folyókra „merészkedéskor"? Ezt a kérdést tavaly rendeletben szabályozta a belügyminiszter - tudtuk meg. A jogszabály leszögezi, . hogy a vizek jegén csak akkor lehet tartózkodni, ha a jég kellő vastagságú és szilárdságú, nem olvad és nem Bizonyára sokan meglepődtek, esetleg megriadtak, amikor tegnap a déli órákban három tűzoltóautót láttak elviharzani a Belváros felé. Szerencsére nem történt komolyabb baleset: a Tisza zönség körében. Természetesen, a jövőben is számítunk partnereink együttműködésére és bővíteni szeretnénk a kapcsolatainkat. # Idei terveik? - A német filmművészet magyarországi bemutatását tervezzük ebben az évben. Először Volker Schlöndorf rendező művészetéből kaphatnak fzelftőt a magyar nézők. Február folyamán Schlöndorf-retrospektívát láthatnak, összesen 10 játékfilm bemutatása által, őszre az ifjabb rendező-generáció filmjeit mutatjuk be, majd a némafilmek következnek élő zenével. Igen gazdag kimozog. Tilos a jégre menni éjszaka és korlátozott látási viszonyok között. Közúti járművel pedig csak engedéllyel szabad ráhajtani a jégre. Abban az esetben, ha léket vágnak, vagy jégkitermelési munkálatok folynak, az ezt végzőknek 10 centiméter széles, piros-fehér szalaggal kell jelölni a területet. Aki a fentieket megszegi, szabálysértést követ el, s az ennek megfelelő bírságot köteles megfizetni. Gugolya főhadnagy ugyanakkor arra kérte a lakosságot, hogy mivel a rendőrség erőforrásai is korlátozottak - legyenek óvatosak, meggondoltak. Gyermeket pedig ne engedjenek egyedül ilyen veszélyes „vizekre". (arató) Lajos körút 18/D-ben mindössze az ebéd égett oda. Ez okozta a füstöt és a tüzet, de személyi sérülés nem történt. Az anyagi káron túl még az ebédet sajnálhatják a károsultak. állítási programunk van, melynek keretében a kortárs grafikusok, festők és formatervezők alkotásait mutatjuk be. őszre egy sajátos tartalmú kiállítást is tervezünk, amelynek a szereplői, illetve alkotói kizárólag nők. E kiállításnak Németországban kiváló sajtókritikája volt. Ugyanebben az időszakban szervezünk Birkás Ákos festőművész alkotásaiból egy nagyszabású kiállítást a Goethe Intézetben. A művész egyébként jelenleg ösztöndíjasként Berlinben tanul és alkot. • Önök nyelvtanfolyamokat is szerveznek a • Vámosok a végeken Vegeta- és autócsempészek Az elmúlt hét viszonylag nyugodtan telt a békési és a csongrádi vámosok életében: szinte csak szabálysértésekkel volt dolguk. A szokásos árukat próbálták áthozni a határon, vagyis cigarettát, szeszes italokat, benzint, gázolajat, de akadt sportcipő, paplanhuzat, pohár, sőt, vegeta is a lefoglalt áruk között. A súlyosabban minősülő cselekmény több, mint kétmilliós csempészet volt, melynek során személygépkocsikat igyekeztek átjuttani az elkövetők. Mindkét esetben úgy operáltak az ügyeskedők, hogy forgalmon kívüli magyar rendszámú gépkocsiról szerelték le a rendszámot, s ezzel közlekedtették azokat addig, míg úgy nem érezték, ideje átjuttatni a határon a kocsikat. De még így sem tudtak túljárni a fináncok eszén. A. L. magyar anyanyelvű érdeklődők számára. Menynyire elégedett e tanfolyamok látogatottságával és a német nyelv „használatával" hazánkban? - Az intézetünk által meghirdetett tanfolyamok látogatottsága megfelel a legnagyobb elvárásoknak, értelemszerűen tehát elégedettek is vagyunk az érdeklődéssel. Mi általában a haladók és a szaknyelvet elsajátítani szándékozók számára indítunk tanfolyamokat, elsősorban azért, mert alapfokú nyelvtanfolyamokat itt Budapesten és Magyarországon másutt is, igen magas színvonalon szervezik meg a hazai nyelviskolák. Mi azonban nem csak nyelvet tanítunk, hanem a magyar oktatási intézmények számára tanterveket, a tananyaghoz szükséges jegyzeteket, könyveket is adunk. • Németországban nem a fővárosban találjuk a legnevesebb kulturális intézményeket, hanem az ország egész területén, gyakran egészen kis városokban is. Mi a véleménye a magyar közművelődés Budapest-központúságáról? - Ez valóban így van: Budapest a kulturális élet központja Magyarországon: Éppen ezért próbálunk a nagyobb vidéki városokban is kapcsolatokat teremteni, s rendezvényeink egy részét Szegeden, Kecskeméten, Győrben, Pécsett, Debrecenben és más városokban megszervezni. • A Goethe Intézet és Szeged kapcsolatai? - Eddig a Szegedi Nemzeti Színházzal működtünk együtt. E kapcsolat jónak minősíthető. Úgy érzem, hogy - s ezt nemcsak a Tisza-parti város vonatkozásában mondom - igen fontos az együttműködő magyar partner részéről megnyilvánuló szándék és elvárás. Tehát az, hogy a magyar kulturális intézmény határozza meg, milyen rendezvény szervezésében óhajt velünk együttműködni. Annál inkább, mert a magyar közönség ízlését, elvárásait és igényeit ők ismerik igazán. Így könnyebbé teszik számunkra is a szervezési munkát és tartalmasabbá teheti kapcsolatainkat is. Kisimre Ferenc „Kitört" a délszláv béke. Mégsem indul „haza" a több ezer, hazánkba menekült délszláv ember. Az okok különbözőek. Erre világít rá az a múlt esztendő végén készült felmérés, melyet a Magyar Tudományos Akadémia Politikatudományi Intézete végzett. A Belügyminisztérium Menekültügyi és Migrációs Hivatala nagyatádi, bicskei, békéscsabai, debreceni és vései táborában élő 2700 menekült közül 154 család (462 személy) mondott véleményt - tudatja a Menedék Egyesület hírlevele, az Oltalomkeresők. Mikor a délszláv válság miatt otthonát hátra hagyva menekülni kényszerült, minden harmadik személy úgy vélte, rövidesen, amint lehet, visszatér; a megkérdezettek 18 százaléka arra számított, hogy hosszabb ideig lesz távol, de majd hazatér; 35 százaléka pedig egyáltalán nem akart visszatérni; a többieknek nem volt elképzelése a visszaútról. A békéről szóló hírek ellenére a menekült táborokban élők 60 százaléka szerint mindenki, aki otthon maradt, ma veszélynek van kitéve, s mindössze 8 száza• 93 évet élt Paula néniül búcsúznak a (ömörkényisek Végleg eltávozott közülünk a Tömörkény István Gimnázium régi, nagy tanáregyénisége, dr. Soós Paula. 1935-63-ig tanított a matematika szeretetére, gondolkodásra, emberségre. Tanítványai szívesen idézték kedves, mindig vidám, tréfálkozó egyéniségét, mellyel száműzte a matematika órákról a félelmet, az érdektelenséget. Fáradhatatlan volt, ha a tanítványairól volt szó: geometriai példatár szerzője, a háború után a KÖMAL szerkesztőbizottságának tagja. Szakmai munkáját országosan is elismerték, értékelték - Beke Manó-emlékdíjjal, Kiváló tanár kitüntetéssel. Nyugdíjba vonulása után elköltözött Szegedről, de tartotta a kapcsolatot egykori iskolájával, hálás tanítványaival. Ma, amikor végső búcsút vesznek Tőle Budapesten, egykori tanítványai, mai kollégái a legnagyobb tisztelettel emlékeznek a 93 évet élt Paula nénire. A vásárhelyi Péczely Attila Zemneiskola dísztermében rendezték meg pénteken a megyei Mesevetélkedő döntőjét. Az megyei döntő eredményei. Első helyezést ért el a szegedi Gutenberg János Iskola „Pinokkió" csapata (tagjai: Gali Gréta, Várnagy Adrienn, Ertauer Balázs, Gellérfy Gergő), második a szatymazi „Csipet- csapat" (tagjai: Móra Melinda, Rabi Ildikó, Baranyai Gábor, Marsai Tamás). Harmadik lett a vásárhelyi Hódtói Általános Iskola és Gimnázium „ Ördögkölykök" csapata (tagjai: Győrffy Kata, Nádasdy Tímea, Dani Lajos, Putnoki Norbert). A további helyeiéi gondolja: veszélytelen az otthoni élet. A válaszolók 14 százaléka úgy véli: saját etnikai csoportjából már senki sem él azon a területen, melyet korábban szűkebb hazájának tekintett. A helyzet nem ítélhető meg - állítja 10 százalék. A délvidékiek 38 százaléka szerint az általa elhagyott területeken élő magyarok veszélyben vannak, 22 százaléka szerint csak egyeseknek van félnivalójuk. Az azonnali hazatérést fontolgató magyarok száma csupán 3 százalék, míg ennek ellenzőjéí minden második javasolná. A távoli jövő? A táborlakók 58 százaléka tervezi, 42 százalékának eszébe sem jut, hogy visszatérjen a hajdani Jugoszlávia területére. A magyar nemzetiségű családok 22 százaléka hazatérne, 80 százaléka semmiféle körülmények között. Ez utóbbi csoporthoz tartozók harmazések: negyedik: a Szentesi Damjanich Utcai Általános Iskola „Csodaszarvasok" csapata, ötödik: Bordány „Micimackó", hatodik: a vásárhelyi Liszt Ferenc Ének-zenei Általános Iskola „Négyfejű sárkány" csapata. Hetedik lett a vásárhelyi Klauzál iskola „Csipet-csapat", nyolcadik a Csongrádi Gróf Széchenyi István Iskola „Mókus" csapata, kilencedik a Makói Deák Ferenc Általános Iskola „Vasorrú bába" csapata, tizedik a földeáki „Mókuska", tizenegyedik a kübekházi „ Csipet-csapat", tizenkettedik a balástyai „Kincsem" csapat lett. dának Nyugat-Európa, 40 százalékának tengeren túli ország az úticélja, s csak negyede telepedne le végleg Magyarországon. A hazatérést fontolgatók zöme is csak a helyzet javulása után, talán tavasszal vág neki az útnak. A megkérdezett délszlávok 24 százaléka Nyugat-Európába, 14 százaléka a tengeren túlra kíván utazni, míg 5 százaléka Magyarországon maradna. A menekülttáborokban talán 10 százalék a magyar nemzetiségűek aránya. A délvidéki magyarok zöme másMínt oldotta meg magyarországi tartózkodását. A Csongrád és Bács-Kiskun megyében táboron kívül élő mintegy 1200 menedékes sem kfván - mostanában visszatérni az egykori Jugusziáviába. Erre utal, hogy igazolványuk, vagyis tartózkodási engedélyük meghosszabbítását kérték - tudtuk meg dr. Bárkányi GáVállalkozók, figyelem! A Mórahalmi ÁFÉSZ kedvező feltétellel bérbe adja Mórahalom központjában lévő, 2 szintes Iparcikk áruházát. A bérbevétel szintenként is történhet! Érdeklődni lehet az áfész központi irodájában. Telefon: 62381-009. bortól, az itteni Menekültügyi és Migrációs Iroda vezetőjétől. A délszláv menekültek bizonytalan jövőképének legfőbb oka, hogy nem alkották meg az amnesztia törvényt a volt Jugoszláviában. Sokaknak nincsenek meg azok az okmányai, melyek a határátlépéshez szükségeltetnek. A hazatérést nem tervezők indokai között gyakori: csak papíron létezik a béke, a helyzet bizonytalan, nincsenek meg a „békés mindennapokhoz" szükséges életfeltételek. Vagyis az egykor otthont jelentő házat szétlőtték vagy betelepítettek bitorolják, nincs víz és fűtés, de iskola se, nem is beszélve a nagyon hiányzó munkalehetőségről. A hazatérést támogatni kellene - mondják. Némelyeknek anyagi segítségre lenne szükségük a hazautazáshoz, a visszatéréshez, az újjáépítéshez, a házjavításhoz. A híresztelés és a hamis elképzelések sem segítik a menekülteket a felelős döntés meghozatalában. Ezért fontos a pontos információ is. Visszatérő kívánság: a béke és a biztonság. Ú. I. Odaégett az ebéd Otthon, édes otthon? A délszláv menekültek kivárnak