Délmagyarország, 1996. február (86. évfolyam, 27-51. szám)

1996-02-05 / 30. szám

HÉTFŐ, 1996. FEBR. 5. • Tudatos hamisítás - vagy valami más? „A pápa megfeddi a mocskos szájú magyarokat" A HELYZET 11 A bukaresti publikáció előzményéhez tartozik, hogy a budapesti „Új Magyarország" október 31-én közölte Czegő Zoltán nyílt levelét a magyarországi látogatásra készülő II. János Pál pápához, amelyben a szerző az elrománosftásnak kitett katolikus moldovai csángómagyarok sorsára hívta fel a figyelmet. Az Új Magyarország január 24-i számában erre az írásra válaszol Szeifert Ferenc II. János Pál „apokrif' tehát az egyházfőnek tulajdonított, képzelt - levele formájában. A szövegből nyilvánvalóan kitűnik, hogy pamfletről van szó, amit a szerző külön is aláhúz, mivel a pápai „aláírás" után ö maga következőképpen jegyzi írását: „A levelet közreadja és apokrif jellegét hitelesen Egy apokrif „pápai levél" - valójában egy magyarországi sajtóvita keretében megjelent publicisztika - II. János Pál valódi írásaként jelent meg a tekintélyes bukaresti Adevarul pénteki számában, „A pápa megfeddi a mocskos szájú magyarokat" cim alatt tanúsltja: Szeifert Ferenc", fiz Adevarul Szeifert Ferencről és az írás apokrif jellegéről nem tesz említést, viszont elsőoldalas bevezetőjében megjegyzi, hogy Czegő Zoltán eredeti nyílt levele újabb részlete volt a magyar propagandakampánynak, amelynek révén megpróbálják visszanyerni a Kárpátoktól keletre élő katolikus csángókat, akikkel kapcsolatban azt állítják, hogy elrománosították őket. Erre válaszolt a lap szerint az egyházfő, aki, ltja az AdeVarul, nem csupán azt húzta alá, hogy a hozzá intézett nyílt levélben foglaltak nem felelnek meg a realitásoknak, de arra is figyelmeztette a szerzőt, hogy előbb nézzen körül, hogyan állnak a dolgok odahaza Magyarországon. A lap második oldalán teljes fordításban, tárca tördelésben közli „II. János Pál levelét", megismételve az elsöoldalas címet amely onnan ered, hogy Szeifert Ferenc írása szerint a pápa azért is megfeddi a magyarokat, mert sűrűn káromkodnak. (MTI) A találkozó célja az volt, hogy felmérje, milyen hatással lehet az elfogadott médiatörvény a határon túli magyarokról szóló és az ő számukra Magyarországról közvetített rádiós és televíziós műsorszolgáltatásra. A megbeszélésen hangsúlyt kapott a Duna Televíziónak a médiatörvény elfogadása utáni megváltozott helyzete. A találkozó résztvevői egybehangzóan megállapították, hogy a magyar Országgyűlésben nagy szavazati többséggel elfogadott médiatörvény új korszakot nyit a magyarországi rádió és televízió műsorszolgáltatásban, és megteremti a valóban közszolgálati médiák működésének törvényes alapjait, valamint azok társadalmi ellenőrzését. A határon túli magyarság számára megnyugtató módon rendezi a Duna Televízió jogi helyzetét: garantálja működését és kimondja, hogy „elsősorban a Magyar Köztársaság határain kívül élő magyarság számára nyújt közszolgálati másorszolgáltatást". Ez összecseng azzal EGY BANKTÓL AZT VARJA AZ EMBER, HOGY. kiemelkedő kamatot fizessen a Telebank segítségével naprakész információt adjon számlája állásáról Betéti kamataink 1996. január 26-tól az alábbiak: Lekötési idő Ötszázezer forint feletti összegekre (%/év) 1 hét 21 2-3 hét 22 1 hónap 24 2 hónap 24,25 3 hónap 24,5 4-5 hónap 24,75 6 hónap 26 lekötés nélkül Egymillió forint feletti összegekre (Vév) 22 C1B BANK További szolgáltatásainkról kérjük érdeklődjék fiókunkban: 6720 Szeged, Kiss Menyhért u. 1. (volt Párizsi Áruház) Tel.: (62) 313-222 Pénztári órák: hétfő-csütörtök: 9-12 óra, 13-15 óra; péntek: 9-12 óra • A Magyarok Világszövetségének állásfoglalása Az 1996. évi I. törvény és a Duna Tv A határon túli magyarság képviselői 1996. február 3án a Magyarok Világszövetsége budapesti székházában megbeszélést tartottak, amelyre meghívták a magyarországi közélet néhány személyiségét, elsősorban a rádiózásról és a televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (a médiatörvény) alkotásában tevékenyen résztvevőket. a nyilatkozattal, amelyet a magyar kormány miniszterelnöke tett 1994. októberében abból az alkalomból, hogy találkozott az MVSZ közgyűlésének küldötteivel. A Duna Televízió esetében a határon túli magyarság tevékeny jelenléte teremthet biztosítékot arra, hogy az intézmény továbbra is az alapító okiratában rögzített célok - a magyarság nemzeti azonosságtudatának megőrzése és kiteljesedése - érdekében működjön. A találkozó résztvevői a médiatörvény keretében adott lehetőségeket mérlegelve, a Duna Televízió további működésére vonatkozóan a következő javaslatokat fogalmazták meg a parlamenti pártok felé: - A magyarországi parlamenti pártok tegyék lehetővé, hogy a Hungária Televízió Közalapítvány kuratóriumának elnökségében méltó helyet kapjanak a határon túli magyarság képviselői - a magyarság Kárpát-medencei szétszóratottságának megfelelően a magyarországi tagokhoz viszonyítva 1:3 arányban. Ezt oly módon javasolják: a magyar Országgyűlés a médiatörvény keretei között biztosítsa, hogy a Hungária Televízió Közalapítvány kuratóriuma elnökségének létszámát 4 határon túli magyar taggal bővítsék. - Az elnökség elnökhelyettesi tisztségét határon túli magyar személyiség, vagy a kuratórium határon túli tagjai által javasolt személy töltse be. - A kuratórium működési és szervezeti szabályzata rögzítse, hogy a határon túli magyarok által delegált 8 tagnak az összmagyarság érdekeit érintő döntések meghozatalában meghatározó részvétele biztosított legyen. • Nürnberg Megnyih o játékvásár Nürnbergben minden eddiginél több, összesen 2 661 kiállító részvételével nyitotta meg kapuit a 47. nemzetközi játékvásár. A február 7-ig nyitva tartó rendezvényen 50 ország gyártói mutatják be a játékvilág újdonságait és • irányzatait. A világ legnagyobb játékvásárának rendezői 60 ezer szakmai érdeklődő látogatására számítanak. A játékipar különösképp a film- és televíziós sorozatok ismert figuráira épít, amelyeket a szerzők engedélyével babák, plüssállatok és játékok formájában dobnak piacra. A német gyártók abban bíznak, hogy a rendezvény ismét megpezsdíti a játékpiacot, amelynek forgalma a lagymatag karácsonyi üzletmenet után tavaly az 1994. évi 6,2 milliárd márkás értéket sem érte el - tudósított a DPA. (MTI) Olyannyira meg voltak elégedve a „múholdfuvarral" az Asiasat tulajdonosai, hogy fél milliárd dollár prémiumot is adtak a hordozórakétát szolgáltató és felbocsájtó kínai félnek. A hongkongi, a kínai és a brit tulajdonban lévő Asaiasat 2 nevű műholdat novemberben juttatta fel egy kfnai rakéta a világűrbe. A műholdat immár sikeresen üzembe heMiiholdfuvar lyezték, értéke 200 millió dollár. Kína tavaly januárban kudarcot vallott az Apstar 2 műhold fellövésével, a szerkezet másodpercekkel a start után felrobbant és visszahulló roncsai kiirtottak egy hat fős családot. (MTI • Bősnél áll a hajóforgalom Forró vizet a hajóra! A hősi erőműnél egyelőre nem látszik feloldhatónak a hajózási tilalom, mert a jégzajlás tovább tart és a levegő hőmérséklete is fagypont alatt van. Az erőmű előtti öböl befagyott, s mert a jégzajlás folyamatos, az üzemeltetők február elsejétől szüneteltetik a hajóforgalmat. A zsilipkamra mechanikus berendezéseit megfelelő időközökben működésbe hozzák, mert megtörténhet, hogy valamilyen sürgős okból az üzemszünet ellenére is át kell emelni egy-egy hajót. Ennek érdekében nagy mennyiségű forró vizet is tartalékolnak a zsilipkamra berendezései körül. (MTI) • Nagykereskedők, exportőrök, importőrök, figyelem! Vámosok közleménye A Vám- és Pénzügyőrség Csongrád és Békés megyei Parancsnoksága felhívással fordul azon nagykereskedőkhöz, exportőrökhöz és importőrökhöz, akiknek jövedéki engedélye - a jövedéki tevékenység végzéséhez való jogosultsága az év végével, 1995. december 31-vel érvényét vesztette. A már csak érvénytelen jövedéki engedéllyel rendelkezők árubeszerzést, készletezést, értékesítést nem végezhetnek. A készletükben maradt jövedéki termékeket kérjük, hogy kettő példányban elkészített leltár benyújtásával jelentsék be a területileg illetékes vámhivatalhoz. Ezen termékek értékesítése kizárólag a vámhivatal eseti engedélye alapján, alkalmi jelleggel a vámhivatal felügyelete mellett 1996. március 31-ig lehetséges. A törvénysértések és felesleges jogviták megelőzése érdekében kérjük segítő közemúködésüket. Vám- és Pénzügyőrség Csongrád és Békés megyei Parancsnoksága Lehelet-tanácsadás A páciens 125 dollárért kaphatja meg a „lehelet-átalakítást", mondjuk úgy, mintha az arcát formáltatná át plasztikai műtéttel, csak egy kicsit olcsóbban. És a befektetés jobban megtérül: a rossz lehellet miatt ugyanis könnyen károsulhatnak az emberi kapcsolatok s az ember lemaradhat jó állásokról, vagy éppen előléptetésekről, ami azért az arc néhány apró ránca miatt aligha fordulna elő. Meyer asszony szerint egyesek lehelet-ügyben egyenesen fóbiában szenvednek. Egy nagyobb vállalat vezérigazgatója annyira rettegett, hogy nem volt hajlandó nyilvánosan beszélni. Meggyőződése volt, hogy áz egész teremben érezni a szájszagát, s hogy az emberek a szeme láttára szimatolnak körbe a szag forrását keresve. Mások a nevüket sem merik megmondani, amikor kezelésre jelentkeznek, de olyan is akad, aki zavartan tárcsázza fel Meyer asszony számát, amelyet kollégái fíCarol Meyer rájött, hogy mitől rettegnek sokan a legjobban, s felfedezéséből egész jól megél. Meyer asszony szerint ugyanis az emberek nagyon félnek attól, hogy rossz a leheletük, s ezért készséggel hajlandók megfizetni a szabott díjat a lehelettanácsadásért. nom célzásként névtelenül hagytak asztalán. A rossz leheletet okozhatják baktériumok, rossz fogak, a fogíny megbetegedései, a cukorbetegség, antibiotikumok, hormonális változások, szívbetegségek, stressz, de még a mandulák is. A gyógyítás általában egyszerű: például érdemes baktérium elleni fogkrémet, vagy valamely öblítőszert használni. S ha a beteg életmódja miatt nincs más megoldás, akkor már az is ér valamit, ha munka közben időről-időre a nyelve alá tesz egy borsónyi fogkrémet. A fogászati rendelőben szerzett 22 éves tapasztalat alapján Meyer asszony tavaly nyitotta meg tanácsadó szolgálatát, s még csak nem is kell reklámoznia: híre szájrólszájra terjed. Ha elmondja valakinek, hogy mi a foglalkozása, először általában kinevetik, de aztán majdnem mindig hozzáteszik: „Tudok valakit, akinek igazán szüksége lenne a tanácsaira". Meyer két műszert használ munkájában: az egyik egy gázdetektor, amely a szájban élő baktériumok termelte kéntartalmú gázokat észleli, a másik egy számítógépes hőmérő a fogínyek állapotának méréséhez. Akad olyasmi is, amit a lehellet-tanácsadó nem vállal: páldául nem hajlandó felkeresni valakit a környezete megbízásából és közölni az illetővel, hogy leheletproblémája - azaz szájszaga - van. De a környezet dolgának megkönnyítésére ajándékutalványokat már mindenesetre lehet vásárolni Meyer asszonyál. (MTI)