Délmagyarország, 1996. február (86. évfolyam, 27-51. szám)

1996-02-05 / 30. szám

2. Kilencvennégy őszén még az SZVSE színeiben, kilencvenöt tavaszán már a Kecskeméti TE szerelésében rúgta dr. Kovács Gábor a gólokat. A kitűnő szegedi labdarúgót azért szerződtették a kecskemétiek, mert tudták: ahol ő játszik, ott jönnek a találatok is. Egy NB II-be (annak is az elejére!) vágyó csapatnak egy ilyen futballista aranyat ér. 1995. február 5. Dr. Kovács Gábor: az SZVSE-t módszeresen tették tönkre! • Kunticsnál is több gólt lőtt egy szezonban • Ausztriába tart az egykori vásárhelyi és szegedi kedvenc • Miért jobb a kecskeméti foci a Tisza-partinál? Dr. Kovács Gábor nem éppen jókedvében ült le a főidre... Dr. Kovács Gábor még most is háborog az SZVSE-nél történt dolgok miatt... (Fotó: Révész Róbert) Nem volt szinte egyeden mérkőzés sem, amelyen ne zörgette volna meg az ellenfél hálóját, s ha valamilyen oknál fogva nem kezdett a csapatban, csereként is gyorsan beköszönt az ellenfélnek. Azóta is kihagyhatatlan az együttesből, pedig csapata az NB 11-es bajnokság őszi fordulója után első helyen áll a Keleti csoportban, s a legmagasabb osztály kapuját döngeti. Mi az oka annak, hogy a már nem éppen fiatal (34 esztendős) labdarúgó nem csak lépést tud tartani a többiekkel, hanem bizonyos dolgokban (például góllövés) előttük is jár? Meddig szeretne még játszani? Mi a véleménye a KTE nagyratörő terveiről? Miért távozott el másfél évvel ezelőtt az SZVSE-től? Lát-e lehetőséget arra, hogy a mély gödörben lévő szegedi foci kikászálódjon onnan? Ezek és az ehhez hasonló kérdések kerültek terítékre, amikor hosszabb beszélgetést folytattunk dr. Kovács Gáborral, az egykori szegedi, jelenleg kecskeméti labdarúgóval. Első kérdésünk az volt, hogy miért és milyen körülmények között távozott az SZVSE-től? - Nem szívesen emlékszem azokra a napokra - válaszolt kis szünet után dr. Kovács Gábor. - Távozásom oka összetett. De ami a végső lökést adta elhatározásomnak, az az SZVSE-nél dúló belső harc volt. • Ha szólna bővebben is errőL - Tudni kell, hogy a vasutascsapat a 93-94-es bajnokságot úgy fejezte be, hogy „zsinórban" tizenöt mérkőzésen maradt veretlen. Ez azt jelentette, hogy a szakosztályban minden olajozottan ment, dr. Tóth János edző vezetésével olyan szakmai munka folyt, amely eredménnyel kecsegtetett. Olyan jól mentek a dolgok, hogy azt már cl kellett rontani... Meg is tették. Megkezdődött a fúrás az edző és a szakosztályvezető, Nyáriné Foálé Dóra ellen, ami oda vezetett, hogy bajnokság közben váltották le mindkettőjüket, azért mert például a szakosztályelnöki poszt másnak kellett. Szerintem az SZVSE-t módszeresen tették Látva a szomszédvár csapatának megugrását, Szegeden is észbe kaptak a vezetők, s igyekeztek a KTE nyomába iramodni, de a kecskemétiek előnye olyan nagy volt, hogy azt még az „egyesített erővel" sem tudták ledolgozni. Közben a Szegedről Kecskemétre igazolt dr. Kovács Gábor csak tette dolgát. tönkre... Ekkor állt le a csapatkapitány, Hurguly János. 0 Ön viszont tovább játszott... - Tettem ezt azért, hogy a csapattársakkal szemben ne kelljen szégyenkeznem... Pedig amikor Svájcból haza jöttem, azért mentem az SZVSE-hez, mert Dóra (Nyáriné Foálé Dóra, a szerk.) volt az elnök és dr. Tóth János az edző. Értem a sportegyesület nem fizetett egy vasat sem, mert én magam vettem meg Svájcban a játékjogomat, mégis nagy pénzt akartak kérni értem, amikor Kecskemétre távoztam. 0 Ez hogyan történt? - Halász Antal, a vasutasok akkori elnöke először nem, de később pénzt akart értem. Ennek ellenére, amikor jöttek Kecskemétről, (Pinczés József elnök és Unka József edző), hogy tárgyaljanak az ügyemben. Halász (annak ellenére, hogy megígérte) el sem jött a megbeszélésre. Az elnök a két Zolival (Kónya és Nagy) egyetemben mindenképpen pénzt próbált „kifacsarni" a kecskemétiekből, annak ellenére, hogy én egy fillér nélkül jöttem az SZVSEhez. Kónya Zoltán így érvelt: „ Nehogy már elengedjünk mindenkit ingyen, mert Dórának a barátja..." • Ha nem történik az SZVSE-nél az említett változás, akkor maradt volna tovább? - Lehet, hogy igen! Ha láttam volna, hogy módszeres munka folyik egy jobb csapat kialakítása érdekében, akkor mindenképpen. Szerintem ugyanis az a gárda, gerincét képezhette volna egy olyan csapatnak, amelyik később megcélozhatta volna a feljutást az NB II-be. Néhány posztra kellett volna csupán igazolni. 0 Később történt próbálkozás az NB ll-be jutásra, igaz nem a Vasutasnál, hanem másutt... - Szerintem az egy halva született elképzelés volt. Amikor Kecskemétre kerültem, Linka József mesélte, hogy ők nem az egyesített gárdát, hanem az SZVSE-t tartották (volna) ellenfélnek. Az egyesítés csak arra volt jó, hogy eltüntessék Szeged egyik jó csapatát, a Dózsát, s tönkre tegyék a másikat, a Szeged FC-t. 0 Mi a véleménye, hol hibáztak az akkori vezetők? - Csupán egy példát említenék, s ezzel talán mindent megmagyaráztam. Nagylaki Kálmán, a Szeged FC akkori ügyvezető elnöke egyik nyilatkozatában fennen hirdette, hogy elsősorban tehetséges szegediekre alapoznak, azokat akarják a csapatban szerepeltetni. Ezzel szemben a valóságban mi történt? Szegedre hoztak máshonnan kiebrudalt, kiégett játékosokat, olyanokat, akikbe csak a sok pénzt ölték bele, de viszonzásképpen semmit sem kaptak tőlük. Emlékezhetnek még: Szurgent, Török L., Kanál - hogy csak az „illusztrisabbakat" említsem sorra csődöt mondtak, s itthagyták a csapatot. A fiatal tehetségeket pedig (Hűvös G., Tóth-Kovács) szélnek eresztették. Szerencsére voltak olyan szakemberek is Tisza-partján, akik kapvakaptak ezek után. Sajnos, amikor én eltávoztam, akkor balkáni állapotok uralkodtak a szegedi labdarúgásban. De ahogy látom, a helyzet azóta sem sokat változott... 0 A SZEAC-nál mintha „megmozdult" volna valami - Bár úgy lenne, de szerintem ennek a csapatnak a bajnokság végén kiesési gondjai is lehetnek, hiszen, amint hallom, egymás után távoznak a Tisza-parti stadionból a játékosok. 0 Kecskeméten viszont kellemesek a gondok... - Nem lehet jelen pillanatban összehasonlítani a két város labdarúgását. Ott egészen másként állnak a dolgokhoz. A KTE körül például nem „nyüzsögnek" a dilettánsok, olyanok, akik saját érdekeiket nagyon is, de a csapatét nemigen tudják vagy akarják képviselni. Szegeden még ma is sok az olyan „sportvezető", aki nem a labdarúgásén, hanem abból akar élni. Kecskeméten van egy elnök, egy technikai igazgató, egy edző és egy ügyvezető. Mindenkinek pontosan körvonalazott és meghatározott feladata van. Senki sem szól bele a másik dolgába, de ha valamelyikük hibázik, az legyen akár az elnök, annak felelnie kell. Ha például Linka József edző kéri, hogy ezt vagy azt a játékost igazolják le a csapathoz, azért ő tartja a hátát, hogy megfeleljen a várakozásnak. Egyszóval igazi profi szemléletű vezetés van a klubnál. 0 Kecskeméten mindig nagy rivalizálás volt a két csapat, a KTE és a KSC között. Most mi a helyzet? - A jó értelemben vett rivalizálás most is létezik, de mivel a mi eredményeink jelen pillanatban jobbak, mint a másik NB Il-es kecskeméti csapaté, a város, a szurkolók egyértelműen mellénk álltak, s azt szeretnék, hogy legyen NB l-es csapatuk. Anélkül azonban, hogy a másik együttest elhanyagolnák, hiszen egy NB Il-es klub nagy segítséget nyújthat az első osztályúnak például az utánpótlás biztosításában. 0 Térjünk vissza az Ön kecskeméti szerepléséhez. Úgy tudjuk, hogy a második osztályba kerüléskor nem akart tovább maradni, szerződése is csak a tavalyi év tavaszára szólt. - így van, csak hosszas unszolásra maradtam továbbra is a KTE-nél. Nem titkolom, a vezetők és az edzők már most „pedzegetik", hogy szívesen látnának az első osztályban is a csapatban... 0 Annyira biztosra veszik, hogy felkerülnek? - Biztos csak a halál. De a kecskeméti szurkolók még ennél is biztosabbra veszik a feljutást. Valami alapja van a nagy optimizmusnak. Egy ponttal vezetünk a legnagyobb ellenfél, a Diósgyőr előtt. Úgy érzem, hogy jól sikerült az erősítés is, hiszen Balogh „Torony" és Biics Zsolt (mindketten volt NB Ies labdarúgók voltak) leigazolásával sokat erősödött a gárda. 0 Kopschitz Peti is a KTE-hez igazolt... - Vele most már két nagyon jó kapusunk van. 0 Összeszámolta már, hogy hány gólt lőtt, amióta Kecskeméten játszik? - Még az NB Ill-ban 12 meccsen 13-szor találtam az ellenfél kapujába. Arra büszke vagyok, hogy „elődöm", Zorán Kuntics is csak 11szer volt eredményes az őszi szezonban... Az NB Il-ben már jobban vigyáznak a védők, ott az ősszel csak négyszer sikerült megzörgetnem a hálót, igaz, hogy ezek a gólok minden esetben 3 pontot értek. 0 Nem csoda, hogy ezek után a KTE vezetői továbbra is a csapatban szeretnék látni dr. Kovács Gábort... Teljesül-e vágyuk? - Kategorikus nemmel válaszolhatok erre a kérdésre. Elsősorban azért, mert már nem vagyok olyan fiatal, hogy az NB I-ben is (sikerrel) meg tudjam állni a helyemet, másodsorban pedig azért, mert nyártól már Ausztriában várnak rám. 0 Oda szerződik? - Dajka László, aki a KTE-nél másodedző, s a sógoroknál is játszik, intézi az ügyet. A dolgok jelenlegi állása mellett úgy néz ki, hogy Ausztriában is kipróbálhatom magam... P. SÁNDOR JÓZSEF Nagylaki Kálmán (hal oldalt) még reménykedett, Czibere László (jobb oldalt) már feladni látszott A kecskemétiek 9-esét ketten sem (Bóka és Takó) tudják megállítani. • minden reményt a KTE elleni meccs után... (Fotó: Gyenes Kálmán)