Délmagyarország, 1996. február (86. évfolyam, 27-51. szám)

1996-02-05 / 30. szám

DELMAGYARORSZÁG 6 HAZAI TÜKÖR • Fűrészektől hangos az ásotthalmi tölgyes Az erdő nem aranybánya Ha húszezret megkeresnek, az már jó... Kiütéssel gyóz: a favágó. (Fotó: Gyenes Kálmán) Amikor már egy órája topog, téblábol az ember a hóban, akkor - ha esetleg .kétségei lettek volna egyre inkább ráébred, nem gyerekjáték a favágók munkája. És akkor még csupán a hidegről beszéltünk, hol van a motoros fűrész emelgetése, irányítása, a rönkök rakosgatása, a gallyazás, meg a többi. Lehet tippelni, mekkora pénzt visznek haza a vállalkozók, merthogy ma már így dolgoznak a favágók. HÉTFŐ, 1996. FEBR. 5. Befektetési jeggyel segítenek Hétfőtől jegyezhetők a Kurázsi Befektetési Alap értékpapírjai, amelyeket Magyarországon először kizárólag nonprofit szervezetek, azaz az alapítványok, egyesületek, közhasznú társágok, közalapítványok és közérdekű kötelezettségvállalások számára bocsát ki a Quaestor Befektetési Alapkezelő Kft. A minimum kétezer darab, egyenként 50 ezer forint névértékű, névre szóló, nyílt végű befektetési jegyet azért hozzák forgalomba, hogy segítsenek a sokezer bejegyzett nonprofit szervezetnek megtartani pénzük értékállóságát. Újdonság, hogy a befektető szervezetek az alap jegyeit bármikor, tehát a jelenleg legrövidebb idejű és elfogadható hozamú egy hónapos lekötésnél is rövidebb időn belül visszaválthatják az állampapírhoz hasonló magas hozam mellett. fvTT Az Alföld nem éppen a hatalmas erdeiről htresült el, de azért akad mifelénk is mutatóba. A Dél-Alfóldi Erdészeti Rt. ásotthalmi erdészetének vezetőjével, Polner Frigyesnével egyebek között arról beszélgettünk, hogy télen milyen időszerű munka adódik számukra, miként változott az utóbbi néhány esztendőben a térségben az erdők tulajdonviszonya. - Hét község határában, 5120 hektáron gazdálkodunk - magyarázta. - Az utóbbi időben a szakmunkásképző 450 hektárt kapott, kárpótlásként pedig közel 1300 hektárt osztottak ki. A hozzánk tartozó faállomány 40 százaléka feketefenyő, 27 százaléka az erdeifenyő, mintegy 20 százaléka hazaiUji-juj! Bárkivel előfordulhat, hogy véletlenül rácsapódik ujjára az autó ajtaja. Akit ért hasonló baleset, az tudja, iszonyú fájdalommal jár. Ilyenkor a pórul járt ember egyetlen dologra vágyik: mihamarabb orvos kezébe kerüljön, az minél előbb enyhítse fájdalmát. A napokban a Mars téren csukódott egy hölgy kezére az ajtó. A piachoz közel a Vasas Szent Péter utcai rendelő, ezért pillanatok alatt odaértek, a sebészetre siettek. A férj, Adamik Mátyás elmondása szerint, amikor kiderült a sebészeten, hogy nincs betegkártyájuk - Németországban élnek, dolgoznak -, akkor ahelyett, hogy mielőbb ellátták volna a nejét, hosszas kérdezősködés vette kezdetét. Milyen papírokkal tudják magukat igazolni, van-e pénzük, hogy kifizessék az ellátást? Kiderült, feleségének eltört az ujja, tényleg nagy fájdalmakat kellett kiállnia. Érzéstelenftőt sem kapott. Érthetetlen számára, miért nem a segélynyújtással foglalkoztak nyár, a nemesnyár 3, az akác 9 százalék. Sajnos tölgyből csak 1 százalék van, miként az egyéb fajtákból is. • Milyen korúak az erdők? - Széles korosztályban gazdálkodunk, a 0-tól a 100 évesig. Meghatározó jelentőségű egy gazdaság számára, hogy mennyi az idős fája, mert a magasabb bevétel ezek biztosítják. A századfordulón telepített erdőségek először. Ráadásul az ujját úgy kötötték be, hogy a kötés csöpögősre vérzett át. Hangsúlyozta, nem a 3250 forintot kifogásolták, hanem a hozzáállást. A sebészet vezetőjétől, dr. Schweighardt Istvántól érdeklődtünk a történtekről. Elmondta, nem érti,, miért nem a helyszínen jelezték akár az orvosnak, akár neki, hogy problémájuk van az ellátással, amely egyébként az adminisztrációs adatok rögzítésével párhuzamosan történik, történt ebben az esetben is. A hölgyet soron ktvül hívták be már csak azért is, mivel kismama. A kártyarendszer szigorú szabályokat ír elő az orvosoknak, ám első mindig a beteg ellátása. Senkit nem küldenek el, még azokat a hajléktalanokat sem, akiknek személyi igazolványuk sincs. Egyébként a sebészet vezetője - miután telefonon személyesen beszélt a panaszossal, Adamik úrral - majd' két órát várt rájuk, hogy tisztázzák a kérdést, ellenőrizzék az ellátást. Hiába, azóta sem jelentkeztek - mondta dr. Schweighardt István. V. F. S. „letermelése" az elmúlt években befejeződött. Jelenleg ott tartunk, hogy a második világháború utáni erdősítéseket vágjuk le. Az állomány jelentős hányada 30 év alatti erdő. A pénzt hozó munkák így eléggé háttérbe szorultak, inkább az erdő nevelése, művelése, kezelése került előtérbe. A 60 és 100 év közötti csupán minden ötvenedik fa. 9 Most éppen idősebb tölgyek kerülnek fűrész alá... - Természetesen nekem is nagyon rosszul esik, amikor régi fákat vágunk ki - vallotta be az erdészetvezető. Ezelőtt 10 évvel még csodálatos látvány volt, de mára a fák 80 százalékának kiszáradt a csúcsa. Ilyenkor nincs más megoldás. # Saját alkalmazottaik vágják a fát? - Az elmúlt néhány évben jelentős átalakuláson ment át az erdészet, amelynek a létszámát minimalizáltuk, néhány éve 220-an dolgoztak itt, ma 20-an vagyunk. A kitermelést vállalkozásban jórészt éppen azok végzik, akik nálunk álltak alkalmazásban szakmunkásként, betanítottként. Általában 5 fős csapatokban dolgoznak. Állománytól, a munkától függően havi 200-500 köbmétert képes kitermelni egy. egy társaság. • Az erdészetben szakemberek irányítják az gazdálkodást, az újratelepítést, az időszerű teendőket. Tapasztalatai szerint milyen a sorsuk a kárpótlásba adott erdőknek? - Az új gazdák egy része próbálja keresni a szakembereket, akik az erdő kezeléséhez tanácsadással szolgálnak. Mások pedig tévedésbe esnek, aranybányának gondolják az erdőt, minél hamabb, minél többet szeretnének kihozni belőle. Pedig az erdőből nem lehet meggazdagodni - mondta Polner Frigyesné. A favágók szerint nem hogy meggazdagodni nem lehet, de megélni is csak alig-alig. Az adóelőleg, a tébé, a jó ég tudja, hogy még mi nem, a végén alig marad - magyarázta a motoros fűrészt szorongatva Sipos János. A fűrész motorja nem vízzel megy, hanem benzinnel, a hidegben gyakrabban hibásodik meg a masina, aminek a felújítása 50 ezerbe kerül, a rakodáshoz a traktort bérlik, és így tovább. Ha 20 ezret megkeresnek, az már nagyon jó. Általában csak 16-17 ezret visznek haza. A munka végét pedig ugyancsak meg kell fogni. Már azon gondolkodnak, hogy bedobják a törölközőt. Áztán beindította a fűrészt. A hatalmas tölgy pillanatok alatt megadta magát. V. Fekete Sándor Arany és Két üzenet jött Sándorfalváról: ünnepre készül két idős házaspár, arany- és gyémántlakodalomra. A meghívót sohasem az ünnepeltek küldik. Gyermekeik, vagy unokáik kérik, legyen meglepetés a szeretett szülőknek vagy nagyszülőknek a megemlékezés lapunkban. Meg is lepődnek mindig nagyon, és meghatódnak, mert eddig ők csak olvasgatták az újságot és lám! Most bele is kerülnek. Vercsernyés Józsefékhez kopogtattunk be először. A fétj legénykorában MÁV forgalmi szolgálattevő volt, később lakatosként a Textilművekben dolgozott. Felesége, Dobronyai Margit varrólány volt, a ruhagyári szalag mellett eltöltött 27 év után ment nyugdíjba. Azóta Sándorfalván élnek. - Cudar világ volt akkor, 50 évvel ezelőtt! Emlékszem, egy kiló zsírral fizettünk egy csokor virágért! - meséli nevetve a feleség. Nem is veszekedtünk mi soha! Jaj, de egyszer igen. Emlékgyémánt szel, apa, amikor levágattad a bajuszod. Akkor kikaptál! Fiuk, lányuk, három unokájuk körében ünnepeltek szombaton. Ballai Jánosék már a hatvanadik házassági évfordulójukat ünnepelték. Ma már Szegeden élnek, de mindketten Sándorfalvainak érzik magukat, ott élték le életük javát. A hajdani fiatal napszámos ott kötött házasságot Hajós Ilonával, később harminc éven át dolgoztak együtt a falu templomában. A férj mint sekrestyés és harangozó szolgálta munkahelyét felesége segítségével. 1961-től már a Magasépítő Vállalatnál, később a Vízműveknél dolgozott nyugdíjazásáig. Ballaiéknak hét gyermekük - 4 lány és 3 fiú - született, ma már 13 unokájuk és 4 dédunokájuk is látogatja őket csöndes megányukban. - Hányan is ünnepelünk most? - Éppen negyvenen. Csak szűk családi körben! számolja könnyes-boldogan a gyémánt-menyasszony. Nyugodt, békés, szép éveket, boldogságot kívánunk az arany- és gyémántlakodalmas párnak. Kép és szöveg: Somogyi Károlyné Elkörcsi binyozítvány Talán már soha nem fogok eljutni annak a gyújtószikrának igazi okáig, amely lángra lobbantotta azt az elképzelést, hogy a felsőoktatási intézményekbe jelentkezőknek az erkölcsi bizonyítvány is beugró legyen. Csak gondolati variációim vannak, de ezek egyike sem tud meggyőzni, mert az ügybe fektetendő pénz és energia sehogyan sem áll arányban a hozadékkal. Nekem inkább pontosan olyan érzésem yan, mint a nyolcvanas évek elején, amikor az ifjonti hév hajtásától ilyenolyan ideológiai botrányokba keveredtünk, s a vezérebb alakokat le is kapták a tíz körmükről: kirúgások, eltiltások, zaklatások, vagy éppen a kegyes szemet hunyás ellenében egy jó kis besúgói „állás". Nem vagyok hiányában személyes tapasztalatoknak. Persze akkor nem kelthetett erkölcsi bizonyítvány, mert mindenkiről mindent tudtak. De ez az idő, azt remélnénk, már a múlté, a történelem nagy pocakjában fölemésztődött ez is. És ha elmúltak, marad a tanulás, vagy mint szabad országban illik, az úgynevezett „reformok" elleni felháborodás és lázongás, de ezek már szabad érdekcsaták, amelyek nem vonhatnak maguk után törvényes elmarasztalást. Mondom, állítólag szabad ország. Viszont azt kétlem, hogy a felsőoktatási intézményekbe jelentkezők közül kerülnének ki a fiatalkorú vagy huszonéves bűnözők. Statisztikákat ugyan nem ismerek, de talán nem vagyok azzal egyedül, ha azt állítom, hogy akinek továbbtanulási szándékai vannak, annak talán némi elképzelése is van egy bizonyos jövőről, és az ilyen elképzelések szerintem mentálisan nemigen férnek össze bármilyen bűnözési formával. Az más tészta, hogy egy ilyen országban idővel nem túl nehéz egy fiatal munkanélküli pályakezdőnek meghasonlania, elkeseredni, netán később korrumpálódni; nem mindenki egyformán erős vagy gyenge. De itt már jóval a felvételi után tartunk. És ha mégis feltételezzük, hogy a sok tízezer felvételizőből néhány - többet elképzelni sem tudok - delikvens fennakad ezen a nagy lyukú rostán, akkor is azt állapíthatjuk meg, hogy hatékonysága olyan csekély, amivel semmi nincs megoldva, mi több, a befektetett pénz, idő és energia máshol megnyerőbben kamatozna. Egyébként is, ahol a feketegazdaság ilyen szépen virágzik, nem hiszem, hogy éppen a továbbtanuló diákoktól kell erkölcsi bizonyítványt kivakarni. A helyzet faramuci: ilyentől vesztik el a szavak az értelmüket, mintha csak azt hallanánk: elkörcsi binyozítvány. Ha ez az ötlet el is vétetik, azon meg lehetünk döbbenve, hogy vannak úgynevezett felső rangú koponyák, amelyekből ilyen, valószínűleg üzemzavartól keletkezett szikrák pattognak kifelé. De ha ez így megy tovább, idén augusztus huszadikán remekül takarékoskodunk: elég lesz őket felküldeni a Citadellához. Podmaniczky Szilárd Vecsernyés Jázsefék, az „aranyosak" Ballai Jánosék, a gyémántosok