Délmagyarország, 1996. február (86. évfolyam, 27-51. szám)

1996-02-05 / 30. szám

HÉTFŐ, 1996. FEBR. 5. • Csintalan tájékozódott, Szabó Iván jósolt • Csurka: március 15-én nem állunk meg... Nyílt kártyák és cinkelt lapok Az MSZP márciusi kongresszusát előkészítő jelölőbizottsághoz egyelőre sem a pártelnöki, sem pedig a választmányi elnöki posztra nem érkezett más jelölés a jelenlegi tisztségviselők, Horn Gyula és Vitányi Iván mellett - jelentették be a Magyar Szocialista Párt Országos Választmányának vezetői a testület tanácskozását követő sajtótértekezleten. BELÜGYEINK 3 Részvényt tessék! Ékhogy januárban sokasodtak a részvénycseréről szóMA ló hírek, mind biztossabbá vált a Démász egy részének eladása, megindult felfelé a kárpótlási jegy árfolyama. Február első péntekjén például kétszázharminc és kétszáznegyven forint között volt valamennyi tőzsdei üzletkötés. Ez ötvenszázalékos hozamot jelent egyetlen hónap alatt, miközben az államkötvények jó időre búcsút intettek a harmincszázalékos éves kamatnak. Természetesen nem biztos, hogy most kell kiszállni a kárpótlásijegyből, hiszen tartogathat még meglepetéseket. Mint ahogy a MOL nagyon jó tőzsdei szereplése is váratlanul érte szinte az összes érdekeltet. Igazából sem a mamutcég dolgozói, sem a menedzsment, sem pedig a tíz százalék kedvezménnyel vásárló kisbefektetők nem taposták egymás sarkát a jegyzésnél Úgy szép csöndesen elkelt Az egész folyamat kommunikációjáért felelős magánügynökség utólag mindennel elégedett, eltekintve attól a kis hibától, hogy egyetlen részvényt sem jegyeztek. Pedig azzal talán többet kereshettek volna, mint a biztos, de fixáras „sajtófelelősi" megbízással. Egekben van tehát a MOL-árfolyam, böngészik is a tőzsdei híreket a kisbefektetők. Néhányan már a múlt hét második felében úgy gondolták, hogy ez a csúcs, s az első lehetséges napon el is mentek a legnagyobb lakossági bankba, felvenni részletre vásárolt értékpapírjukat. Bár a hátralékot ráérnének kifizetni november közepéig, ők inkább most megtennék. Érthető, hiszen mindösszesen ezerszáz forintért vásárolt részvényük árfolyama már a harmadik napja nagyon ostromolja az ezernyolcat. Igen ám, de a bank, programhibára hivatkozva nem tudta még kiadni a részvényeket, csak e hét elejére ígéri. Ha marad ez a viszonylagos stabilitás, akkor nincs probléma, de ha megbicsaklik az árfolyam, akkor ordítani fog a kisbefektető. De február közepén sem maradunk izgalom nélkül: Démász-részvényt lehet cserélni kárpótlási jegyre. Kevesen emlékeznek rá, de néhány éve volt már egy csúfos kudarccal végződő kísérlet az áramszolgáltató részvényeinek eladására, s a rossznyelvek szerint az összesítésnél kevesebb jegyzőt számoltak meg, mint ahány portás dolgozott akkoriban a cégnél r

ermészetesen, a mostanira jobban odafigyelnek, bár lehet, hogy itt éppen a nagy érdeklődés lesz a baj. A szakemberek szerint ugyanis nem teljesen világos, milyen szempontok szerint osztják szét a papírokat egy esetleges túljegyzésnél Azt is mondják, a franciák nem igazán örülnek ennek a jegycserés megoldásnak. Ami érthető is, hiszen tőzsdei árfolyamon számítva hétezerkétszáz forintot érő kárpótlási jegyért négy Démász-részvényt is adnak majd. Miközben ők darabját tizenkétezerért vették... JAMINA TETÖCSEREPEK X^W 15% engedménnyel! 'unmii din SZE MA téglagyár termékei még MUUUL bAU a régi áron megrendelhetők! Szeded, Csongrádi sgt- 27. Tel.: 62/491-022. Dorozsmai u. 5—7. TeL: 62/311-092 • Fiatal közgazdászok országos konferenciája „Az állam nem lehet éjjeliőr" Elhangzott: a testület Csintalan Sándor ügyvezető alelnök, valamint a kongresszusi előkészítő bizottságokba delegált választmányi tagok beszámolója alapján tájékozódott a tavaszi kongresszus előkészületeiről. A beszámolókból kitűnt, a bizottságok nem látják szükségesnek a párt alapszabályának gyökeres megváltoztatását, fontosnak tartanak viszont bizonyos módosításokat. A tagság a mostaninál kisebb létszámú, operatív elnökség felállítását szorgalmazza. A választmány úgy gondolja: az elnökség ne területi képviseleti alapon szerveződjön, hanem markáns politikai személyiségek kerüljenek be a vezetésbe. Szekeres Imre újraválasztott frakcióvezető összegezte a hét eleji kétnapos képviselőMűsorcsere Európa-szerte mindinkább terjednek a helyi tévéstúdiók, amelyek a közvetlen környezetről nyújtanak információkat. A hét végén Visegrádon megtartott nemzetközi tanácskozáson a határon túli magyar stúdiók és az írott sajtó képviselői találkoztak a Friedrich Naumann Alapítvány és az MTV szervezésében. A tanácskozáson 22 tévéállomás 50 szakembere vett részt. Amint a rendezvény befejezése alkalmából sajtótájékoztatójukon a szervezők elmondták: a határon túli magyarok stúdiói megkülönböztetett jelentőséggel bírnak, hiszen a nyelvi kultúra ápolása, a nemzeti identitás megőrzése is feladataik közé tartozik. Munkájuk megkönnyítése érdekében az eddigieknél szélesebb körben szervezik majd meg a kész műsorok egymás közötti cseréjét. Ebben támogatja őket az MTV is. (MTI) csoport-ülés tapasztalatait. A pártmunka értékelésében meg kell találni a megfelelő hangnemet a szélsőségek között. Egyesek szerint ugyanis sikeresen haladnak előre, és megbirkóznak minden gonddal, míg mások úgy vélik, túl sok bajjal küszködnek. - Az a párt feladata, hogy a két álláspontot egyesítse, és komplex látásmódot alakítson ki - hangoztatta végül Vitányi Iván. Átmenetileg valószínűleg javul majd a társadalom köMintegy száz kis- és középvállalkozó utazott vasárnap Belgrádba a Magyar Kézműves Kamara szervezésében, hogy felmérje a balkáni háborút követő piaci lehetőségeket Kis-Jugoszláviában. A Magyar Kézműves Kamara és a Jugoszláv Gazdasági Kamara között már tavaly nyáron megszületett az az együttműködési keretegyezmény, amelynek zérzete, mert a privatizációs végkiárusításból befolyó pénzek egy részéből enyhíteni lehet a megszorításokon. Ez a relatív, könnyebb időszak azonban a jövő év második felére véget ér, s még súlyosabb gondokkal kell majd szembenézni - jelentette ki Szabó Iván, az MDF ügyvezető elnöke Érden egy lakossági fórumon. Kifejtette: a pillanatnyi levegőhöz jutást a kormány nagyszabású sikerpropagandára használja fel. 1998-ra azonban Kisvállalkozók a szomszédban nyomán most a magyar kisés középvállalkozók belgrádi útja létrejöhetett. A KisJugoszláviába látogató magyar üzletemberek között elsősorban építési vállalkozók vannak, ám akad közöttük, elfogy a privatizálásra szánt vagyon. Mindezekkel a nehézségekkel az új kormánynak kell szembenéznie. Hangsúlyozta: a gyermeknevelés és a népegészségügy a humán nemzetgazdasági kategóriába tartozik, itt a rászorultság elvének érvényesítése olyan, mintha például az OTP a kamatok meghatározásánál különbséget tenne szegények és gazdagok között. Kifejtette: a MDF vezetése úgy ítéli meg, hogy éppen az átmeneti látszólagos javulás miatt nem időszerű a párt radikalizálódása. A megszorítások nyomán idén a közép- és kisvállalkozók 30 százaléka kénytelen visszaadni az ipart. Az MDF-en belüli ellentétekről szólva: nem pártszakadásról - tisztázó vitákról van szó. aki gépipari, orvosi műszergyártó, élelmiszeripari területen érdekelt. A Magyar Kézműves Kamaránál arra látnak elsősorban lehetőséget, hogy azokon a teriileteken szerezhetnek üzletet maguknak a magyar kisvállalkozók, ahol gyorsaságukkal és rugalmasságukkal megelőzik a nagyobb vállalatokat. (MTI) mint a felkérést lemondó levelében fogalmazott - a kormányindítvány előterjesztőjeként nem tartja indokoltnak, hogy a tudományos tanácskozáson részt vegyen. Mécs Imre, az Országgyűlés Honvédelmi Bizottságának elnöke az előadásokat követő hozzászólásában annak a véleményének adott hangot, hogy a kormányelőterjesztéssel szemben valamennyi titkosszolgálatnak szerepelnie kellene az ügynöktörvényben, ezért módosító javaslatot nyújt be a parlamenti vita során. Március 15-én nem állunk meg ott, ahol tavaly október 23-án megálltunk hangoztatta Csurka István a Balatonalmádiban megtartott nagygyűlésén. Akkor a józan ész azt diktálta, hogy egy bizonyos határon ne menjünk túl. Az élet azonban még elviselhetetlenebbé vált, az elégedetlenség nőttön nőtt. Ezt a folyamatot pedig irányítani kell - jelentette ki. Hozzátette: a MIÉP nyílt kártyákkal játszik, megmondja mit követel miért, és honnan veszi minderre a jogalapot. Aki az életéért küzd, felhasználhat minden eszközt - vélekedett. Hangsúlyozta: nem anarchiát akarnak, hanem rendezett, törvényeken belüli ellenállást. Csurka szerint a hatalomra rábizonyosodott: törvényei, intézkedései nem állják ki az alkotmány próbáját, tehát törvénytelenek. Végül a MIÉP elnöke kijelentette: a Magyar Igazság és Élet Pártja elhatározta, „közelebb hozza leikünkhöz és szívünkhöz a honfoglalást, megtölti aktuális és radikális tartalommal". (MTI) Új bértábla A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) átmeneti megoldásként elfogadja az ez évre vonatkozó új bértáblát. E lépés magyarázata többek között, hogy a Költségvetési Intézmények Érdekegyeztető Tanácsában (KIÉT) létrejött megállapodás 1996-ban garantálja a 19,5 százalékos bérfejlesztést. Továbbá a kormány kötelezettséget vállalt arra, hogy nem hajt végre olyan létszámcsökkentést, amely ellenkezik a szakmai törvényekkel. Az új bértábla a közalkalmazottaknak elfogadható mértékű, 2 ezer 50-9 ezer 650 forintos bérnövekedést biztosít 1996-ra. (MTI) A Pénzügyi és Számviteli Főiskolán csaknem 300 fős hallgatóság elótt Terták Elemér, a Magyar Közgazdasági Társaság főtitkára mondott bevezetőt - több oldalról megvilágítva a napirendre tűzött kérdések - az államháztartási reform, illetve a multinacionális vállalatok magyarországi szerepének időszerűségét. Populizmus vagy civilizált piacgazdaság? - tette fel a kérdést előadása címében Csaba László, a Kopint-Datorg Rt. tudományos főmunkatársa, a fosztogató, elosztó központú, népszerűségre törekvő, illetve a holland, svéd, finn vagy dán típusú gazdaságpolitikát értve a variáción. Áz állam szerépének újraértelmezéséről szólva annak egyik legfontosabb elemeként említette: a mai piacgazdaság sokkal bonyolultabb annál, hogy az állam beérhetné az éjjeliőr szerepével: szükség van szabályozó, felügyelő funkciójára is. Ügyintéző feladatokat azonban nem célszerű vállalnia, hiszen ezek közt elaprózódva nem tud a kormányzással törődni. A kormánynak a közérdekkel kell foglalkozni, mely Csaba László szerint a pénz stabilizálását, a köz- és jogbiztonság garantálását, a verseny fenntartását, a társadalom széttagolódásának megakadályozását, illetve a gazdasági növekedés mellett a gazdaságpolitiFoghíjas előadói gárdával kezdődött meg szombaton Salgótarjánban a fiatal közgazdászok országos konferenciája. A programban jelzett előadók közül sokak helyett csak telefon vagy távirat érkezettr-az ónos eső után jégpályává dermedt utakon nem tudtak elindulni. ka zsánerének megadását jelenti. Mindez persze csak politikai pártokon átívelő szakmai konszenzusra támaszkodva lehetséges. Az előadó az alapkérdés válaszaként leszögezte: az Európai Unió gyakorlatával - antiinflációs célját, a növekedés fenntartását, a kiszámíthatóság és a jogállamisáűg előtérbe helyezését s önmegtartóztató viselkedését tekintve - a civilizált piacgazdaság van összhangban, szemben a populizmus aktivista, osztogató, konkrét ügyintéző, túlköltekező, s a gazdasági demagógiával szimpatizáló stílusával. Az államháztartási reformot a rendszerváltás harmadik elemeként megjelölő László Csaba, a Pénzügyminisztérium helyettes államtitkára többi közt leszögezte: folytatni kell a karcsúsítást, a GDP 40-45 százalékát kitevő államháztartás látszik reálisnak. Jelenleg a rendkívül magas adósságteher a legnagyobb tehertétel rajta: csak a kamat elvisz évi 500 milliárd forintot, miközben pár száz millió forintos kiadásokon mennek vérremenő viták. A pénzügyi tárca helyettes államtitkára rámutatott: komoly előrelépést sikerült tenni a pénzügyi rendszer reformjában. A kincstár, bár sok apró zavarral ugyan, de működik, megkezdődött az önkormányzatok nettó finanszírozása, 120 milliárd forint utaztatását megszüntetve. Hátra van a központi kötelezettség nyilvántartási rendszer kialakítása, valamint a társadalombiztosítás pénzgazdálkodásának kincstárhoz való integrálása. Nagy falatnak ígérkezik a tb átláthatatlan és „rosszkedvű" rendszerének átalakítása. Mint László Csaba rámutatott: 3 pilléren nyugvó nyugdíjrendszer létrehozásán fáradoznak, melyben a szolidaritás elvén működő rendszer mellett a váromány fedezeti rendszer is helyet kap, kiegészülve az önkéntes nyugdíjpénztárakkal. Az egészségügyben a fölös kapacitások szűkítése a cél. Számíthat továbbá a lakosság arra is, hogy az úgynevezett egészségügyi extrákból csak fokozott egyéni költségvállalással részesedhet. Vita az ügynöktörvényről Az úgynevezett ügynöktörvény kapcsán az átvilágítás, a közélet tisztasága, az információs önrendelkezési jog gyakorlása, a társadalmi önismeret lehetősége volt a témája a Nyilvánosság Klub vitanapjának a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen. Az esemény valamennyi felkért előadója - Szente Zoltán és Halmai Gábor alkotmányjogász, Eörsi István író, Litván György történész és Varga László, a Fővárosi Levéltár igazgatója - különböző alkotmányossági, illetve morális aggályokat fogalmazott meg a fenti jogszabállyal és annak tervezett módosításával kapcsolatban. (Az egyes fontos tisztségeket betöltő személyek elle. nőrzéséről szóló törvény módosításának vitáját kedden kezdi meg az Országgyűlés.) Nikolits István, a polgári titkosszolgálatokat felügyelő tárca nélküli miniszter nem fogadta el a rendezők meghívását, mert Kivirágzott egy új magatartás. Az adózó azért csal, mert más is csal; a korrupt azért korrupt, mert más is az. A második gépkocsi azért húz el az orrom előtt a gyalogátkelőn, mert az első is megtette, a harmadik meg azért, mert a második is; az utolsó még tülköl is. Az átkelésre váró kölyökfiú azért rohan át az úttesten, mert a fentiekből kifolyólag a zebra úgysem ér semmit. A parkban szemetet szórnak szét, mert már úgyis szemetes; az is bolond aki eszméken töri a fejét. Az ember alkalmazkodik és a közösség felmentő ereje csodálatos. Jellemző módon a nyolcvanas évek biztonságát a rászoruló emberek kívánják vissza, és nem azok, akik akkor gazdagodtak meg. Nem politikai rendszer az, amit hiányolnak, hanem egy társadalmi vízió. Ideológiája marxizmusként lett átültetve a politikába, de ezen a néven ma már a kutyának sem kell. A lényeg az, hogy hatalma igazolásához évtizedeken át nemes eszméket hangoztatott. Tömegeket megérintő eszméket: szabadságot, egyenlőséget és testvériséget hirdetett, jóllehet ideológiája politikai terrorhoz vezetett és Az önző madonna csodája a korrupció csakúgy korrupció volt, mint ma. Egy mai demokratikus politikai erő azonban képtelen - például - az egyenlőséget teljes felelősséggel zászlóra venni, mert ahhoz, hogy maradéktalanul teljesítse is, a szolidaritás diktatúráját kellene bevezetnie. Mit tehet: az egyenlőségnek többé-kevésbé szofizmusát hirdetheti csak. A törvény előtt ki-ki egyenlő, de egyenlő-e, amíg nem kerül törvény elé? Noha a marxizmus csődöt mondott, a szociális egyenlőség eszméje mégis átitatta a társadalmat. A marxizmus lépten-nyomon elszámoltatott az eszme nevében (ezt nehezen viseli el az ember). A demokratikus államnak viszont, mivel tiszteletben tartja a játékszabályokat, csak közigazgatási eszközei vannak. Lelkiek, ha a lelkét kiadja, akkor sincsenek. Az ember maga számol el büntetőtörvényekbe nem ütköző törekvéseivel. És éppen itt van az új magatartás forrása: most, hogy nincs elszámoltatás, ki ad még számot magában? Wolfgang Kraus osztrák művelődéstörténész ötletes példája szemlélteti a kérdést. Az óceánon átkelő két hajó pontyokat szállított hordókban; mire megérkeztek, az egyik hajó halrakománya elpusztult, a másiké megmaradt. Az élő rakománnyal érkező hajó kapitánya egy-egy csukát rakott a pontyos hordókba, s a halak - bár egyiket-másikat felfalta a csuka - megtanultak óvatos realitásérzékkel viselkedni, ezért túlélték a megerőltető utat. Kraus szerint a csukátlan hordók felettébb hasonlítanak a nyugati demokráciákra, és ez a legalábbis elgondolkodtató. Mi legyen hát? Mégsem lehet visszahívni a diktatúrát, hogy az emberek ismét tudják, mi a testvériség. Vagy marxizmus kell ahhoz, hogy az eszméket valló embert ne nézzék bolondnak? Egy művésznek azt mondanám, az alkotáshoz nem árt egy kis sanyarúság; de a társadalom nem művész. Egy közösségnek csak különlegesen drámai napokon vannak egyszerre, egyforma intenzitással vallott eszméi; azután összekavarodik minden. A háborúban, meséli apám, találat érte a sarki házat. Porrá zúzta az egész építményt egy szárnyas bomba; az egészet, kivéve a sarokház legsarkát, ahol egy majdnem elfelejtett fülkében madonnaszobor állt. Jó ideig jártak még oda a népek; azzal a felemelő borzongással mutogatták egymásnak, hogy ott történt a madonna megmenekülésének csodája. Meglehet, a háborús romhalmaz mellett magától érthetődik a csoda; de ma már se ház, se szobor, és nem tudom, rombadőlt ház mellett épen maradni nem volt-e önző csoda a madonna részéről? A drámai napok rég elmúltak. Óvatlanok vagyunk, mint a csukátlan hordó pontyai. Ez jutott eszembe, miközben a gyalogátkelőn átrobogó gépkocsikra vártam. Mint a vízen kacsázó kő, úgy mennek el az évek. Az ember - mit tehet? mind zavartabban reméli, hogy olyan országban élhet, amelynek társadalmát a pénzügyi adminisztráció meg az export-import számadatok mellett a polgári szolidaritás eszméi is összetartják. Panok Sándor