Délmagyarország, 1996. február (86. évfolyam, 27-51. szám)

1996-02-29 / 51. szám

2 KÜLFÖLD - DÉLMAGYARORSZÁG CSÜTÖRTÖK, 1996. FEBR. 29. történelmi krónika Február 29. 1528. Az Isztambulból hazainduló Laskinak átad­ják a török-magyar szö­vetség iratait. 1704. Rákóczi elrende­li a sójövedelemnek a ha­dakozás költségeire való fordítását; a sómunkások fizetését pénzben határoz­za meg. A rendeletet már­cius 11-én megismétli. 1708. 1. József e napra országgyűlést htv össze Pozsonyba. Az egyháziak mellett 99 fórend, illetve követeik, valamint 51 me­gye és 21 város követei jelennek meg. Június vé­gén az elhatalmasodó pes­tisjárvány miatt az ország­gyűlés minden határozat nélkül feloszlik. 1896. Befejeződik az al-dunai Vaskapu-szabá­lyozás, a szorosba been­gedik a vizet. A forgalom­nak 1898-ban adják át. 1900. Megszületik Jor­gosz Szeferisz Nobel-dí­jas görög költő. 1920. A csehszlovák nemzetgyűlés demokrati­kus alkotmányt fogad el. 1924. A nemzetgyűlés elfogadja az 1924. II. tör­vénycikket az 1868. évi nemzetiségi törvény kie­gészítéséről. Azoknál az állami és önkormányzati hatóságoknál, hivatalok­nál, járásbíróságoknál és törvényszékeknél, me­lyeknek területén a lakos­ságnak legalább egyötöde ugyanahhoz a nyelvi ki­sebbséghez tartozik, olya­nokat kell alkalmazni, akik az illető nyelvben jártasak. 1936. Az olasz hadmű­veletek során megsemmi­sül az északi abesszin hadsereg (25 ezer ember). 1944. A finn elnök nyi­latkozik a Szovjetunióval folytatott titkos tárgyalá­sokról. 1952. Lemond a nem­rég, január 18-án minisz­terelnökké választott Ed­gár Faure. Tartós kor­mányválság alakul ki Franciaországban a költ­ségvetés elfogadása miatt. 1956. Megalakul a Pa­kisztáni Iszlám Köztársa­ság. 1976. Egyre több turis­ta keresi fel Mohácsot a hagyományos busójárás megtekintésére. 1992. Bosznia-Herce­govinában népszavazáson a többség a volt jugoszláv tagköztársaság független­sége mellett foglal állást. A hely, ahol a burkolat 15 centiméterrel megsüllyedt. (MTI-Telefotó) A svédek Olof Palméra emlékezlek Svédország szerdán megemlékezett Olof Palme svéd miniszterelnök halálának tizedik évfordulójáról. Az azóta is ismeretlen me­rénylő a stockholmi utcán oltotta ki a köz­tiszteletnek és nagy nemzetközi tekintélynek örvendő svéd kormányfő életét. Kedd óta a járókelők vörös rózsákkal borították el azt a helyet, ahol a svéd főváros legnagyobb su­gárútján a gyilkos golyója érte; az 59 éves Palme testőrök nélkül, feleségével tartott ha­zafelé egy mozielőadásról. A járdában elhelyezett emléktábla körül gyertyák lángja fénylett. Sokan munkába menet néhány pillanatra megálltak a tett színhelyén; voltak, akik vidékről is elzarán­dokoltak ide az évfordulón. Sok tízezer em­bert gyűlt össze csendben azon a helyen, ahol a kormányfő összeesett a nyakát ért lö­vés után. Az évek folyamán a burkolat 15 centiméterrel megsüllyedt - annyi arra járó állt meg néhány pillanatra ezen a helyen. (MTI) Nagyapa és unoka Ketten meghal­tak, huszonhatan megsérültek szer­dán délelőtt, ami­kor a rotterdami kikötőben kigyul­ladt egy raktár­épület. Az AFP jelen­tése szerint egye­lőre nem tudni, hogy a sérültek megégtek, vagy füstmérgezést szenvedtek. A tel­jesen leégett rak­tárban 80-100 tonna vegyi anya­got tároltak. A ke­letkezett mérgező füst miatt a kör­nyéket kiürítették, s a közeli kerüle­tek lakosait fel­szólították, hogy maradjanak ott­hon és ne nyissa­nak ablakot. A két halott egy hatvan­éves férfi és haté­ves unokája, akik a lakásukat elérő lángokat próbál­ták eloltani. A kisfiú három test­vére és nagyma­mája szerencsésen megmenekült. (MTI) • London helyett Brüsszelbe Vorosilov magyarázta '56-ot (MTI-Press) II. Erzsébet brit királynő, 1956. őszén, a diplomáciában szokatlan módon, minden előzetes ér­tesítés nélkül levelet kapott Moszkvából, a Kremlből. A feladó: Kiiment Jefremovics Vorosilov, aki ugyan sosem volt diplomata, de ebben az esetben - vitathatatlan szak­emberként - vállalta a szere­pet. Azt magyarázta ugyanis a levélben, hogy miért kel­lett a szovjet hadseregnek „rendet teremteni" Magyar­országon. Az esetről hírt adó Sunday Times szerint a ki­rálynő értetlenül állt a ma­gyarázkodás előtt; sem a brit-szovjet kapcsolat, a Vo­rosilovhoz fűződő ellen­szenv különösen nem indo­kolta a „tájékoztatást." Ak­kor meg mi történhetett? Mint a moszkvai archívum dossziéi alapján a közelmúlt­ban kiderült, a levelet egy másik királynőnek szánták. Erzsébet belga királynő ugyanis a magyar forrada­lom leverése után tiltakozott a moszkvai vezetésnél, s hogy megnyugtassák, Voro­silovval íratták meg a vá­laszt. A marsall, nyilván úgy járt, mint a Nílust Budapes­ten kereső katonái, London­ba küldte a levelet Brüsszel helyett. Erzsébet kipipálva... Walker tábornok dicséri a szilárd „Zsuzsannát" „Boszniában sosem lesz hiány hídépítési feladatok­ban: rengeteg híd szorul ja­vításra, s amint a szükséges anyagok megérkeznek, a sürgősségi sorrendben hoz­zálátunk a hídépítéshez" ­közölte Michael Walker tá­bornok, a magyar műszaki kontingens következő fel­adataival kapcsolatban. A boszniai NATO-erők száraz­földi erőinek főnöke szemé­lyesen tett szemlét a gradis­kai magyar pontonhídon (amelyet a magyarok tréfá­san Zsuzsannának keresztel­tek el), s nyilatkozatában el­ismeréssel szólt az építők teljesítményéről. A tábornok rámutatott: ez a híd is jelzi, hogy a NATO­erők némiképp rendezetté tudják tenni a helyzetet Bosznia északi határkörzeté­ben. Jelenleg nincs ugyan nagy vízmozgás, de a híd mindenképp szilárdnak tűnik - fűzte hozzá. A polgári for­galom lehetőségével kapcso­latban kifejtette: nincs kifo­gásuk az ellen, hogy polgári személyek is használhassák a NATO-erők hfdjait, de a horvát és a szerb félnek, va­lamint a helyi szerveknek még meg kell egyezniük a határátlépések ellenőrzésé­vel kapcsolatban. A pontonhíd - mint isme­retes - összeköttetést teremt a Zágráb-Belgrád autópálya és a Banja Luka felé vezető út között. Walker elmondta, hogy a daytoni egyezmény előírja a •szabad mozgás lehetőségét Banja Luka irányában is ­ezt tehát lehetővé kellene tenni mindazok számára, akik oda akarnak utazni. El­ismerte viszont, hogy a Ban­ja Luka-i szerb hatóságok ál­láspontját nem ismeri. Karadzsics ismét elkerülte a letartóztatást Radovan Karadzsics, a boszniai szerbek háborús bű­nök elkövetésével vádolt el­nöke ismét elkerülte a letar­tóztatást: a szarajevói rádió jelentése szerint a letartózta­tással felhatalmazott IFOR­erők annak ellenére sem vet­ték őrizetbe, hogy a szerb ve­zető ott volt abban a Banja Luka-i épületben, ahol Carl Bildt tárgyalásokat folytatott a boszniai nemzetiségi kö­zösségek miniszterelnökei­vel. A szarajevói rádió sze­rint a tárgyaláson jelen lévő nyugati diplomaták is látták, hogy Karadzsics a helyszínen tartózkodott, s Haszan Mura­tovics boszniai miniszterel­nök Szarajevóba való vissza­térése után elmarasztalta a békeerők katoniát, akik nem vették őrizetbe a boszniai szerb politikust. Karadzsics letartóztatására először febru­ár elején kerülhetett volna sor, amikor a politikus Belg­rádba utazott, s közben átha­ladt az IFOR-erők által léte­sttett ellenőrző pontokon. A hivatalos magyarázat szerint a fiaskót az okozta, hogy az amerikai katonák nem ismer­ték fel a boszniai szerb elnö­köt. (MTI) Zárában, ahol a Szarajevó­ba tartó utasok szívesen áll­tak meg a kényszerű háborús kerülőút során, sok helyütt lehet találkozni az évszáza­dos magyar-dalmát kapcsola­tok emlékeivel, s a magyaro­kat mindenütt barátként fo­gadják. A Zárában ugyanak­kor létezik egyfajta olaszel­lenesség a két világháború közötti olasz uralom miatt, nyilvánvaló a szerbekkel szembeni ellenérzés is. Nem szívesen emlékeznek a ször­nyű világháborús légitámadá­sokra sem, a magyarokról azonban mindenütt elisme­réssel szólnak. A barátságban nagy szerepe van a történel­mi kapcsolatoknak is: Zára a középkorban a magyar kirá­lyoktól sokszor kapott segít­séget a velenceiekkel szem­ben. Könyves Kálmánt a szomszédos Biográdban, Tengerfehérváron koronázták meg horvát királlyá, s ő n Tito nem sajnálta az olaszokat » Kálmán király Tengerfehérvárott A magyar mull emlékei a tengermelléki Zárában 1105-ben ma is álló harang­tornyot építtetett Zárában. A városban őrzik Szent Simon ereklyéit: a gyönyörű erek­lyetartó szarkofágot Nagy Lajos király felesége, Erzsé­bet királyné adományozta: az egyik dombormű a királynét és lányait ábrázolja, a másik pedig Nagy Lajos király zárai fogadtatását. A németek az olasz kiug­rás után foglalták el Zárát, hogy biztonságban kivonhas­sák görögországi csapataikat, aztán a szövetségesek légitá­madásai következtek: a ten­gerparti Rivát szinte leradí­rozták a bombák, s a drezdai­hoz hasonló rombolást vé­geztek. Helyi magyarázatok szerint Tito javasolta a város megtámadását az amerikai­brit erőknek: itt olasz többség volt a két világháború között, s őket a jugoszláv vezető nem sajnálta. A közelmúlt is magyarok iránti barátságot erősftette: itt is sokszor méltatják a Hor­vátországnak nyújtott magyar támogatást. A négyéves há­ború nyomait inkább a kör­nyező helységekben lehet lát­ni: Zára felé hosszú kilomé­tereken keresztül csak romok szegélyezik az utat, a krajinai szerb támadások nyomai. A városban is nagy pusztítás volt, de ezt már jórészt eltün­tették, igaz, néhol még a má­sodik világháborús golyó­nyomokat és foghíjakat is le­het látni. A lebombázott zárai házak helyén a békeévekben a város történelmi hangulatá­hoz jól illeszkedő modern épületeket építettek, hogy az­tán 1991-ben és 92-ben újabb véres támadások következze­nek, ezúttal a Szerb Kraj iná­ból. A város ellenállt, de csak hajszál választotta el attól, hogy Vukovár sorsára jusson. Ma már újra az idegenforga­lomra gondolnak, s a közeli szigeteken - Pasmanon, Dugi Ótokon, Ugljanon - nyoma sincs ezeknek a harcoknak. (MTI) • Csecsen-orosz emberkereskedelem Középkori kivégzés! „tréfák" y Középkori jellegű ember­kereskedelem zajlik a csecse­nek ejtette orosz, illetve az orosz hadsereg őrizetében lé­vő csecsen hadifoglyokkal ­Irta szerdai helyszíni elemzé­sében a The Guardian. A vezető londoni napilap értesülése szerint az oroszok súlyos dollárczreknck megfe­lelő összegeket követelnek a csecsen gerillák családjaitól annak fejében, hogy a kör­nyékbeli hírhedt táborokban fogva tartott hozzátartozó visszanyerhesse szabadságát. A harcokhan elfogott orosz katonák rokonai ugyanakkor a csecsen klánvezérckkel alku­doznak szeretteik elengedésé­ről - olvasható a brit lap tudó­sításában. A lap szerint mind­két oldal folyamatosan igyek­szik frissíteni a „leltárkészle­tet": a csecsenck újabb és újabb orosz katonák túszul ej­tésével, az oroszok pedig úgy, hogy egyszerűen letartóztatják az ellenőrző pontok környéké­re merészkedőket. Az oroszok a pénz mellett a csecsen fo­goly szüleitől még egy elenge­dett orosz katonát kémek cse­rébe... Az EBESZ egyik helyi képviselője elmondta: havon­ta tucatjával tűnnek el fiatal csecsen férfiak az embertelen körülmények között működő orosz fogolytáborok valame­lyikének mélyén. Néhányan közülük „kivásárolják" magu­kat bizonyos összegekért, a többség azonban súlyos kín­zások és éheztetés szenvedő alanya; gyakoriak az olyan esetek, hogy a csecsen fog­lyokkal kegyetlen, imitált ki­végzési „tréfákat" űznek. (MTI) •sár!^^ Konyha bútorvásár! Március l-l6-ig 20% engedménnyel vásárolhat. Több mint 30-féle elemes konyhabútorból rendelhet Tisza Bútor Márkaboltja Szeged, Arany J. u. 17. Telefon. 62312-829. V TISZA BÚTORIPARI ÉS KERESKEDELMI RT. / EasyCall digitális üzenettovábbító. a végtelen üzenet, mert korlátlan mennyiségű szöveg elküldésére és tárolására kifejlesztett mobil telekommunikációs rendszer . -2.-­vé* Ül (ti ÉI^Á a tapintatos üzenet, mert a rezgő üzemmódban I ^ diszkréten jelzi az üzenetek érkezését a sokszoros Üzenet, mert a csoporthívás sok ember ^ (j y egyidejű értesítését teszi lehetővé ' S ** \ ** a hasznos üzenet, mert az aktuális közhasznú információk 0 ° » „ továbbítására is alkalmas mobil telekommunikációs rendszer Ügyfélszolgálat: Bp., XIII. Váci út 19. Tel.: 467-5566 Call EasY'

Next

/
Thumbnails
Contents