Délmagyarország, 1996. február (86. évfolyam, 27-51. szám)

1996-02-28 / 50. szám

6 A VÁROS DÉLMAGYARORSZÁÜ SZERDA, 1996. FEBR. 28. • A költségvetés: törvény (3.) A bevételek sem nőnek az égig Tegyük górcső alá a bevé­teli oldalt! A város bevételei között a legnagyobb tétel - 4 milliárd 200 millió forint - a központból származó norma­tív támogatás. Aztán a sze­mélyi jövedelemadóból ide jutó 1,5 milliárd forint. A harmadik tétel, a helyi adó 1 milliárd 400 millió forintra tervezett összege már saját bevételnek számft. Ezek kö­zül a legtöbbet - a korábbi másfélszeresét - a helyi iparűzési adó hozza a város kasszájába. De ez nem jelenti azt, hogy a vállalkozókra a maximális adóterhet vetette ki a város. Ennek csak rész­ben az az oka, hogy az sem fedezte volna a kieső köz­ponti bevételt. (A helyi adók behajtása után is körülbelül 200 millió hiányosa a város bukszájából.) Á szegedi - az alpolgármester szerint mérsé­kelt - helyi adókivetés oka a vállalkozásbarát, munkahely­teremtésre ösztönző környe­zet megteremtése. A gépjár­műadót is csak a törvényben előirt minimumra emelték, mert - az illetékbevételhez hasonlatosan - olyan „er­kölcstelen adófajta", melynek fele központi bevétel, miköz­ben a beszedés költségei az önkormányzatot terhelik. A kommunális adó körülbelül 120 milliót, az idegenforgal­mi 5 millió forintot hoz. Per­sze lakossági helyi adót még kivethetne a város, de nem te­szi. mert az alpolgármester szerint ezek nem differenciál­hatók, s nincs is vagyoni típu­sú adó. Úgy véli: át kéne gondolni a központi és a he­lyi adók viszonyát. A működési bevételek nö­velhetők hatósági dijakkal és büntetésekkel. De ezek is A központi kasszából ide soha el nem jutó 700 mil­lió forintnyi mínusz a bevételek növelésével nem gaz­dálkodható ki - állítja Básthy Gábor alpolgármester. közvetlenül a lakosság és a vállalkozók terheit növelik. Egyébként pedig - például a közterülethasználati díj ­nem jelent nagy tételt a költ­ségvetési bevételek között. A közterületet parkolásra is használjuk. Az ügyetlenkedés miatt most nincs parkolási dlj, de ilyen városi bevétel se. A parkoló-ügy végére pont kerül: április elejétől „tele­park" rendszert alkalmaz­nak. Miskolcon e módszer évi 40 millió forint bevételt hoz. Szegeden ennek másfélszere­sére számítanak. A parkolási dlj beszedésével az önkor­mányzat tömegközlekedési cége foglalkozik. Az így szerzett pénzösszeggel csök­kenthető a helyi tömegközle­kedés támogatása. Az önkormányzati tulajdo­nú ingatlanok bérbe adása is jó üzlet. Gondoljunk csak meg: az üzlethelyiségek „al­bérleteztetése" a bérlőknek, s nem mindig a városnak hoz bevételt. Az alpolgármester szerint a szerződéseken nem­igen lehet változtatni. Az új bérlók megtalálásának mód­szere a versenytárgyalás, amit amikor csak lehet, alkalmaz­nak. A kisebb bevétel és na­gyobb kiadás különbsége per­sze a város vagyonának fel­élésével is finanszírozható. Az elmúlt évben például e „meg­oldást" választva 500 millió­val többet fordítottak intéz­mények fenntartására. (Mi­közben 270 millió forintot fe­lújításra költött az önkor­mányzat. Ezzel az erőfeszí­téssel, mely az 1994-esnek háromszorosa, sikerült meg­állítani az intézmények álla­gának romlását.) A tavalyi költségvetésben a kiadási ol­dalon 8 milliárd 900 millió forint, míg a működési bevé­telek összegeként 8 milliárd 400 millió forint állt. Akkor „vagyont ettek", nem éltek a költségvetési restrikció „csúf' módszerével, mert re­mélték: ai intézmények ma­guktól, kényszer nélkül is „racionalizálnak". A vagyon­felélés viszont hosszútávon önggyilkos politika - mondja a gazdasági ügyekért felelős alpolgármester. Egyrészt el­fogy a vagyon, s nem marad­nak olyan vagyontárgyak sem, melyek működtetésük­kel hoznának a városnak pro­fitot. Másrészt ennyivel keve­sebb fordítható fölhalmozási kiadásokra, például intéz­ményfelújttásra, infrastruku­rális beruházásra, útépítésre. Persze egyébként is kevés az osztalékot hozó részvénycso­mag. Pozitív példát legfeljebb a Démász vagy a Pick részvé­nyek jelenthetnek. Azon igat­lanok száma is vészesen csökken, melyeket haszonnal el lehetne adni. A profitorien­tált vállalkozás pedig - mint például a Kábeltévé Rt. - rit­ka, mint a fehér holló. A szegedi önkormányzat gazdálkodásának alaptétele: a működési kiadásokat fedezni­ük kelfa működési bevételek­nek. Az így kifejezett egyen­súly iránti vágyból idén csak úgy lesz valóság, ha a város minimum 600 millió forint hi­telt vesz föl. Ennek egy része, körülbelül 170 millió forint szükséges a működőképesség fenntartásához. A többi Sze­ged fejlődését szolgálná. Újsiánl Ilona • Dúl az adok-kapok az oktatásban A kelleténél több elbocsátás történt? Dúl az „adok-kapok" az oktatásfinan­szírozási elvonások kapcsán a pedagógu­sok és az önkormányzat között. A mai pedagógusdemonstrációra és az össze­gyűjtött aláírásokra mintegy válaszul a Közoktatási és Közművelődési Irodán nyilvánosságra hoztak egy összesítést ar­ról, hogy az idei elvonások következtében hány pedagógusnak mondtak fel vagy készülnek felmondani az iskolákban. Az önkormányzati anyag ezt a számot vizs­gálva arra a következtetésre jut, hogy több intézménynél nem kellett volna ilyen mértékű aktív munkaerőelbocsátást végezni! A kimutatás szerint, - mely tegnap a városi Költségvetési Intézmények Egyez­tető Tanácsa elé is került - a városi isko­lákban összesen 258 aktív pedagógusnak mondtak fel vagy terveznek felmondani, 37 nyugdíjazás történt és 45 üres állás­helyet szüntettek meg. A Közoktatási Iro­da anyaga azt veti az érintett intézmény­vezetők szemére, hogy „a városban lévő 132.2 üres besorolási álláshely ellenére csak 45 üres állást szüntettek meg", vagyis lényegében azzal vádolja az isko­laigazgatókat, hogy az aktív pedagógus munkaerő mentése helyett olyan álláshe­lyeket tartottak vissza, amelyek terhére fizetett pedagógiai túlmunkál lehet bizto­sítani a maradóknak. Az iroda szerint megfelelő munkaszervezéssel nem kelle­ne 258 aktív pedagógust elbocsátani. Az önkormányzatnál egyébként kérdésünk­re, hogy mely iskolákra gondolnak, azt a választ kaptuk, hogy főleg azok a közép­iskolák az érintettek, ahol a kapható plusz anyagi lehetőségekről nem voltak hajlandóak lemondani. Információink szerint az önkormányzatnál az is szóba került, hogy azokban az iskolákban, ahol sok az üres álláshely, ne adják ki a vég­kielégítést az elbocsátottaknak. Az anyag azt is megállapítja, hogy az intézmények nemigen éltek azzal a lehe­tőséggel sem, hogy teljes munkaidőben foglalkoztatottakat részmunkaidőssé te­gyenek (A törvény ezt foglalkoztatási ne­hézségek esetén megengedi; ha a csök­kentés a teljes munkaidő egyharmadát eléri, a munkaadó kérheti, hogy az kieső munkaidőre az érintettek alapbérének legfeljebb 50 százalékát egy évre térítsék vissza.) P. J. • Nem az első városi költségvetést teszi na­gyító alá Tűhegyi Jó­zsef, a Szabad Demok­raták Szövetsége mai önkormányzati képvise­lője, az előző önkor­mányzati ciklus alpol­gármestere. Indokolt, hogy Szeged 700 millió forintnyi költségvetési mínusszal indul az esz­tendőnek? - A hiány eredetének vizsgálatakor nem csak ar­ra kell utalni, hogy a köz­ponti támogatás elmarad. Észre kell venni: a helyi bevételek, a vagyon hasz­nosításának szerepe meg­nőtt. • A várost hitelfólvétel nélkül kell működtetni! Ez volt a kiindulópontja az előző városvezetés­nek is. Milyen az elv mai megvalósítása? - Meggyőződésem: ma sem szükséges hitel a város működtetéséhez. A költség­vetés kiadási és a bevételi oldalán is találunk „tartalé­kokat". Például: a szolida­ritás elve alapján hozzá kel­lene nyúlni az önkormány­zati struktúrához (mert pél­• A volt alpolgármester véleménye: Itt a szegedi „egyszemélyes" gazdaságpolitika dául tanácsnokokra nincs szükség) és a képviselői „tiszteletdíjak" rendszeré­hez. A polgármesteri hiva­tal az önkormányzat legna­gyobb intézménye, s már csak ezért is ki kell vennie részét a „takarékoskodás­ból". Ezen elvnek ellent­mond a költségvetés terve­zete: ott ugyanis ezt az in­tézményt nem érinti az át­lagosan 9 százalékos elvo­nás, sőt, a tavalyihoz ké­pest 4 százalékkal több pénzt kap működésének biztosításához. Ez tisztes­ségtelen és indokolatlan. Az SZDSZ frakció javasla­ta az, hogy mtnusz 5 (a ter­vezetthez képest 9) száza­lékkal, összesen körülbelül 76 millió forinttal csök­kentsük a Torony alatti köl­tekezést. Az adó és illeték­beszedéssel megbízott dol­gozók „érdekeltségi rend­szerének" régóta „fekte­tett" átalakítása is a közös kasszát gyarapítaná. A mű­ködési kiadásokat csökken­ti a parkolás új rendje, mely számításaink szerint több pénzt hoz, mint amit az alpolgármester úr terve­zett. A piacokat felügyelő és szervező önkormányzati cégnek pedig minum 20 millió forintot be kellene fizetnie a város kasszájába. E néhány „csomagból" ki­gazdálkodható az a hiány, amit hitelfölvétellel tervez­nek pótolni. A bevételek oldalán a helyi adókból jó­val több folyik be, mint amekkora a költségvetés tervezetében szerepel. • Tehát a fünylróelvet a polgármesteri hivatal­ra is kiterjesztené? - Magát az elvet sem tartjuk elfogadhatónak. Az pedig különösen méltány­talan, hogy ez jóformán csak egyetlen szférát érint. Az SZDSZ javasolja, hogy 6 százalékosra mérséklőd­jék az átlagos elvonás, vagyis 130-150 millió fo­rintot pumpáljunk vissza az oktatási szférába. # A költségvetés egyet­len évre szól, de kifejezi a város vezetésének gaz­dasági stratégiáját is. - Ez az a pont,' ahol óriási fordulatra lenne szükség. Jelenleg a 10 év­vel ezelőtti stílus köszön vissza. Igaz, a fejlesztések a működésnek vannak alá­rendelve. Mégis: ez a költ­ségvetés egyszemélyes, a gazdasági ügyekért felelős alpolgármester gondolatai­nak-ötleteinek gyűjtemé­nye. Szerintem indokolt lenne az önkormányzati cé­gek privatizációját ösztö­nözni. A piaci viszonyokra teremtett társaságokból pe­dig az önkormányzatnak ki kell vonulnia. A vagyon ezen részéből olyan beru­házásokat kellene támogat­ni, melyek a helyi vállalko­zásbarát környezet kialaku­lásához, végül a helyi adó­bevételek növekedéséhez vezetnek. Ú. I. A Rókusvárosi II. számú Általános Iskola (Csáki J. ut­ca) szeretettel várja az 1996. szeptemberében I. osztályba lépő gyermekeket és szülei­ket március elsején, pénte­ken 16 órára. Találkozhat­nak a tanító nénikkel, s szí­nes néptánc-, furulya- és ide­gennyelv bemutatón vehet­nek részt. • A Makkosházi Általános Iskolában február 26-án, hét­főn délután tartották a Dél­táv támogatásával megren­dezett megyei francia nyelvi verseny ünnepélyes díjkiosz­tóját. Végeredmények: 5. osztályosok (nem tagozato­sok): 1. Csejtei Anikó, Dur­ham Patrick (mindketten a JATE Ságvári Endre Gyak. Ált. Isk. tanulói, felkészítő tanáruk: dr. Sipos Ibolya); 2. Kispál Gyöngyi (Makkoshá­zi Ált. Isk., f.: Kimpiánné Bihari Katalin). 6. osztályo­sok: 1. Koncz Péter (Szen­tes, Szent-Erzsébet Ált. Isk., f.: Gémes Anna), 2. Toldi Péter (JATE Ságvári, f.: dr. Nemes Gábor), 3. Kertész Réka (Szentes, Szent-Erzsé­bet, f.: Gémes Anna). 5. osz­Iskolai hírek tályosok (nem tagozatosok): 1. Varga Zsolt (Makkosházi Ált. Isk., f.: Dobó Ildikó), 2. Tóth Renáta (Makkosházi. Ált. Isk., f.: Kálai Gizella), 3. Dajka Petra (Csongor téri Ált. Isk. és Gimn., f.: Tóth Beáta). • Tegnap közöltük lapunk­ban a szegedi általános isko­lák körképét, mellyel kap­csolatban több iskolából je­leztek az előzetes adatokkal szemben változást. így a JA­TE Ságvári Endre Gyakorló Általános Iskolájából, ahol a tervezett kettővel szemben három első osztály indul. A Napos úti Általános Iskolá­ban két osztályt szeretnének indítani, itt ai olvasástanítás a hagyományos, szótagoló módon folyna. A Kiskundo­rozsmán lévő I. Sz. Általá­nos Iskolában az olvasásta­nításnál két módszert tervez­nek, a szótagoló-elemző­összetevő mellett dyslexiás módszerrel is oktatnak, az idegen nyelveknél pedig a német és az angol mellett a spanyol is megtalálható a palettájukon. A Bálint Sán­dor Általános Iskolában a Freinet-tanodában idegen nyelvként az angolt és né­metet tanítják már első osz­tálytól - negyediktől indul az angol tagozat -, s szintén elsőtől részesülnek a gyere­kek népitánc oktatásban. Két iskolából jelezték, hogy az eddigi tagozataik jövőre is fogadják a jelentkezőket, Makkosházán tehát lesz ma­tematika, a Hunyadiban pe­dig táncművészet tagozat. A Dózsa György Általános Is­kola két első osztályt indít, egy olasz tagozatosat - ne­gyedik osztálytól második idegen nyelvként választható az angol, a német vagy az orosz és egy sport tagoza­tosat. Mindkét osztály szóta­goló-elemző olvasástanítási módszerrel halad. • Az Odessza II.. Számú Általános iskola (Újszeged, Herke u. 5.) elbeszélgetést tart leendő 1. osztályosok és szüleik számára, február 28­án, 16-18 óra között. Új trolimegállók A Szegedi Közlekedési Kft. Közönségkapcsolatok Irodájá­tól szerzett értsülésünk szerint február 28-tól. mától áthelve­zik a Vár utcai trolibusz-meg­állót. Az áthelyezésre azért ke­rül sor, mert az említett utcá­ban útépítési munkálatokat folytatnak. A 9-es trolibuszok a 2-es autóbuszok Stefánia (Múzeum) megállójában, az 5­ös trolibuszok és autóbuszok pedig a Deák Ferenc utcában (Híd-Vár utca közötti szaka­szon) állnak meu. Délvidék Antolégia Ötödik felolvasóestjét tartja csütörtökön délután öt órakor a Délvidék Antológia fiatal szerzőkből álló csápa­ta. A rendezvénynek ezúttal is a Somogyi Könyvtár Alagsori Klubja ad otthont. A felolvasóesten Karinthy Frigyes így írtok ti... című művéből adnak elő részlete­ket. A szervezők kérik egyúttal, hogy akik újabb kéziratokat szeretnének le­adni az antológia számára, hívják a 486-394-es telefon­számot. Kristó Gyula Szttcs-dijas A Soros Alapítvány díjazottjairól szóló tegnapi tudósításunk­ban rosszul neveztük meg Kristó Gyula történész professzor ki­tüntetését: a József Attila Tudományetem tanára a Szűcs Jenő­ről elnevezett történettudományi díjat kapta, s nem másodma­gával. hanem egyedül. Gratulálunk és elnézést kérünk. Rejtelmek labirintusában címmel jelent meg a Magvető kiadó gondozásában az a kö­tet, amely első Ízben közöl teljes gyűjteményt Csáth Gé­za esszéiből, tanulmányaiból és publicisztikai írásaiból. Csáth Géza - Kosztolányi Dezső unokatestvére - sza­badkai orvosként írói munká­ja mellett rendszeres publicis­tái tevékenységet is végzett a helyi és a budapesti lapok­ban. Mint kiteijedt érdeklődé­sű és nagy műveltségű ember az útjába kerülő filozófiai, etikai, esztétikai és művészeti témákról éles ésszel és kitűnő ráérzéssel fejti ki véleményét. Még a cikkekben, ebben a könnyen hervadó műfajban is ott bujkál Csáth értelmeset és gondolati távlatot kereső igé­nye. Témái olyan változato­sak, mint a világ, amelynek benyomásai érték. A könyv fejezetcímeit is erről árul­kodnak: Önéletrajz; Emberis­meret, társadalmi fejlódés, pszichoanalízis; Erkölcsös hazugságok; Vasárnapi con­ferance-ok a Pesti Naplóban: Könyvbemutató a Tolkienben Könyvek, alkotók, az alkotó­munka pszichológiája; Kép­zőművészeti, irodalmi, szí­nikritikák; Budapesti gyere­kek a Bácskai Hírlapban; Po­litikai cikkek az 1905-ös poli­tikai választások idején; Sza­badkai ügyek, palicsi kirán­dulások; Iskolaügy, gimnázi­um, egyetem; Nőkérdés, sze­relem, házasság; Az orvos válaszol; Különfélék. A kö­zölt írások mindegyike kap­csán jegyzetek igazítanak el az első megjelenés és az előz­ményeket illetően. Az új Csáth Géza-könyv szegedi bemutatóját ma 17 órakor rendezik a Tolkien Könyvesházban (Kossuth L. sgt. 1.). A találkozón Balogh Tibor pszichológus beszélget a könyv szerkesztőjeével, Szajbély Mihály egyetemi ta­nárral. Á PSSSZT! TITOK! De február 29-én kiderül. Érdemes lesz odafigyelnie. Ilyen csak szökőévenként egyszer van. \TI ff* ¥ X + mMID I —

Next

/
Thumbnails
Contents