Délmagyarország, 1996. február (86. évfolyam, 27-51. szám)

1996-02-26 / 48. szám

1996. február 26. 3. • Birkózó szabadfogású egyéni ob • A veteránok mérlege: három első és két második hely Kiss Károly (Szegedi BE) mindenkit legyőzött Tökölön rendezte meg a Magyar Birkózó Szövetség a jubileumi 75. szabadfogású országos bajnokságát. A szépszámú mezőnyben ott voltak a Szegedi Birkózó Egylet versenyzői is. Csikós Ferenc edző elsősorban a válogatott Kiss Károlytól várt sikeres szereplést. A 34 éves Kiss Ferencet pedig úgy beszélte rá az indulásra. A szegedi birkózók doyenje azonban ezüstéremmel tért haza. De kezdjük sorjába a szegediek szerepléséről szóló tudósításunkat. Elsőkét a 48 kilogrammban induló Szarka Imre lépett szőnyegre, aki az Akropolisz Kupa helyett választotta, egy kis meghűléses rosszullét után, az ob-n való indulást. Eleve érmesélyeskénl indult a versenyen, hiszen tavaly, igaz a junior korosztályban, a kötött mejlé a szabadfogásban is bajnok lett. A dobogó legfelsőbb fokára való állás reményét azonban a csepeli Marosvölgyi szertefoszlatta. De a Szegedi BE üdvöskéje annyira összeszedte magát, hogy a többi ellenfelét biztosan győzte le, s lett a bronzérem tulajdonosa. Másodikként Kiss Károlyért izgulhattunk. A sorsolás szeszélye úgy hozta, hogy klubtársával. Kaszanyival kellett elsőként birkóznia. Nyert Az aranyos és az ezüstös Kiss a válogatott Kiss Károly. A második mérkőzésén a diósgyőri Víghet. míg a döntőben a csepeli Pilliket győzte le, s lett a bajnoki cím jogos tulajdonosa az 52 kilogrammban. - Nem vagyok a mozgásával teljesen elégedett. Ahhoz képest, hogy edzőtáborból edzőtáborba megy, eléggé gyengének tartom fizikailag mondta tanítványáról Csikós Ferenc edző. Egy súlycsoporttal feljebb ugyancsak két szegedi próbált szerencsét: Kalcsevics László és Kiss Tóth László. Ez utóbbinak volt nagyobb szerencséje, s végzett a hatodik helyen. A Tisza-parti versenyzők a 74 kg-ban voltak még érdekeltek, ahol a „veterán" Kiss Ferenc és Bajczik Sándor lépett szőnyegre. Ez utóbbi azt vállalta, hogy segíti klubtársát a minél jobb szereplésben, mert Bajczik elsősorban a kötöttfogásban szeretne érmes helyen végezni. Kiss Ferencet a szerencséje sem hagyta el, mert nagyon jó ellenfeleket kapott, s így meg sem állt a döntőig. A fináléban azonban nem tudott már szőnyegre lépni, mert versenyzés közben megsérült. Bajczik pedig hatodik lett. A klubok versenyében a Csepel, a BVSC és a Diósgyőr után a Szegedi Birkózó Klub a negyedik helyen végzett. A felnőtt szabadfogású bajnoksággal párhuzamosan zajlott a veterán birkózók első bajnoksága is. Itt is érdekeltek voltak a szegediek. A 42-48 éves korcsoport 60 kilogrammos súlycsoportjában Pál György a döntőben csak a volt válogatott egri Sipekitől szenvedett vereséget, s lett ezüstérmes. A szentesi Nagy Imre. aki a 62. évét tapossa, a szegedieket erősítette. Végül a 68 kg döntőjében óriási csatában 10:9-re legyőzte az 1994-ben világbajnok, tavaly pedig ezüstérmes Czibla Istvánt. A 42-48 évesek között 84 kgban Spiák Sándor második lett, míg Borbola Imre a 92 kg-ban nem talált legyőzőre. Ez utóbbi kapta a szervezők legtechnikásabb résztvevőnek felajánlott különdíját is. Végül a 35-41 évesek mezőnyében a 92 kg feletti súlycsoportban Birkás László az egykori riválisát győzte le, s lett az aranyérem tulajdonosa. Az elmúlt hétvégén a legfiatalabb szegedi birkózók is öregbítették a klub hírnevét. Miklós Károly tanítványai Kadarfalván az Ablakvarázs Kupáért szálltak harcba. Eredményeik. 33 kg: 1. Konkoly Tamás. 37 kg: 1. Horváth András, 2. ifi. Miklós Károly. 41 kg: ...3. Szél Tibor. 45 kg: ...6. Kothencz Attila. 50 kg: ...5. Péter Norbert és Monostori Attila. 55 kg: 1. Varjasi István. Kiss Tibor, a Szegedi Birkózó Egylet elnöke versenyzői szereplését a következőképpen értékelte: - Megnyugtatóan zárták birkózóink az ob-t, de az i^azi éremszüretet a vasárnapi szegedi kötöttfogású országos bajnokságtól várom. Számomra öröm volt látni, hogy a Tisza-parti birkózó élet mennyire megpezsdült, hiszen a legöregebbektől a legfiatalabbakig mindenki a klubunk hírnevét öregbítette. S.J. A fiatalok lelkesen „püfölték" a kaucsuklabdát. (Fotó: Gyenes Kálmán) • Asztalitenisz Bene Györgyi az erősebb nemnek is megmatatta... A hét végén népes mezőny részvételével zajlott Szegeden a megyei újonc, serdülő és ifjúsági bajnokság. A küzdelmeken Szentes, Hódmezővásárhely, Asotthalom. Mihálytelek, Mórahalom és Szeged fiataljai álltak asztalhoz. Érdekesség, hogy Bene Györgyi, a Wanted Szegedi Asztalitenisz Club versenyzője a fiúk mezőnyében is indult, s igen jól szerepelt. Eredmények. Újonc fiú: 1. Csúcs László, 2. Matók László (Hmvhely, Főisk. SE), 3. Erdész Ákos (Szentesi Kinizsi) és Zabos Tamás (Hmvhely). Újonc leány. 1. Lukács Lilla (SZAC), 2. Kulcsár Ildikó, 3. Zemenczi Kitti (Ásotthalom). Serdülő fiú: 1. Lukács Levente, 2. Bene Györgyi (SZAC), 3. Csatordai József (Szentes) és Matók László. Serdülő lány: 1. Bene Györgyi, 2. Lovászi Anita, 3. Lukács Lilla (SZAC) és Deli Éva (Ásotthalom). Serdülő fiú, páros: I. Bene-Lukács (SZAC), 2. Zabos-Simon (Hmvhely, SZAC), 3. Martonosi-Sári (SZAC) és Csatordai-Erdész (Szentes). Ifi fiú: 1. Bunda Szabolcs (Hmvhely), 2. Lukács Levente (SZAC), 3. Tóth Sándor (Hmvhely) és Bene Györgyi (SZAC). Ifi fiú, páros: I. Bene-Lukács (SZAC), 2. Bunda-Tóth (Hmvhely), 3. Simon-Karip (SZAC, Gábor D.) és Csatordai-Erdész (Szentes). Ifi leány: 1. Bene Györgyi, 2. Agócs Eszter, 3. Lovászi Anita (SZAC) és Deli Éva (Ásotthalom). Ifi leány, páros: 1. Bene-Lukács, 2. Agócs-Lovászi (SZAC), 3. Deli-Kulcsár (Ásotthalom) és Karalyos-Andrecsik (Petőfitp. Krúdy). • Hiába emberközpontúak a vezetők... • Ütni nagyon tud, csak önbizalma nincs Csíkos: „Mindig fejlődik qz ember" Két csodálatos éve volt a '90-es evek elejen, mondhatni, már 18 évesen berobbant a magyar röplabdasport élvonalába. A kaposvári Kántor Sándor mellett ő volt az, akit tehetsége révén Buzek Lászlóhoz hasonlítgattak, utódjaként emlegették. A nagy előd által produkáltaktól, sajnos, messze elmaradt, ami egyaránt tulajdonítható az akarati tényezők hiányának, és súlyos sérüléseinek, amik évekre visszavetették fejlődését. • Biliárd Győzelem idegenben Érdekes módon a szakma, az elfecsérelt évek ellenére, változatlanul kiemelkedő képességű játékosként tartja számon. Edzői, Nyári Sándor és Nusser Elemér mégis sokat kínlódnak és veszekszenek vele mostanában, mégpedig azért, mert hiába kap sorozatban alkalmat a bizonyításra, arra, hogy húzóemberré váljon, képtelen élni a lehetőséggel. Talány ő a javából, gondolom, nem csak számomra... Ma is fülembe cseng, no nem egy régi nóta, hanem Csíkos Gabi azon mondása, ami a bajnoki cím elnyerése és a kupasiker után, az „Aranyos alkimisták albuma" sorozat készítésekor hangzott el szájából. íme, megjegyzése: „Szegeden akarok bizonyítani, szeretném elérni, hogy mindenkor számíthassanak rám. Ezért mindent elkövetek, hiszen nem véletlen, hogy .Ha férfi vagy, légy férfi, legyen elved, s hited!, a kedvenc mondásom." . Úgy látszott, minden jel arra utalt, hogy fogadalma „tűzközelbe" segíti a most zajló bajnokságban. Játéka és hozzáállása azt sejtette, túl van a nehezén, és hamarosan visszaszerzi tekintélyét a pályán. A jó kezdést azonban nem követte hasonló folytatás... - Hihetetlen, pedig igaz, rettenetesen fájt, de ma is nyilallik a vállam, ami nemrég derült ki - részleges szakadást szenvedett. Tudat alatt minden mozdulatnál felvillan bennem, hogy sérült vagyok, s ez, ha nem is nagy mértékben, de befolyásolja teljesítményemet - próbálja magyarázni a bizonyítványt, amibe igencsak „szórtak" azok a bizonyos érdemjegyek. Pedig (ezt ő is vallja) rengeteg munka van a csapatban, tehát benne is, ám ez rajta, játékán valahogy nem látszik. - Az eredményesség egyik ára, szerintem, hogy mindenki összeszokjon mindenkivel. mert csak így alakulhat ki megfelelő csapategység. Hogy ez megvalósulhasson, azért nagyon sokat kell gyakorolnia ennek a gárdának. Nekem például játékmesterünkkel, Schildkraut Krisztiánnal azt kellene sulykolnom unásig, hogy - legyen az bármilyen szituáció -, mindenkor egyszerre fogjunk ütemet, úgy nem okozna gondot bárhonnan beütnöm a feladásokat - értelmezi utólag, magassága és „rugói" ellenére miért is nem • eredményesebb, hatékonyabb a hálónál. Egyfajta - mondhatni sajátos - szemlélet, amivel lehet, muszáj is vitatkozni. Jómagam (ezzel nem vagyok egyedül) másként látom a dolgokat. Máshogyan, mert néha megbántott kisgyerekként duzzog, olykor úgy teng-leng a társai között, mint aki nem találja helyét a közösségben, máskor pedig mintha csak teste lenne a pályán - szóval csupa rejtély ez az egyébként sokak által kedvelt és szidott „gyerekember". - Nincs nekem bajom senkivel, nagyon jól érzem magam ebben a közösségben. Az időközben bekövetkezett váltást, azt, hogy minden téren kezdünk igazi profikká válni, mindenki másként dolMost vajon lefelé, vagy felfelé megyek?... (Fotó: Gyenes Kálmán) gozza fel. A változás folyamata, az eredményességhez elengedhetetlen rengeteg edzésmunka, a heti két-három meccs, a feszülés rányomja bélyegét a csapat teljesítményére. Rettentő nagy az elvárás velünk szemben, ami érthető, mert a langyos vízben lubickolás nem vezet sehova. A mérkőzések nyolcvan-nyolcvanöt százalékát hoznunk kell, ha célba akárunk érni, márpedig mi egy emberként akarjuk a sikert. A sűrített program miatt - fejben és fizikailag egyaránt - egyfolytában napra készen illik várni a feladatokat - próbálja a kívülállónak is érthetővé tenni. miért nem képes mindig a maximumot nyújtani. Pedig a professzionizmus (a foglalkozásként, anyagi előnyökért űzött sportban) mindenkor a tökéletest követeli az „alkalmazottól". A profiknak a „Csík" által is említett strapát muszáj bírniuk, mert hiába emberközpontúak a főnökök, az örökösen nyúglódőkkel nem tudnak mit kezdeni... - Agyunk egy napra sem iktathatja ki a röplabdát, erre most nincs lehetőségünk. A Magyar Kupa megnyerése csak egy állomás, előttünk még az Interliga, és a bajnokság. Címünket csak akkor védhetjük meg, ha megfeszülünk, márpedig mi megint bajnokok akarunk lenni! A magyar bajnokságban nekünk van a legtöbb veszteni valónk, ezért majrézok, illetve nem is félek a kötelességtől, inkább azt mondanám, roppant nehéz hibátlanul megoldani azt, ami ránk vár - enged betekintést sajátos gondjaiba. Aggódást sugalló felvetései nem valami nagy önbizalomról árulkodnak, amihez viszont némi köze neki is van; nem igazán küzdőtípus. Igaz, mostanában gyötri magát, mert ő is elégedetlen saját maga teljesítményével. - Hallottam már én is, hogy önbizalomhiányban szenvedek, amiben van valami, de azt sem szabad elfeledni, keveset játszom. Hogy erről mennyit tehetek én, annak fejtegetésébe nem megyek bele. Nem mindenki tökéletes (van-e ilyen egyáltalán?), mindig fejlődik az ember. Merem remélni, én is közéjük tartozom. Sok múlik a végzett munkán, lényeg, hogy rengeteget kell dolgozni, mert csak ezáltal alakulhatnak megfelelően a dolgok. Roppant lényeges a társakhoz faló viszony, én úgy érzem, bíznak bennem a fiúk. Nagy a konkurencia a csapatba kerülésért, de ez így van jól, sőt rám például inspirálóan hat. Most benne vagyok a „kosárban", szeretném megragadni a lehetőséget. Jelenleg a legfontosabb számomra, hogy beverekedjem magam a kezdő hatosba. Hozzátenném, de nem Szabó Kálmán és LJrfi Csaba sérülése révén... - ad újabb dimenziót önmagáról. Beszélgetésünkkor - bár még messze a mez szögre akasztásának ideje - természetesen a jövő, a röplabdázás utáni időszak is terítékre kerül. - Ami a sérüléseket illeti, nekem nagyon összejött az utóbbi időkben - májgyulladás, szem-, térd- most pedig a vállsérülés -, esőstől szakadt rám a baj. E pillanatban azért könyörgöm az égiekhez, hogy mielőbb kigyógyuljak nyavalyáimból, hogy egészséges legyek. A jelent illetően leghőbb vágyam, hogy megint bajnokok legyünk, és végezzem el a főiskolát, később pedig szakedzőként szeretnék szerencsét próbálni a röplabdasportban - kapcsolja össze a jelent a majdani jövővel. Ha valaki adósa sportágának, úgy az istenáldotta tehetséggel felruházott Csíkos Gábor az. A néha felszabadultan, olykor görcsösen röplabdázó fiú úgy érzi, nem kap elég lehetőséget, holott ez korántsincs így. Inkább arról van szó, hogy - lelki és akarati tényezők miatt? nem mindig tud úgy ráhangolódni a mérkőzésekre, ahogyan elvárható tőle. A miértre, edzői segítségével, elsősorban neki kell mielőbb megtalálniá az elfogadható választ... GYÜRKIERNŐ A biliárd bajnokság első tavaszi fordulójában folytatta jó szereplését a Biliárd Casino gárdája. A megyeszékhely csapata idegenben bizonyult jobbnak az Érdnél. Lapértesülések szerint belga és holland labdarúgó élcsapatok közös bajnokság létrehozását tervezik. Az elképzelések szerint, mindkét ország nyolc legjobb gárdája szerepelne a közös pontvadászatban. Az ötlet az Anderlecht menedzserétől. Michel Verschuerentől származik: - A Bosman-ügy eltörölte a Q Hetvennégy személyt tartóztatott le a rendőrség Melbourne-ben, mert behatoltak a Forma l-es autós gyorsasági világbajnokság márciusi ausztrál nyitófutamának területére. A „tettesek" éppen labdáztak, mikor a hatóság rajtuk ütött. - Ez egy nyilvános park. Mivel a verseny csak négy napig tart (március 7-10. között Érd-Biliárd Casino SE 1:7. Győztek: Nagy Csaba 2, Bandula Norbert 2, Hollós Gábor 2, Tóth Sándor 1, >11. Nagy László. határokat az Európai Unión belül. Ezáltal új lehetőségek nyíltak. Ilyen ez a mostani is nyilatkozta a menedzser a La Derniere Heure című belga lapnak. Vcrschuercn ötletére a Belga Labdarúgó Szövetség egyelőre nem reagált, a vezető holland klubok azonban már felvették a kapcsolatot a kezdeményezés „szülőatyjával". rendezik az ausztrál futamot a szerk.) nem értem, hogy miért tartóztattak le minket most, játék közben - nyilatkozta a „labdázok" szóvivője, Jenni Chandler. A „száguldó cirkusz" ausztráliai versenyét eddig Adelaide-ben rendezték meg, és innen tették át az eseményt a melboume-i Albert Parkba. tíll a bál Március 16-án (szombaton), 19 órakor a szegedi Deák gimnáziumban tartják a városi sportbizottság által szervezett, hagyományőrző bált. Belépők a városi sportbizottság titkárságán kaphatók. Sport- és egyéb rendezvényekre válasszon serlegeket, emlékplaketteket, oklevelet, meglévő készletünkből! 6900 Makó, Posta u. 3A. Telefon: 62/4W-159. Közös belga-holland bajnokság? Letartóztatások Forma-l-es pólyán