Délmagyarország, 1996. február (86. évfolyam, 27-51. szám)

1996-02-24 / 47. szám

10 KÜLFÖLD DÉLMAGYARORSZÁG SZOMBAT, 1996. FEBR. 24. A gondos ápoláson aligha múlik Úrfi Csaba mielőbbi gyógyulása. (Fotó: Gyenes Kálmán) • Nem hagyta abba, és igaza volt • Anhovóban összecsukiott, mint a colstok Úrfi (hamarosan) járni tanul... Fiatalon a Csepel SC ifjúsági csapatában bontogatta szárnyait, 18 évesen pedig már a bajnokcsapatban bizonyíthatta rátermettségét. Másfél száznál többször volt ifjúsági válogatott, majd felnőttként is magára ölthette a címeres mezt. Később nem egészen úgy alakult sorsa, ahogyan elképzelte, ezért aztán úgy látta jónak, hogy befejezi sportpályafutását. Szándékát a szegedi haverokkal való találkozás másította meg, és végül - ennek a nyáron lesz két éve - a Medikémia Szeged csapatához igazolt. Ittléte alatt teljesítménye igencsak ingadozott, mígnem megmutatta „oroszlánkörmeit". Az igazi révbe érés sajnos elmaradt, ugyanis közbeszólt egy súlyos sérülés... • Szélpál László jelenti Sibenilcből Porrá zúzott házak kísértetországban Csütörtökön 13 órakor az újszegedi Sportcsarnok elől annak rendje és módja szerint felült a Szegedi VE vízilabdacsapata a Sas Travel Karosa típusú autóbuszára. A végcél nem volt más, mint a horvátországi Sibenik városa. Tévedések elkerülése végett. Török Tibiék a Pacsirta utcai Tejdiszkont és a Szegedi Kenderfonó Rt. támogatását élvezve nem turistaútra. nem a horgász Európa-bajnokságra utaztak a dalmát kisvárosba, hanem meccset játszani. Mégpedig fennállásuk egyik legfontosabb találkozójára készültek, szombalon este 8 órakor szállnak majd vízbe a LEN Kupa elődöntőjének „odavágóján" a Solaris Sibenik ellen. Egy kicsit elszámolták az indulás időpontját; abból leheteti erre következtetni, hogy a kecskeméti „találkozásra" a Magyar Rádió kitűnő sportriportere, Török László jóval hamarabb ért oda, mint a csapat. - Egy jó együttesre szívesen várok - mondta a rádiós, mikor Pozsgay Zsolt edző üdvözölte régi ismerősét. A befagyott Balaton mellett elhúzva a kora esti órákban máris Nagykanizsán „landolt" a társaság. Bő órányi edzést vezényelt a tréner az impozáns látványt nyújtó helyi uszodában, majd ismét buszra pattant a küldöttség, hogy az éjszakát a zalakarosi sporttáborban töltse. Péntek reggel 9 órakor akarták elhagyni Letenyénél az országot a szegediek, de a tervbe egy kis hiba csúszott. Ugyanis kiderült, a csapat első számú kapusának, Scsegyerkin „Gyimának" nem volt horvát vízuma. A többieknek sem. de az orosz állampolgárok másként nem léphetnek horvát földre. Egy óra pauza és 15 márka kifizetése után folytathatta útját a pólós társaság. Karlovácig minden simán ment, de pár kilométerrel a város elhagyása után borzalmas látvány tárult a fiúk szeme elé. Golyókkal teli házfalak, szétbombázott lakóhelyek, hatalmas kátyúk az úton, egyszóval ezt hívják háborúnak... Néma csönd telepedett az autóbuszra, s ez csak akkor kezdett némileg felengedni, amikor elértünk a Plitvicei-tavakhoz, majd átmentünk a Velemit hegyen. Azon a tájon már virágoznak a cseresznyefák. Ilyeneket sokat lehetett látni, de embereket nem. Elmenekültek. Kísértetországon haladtunk keresztül... Délután fél 6-ra gurultunk be a célállomásra, Sibenikbe. Miután a csapat elfoglalta szálláshelyét a Hotel Jadranban, edzéssel fejeződött be a nem mindennapi élményt jelentő utazás. Már csak a meccsen kellene túljutni... • Tudósításunk az Iskolák Sportboltja (Szeged, Madách u. l/b„ tel: 329-158), a Noriko Ékszerüzlet (Szeged Nagyáruház, első emelet), a City Fítness Stúdió (Szeged, Budapesti krt. 5„ tel: 491-934), Finis Sportbolt (Szeged, Mars tér 1-3., tel: 325-31)8) és a szegedi FINA Üzemanvagtöltő-állomás támogatásával készült. • Vasárnap 12 órakor: Dorozsma-Aradi Teletöm Kél nap alatt három mérkőzés Mindig szorongató érzések kerítenek hatalmukba, ha beteget látogatok. Nem volt ez másként most sem, amikor a Medikémia Szeged sérült játékosához, Urft Csabához igyekeztünk fotós kollegámmal. Közben volt időm elgondolkodni azon, hogy a sors, a véletlen kegyetlen játéka sokszor mily' tragikus dolgokat képes „alkotni". Még szomorúbb, ha mindez játék közben történik. A negyedik emeleti lakás nappalija kórtermi látványt idéz, betoppanásunkkor barátnője, dr. Tóth Tünde (aki „mellesleg" orvos) éppen gézt cserél a combig begipszelt lábon. A gondos ápolást látva, ezen aligha múlhat Csaba mielőbbi felépülése. A betegágyon a pillanat szárnyakat ad a tegnapnak, megidézi, és a jelennél jelenebbé avatja legapróbb mozzanataival az anhovói mérkőzésen történteket. - Mint mindig, az ominózus meccs előtt is alaposan bemelegítettem, semmi rendellenességet nem tapasztaltam, ezért is ért váratlanul a számomra tragédiával felérő pillanat. Egy elpattanó labdáért léptem hátra, miközben úgy éreztem, mintha valaki a vádlirnba rúgott volna. Összecsuklottam, mint a colstok, képtelen voltam felállni. Levittek a pályáról, borogatták a lábam, majd jött a mentő, és az ottani kórházba vittek, ahol a röntgen egyértelművé tette az Achilles-tn szakadást. Másnap begipszelt lábbal érkeztem a szegedi új klinikára, ahol dr. Császár József megoperált. A műtét után elmondta, a vártnál bonyolultabb a sérülésem, ugyanis a külső In egyik fele megnyúlt, a másik pedig a tapadási pontnál elszakadt - ad tökéletes „szakmai" diagnózist a tétlenségre kárhoztatott röpis. A kényszerpihenő, különösen akkor, ha egy súlyos sérülés a kiváltója, a sportolót mindig megviseli. Hatványozottan igaz ez egy olyan játékosnál, aki éppen felszálló ágban van, s aki eleddig messze nem úgy röplabdázott, mint várható tőle. - Ami a jó teljesítményt illeti, valóban „sáros" vagyok, ám - ezt senki ne vegye magyarázkodásnak — a műtétnél világossá vált, a szakadás egy régóta meglévő sérülés végkifejlete. Nyilvánvalóvá váll, a bokám körül több apró szakadás volt már, és ezek állandó gyulladást okoztak. Jegeltem én az edzések után, a gyakorlások és a meccsek előtt különböző kenőcsökkel kezeltem, de mint most kiderült - ez nem használt. Az igazsághoz tartozik az is, hogy mielőtt Szegedre jöttem, sokat kihagytam, itt viszont belecsöppentem egy nagyon kemény és következetes munkába, amihez nem voltam hozzászokva. Nagyon remélem, a mostanival végképp lezárul a „sebesülési" korszak, és semmi sem akadályoz meg abban, hogy - akárcsak a Magyar Kupa döntőjében megint bizonyíthassam, nem felejtettem el röplabdázni ismertet meg a távlatokat (is) felölelő elképzeléseivel. Szándéka mindenképpen dicséretes, mert az itt töltött bő másfél év alatt majdhogy észrevétlen maradt, mondhatjuk úgy is, ,jól el volt" a csapatnál. Holott igen sokra hivatott röplabdás. Az edzéseken valósággal villog, bámulatos dolgokra képes (remekül nyit felugrásból, parkettaszaggató, szinte sáncolhatatlan leütései rendre a hármason belülre vágódnak), a meccseken viszont legtöbbször remegő kezekkel és lábakkal lép pályára. - Kishitűségemet a már említett pauzának, az ebből logikusan következő kevés játéknak a számlájára írom. Azzal mindig számolni kell, ha egy összeszokott, kiforrott és egységes társasághoz igazol az ember, rendkívüli dolgok szükségesek ahhoz, hogy bejátssza magát a csapatba. Ezért aztán az időnként kapott feladatot mindig a lehelő legjobban kell megoldani, csak tgy vívhatja ki az ember a bizalmat, azt, hogy minél kevesebbet „pihentessék" értelmezi utólag, miért is kapott oly' kevés lehetőséget a bizonyításra. A dolgok teljessé tételéhez tartozik, hogy az a bizonyos „pihentetés" nem igazán viselte meg, nem törte magát istenigazából azért, hogy állandó helye legyen a „hatosfogatban". - Való igaz, ezen nincs mit cáfolnom, de értelmetlen is lenne átfestenem a korábbi énemről kialakított, és sok igazságot tükröző képet. Régóta kísért a balszerencse, hiszen a nyáron, a Fesztivál Kupán a vállam sérült meg, az év elején Csíkos Gabi lábán landoltam, s ezt a bokám bánta, megint mindent kezdhettem elölről. Megszállottként dolgoztam az edzéseken, hogy mielőbb a tétre menő összecsapásokon is figyelembe vehessenek edzőim. Visszatérve olykori csüggedtségemre, mit tagadjam, bizony izgulok, amikor a rendkívül igényes szegedi közönség előtt játszom. Óriási, számomra nyomasztó a felelősség, ezért néha bizony „leblokkolok". A Magyar Kupa döntőjének találkozóira azonban mindig szívesen emlékezem, azokon - úgy vélem - nem okoztam csalódást, végre nekem is kijött a lépés - merülünk a közelmúlt felejthetetlen örömeibe. Csillogó szemekkel, derűs arccal mondja e szavakat, mintha valamelyik edzésén, és nem a betegágyánál lennénk. Mozdulatai, de egész lénye azt sugározza, hogy az őt ért balszerencse-sorozat sem képes eltántorítani abbéli szándékától, hogy itt, a Medikémia Szeged csapatában bizonyítsa képességeit. Erre tehetsége, adottságai révén minden esély adott, amihez „csupán" az szükséges, hogy - ezt mi is szívből kívánjuk neki - mielőbb felgyógyuljon. - Nem és nem adom föl! Sokon meglátogattak a klinikán és itthon, amit úgy fogok föl, hogy megkedveltek, szeretnek Szegeden. Jó lenne a bajnoki döntőn játszani, de ezzel még várnom kell. Ha minden igaz, két hét múlva már sétálhatok. Hat hétig viselem a „takaros" gipszcsizmát, utána következik a gyógytorna, a járni tanulás... Minden igyekezetemmel és erőmmel azon leszek, hogy mielőbb felgyógyuljak, s mihamarabb visszakerüljek a csapatba - tesz hűségnyilatkozatot a számára sajátos miliőt teremtők mellett. Gyürlci Ernő A Kiskundorozsma labdarúgócsapata szombaton és vasárnap három előkészületi mérkőzést is játszik; szombaton 10 órai kezdettel a Tápé ellen, míg vasárnap ugyancsak 10 órakor a Sándorfalva ellen. Vasárnap 12 órakor a zöld-fehér együttes nemzetközi mérkőzést is vív, hiszen ekkor lesz az Aradi Telecom-Kiskundorozsma összecsapás visszavágója. Mindhárom találkozóra a Felső Tisza-parti stadion edzőpályáján kerül sor. A vasárnapi kettős mérkőzésre úgy nyílik lehetőség, hogy Vágó Attila edző rendelkezésére 26 játékos áll, így nem lesz nehéz összeállítania ebből a keretből két csapatot. A három mérkőzésből magasan kiemelkedik a románok elleni találkozó, amely Aradon is nagy harcot és színvonalas küzdelmei hozott. • A Vízügyi 5E közgyűlésén • Röplabda Interliga Szlovákiában a medikémiások Csütörtökön tartotta közgyűlését a Szegedi Vízügyi SE, amelyen az elmúlt öt esztendő munkáját értékellék, módosították az alapszabály egyes cikkelyeit, s megválasztották a héttagú elnökséget és az egyesület új elnökét. Az eseményen részt vett és felszólalt dr. Esztergomi Mihály, a Szeged Városi Sportigazgatóság vezetője is. Amint a beszámolóban elhangzott, a Vízügyi SE az elmúlt öt esztendőben számos említésre méltó eredményt ért el, különösen evezésben. Több arany-, ezüstés bronzérem fémjelzi a vízügyi sportolók eredményességét, hiszen 1991-ben hét arany-, négy ezüst- és bronzérmet szereztek a vízügyi • Ma, Mórahalmon V. Szökő Kupa Mint arról már hírt adtunk, ma a mórahalmi városi sportcsarnok és a polgármesteri hivatal szervezésében nagyszabású kispályás labdarúgó-tornát rendeznek a Szökő Kupáért. A rendezvény teljes bevételét a Mórahalom Közoktatásért Alapítvány javára utalják át. Az sportolók, négy ifjúsági és két felnőtt sportolót adtak a magyar válogatottba, de hasonló eredményeket mutathattak fel a következő esztendőkben is. Sajnos a pénzügyi támogatás csökkenésével - mivel a sportegyesület tagjai kevesebb versenyen vehettek részt - visszaesett az eredményesség is. Kisebb létszámú sportolói gárdát utaztathattak a nagyobb vetélkedőkre, hiszen míg '91ben közel 100-an, addig '95ben már csak 35-en állhattak rajthoz a vízügyisek közül. Az említett időszakban két olyan versenyzőt nevelt a sportegyesület, mint Dani Zsolt és Szögi László, akik számos nemzetközi versenyen, a magyar válogatott ötödik alkalommal megrendezett tornán az idén nyolc csapat indul, két csoportban. A csoportok beosztása: A-csoport: Üstökös 2000 Bt. (Szeged), Ipszilon (Mórahalom). Rókus, Gyálarét. B-csoport: ÉGIS (Szeged), Délmagyarország, Kismarczi Diszkont (Mórahalom), Gyűjtögető Méhecskék (Mórahalom). A mérkőzések ma 8 órakor kezdődnek. színeiben bizonyították képességeiket. Később ők eligazoltak más sportklubba. Szóba került a felszólalások során az is, hogy rövidesen megszűnik a sportközösség újszegedi vízibázisa, de ennek ellénére nem maradnak- létesítmény nélkül, mert Tápén, a téli kikötőben új, az eddiginél modernebb bázist létesítenek. Elhangzott egy olyan javaslat is, amelyet a közgyűlés egyhangúlag elfogadott, hogy Wolf Mihályt, aki hosszas tevékenységével a jó eredmények elérését segítette elő, válasszák meg az evezős szakosztály örökös tiszteletbeli elnökévé. Titkos szavazás után a Vízügyi SE elnökségébe a következőket választották: Benke György, Kurucz Gyula, Varga István, Fehér Józsefné. Kemény László, Sebesvári Mihály, Szabó Ádám. A sportközösség elnöke Kurucz Gyula lett. P. S. J. Úszásoktatás felnőtteknek Ismét lesz úszótanfolyam felnőtteknek az újszegedi Sportuszodában. A foglalkozások február 26-án (hétfő) kezdődnek, és hétköznaponként este fél 9-től fél 10-ig tartanak. Jelentkezés és felvilágosítás 26-án este 8 órakor az újszegedi Sportcsarnok előterében. A jelentkezők felszerelést vigyenek magukkal. Ki sem pihenhették fáradalmaikat, arra sem maradt idejük, hogy a igazándiból megünnepeljék kaposváriak felett aratott diadalt a Medikémia Szeged férfi röplabdásai, mert máris újabb feladatok várnak rájuk. Tegnap Szlovákiába utazott a csapat, ahol az Interligában ma a negyedik helyen álló UKP Bratislava, vasárnap pedig az ötödik PPS Gyetva lesz az ellenfél. Elutazásuk előtt nem sok - Tizenkilenc játékossal keltűnk útra, időközben azonban számuk változott, mert Várszegi Richárdnak, Várszegi Norbertnek és Dobó Csabának tanulmányi elfoglaltság, illetve sérülés miatt hamarabb haza kellett jönnie - ecsetelte a történteket a szakvezető. - A csapatformálás szempontjából renkívül hasznosnak ítélem az edzőtáborozás, minden túlzás nélkül állítom, alakul, formálódik a társaság. Naponta kétszer gyakoroltunk, a földvári tornatermet is többször igénybe vettük, és közben négy előkészületi mérkőzést játszottunk. • Elárulnád az eredményeket? - Természetesen, hiszen nem titok, és szégyenkeznünk sem kell miattuk. Először a földvári NB III-as együttessel találkoztunk, 4-1-re nyertünk ellene. A következő ellenfél az NB II. jót tudott mondani Nyári Sándor, a csapat szakvezetője, ugyanis a kaposváriak elleni mérkőzés után derült ki, hogy igen nagy árat fizettek megérdemelt sikerükért. A csütörtök délutáni edzésen Melnicsuk közölte, megint „jelentkezett" lumbágója, igencsak fáj a dereka, Nyugati csoportjának az éllovasa, a Siófok volt. Sokáig mi vezettünk 1-0-ra, később a házigazdák egy erősen vitatható 1 l-essel egyenlítettek, majd lesgóllal a vezetést Schildkrautnak szintén volt miért panaszkodnia, neki a bokája dagadt be... Csíkos vállsérülése már-már krónikus jelleget ölt. Szabó Kálmán változatlanul fájlalja bokáját (ő nem is utazott el társaival), így aztán erősen megcsappantak esélyeik a szlovák csapatok ellen. is megszerezték, harmadik góljuk viszont tiszta volt... Harmadik mérkőzésünket a megyei első osztályban szereplő balatonfűzfőiek ellen játszottuk, az igen rossz talaHétfő hajnali hazaérkezésük után sem lesz sok idejük a fáradalmak kipihenésére, mert kedden az NB I. Extrarájátszásban Dunaújvárosban lépnek pályára a medikémiások, szerdán pedig Salzburgban játszanak Interliga-mérkőzést... jú pályán 1-0-ra nyertünk. Ezután az ugyancsak NB IIes Kaposvár fogadott ben"nünket, a házigazdák 2-0-ra vertek bennünket. Az utolsó, Sárbogárdra tervezett mecscsünk a pálya használhatatlansága miatt elmaradt, helyette egy kiadós edzésen vett részt a csapat, majd elindultunk haza, ahova szerencsésen megérkeztünk. • A további program? - Pénteken két edzés volt, szombaton Algyőn játszunk, a jövő héttől pedig a szokott módon folytatjuk a felkészülést a tavaszi fordulókra. Gy. E. • Balatonföldváron edzőtáborozott a SZEAC o Négy előkészületi mérkőzést játszottak a szegediek Alakul, formálódik a csapat... A SZEAC NB III-as labdarúgói másfél hétig Balatonföldváron, a Budalakk-Titán Rt. üdülőjében edzőtáboroztak. A focisták kellemes környezetben, minden igényt kielégítő, kifogástalan ellátás mellett gyűjthették az erőt a tavaszi idényre, a közelgő bajnoki fordulókra. Hazatértük után Híres Gáborral cseréltünk gondolatot a magyar tenger partján töltött napokról, a végzettekről.