Délmagyarország, 1996. február (86. évfolyam, 27-51. szám)

1996-02-23 / 46. szám

PÉNTEK, 1996. FEBR. 23. BELÜGYEINK 3 Még egy hétig igényelhető a családi pétlék Még egy hétig igényelhetik a családi pótlékot azok a családok, amelyek késedelem nélkül, folyamatosan szeretnék megkapni az ellátást. Április l-jétől ugyanis már új feltételekkel, a jövedelmi helyzettől függően jár az ellátás. Alanyi jogon áprilistól csak a háromés többgyermekes családoknak, a tartósan beteg, testi vagy értelmi fogyatékos gyermeket nevelőknek jár az ellátás. Családi pótlék egyébként csak azok a családok kaphatnak, amelyekben az egy főre jutó nettó jövedelem nem haladja meg a 19 ezer 500 forintot. Teljes összegű ellátás azonban csupán havi nettó 18 ezer forintos jövedelemhatárig jár, efölött - 18 ezer 1 és 18 ezer 750 forint között - kisebb. 18 ezer 751 és 19 ezer 500 forint között pedig nagyobb mértékben csökkentett összegű családi pótlékot folyósítanak. A gyermeküket egyedül nevelő szülők havi nettó 23 ezer 400 forint jövedelemhatárig jogosultak a juttatásra. Az igénylést az 1995. évi jövedelmek alapján kell kitölteni. Az adó, a tb-járulék, a gyes, a gyermeknevelési támogatás és a gyermek, illetve más családtag eltartására kifizetett összeg a jövedelemből levonható. A kapott tartásdíjat viszont be kell számítani. Az így kapott, és személyenként összeadott jövedelmet kell azután elosztani a családtagok számával, majd 12-vel (a hónapok számával), hogy megkapjuk az egy főre jutó nettó havi jövedelmet. Igénylőlaphoz általában a munkahelyükön vagy az' egészségbiztosítási pénztár helyi kirendeltségein juthatnak hozzá az érintettek. Amennyiben valaki jogosult a családi pótlékra, ám március 1-jéig valamiért nem tudja benyújtani igényét, később is kérheti az ellátást. Utólagosan azonban legfeljebb hathavi családi pótlékot fizetnek ki. (MTI) • A Marinko-ügy újabb fejleménye Tamasi ártatlan A Magda-ügyként híressé vált büntetőeljárás egyik vádlottja ügyében született döntés a közelmúltban. Tamasi Attila, másodrendű vádlott ártatlanságát kimondó ítéletét a Legfőbb Ügyészség megfellebbezte. A Legfelsőbb Bírósághoz eljuttatott iratban azonban a fellebbezést visszavonták, így a felmentő ítélet jogerőre emelkedett. A fentiekről tartott sajtótájékoztatót tegnap a gyanúsított, de felmentett másodrendű vádott édesapja, dr._ Tamasi Mihály és Tamasi Attila védője, dr. Krajkó Zoltán. A két rendbéli rablás felbujtói bűnrészességével gyanúsított ifjabb Tamasi 18 hónapot töltött előzetes letartóztatásban. Tamasi Mihály kijelentette: két éven keresztül úgy éfezte, hogy rendőrállamban él. Mindezt arra alapozta, hogy a nyomozás megkezdése idején Kónya Imre, akkori belügyminiszter részt vett a Z. Na"gy-gyilkosságról szóló sajtótájékozatatón, s nyomást gyakorolt a rendőrségre és a közvéleményre is. Krajkó Zoltán megerősítette, hogy a Tamasi Attila ellen felhozott vádak nem nyertek bizonyítást, a felmentő ítélet ennek hiányában született. Kitért arra is, hogy a terhelő vallomás Magda Marinkótól származott, még a nyomozati szak elején. A bíróság előtt azonban - érvelt Krajkó - Tamasi Attila vallomása nagyobb erővel szerepelt, mint az elsőrendű vádlotté. Elhangzott még az is, hogy az ártatlanul meghurcolt Tamasi Attila elégtételtre jogosult. Ez vonatkozik egyrészt az előzetes letartóztatásra és annak következményeire, másrészt pedig a sajtó nyilvánosságán keresztül - a közvélemény előtti erkölcsi rehabilitációra. (arató) A kormány benyújtja az Országgyűlésnek a természet védelméről szóló törvényt - jelentette be Kiss Elemér a kabinet csütörtöki ülését követő sajtóértekezleten. A miniszterelnökségi államtitkár az előterjesztésről elmondta, hogy az szemléletében is szakít az eddigi szabályozással, ugyanis nem egyes természeti tárgyak vagy élőlények védelmére vonatkozik, hanem általános védelmi felfogást tükröz. A törvényjavaslat célul tűzi a biológiai sokféleség megőrzését,, a természeti erőforrások racionális felhasználását, valamint a kiemelten értékes természeti területek és értékek, élőhelyek és fajok védelmét. Az országos jelentőségű értékeket miniszteri rendeletben határozzák meg, a helyi és regionális védendő területeket, illetve állatokat pedig az önkormányzatok szabhatják meg. Ebből fakadóan a védelem az állam, az önkormányzatok, a különböző szervezetek és az állampolgárok összehangolt felelősségi rendszerére épül. A törvényjavaslatnak az az alapelve, hogy minden személynek és szervezetnek kötelessége a természet védelme. Csak olyan mértékben lehet hasznosítani a természeti erőforrásokat, hogy az ne veszélyeztesse az alapvető működési rendszereket. A természetvédelmi szabályok megsértésével járó szankciókat szintén részletezi a törvényjavaslat, kimondja, hogy a szabálysértőket 200 ezer forintig terjedő bírság megfizetésére lehet kötelezni. (MTI) Aláírásokat gyűjt a kisgazdapárt Aláírásgyűjtési akciót indít március 14-én a Független Kisgazdapárt. Az MSZP 1994-es szavazatait meghaladó számú - a kormányzat távozását követelő - kézjegyet kíván összegyűjteni. Amennyiben a kabinet az 1 millió 781 ezer 504 aláírás ellenére sem mond le, akkor törvényen kívül helyezi magát. Ezt Torgyán József hangoztatta a sajtó munkatársai előtt a kisgazda-frakció szokásos csütörtöki tájékoztatóján. A pártelnök utalt arra is, hogy a magyar nép ilyen formában megfogalmazott világos üzenetét még a nemzetidegen politikát folytatóknak is meg kell érteniük, és távozniuk kell a hatalomból. Az aláírásgyűjtés a kisgazdapárt március 14-i kormánybúcsúztató nagygyűlésén kezdődik. Torgyán József szerint a demonstrációra hatalmas tömeg várható, amely a Petőfi-szobortól indul a Parlament elé. A nagygyűlést követően az összegyűltek egy órán keresztül élő lánccal veszik körül a törvényhozás épületét. A pártelnök a tájékoztatón elfogadhatatlannak nevezte, hogy a társadalombiztosítás pazarlása miatt az idén ne 15 százalék, hanem csak 14 százalék legyen a nyugdíjemelés mértéke. Az FKGP ezért minden eszközt megragad annak érdekében, hogy a Horn-Pető-kormány távozzon. Lányi Zsolt szóvivő bejelentette, hogy a Független Kisgazdapárt frakciója igazságügyi írásszakértőt kér fel annak érdekében, hogy tisztázódjék: mi szerepelt azon az aláírásgyűjtő íven, amelyen az FKGP politikai vitanapot kezdeményezett az Országgyűlésben. Mint ismeretes, a kisgazdák politikai vitanapot kezdeményeztek a határon túli magyarok autonómia-törekvéseinek az ügyében. Az íveket aláíró szocialista és szabaddemokrata képviselők többsége azonban később visszavonta kézjegyét. Gellért Kis Gábor (MSZP) pedig a parlament plenáris ülésén azt közölte, hogy az aláírási ívek megtévesztőek voltak, ugyanis nem az autonómia-törekvésekről szóló vitanaphoz kérték a honatyák támogatását. Amennyiben a szakértői vizsgálat után Gellért Kis Gábor és Sarkadiné Lukovics Éva (SZDSZ) - aki az MSZP-s honatyához hasonlóan nyilatkozott - nem kér bocsánatot a Független Kisgazdapárttól, akkor a frakció kezdeményezi majd a megfelelőjogi eljárást. (MTI) Az egységes fellépésnek pedig az az oka, hogy a Szegedtej Rt. szeretné vállalkozásba adni a szállítást, s mint ahogy ilyenkor szokás, szerződést írat alá az érintettekkel. A sofőröket képviselő telefonálónk szerint kedvezőtlenek a feltételek, hiszen például bármilyen kár érné az autót (nagy Nissanokról van szó), a szállítónak kellene vállalnia érte a felelősséget. És így tovább. Aki nem írja alá, veheti a kalapját legalábbis informátorunk szerint. Ezt követően megkerestük a másik felet, az rt. egyik vezetőjét, akinek a meglepetése a telefonvonal innenső végén is érezhető volt. 1. Nem a szerződést íratták alá a szállítókkal, hanem egy felmérést készítettek, kik vállalkoznának április 1-jétől. 2. Aki nem óhajtja a szerződéses formát, marad• A tejipar és a sofőrök Elbeszéltek egymás mellett Azt mondta a „téma" a telefonvonal végén, hogy holnap (vagyis ma) nem viszik ki a sofőrök a tejet az üzletekbe. Negyedmillió ember marad élet, erő, egészség nélkül, miközben nagy károk érik a céget és a kereskedőket egyaránt. hat a cégnél, a korábbi munkabérért. 3. A példának említett Nissanok esetében csak a szándékos rongálásért terheli a pilótát a felelősség. 4. Amit a cég megvalósítani szeretne, az egy értékesítéshez kötött javadalmazási rendszer, költségkíméléssel. 5. A sofőrökkel harmadszor ültek le beszélgetni a vezetők, és senki sem jelezte, hogy ekkora a homály. A szerződés-tervezetet 10-en írták alá, 22-en nemmel válaszoltak. Információink szerint a Szegedtej Rt. privatizációja a második negyedévben napirendre kerül. Ez valószínűleg árnyaltabbá teszi a kérdést. Vajon odaért-e ma a tej az üzletekbe? F. K. Lovasszobrot Bokrosnak? B

okros lMjosnak egyszer még szobrot állítanak. Azt nem tudom, hogy akkor, amikor a magyar egészségügy összeomlik, avagy azidőtájt, amikor rádöbben az isten adta nép, hogy agóniája elhúzódik, s a haldoklás szenvedéseiben még unokáink is „szerencséltetnek". Bokrosnak most mennie kellelt - még ha önszántából is -, mert akkora falatot akart ledugni egyesek torkán, ami nem emészthető, sőt már a torkon megakad. Persze veszélyes vállalkozás egy olyan döntés meghozatala, amely az egész társadalmai mindennél érzékenyebben érintette volna, ráadásul egy több évtizede megcsontosodott és rosszul működő rendszeri akart drasztikus refomra kényszeríteni. Mert lássuk csak, mit is akart a pénzügyminiszter és csapata? Erről a miniszter lemondása körüli hercehurcában ugyanis kevés szó esett. Talán-tán nem is véletlenül veszett el a bábák között a gyerek, azaz a legfőbb dolog: a 36 milliárdos tb-hiány pótlásának bokrosi tervei. A Bokros-csapat rendszerértékü változtatásokat javasolt, nem csak a tb jelenlegi hiányának csökkentése, hanem a társadalombiztosítás valóságos biztosítási elvekre helyezése érdekében. Ez a befizetések és a szolgáltatások szétválasztását jelentette volna. A Bokros-féle reformtervben a befizetések jövedelemarányosan történnek, az egészségügyi szolgáltatások igénybevétele pedig szükségletek szerint, azaz, aki beteg, az kap egészségügyi ellátást. Ezt a formát a művelt nyugaton a szolidaritás elvének hívják. A „szolidaritás" mifelénk úgy fest, hogy példának okáért a vállalkozók jelentős része minimálbér után fizet tébét, de igénybe veszi a teljes körű egészségügyi szolgáltatást, ugyanakkor jövedelmét nagyobbrészt költségként veszi ki. A becslések szerint többszáz milliárd az a jövedelem, ami után a lakosság fele nem fizet járulékot, miközben a másik fele minden fillérje után pengeti a járulékot. No, többek között ezeken akart volna a Bokros-terv változtatni, egy igazságosabb társadalmi teherviselést, de legfőképp a hiányok lefaragását tartva szem előtt. A tébét fenekestül felforgató, de végre működését normális kerékvágásba terelő változtatások persze sok-sok érdeket sértettek volna, s ezért bizonyult torkon akadó falatnak. A hiány csökkentésére tett új - Bokros utáni - javaslatok a közgazdasági szakértők szerint csak a tűzoltómunkára, azaz a gondok rövid távú megoldására alkalmasak. Nem beszélve arról, hogy a kormány által szorgalmazott legújabb elképzelés, miszerint az APV Rt. megvenné az állami cégek tb-tartozásait, azaz visszavásárolná a kinnlevőségeket, jogilag nem lehetséges. MMfgy tehát a taku-baku a Bokrosék által javasolt twu rendszerértékű változtatások megkezdése helyett. Az elodázás pedig a tb-hiány további növekedéséhez vezet, s a helyzet egyre rosszabb lesz. Nekünk. Pedig már így is riasztó, kivált akkor, amikor az ember a Magyar Orvosi Kamara etikai kollégiumának állásfoglalástervezetét olvassa. Ebben ugyanis az áll, hogy a kényszerű gazdasági megszorítások miatt bekövetkezett egészségkárosodásokért az orvosokat nem terheli felelősség. Magyarán: ha nem lesz pénz, nekünk annyi. Még akkor is, ha Bokrosnak lovasszobrot állítunk. u 1/cJU ípo-l — / tcJL^ ^—A^ SOFA-THERM yp^y/f^ hőszigetelt ablakok, bejárati ajtók ^ 7) 10% kedvezménnyel íVivUUL UAU Megrendelésre egyedi méretben is! Sze^i'd, Csongrádi s^t. 27. Tel.: 62/491-022. OorozKmai 11. S 7. Tel.: 62/311-092 Pénzről dönteni sohasem könnyű feladat, különösen akkor nem, ha - mint napjainkban — olyan kevés van belőle mindenütt. A tennivalók, a jogos igények viszont könyörtelenül követelik a „részüket". Ezt igazolta tegnap a megyei közgyűlés tagjainak maratóni hosszúságú vitája, amelynek alapja az 1996. évi költségvetésről szóló rendelet megalkotása volt. A tények ugyanis eléggé elrettentő képet festettek a lehetőségekről. Kiderült: a központi költségvetésből származó bevétel, az intézményeknek nyújtott normatív támogatás, a nélkülözhetetlenül szükségesnél lényegesen kevesebb. A megyei közgyűlés azonban nem mondhat le költségvetési • Ülésezett a megyei közgyűlés Szorít a pénztelenség szervei működtetéséről, ezért egyéb forrásai terhére 97 millió forint többlettámogatást kell számukra biztosítani. Ez persze nem oldható meg egykönnyen, mert a jóváhagyásra javasolt bevételi főösszeggel - 3 milliárd 876 millió 748 ezer forint szemben álló feladatok nagyon behatárolják a lehetőségeket. A testület éppen ezért úgy döntött, hogy a közoktatásban meglévő feszültségek enyhítése érdekében - júniusig - át kell világítani az oktatási intézményeket. Az iskolák költségeinek finanszírozásához kapcsolódóan került szóba az Észak-Rajna-Wesztfália tartomány anyagi segítségével - épülő pusztamérgesi mezőgazdasági szakiskola problémája. Sőt: Börcsök Antal. Pusztamérges polgármestere a közgyűlés előtt a megyei képviselőknek eljuttatott egy levelet is, amely szintén a gondok taglalását tartalmazta. A polgármester elsősorban azt kifogásolta, hogy a megye az általa - az első beszerzésre - ígért 30 millió forintos támogatást mindmáig nem biztosította, pedig az építkezés befejezés előtt áll, és a szeptemberi tanévkezdésig be is kellene rendezni az intézményt. Az éles kritikai hangtól, a személyeskedésektől sem mentes levél, illetve hozzászólás természetesen kemény visszhangra talált. A testület a hosszas vitát végül azzal zárta, hogy a megyei közgyűlés elnöke március 31-ig tisztázza a polgármesterrel a beszerzendő tárgyi eszközök listáját, és csak azután lehet felhasználni az e célra tartalékolt pénzt. A képviselők végül a költségvetési határozati javaslatot és rendeleteket bizonyos módosításokkal fogadták el. A tanácskozás további részében többek között szó volt a szakosított szociális ellátásokról, a pedagógiai szakszolgálatok és az idegenforgalom megyei helyzetéről. A testület zárt ülésen tárgyalt még a pedagógiai és közművelődési közhasznú társaság létrehozásáról is. N. Rócz Judit