Délmagyarország, 1996. február (86. évfolyam, 27-51. szám)

1996-02-03 / 29. szám

Kormányfői és bankári fizetések (3. oldal) toroive Ha sok a csak a szerződött kell (6. oldal) e A Démásznál, február 12-től Kárpótlási jegyei - részvényre ALAPÍTVA: 1910-BEN SZOMBAT, 1996. FEBR. 3., 86/29. •HmHmmnHnmmi ARA: 29 FT e Átalakulás előtt a művelődési intézmények Új téeszesítés, vagy a lövő ígérete? ^Hl ü MMnMMH^^HHHiaaBMWeMHBH — l^^Hi^H O^T 4M HMMMH •HMMMMMM O^T BMHMnNMMMMW Az Állami Értékpa­pír* és Tőzsdefelügyelet engedélye alapján febru­ár 12-én megkezdődik és március 1-jéig tart a Dél-magyarországi Áramszolgáltató Rt. kár­pótlásijegy-részvénycse­re akciója - jelentették be pénteken az ÁPV Rt. sajtótájékoztatóján. A piacon lévő kárpótlási jegyek felszívása érdeké­ben indított akció első lé­péseként a Démász jegy­zett tőkéje 8 százalékát kitevő részvénycsomagot ajánlják fel a kárpótlási­jegy-tulajdonosok szá­mára oly módon, hogy három darab 10 ezer fo­rint címletértékű kár­pótlási jegyért 4 darab, egyenként 10 ezer forint névértékű névre szóló törzsrészvényt cserélnek. Az allokáció során előnyt élveznek a hazai alanyi kárpótoltak, és a határon túli kárpótlási­jegy-tulajdonosok. Utób­biak igénybe vehetik az erre a célra létrejött Ala­nyi Kárpótlásijegy-keze­lő Kft. közreműködését. A Démász részvény­csere során az allokáció­nál öt befektetői csopor­tot különítenek el: az alanyi kárpótolt belföldi magánszemélyek részére a csomag 49,3 százalé­kát, az alanyi jogú kül­földi magánszemélyek részére 20,3 százalékát, az önkormányzatok ré­szére 16,9 százalékát, a kárpótlásijegy-hasznosí­tó társaságok részére pe­dig 13,5 százalékát külö­nítik el, a többit belföldi magánszemélyek és in­tézmények vásárolhatják meg. Amennyiben az el­ső négy befektetői cso­port nem tart igényt a számára elkülönített tel­jes részvénymennyiség­re, akkor azokat áthelye­zik az ötödikhez. A jegy­zés során a forgalmazó OTP Bróker Rt és a Da­iwa-MKB Rt. külön fi­gyelmet fordít a vissza­élések elkerülésére. A számítások szerint az új részvényesek értékpapír­jukat mintegy 120 száza­lékon tudják majd érté­kesíteni - ilyen árfolya­mon jutott hozzá a Dé­mász részvényeihez a jegyzett tőke 48 százalé­kának erejéig az Electri­cité de Francé is - és ez megfelel a kárpótlási jegy kamattal növelt címletértékének. A Démász 1995-ben 21 milliárd forint árbe­vételt ért el, üzemi ered­ménye 340 millió forint. A cég a következőkben végrehajtandó villamos­áram-emelések után 1997-1998-ban már ga­rantáltan 8 százalékos tőkearányos nyereséget biztosít tulajdonosainak. Az ÁPV Rt. szakértői szinten már tárgyal a Démász-rész vények tőzsdei bevezetéséről. (MTI) Moszkva ötszáz Ikarust az idén rosban. A Ikarus 1954. óta van jelen a szovjet, majd az orosz és FÁK-piacon. Egy­kor a termelésének 70 szá­zalékát a néhai KGST-pia­con, és ezen belül is a Szov­jetunióban értékesítő gyár térségbeli eladásai a tizedére estek vissza az elmúlt évek­ben. Az egykori óriási köz­ponti beszerzések 1992-ben megszűntek és jobbára az önkormányzatok vásárolnak buszokat, ha van erre pén­zük. A Világbank tavaly 1500 autóbusz oroszországi érté­kesítésére írt ki tendert, ame­lyen a több mint 20 gyártó ­az Ikarus mellett a Merce­des, a svéd Scania és a Vol­vo is részt vesz. Megtörtént az orosz közlekedései szak­emberek és két svéd szak­ember bevonásával az előze­tes műszaki értékelés, de az eredményhirdetés húzódik, ami további többletköltséget jelent az Ikarusnak, miután a kifrók egyebek közt a rész­vételhez szükséges bankga­rancia meghosszabbítását kérték. (MTI) vásárol A moszkvai önkormány­zat a tavalyi kétszázzal szemben az idén ötszáz Ika­rus csuklós autóbuszt készül vásárolni, amely mennyiség a súlyos gondokkal küszkö­dő Ikarus Rt. tervezett éves termelésének mintegy har­madát teszi ki. Az ötszáz au­tóbusz moszkvai összeszere­léséről a tavalyi év végén született keretegyezmény. Az első 48 autóbusz megvé­teléről a múlt héten Buda­pesten már konkrét megálla­podást írtak alá. A 60 millió dolláros üzlet keretében a buszokért a moszkvai önkor­mányzat készpénzzel fizet. Az Ikarus által szállított komplett egységekből az orosz fővárosban, a tusinói autóbusz-összeszerelő üzemben készülnek a jármű­vek. Martin Ferenc, az Ika­rus moszkvai képviselője el­mondta, hogy az 500 busz­ból 200 darab a régebbi, 280-as típusú csuklós busz, 300 pedig már a korszerű 435-ös típusú jármű lesz, amelynek már fut egy pró­bapéldánya az orosz fővá­Vegetariánusok és főgázok a Százszorszép Gyermekházban. Biztosíték kell a humánus közösségi terek megőrzésére. (Fotó: Somogyi Károlyné) A városházán hamarosan terítékre kerül a szegedi művelődési intézmé­nyek közhasznú társasággá átalakítá­sának javaslata. A terv ellen a műve­lődési otthonokat tömörítő szövet­ség, valamint a közgyűlés kulturális bizottsága mellett megalakított ta­nácsadó testületek már benyújtották ellenvetéseiket. Ha a közgyűlés igent mond, a művelődési intézmé­nyek hamarosan profitszerzési cél nélküli vállalkozásként működnek tovább és nem részesülnek az eddigi önkormányzati fenntartásból. A mű­velődési intézmények vezetőinek vé­leménye szerint a mai, nehéz anyagi helyzetű társadalomban nincsenek meg a piaci feltételei annak, hogy a rosszul ellátott intézmények egy­szerre vállalkozzanak is és művelő­dési közszolgálatot is ellássanak. Ez­zel szemben a Szegedi Ifjúsági Ház, az egyetlen városi közösségi műve­lődési intézmény, amely az új formát elfogadta, a közhasznú társasági mű­ködésben látja fennmaradásának egyetlen lehetőségét. (írásunk az 5. oldalon.) Horn Gyula mi­niszterelnök teg­nap este félórás négyszemközti megbeszélést foly­tatott horvát kollé­gájával, Zlatko Matesával. A ma­gyar miniszterel­nök budapesti lá­togatásra hívta meg Zlatko Mate­sát, aki ezt öröm­mel elfogadta. A találkozó utá­ni sajtótájékozta­tón Horn Gyula el­mondta, hogy a magyar műszaki alakulatot látogatja meg a Száva-parti Okucsaniban és örömére szolgált, hogy ez alkalom­ból Matesa kor­• Horn Gyula Zágrábban Előtérben a gazdaság mányfő találkozót kezdeményezett. Közölte, hogy a jövő hónapban ke­reskedelmi szakér­tők keresik fel Bu­dapestet és tár­gyalnak majd a magyar-horvát gazdasági kapcso­latok fejlesztésé­ről. Zlatko Matesa kiemelte, hogy a két ország gazda­sága kiegészíti egymást, s hogy hasonló gondokkal küzdenek. A hor­vát kormányfő hangoztatta, hogy szabadkereskedel­mi övezet létreho­zásáról tárgyalnak. Horn Gyula ezt ki­egészítette azzal, hogy a CEFTA szabadkereskedel­mi övezetről van szó. A magyar mi­niszterelnök pon­tosította a tolmá­csot egy részletnél, ezt annál is inkább megtehette, hiszen jól beszéli a nyel­vet, mivel külügyi karrierje kezdetén Belgrádban szol­gált diplomata­ként. (MTI) • A csongrádi Urániában Fehérek és vörösök versenye A megyei borversenyre 159-en jelentkeztek. Tegnap fél 10-kor kezdődött a borbí­rálat a csongrádi Uránia Mo­zi előcsarnokában, sok érde­kelt borosgazda jelenlétében. Általános vélemény az volt, hogy egy kicsit korán kezd­tek versenyezni a tavalyi bo­rok, egy vagy két hónap múl­va sokkal jobb eredmények születhettek volna. Akit érde­kel a zsűrielnök, dr. Kerényi Zoltán véleménye, az ma dél­előtt fél 12-kor meghallgat­hatja a „Jó-e a csongrádi borT című előadást a Csong­rád Galéria dísztermében; ugyanitt lesz az eredményhir­detés délután 4 órakor. A zsűri tudós elnöke: dr. Kerényi Zoltán. (Fotó: Enyedi Zoltán) tt Ötvenes helyett százas A Tisza Volán február 5-től, hétfőtől megszünteti az 50-es számú járatát, amely az újszegedi vasútállo­más és a Nagyállomás között közlekedett idáig. Ezzel egyidőben ugyanezen a vonalon, a régihez hasonló menetrend szerint, céljáratokat indít. De! Ezeken a céljáratokon semmilyen bériét, menetjegy nem érvé­nyes, a sofőrnél kell váltani jegyet, amelynek ára 100 forint. Eddig a tájékoztató. Mivel különösebb indoklást a Tisza Volán nem mellékelt, ezért egy rövid kommen­tár engedtessék meg. Semmi nem változik, a busz ak­kor indul, mint eddig, csak a számot leveszik róla. Vi­szont nem érvényes rá a bérlet, a szabadjegy, sem a 45 forintos jegy. Minden utasnak egy százast kell le­szurkolnia. Erre mondják: ügyes! V. F. S. • Lipták Béla a hágai perről Terelgetik határfolyónkat Lipták Béla, az amerikai székhelyű Magyar Környe­zetvédelmi Alap elnöke a magyar-szlovák bősi vitával kapcsolatban pénteken Bu­dapesten az MTI tudósítójá­nak elmondta; a hágai per­ben nem csupán egy építke­zésről van szó - mint ahogy azt sokan beállítják -, hanem egy határfolyó eltereléséről. Képtelenségnek nevezte azt a helyzetet, hogy attól köve­teljenek kártérítést, akitől a határfolyót eltulajdonították. Lipták Béla fontosnak tartot­ta, hogy a hágai bíróság el­fogadta kilenc nemzetközi környezetvédelmi szervezet tanácsadói részvételét a per­ben. így általánosabb kör­nyezetvédelmi megfontolá­sok is mérlegelhetők. A ki­lenc nemzetközi környzetvé­delmi szervezet világméretű akciót tervez az Internet se­gítségével. így kívánják rá­irányítani a figyelmet a nem­zetközileg is fontos környe­zetvédelmi perre. (MTI) Talán Csongrád megyében „dolgozik" az országban a legtöbb útszéli pillangó: aki az E5-ösön utazik néhány ki­lométert, egészen biztos lát olyan lányokat, akik pénzért kínálják bájaikat. Még ilyen­kor, télen is, a dermesztő hi­degben. Stefánia című mel­lékletünk első oldalán egy körképet olvashatnak a me­gye főútjaiir tapasztalt állapo­tokról. Szó lesz kurvákról, stricikról, árakról, visszás dolgokról, melyek azonban néhány polgárnak jól jöve­delmező üzletet jelentenek. Megszólal egy érintett tele­pülés, Kistelek polgármestere is, és részleteket olvashatnak egy, a prostituáltakról készült szakdolgozatból. Leányzák mínuszban Fazonigazítás az út szélén. (Fotó: Karnok Csaba)

Next

/
Thumbnails
Contents