Délmagyarország, 1996. február (86. évfolyam, 27-51. szám)

1996-02-20 / 43. szám

^g^ai^^ajm v áron-——„ .1 __ •, agJn | | I H 1 KEDD, 1996. FEBR. 20. JéSéI BELÜGYEINK 3 we­• Szigorúbb az új élelmiszertörvény • Tejföl, kiskosárból? • A fogyaszthatósági határidő szent! Címke a félkilós kenyéren Oda az akcióknak? Kérdőjeles érdekek. (Fotó: Kamok Csaba) Kész és él az új élelmi­szertörvény, de az eladók alig, a vásárlók meg tán egyáltalán nem ismerik. Ezt tapasztaltuk tegnap, mi­kor élelmiszerboltokban gyűjtöttünk véleményt a fo­gyasztók védelméről. - Elsősorban a gyártók­nak szól ez a jogszabály ­vélte Cs. Z.-né. - Mert egy kifli vagy egy konzerv minő­ségéről az eladó is csak ak­kor bizonyosodhat meg, ha azt a terméket megkóstolta. Azzal egyetértek, hogy mi­nél több információt kapjon a vásárló az árucikkekről. - A gyártóval szemben a vevő és a forgalmazó érde­két szolgálja az áj élelmi­szertörvény. Ez helyes is ­értett egyet a jogalkotóval Pigniczki Józsefné, az Éli­ker 13-as, vagyis Fortuna ABC-jének üzletvezetője. ­A minőség megőrzése körüli szigorítások azonban szinte lehetetlenné teszik, hogy a „lejárti határidő" közeledé­se miatt árengedményes vagy leértékelt termékeket rövid akció keretében, az eredeti ár töredékéért érté­kesítsük. Annyira nem gaz­dag ez az ország, hogy a vá­sárlótól megvonjuk ezt a le­hetőséget! Ezért gondolom, hogy finomítani kellene ezí. az áj jogszabályt! Ú. I. Talán mindnyájunkkal elő­fordult már, hogy tanácstala­nul topogtunk a kenyérpolc előtt, s fogalmunk sem volt, hogy a vekni, amire éppen szemet vetettünk, miből van, és mennyibe kerül. így aztán meglepődünk egy kicsit, ami­kor egy takaros formájú kis cipóért akár 130-150 forintot is elkérnek a pénztárban. De ennek hamarosan vége, mert az új élelmiszertörvény azt is előíija, hogy - fél kilótól föl­felé - minden kenyérre tájé­koztató cédulát kell ragaszta­ni. Minderről Pálkúti István­ná, a Fogyasztóvédelmi Főfel­ügyelőség Csongrád megyei Felügyelőségének vezetője tá­jékoztatta lapunkat. Elmond­ta, hogy a január l-jén életbe lépő élelmiszertörvény elődjét éppen húsz évvel ezelőtt hoz­ták - időszerű volt hát a vál­toztatás. Az új törvény több tekin­tetben sokkal szigorúbb, mint a régi. így például (a korábbi helyzettel ellentétben) a me­zőgazdasági termelő feldolgo­zást és értékesítést már nem végezhet - kizárólag bizonyos feltételek teljesítése esetén. Üzemének működtetéséhez meg kell szereznie a szüksé­ges hatósági engedélyeket. Lehetséges, hogy a jövőben már hiába keressük a piacon , R A Munkástanácsok orszá­gos elnöke, Palkovics Imre Szegeden joghallgatóknak tartott előadást, majd részt vett a szervezet megyegyűlé­sén. A hat éve létező szak­szervezeti tömörülés első­számú vezetője a találkozók közötti sajtótájékoztatón el­mondta: munkájuk elismeré­se, hogy december óta a Szakszervezetek Európai Szövetsége tagjának tudhat­ják magukat. A Munkástaná­csok nemzetközi kapcsolat­rendszere szélesedik. Ennek köszönhető, hogy létrehoz­hatták a „szociális partner­ség központját", ahol az eu­rópai gyakorlatot tanulmá­nyozzák. A tarifatárgyalások rendszerét például átvehető ötletnek tartják, mert az átfo­gó, szakmai bérrendszer ki­alakítását segítenék elő. A munkavállalók szak­szervezeti struktúráján vál­toztatni kell - véli a Mun­kástanácsok országos elnö­ke. Most és itt elsősorban a szocialista nagyvállalatok romjain létező cégek alkal­mazottai tömörülnek szak­szervezetbe. Ez azonban tejfölt és túrót fehér kendővel letakart kosárkából kínálgató asszonyokat...? A vásárlók tájékoztatása ugyancsak nagy hangsúly kap az új törvényben. Részletesen meghatározták, hogy az egyes termékekről mit és milyen módon kell a vásárlók tudo­csupán a vállalkozások 10 százalékát jelenti. Ezért el­sőszámú cél, hogy az új kis és középvállalkozás és a nemzetközi multinacionális, cég se mondhassa magáról: ez „szakszervezetmentes övezetet". Ez nem csupán az ágazati, szakmai érdekvéde­lemért „kiáltó" alkalmazot­tak, hanem a rendezett vi­szonyokat kedvelő, hosszú távra tervező munkáltatók­nak is érdeke. Az Alkotmánybírósághoz fordultak a Munkástanácsok, mert sérelmesnek találják á biztosítási törvényt és a költ­ségvetéshez kötődő, a mun­kavállalók tulajdonszerzését hátrányosan befolyásoló jog­szabályt. A Munkástanácsok fontosnak tartják, hogy az Érdekegyezető Tanács leg­utóbbi ülésén létrehozták - a minden érdekvédelmi alap­szervezet által igénybe vehe­tő - munkaügyi közvetítő és döntőbírói szolgálatot, mely a munkahelyi konfliktuske­zelés hatékony eszköze le­het. Ú. I. mására hozni. Még arra is ki­tértek, hogy a fogyasztható­ság, ill. a minőség megőrzésé­nek határidejét megfelelő nagyságú betűkkel és szá­mokkal kell kiírni - ezután ta­lán nem kell nagyítóval bön­gészni a bolhaméretű szöve­get. Nem szabad a külföldről Kútból mentett kisfiú Szinte a csodával határos módon mentettek ki egy kis­fiút egy kútból a műit hét végén a Komárom-Eszter­gom megyei Banán. Az öt éves V. R. a művelődési ház udvarán játszott, amikor ed­dig még tisztázatlan körül­mények között beszakadt alatta egy, immár hosszú Tegnap az Országgyűlés ­a napirend előtti Bokros-vita után - megkezdte a személy­azonosító jel helyébe lépő azonosítási kódokról és az azonosftó kódok használatáról szóló törvényjavaslat általá­nos vitáját. Az előterjesztő Kuncze Gábor belügyminisz­ter utalt arra, hogy a jogsza­bály nyomán három nagy szakazonosttó rendszer jön A hazai gazdaságkutató szakemberek véleménye je­lentősen eltér a tekintetben, hogy milyen hatással lesz Magyarország külföldi meg­ítélésére Bokros Lajos távo­zása. Köves András, a Ko­pint-Datorg Konjunktúra-Pi­behozott termékek tájékoztató föliratára ragasztani a magyar nyelvű ctmkét. És még egy igazi újdonság: az eddig megszokottakkal el­lentétben az új törvény meg­tiltja a lejárt szavatossági ide­jű élelmiszerek árengedmé­nyes értékesítését. Ilyen temé­ideje használaton kívüli ku­tat fedő korhadt deszkatető. Az esetnek nem volt szemta­núja, de a kisfiú segélykiál­tozására felfigyelt Marázi Ferencné óvónő, s az éppen arra járó Dömötör Kálmán segítségét kérte. A fiatalem­ber egy, a közelben talált lét­rán ereszkedett a kútba, és kimentette a gyereket, akit ezt követően megfigyelésre a győri kórházba vittek. Az orvosok szerint rövidesen hazamehet. (MTI) létre, elkülönített azonosító kódokkal. E három adatbázis nem fedi át egymást, nem kapcsolható össze. Az adózás­sal kapcsolatos nyilvántartás azonosító kódja az adóazono­sító jel lesz, amely a tervek szerint 1997. január 1-től lép életbe. A személyi adat- és lakcímnyilvántartás azonosftó kódja pedig az úgynevezett személyi azonosító. (MTI) ackutató és Számítástechni­kai Rt. vezérigazgató-he­lyettese szerint a pénzügyi tárca élén történő személyi változás nem befolyásolja kedvezőtlenül a külföldi megítélést. A bekövetkezett kedvező gazdasági változá­ket csak akkor szabad a pol­con hagyni, ha az élelmisze­rek minőségét ellenőrző állo­más értékelése szerint a ter­mék még fogyasztható, és mi­nőségében semmiféle érték­csökkenés nem tapasztalható. Gyakori bosszúság, hogy a bőséges kenyérválaszték mel­lé nem társul megfelelő tájé­koztatás arról, melyik cipónak mi a neve, és mennyi a súlya, így történhet meg, hogy het­vendekás veknit esetleg egy­kilósnak nézünk, ezért aztán nem is csodálkozunk az árán. Ezután ez is másképp lesz: a félkilós - illetve ennél na­gyobb - veknikre rá kell ra­gasztani az ismertető címkét (eddig egy kilogramm volt az alsó súlyhatár). Ezen világo­san föl kell tüntetni, hogy mi­lyen termékről van szó, mek­kora a súlya, hol sütötték, és meddig szól a fogyasztható­ság határideje. Az árat már a kereskedő határozhatja meg, ám erről is tájékoztatni kell a vásárlót (például a kenyerespolcra függesztett táblázat segítségé­vel). Ugyancsak újdonság a „minőségvédelmi bírság" megjelenése. Ezt akkor szab­hatják ki, ha a termék „beltar­talmi értéke" nem egyezik a gyártmánylapon leírtakkal. Magyarul: az élelmiszer összetétele, az elkészítés tech­nológiája, stb. nem felel meg az előírásoknak. A minőségvédelmi bírság legkisebb összege 20 ezer fo­rint, de akár egymillió forintra is megbüntethetik azt, aki vét a minőség követelményei el­len, s így csapja be a vásárlót. Ny. P. Sólyom László maradi az elnök Az Alkotmánybíróság is­mét Sólyom Lászlót válasz­totta a testület elnökévé, il­letve Lábady Tamást helyet­tes elnökké hétfői budapesti teljes ülésén. A titkos szava­zás egyfordulós volt és nem előzte meg jelölés. Sólyom Lászlónak legalább öt szava­zatot kellett kapnia az elnök­séghez. Megbízatása újabb három évre, 1999. július 31­éig szól. Lábady Tamás 1999. május 24-éig tölti be a helyettes elnöki tisztet. (MTI) sok mellett ugyanis Bokros Lajos nevéhez, számos hely­telen és elkerülhető intézke­dés meghozatala is kapcso­lódik. Hegedűs Miklós, a GKI Gazdaságkutató Rt. ügyvezető igazgatója ezzel szemben úgy vélte, hogy Az üzletemberek általá­ban a tényekből indulnak ki, azokat vizsgálják, amikor döntéseiket meghozzák. Ma­gyarország tekintetében is ez a helyzet. így önmagában Bokros Lajos távozása nem veszélyezteti Magyarország kedvező megítélését. Első­sorban az a kérdés: folytató­dik-e a stabilizációs politika, megkezdődik-e az államház­tartási reform végrehajtása Bokros Lajos lemondása el­bizonytalanítja a külföldi befektetőket, és ha rövid ideig is, de mindenképpen kedvezőtlen hatása lesz a hazai gazdaság megítélésé­re, amit várhatóan a tőzsde is jelez majd. az előre meghirdetett menet­rendnek megfelelően - véle­kedik Lőrincié Péter, a De­loitte and Touche Hungary ügyvezető igazgatója. Lőrincze Péter szerint Magyarország iránti bizalom az elmúlt egy esztendőben lényegesen erősödött. Ez el­sősorban a kormánypolitika következménye, s a Bokros Lajos által fémjelzett stabili­zációs program eredménye. A kormányzás azonban csa­patmunka, s ebből a csapat­ból egy ember vált ki. Más fontos tisztségek betöltői he­lyükön maradtak. Továbbra is a Magyar Nemzeti Bank élén van Surányi György, aki szintén jelentős szerepet vállalt a magyarországi sta­bilizációban. Nincs koalfciós válság sem, ami szintén nem elhanyagolható szempont. Fontos azonban az, hogy az utódlás gyorsan megtör­ténjen és olyan pénzügymi­nisztert sikerüljön kiválasz­tani, akinek a személye ga­rancia a stabilizációs prog­ram folytatására, s aki képes az államháztartási reformot szakmailag végrehajtani és a társadalommal elfogadtat­ni. (MTI) A Munkástanácsok elnöke, Palkovics Imre. (Fotó: Révész Róbert) • A Munkástanácsok elnöke szerint: Ne legyen „szakszervezel­mentes övezet"! • Három szakazonosító rendszer Elkülöníthető polgárok flkCagyon elcsodálkoztak a bírósági tudósítók, ami­•W kor minden érdeklődő, s kíváncsi érintett be­féri a piramisrendszereket működtető Microker-ügy első tárgyalására. Senkinek sem kellett a folyosón áll­dogálnia, pedig elég lett volna a vesztesek egy százalé­kának megjelenni ahhoz, hogy túlzsúfolt legyen a tár­gyalóterem. A vesztesek helyett először károsultakat írtam, de ez a fogalom csak a pórul jártak egy részére igaz Akik nem értették meg a rendszer lényegét, akik bedőltek az azóta kirúgott stábú Falutévé műsorának, akik elhitték, a pénz csak úgy keletkezik. Megtízszere­ződik. És nagyon meg voltak sértődve, hogy veszítet­tek, hogy ők maradtak a piramis alján. A vesztesek másik - kisebbik - fele pontosan tudta, hogy miről van szó, ki is számolta az esélyeket, csak nem került rájuk a sor. Elgaloppirozták magukat. Ők azok, akik biztosan nem mennek el a tárgyalásra. Ké­sőbb már a becsapottak sem, mert nincs annyi sza­badidejük, meg bele is fáradnak. Vagy megértik az ügy matematikáját, s belepirulnak, hogy ők tulajdon­képpen mások, náluk is hiszékenyebb emberek pénzét akarták. Belefáradtak a hallgatók, s még inkább a bírósági tudósítók az első igazi olajperbe is, ami pedig nagy felhajtással indult Szegeden. Vagy hamar elveszítet­ték a fonalat, vagy tál hosszának találták. De az is le­het, hogy akkor ment el a kedvük az egésztől amikor a vádlottak ugyanarra, az olaj közelébe talán soha sem kerüli, máskülönben nyomtalanul eltűnt sze­mélyre kezdtek vallani. Hiába volt százmilliós, milli­árdos nagyságrendű a lét, az egyetlen sértett, az állam maradt, az meg befér a legkisebb tárgyalóterembe is. Talán az első, bár még mindig nem jogerős börtön­büntetését szabta ki a magyar igazságszolgáltatás az igazi nagy bankpanamában, az Ybl-ügyben. Négy év az valami, mondta a szakma, a védők persze fellebez­tek. Az a nyomtalanul eltűnt egy-két milliárd forint pedig nem zavarja majd a bíróságot abban, hogy a jogerős ítélet után bocsánatot kérjen a vádlottaktól. És miért ne, ha a kiszabott büntetés végül három nap­pal rövidebb lesz, mint amit az előzetesben a gyanúsí­tottak eltöltöttek. A vesztes itt is az állam. Kordax. Talán az első színjáték, ahol a milliárdok is tízes nagyságrendben szerepelnek. Hibáztak a vá­mosok, hibáztak az adóhivatalosok, nem hibázott vi­szont a Kordax. A cég ugyanis a beszerzési árra ma­radéktalanul rátette, s a fogyasztókkal kifizettette azo­kat a vámokat, adókat, amelyeket olajkereskedőként elfelejtett leróni. A dolog itt is csak annyiban érdekes, hogy a végelszámolásnál tízmilliárd forintnál kisebb, vagy nagyobb lesz az egyetlen sértett, az állam veszte­sége. Ék Kesfló még döntetlen. Ha lehel egyáltalán JR ilyen, háromszereplős játékban. Pontosabban, a pénze után szaladó költségvetés és a adóvisszaigénylő rendszertagok nem bírtak eddig egymással Az ered­ményhirdetésre várni kell, de egy győztes már van. Ez pedig a szervezők gárdája. És ez a nyereség valahol biztosan hiányozni fog, függetlenül attól, hogy a bíró a végén kinek a kezét emeli fel ijtc/^Co Megyei polgármester-találkozó Tegnap délelőtt konzultatív tanácskozást tartottak a megye polgármesterei a Pedagógi­ai és Közművelődési Szolgáltató Intézetben, Újszegeden. A résztvevők tájékoztatást kap­tak a megyei önkormányzat soron következő ülésének, illetve a költségvetési rendeletter­vezet előkészítéséről. Ezen kfvül szó esett még a millecentenáriumi programokról is. Vélemények Bokros Lajos távozásáréi Nincs pánik a tőzsdén Folytatódott a múlt héten elindult árkorrekció hétfőn a Budapesti Értéktőzsdén. A pénzügyminiszter lemondá­sának híre tovább nyomta a részvényárakat, de brókervé­lemények szerint a csökke­nésben nem ez volt a megha­tározó tényező. Pánikhangu­lat mindenesetre nem volt érezhető a tőzsdén. A papí­rok általában jóval a pénteki záróáruk alatt nyitottak, de többségük ezután már nem csökkent lényegesen tovább. A BUX határidős piacán azonban 180-200 pontos el­számolóár zuhanások voltak, ami azt mutatja, hogy a be­fektetők és a brókerek egya­ránt további árfolyamesésre számítanak. Üzletemberek és tények Gazdaságkutatók elemzése

Next

/
Thumbnails
Contents