Délmagyarország, 1996. február (86. évfolyam, 27-51. szám)

1996-02-17 / 41. szám

SZOMBAT, 1996. FEBR. 17. A VÁROS 5 Hétszáz forint, a nagymamáért E gy szőregi néni panaszolta el a Csörögben, hogy amióta újra fölemelték a buszok viteldíját, nem tudják őt meglátogatni a gyerekei meg az unokái, akik Tarjánban laknak. A néni már idős, nehezen mozdul ki otthonról - ő ezért nem megy hozzájuk. A gyerekeknek nincs pénzük a családi buszozásra. Rövid utánaszámolás eredményeként kiderül, a né­ninek igaza van, amikor körülbelül hétszáz forintban jelöli meg egy látogatás összköltségét. A családnak ugyanis nincs bérlete, ezért jegyeket kell venniük, szám szerint tizenhat darabot (mivelhogy át is kell szállni). Ha elővételben váltanak jegyet, akkor egy szőregi út pontosan hétszázhúsz forintba kerül négyüknek. Ha esetleg nem gondoskodnak időben a jegyekről, és a vezetőnél vásárolják meg, akkor a nagymamánál tett vizitáció költsége már kilencszázhatvan forintnál tart, és akkor még nem is számoljuk annak a fél kiló narancsnak az árát, amit esetleg ajándékba visznek. Ha minden hétvégén látni szeretnék a nénit, akkor egész hónapban már 2880 forintot kell félretenni a „Nagyi látogatása" címet viselő borítékba. Valamivel jobban jár a család, ha négy darab napi­jegy fölhasználásával vágnak neki az útnak: akkor „csak" hatszáznegyven forintot kell kiszorítani, a megtakarítás tehát pontosan nyolcvan forintra rúg. Ennyit a számolásról. A néni nem kalkulált ilyen részletesen, viszont úgy vonta le a tanulságot, hogy megállapította: „Egyre több lesz az elhanyagolt öreg, és családtagok szakad­nak el egymástól. Még csak szemrehányást se tehe­tünk a gyerekeinknek..." Ez is veszteség, ha forintban kifejezve nem is akko­ra, mint a tömegközlekedés sokszor tízmilliós ráfizeté­se. Ny. P. Kovács Anita és Juronics Tamás Homo ludens. (Fotá: Karnok Csaba) Területi egészségbiztosítási bizottság alakult Az ország több megyéjé­ben már megalakultak az Országos Egészségbiztosítá­si Önkormányzat helyi szer­vei. Tegnap Szegeden, a Nyugdíjbiztosítási Igazgató­ság székházában tartotta ala­kuló ülését Csongrád Megye Területi Egészégbiztosttási Bizottsága. A 22 fős társa­dalmi testület, amely a mun­kaadók és munkavállalók delegáltjaiból áll, egészség­biztosítási- területpolitikai feladatokkal foglalkozik. A többi között az egészségbiz­tosítást érintő helyi pályáza­tok elbírálásával, a jogsza­bályváltozások véleménye­zésével. Az ellenőrzési és felügye­leti jogokkal rendelkező tár­sadalmi bizottság tegnapi alakuló ülésén, amelyen részt vett dr. Sándor László az Egészségbiztosítási Ön­kormányzat elnöke is, meg­választották a vezető tiszt­ségviselőket. A Területi Egészségbiztosítási Bizott­ság elnöke Tóth József, az MSZOSZ helyi titkára, alel­nöke Bagi Ádám, az Agrár­kamara delegáltja lett. A Szegedi Kortárs Balett idei első bemutatójának Sig­no című darabját Piet Rogie (Hollandiában működő, bel­ga származású művész) komponálta John Cage: Fo­ur Walls (Négy fal) című szerzeményére. A művet öt nő - Michaela Brzezinka, Markovics Ágnes, Beatrice Scherz, Guiliana Urciuoli és Zarnóczai Gizella - táncolja. Molnár Zsuzsa kétrészes pi­ros dresszbe és fekete, áttet­sző, fátyolszerű köpenybe öltöztette őket. A színpad hátsó traktusában elhelyezett számukra öt széket - amikor nem táncolnak, ezeken ül­nek, különféle pózokban. De ez már nem egészen biztos, mert a székeket a darabidő túlnyomó többségében elta­karja egy attraktív vörös függöny. Ezt néha felhúz­zák, hol jQbban, hol kevéssé. Ilyenkor előtűnnek a székek és a nők, akiknek a tánca idején ismét lemegy, s pusz­ta háttérként funkcionál a függöny. Nagyjából ennyi, ami eg­zakt. A többi a nézőkön mú­lik, mondhatnánk. Ám a ko­reográfus fogódzót ad, azt írja a színlapra: „A mű összegzés: öt nő portréja. A mai nőket is a titok fátyla • A Szegedi Kortárs Balett bemutatója Játékosok borltja, és még mindig meg­határozott szerepet kell ját­szaniuk ahhoz, hogy a társa­dalomban bizonyos pozíciót töltsenek be, akár szeretik, akár nem..." A lapra a titok szót félkövér fekete betűk­kel, a fátyla szót pedig pi­rossal nyomták. Lehet, hogy ez tipográfiai véletlenség, lehet, hogy nem. Esetleg fe­szültségkeltés. Mert a fátyol a nőkön - mint említettük volt - épphogy nem piros, hanem fekete. Mint hagyo­mányosan. De vajon a titok hagyományosan milyen szí­nű? És mi köze mindennek a kavarnak magához az elő­adáshoz? Megsúgom: semmi. Mint ahogy a színlapi szövegnek sincs semmi köze ahhoz, ami a színpadon folyik. Tény, hogy öt a szereplők száma. De hogy portrékat mutatnának? Mozdulatokat. Sok szépet is. És - ismétlő­désükben - sok unalmasat is. A mozdulatok sorából hi­ányzik a szerkesztő-szervező elv. Az árázoló igény. Pon­tosan az, ami portrévá for­málhatná ezeket. Embersza­básúvá. Számunkra is meg­közelíthetővé. A tánc és a színlapi interpretáció együtt: blöff-gyanús. Zarnóczai Gi­zella valószínűleg ebbe nem tudott belenyugodni. De hát ő nyilván a telefonkönyvet is el tudná táncolni! Semmi ti­tok nincs az ő minden mono­tóniát, szürkességet, alkotói tétovaságot legyőző megje­lenítő képességében: céltu­datos, kemény, szenved­élyes, adakozó személyiség. Egy ilyen nő. A Homo Ludens című Ju­ronics Tamás-mű, az est má­sodik darabja nemcsak a cí­mében szól a játékos ember­ről: huszonvalahány, egy­máshoz lazán (fel-felbukka­nó azonos szereplőkkel, szi­tuációkkal) kötődő, fergete­ges iramú és humorú „törté­net", táncban előadott sztori, helyzet, hangulat, érzemény, magatartásmód sorjázik a színpadon. Az együttes min­den tagja lubickol a szipor­kázó ötletességgel, abszurd­ba hajló humorral szőtt tánc­nyelvi közegben, amelyben a színészi ábrázolás eszköze­ire is szükségük van. Kifeje­zetten élvezik, hogy milyen gazdag eszköztárat csillog­tathatnak. A közönség eszi, féktelen, felszabadult a ne­vetés. Mert Juronics színpadán minden és mindenki ismerő­sünk. A falfirkás közeg, amely éppúgy lehet fiatal hí­mek vetélkedőjének grund­szerű helyszíne, mint egy hazai dizsié, de egy kellem­kedő, újmódi party is bele­fér, meg két elárvult egy­másratalálása a bús magyar* éjszakában. Mint már annyi­szor, Juronics most is ötlete­sen és „táncszerűen" alkal­maz meglepő kellékeket ­egyszersmind ironizál azon, hogy mennyire szeret alkal­mazni meglepő kellékeket. Az utóbb említett jelenetben például a lány egy óriás bab­zsákszerűséget cipel, aminek az a legfontosabb tulajdon­sága, hogy követi a ráhuppa­nó, ugró, ülő, bárhogy móz­duló test(ek) alakját. Ellen­ben az a tárgy, amit a férfi cipel, határozott, szilárd anyagú vécékagyló. Velük, rajtuk, bennük a két utcára szorult ember ismerkedése ­fergeteges jelenkori abszurd. Másrészt kíméletlen öniró­nia. Egyébként is: ez a mos­tani színpadi, játék" emléke­zetünkbe idézi a még mindig fiatal koreográfus legelső munkáját, amelyben eredeti szakmáján, a néptáncossá­gon és a néptáncon köszö­rülte a nyelvét... Most sokfé­le tánccal bánik el ugyanígy, a klasszikustól a rockon át a technóig. S mivel a stílus: az ember - sokféle típus és ma­gatartás sem kerülheti el iro­nizáló kedvét. S mivel sem­mi sem idegen tőle, ami em­beri - mindegyik kigúnyolt­jával mégis megértőnek, már-már gyengédnek mutat­kozik. Szereti őket. Legjob­ban azt a színpadias, piper­kőc, rock-mániás figurát, aki annyira egyedül van, pedig annyira szeretetéhes. Akit magának talált ki. Sulyok Erzsébet ALFA STUDIO Újszeged, Töltés u. 12. Telefon: 432-625 Reggel 8-tól este 8-ig, minden INGYEN! Nyitás előtti kedvezmény. Próbálja ki! Alfamasszázs, paraffinos kézpakolás, speciális Baalbek testpakolás, szolárium, pedikűr, manikűr, férfi-női fodrászat. HÉTFŐTŐL HÉTFŐIG MINDEN KEZELÉS AJÁNDÉK! Felvételi a Ságváriban A JATE Ságvári Endre Gyakoló Gimnázium arról értesítette a szerkesztősé­günket, hogy az általános tantervű (két nyelvvizsgára előkészítő) osztályokban a felvételi vizsga február 21­én 14.30 órakor lesz. A tanu­lók íróeszközt és az ellenőr­zőkönyvüket vigyék maguk­kal. A röszkei gaz­dakör, a szegedi és szatymazi gaz­dakörrel, a móra­halmi szakcso­porttal közösen 1996. február 20­án 17 órai kezdet­tel fórumot tart a zöldség- és fű­szerpaprika ter­mesztésről Rösz­kén, a Művelődési Házban. Előadó: dr. Bitsanszki Já­nos, a kecsekemé­ti Zöldségkutató • Paprikások, zöldségesek Termelői fórum Roszkén Intézet igazgatója, Gáti Ete, a Szege­di Paprika Rt. ve­zérigazgatója és dr. Márkus Fe­renc, a kalocsai Zöldségtermeszté­si Kutató Intézet igazgatója. A nap vendégei dr. Jakab István, az Országos Ag­rárkamara alelnö­ke, a Gazdakörök Országos Szövet­ségének társelnö­ke és dr. Géczi József országgyű­lési képvielő. Vi­taindítóként be­mutatják a"Papri­kások" című tévé­filmet. közéleti napló HÉTFŐN JOGSEGELYSZOLGALA­TI FOGADÓÓRÁT tart az MSZOSZ Csongrád Megyei Képviselete (Szeged, Eszperan­tó utca 3-5., I. em. 5.) 14-16 óráig. Dr. Hajdú István ad felvi­lágosítást a munkavállalók, munkanélküliek, pályakezdők és nyugdíjasok részére. A SZOCIALISTA PÁRT irodáján (Tisza L. krt. 2-4., I. em. 123-as szoba) dr. Bálint Já­nos ingyenes jogi tanácsadást tart az érdeklődőknek, 15-16 óra között. PALKOVICS IMRE. a Munkástanácsok Országos Szö­vetségének elnöke megyei gyű­lést tart a szakszervezeti szék­ház (Eszperantó utca 3-5.) 2. emeleti tanácstermében, 16 óra­kor. JOGSEGÉLYSZOLGÁLAT az SZDSZ Földváry utca 3. szám alatti irodájában, 16-17 óráig. Tartja: dr. Pesti Gábor. Egy utas „cigányko­dott." A tegnap előtti Csö­rögben írtunk egy leányról, akinek diákigazolványából még hiányzik a második félévet érvényesítő pecsét, s ezért egy buszellenőrrel támadt nézeteltérése (vég­zős főiskolás szerint az el­lenőr eleinte nem akarta el­fogadni a bérletet). A Vo­lánnál gyorsan kivizsgálták az ügyet, s kiderítették, hogy nem az ellenőr szájá­ból hangzott el az ominó­zus mondtat („...kérem, ne cigánykodjunk a bérlet­tel!"). Ezt egy kívülálló harmadik, egy utas jegyez­te meg. Az ellenőr pusztán jóakaratúlag és udvariasan figyelmeztette a kedves utast. A Volántól arra is fölhívják a felsőiskolások figyelmét, hogy az első fél­évre érvényesített diákiga­zolvány március 5-ig jó ­tehát ne feledkezzenek meg az újrapecsételtetés­ről. Spriccelt vizsla. Mak­kosházán találtak egy fiatal német vizslát (sima szőrű, barna és spriccelt), igen jól táplált állapotban. Akinek csorog a \I\IESTEL Kedves Olvasóink! Közérdekű problémáikat, észrevételeiket, tapasz­talataikat ezen a héten ügyeletes mun­katársunkkal, Nyilas Péterrel oszthat­ják meg. Munkanapokon 8 és 10 óra között, vasárnap 14-től 15 óráig hív­hatják a 06-60-327-784-es telefonon. Fölhívjuk olvasóink figyelmét arra, hogy Szegedről is valamennyi számot tárcsázni kell. Ha ötletük van Fekete pont című rovatunk számára, kérjük, ugyanitt tudassák velünk. Elveszett tárgyakat, kutyákat, stb. kereső olvasó­ink olcsó hirdetésben tehetik közzé mondandójukat. Hir­detésfelvétel 7 és 19 óra között a Sajtóházban. hiányzik, a 471-912-es te­lefonszámon érdeklődhet. Német juhász. Négy kutyájuk mellé az ötödiket már úgy találták azok a jó­lelkű szőregiek (a Magyar utcában), akiknek nem volt szívük sorsára hagyni a szemmel láthatóan gondo­zott, ápolt, képzett, autóhoz szokott német juhász ku­tyát. Egy hete vigyáznak rá, de szívesen visszaadják a gazdájának, ha munkai­dőben fölhívja a 432-248­as telefonszámot. Isten éltesse. Georgina! Goda József Üllésről azért telefonált nekünk, mert csütörtöki névnapi rova­tunkban csak Kolosról ej­tettünk szót, s „elfeledkez­tünk" Georgina nevű olva­sóinkról (Goda úr leányát éppen így hívják). Nem fe­ledékenység vezérelt ben­nünket: névnapi köszöntő­tárunkból, sajnos, hiányzik a Georgináknak szóló rész. Pótlólag itt kívánunk nekik boldog névnapot, sok vi­rággal, ajándékkal! Csuklás. Zádoriné a Mester utca 21-ből azt tette szóvá, hogy Dorozsmáról csúcsidőben is csak ritkán jön befelé csuklós busz ­így aztán sokan föl sem fér­nek a kocsikra. „Ez bizony bosszantja a dorozsmaia­kat!" - mondta hívónk. Az ismeretlen postázó. Gy. J.-né rovatunk hasábja­in mond köszönetet annak az ismeretlennek, aki meg­találta, s címükre elpostáz­ta leánya iratait (igazol­vány, bérlet, tb-kártya, stb.). Mivel feladót nem írt a borítékra, csak ily módon tudunk neki üzenni. Szemetes, rendetlen te­lek. Egy úr (névvel, cím­mel, telefonszámmal, ám a nyilvánosság számára in­kognitóban) arra kéri a Ju­hász Gyula és Lengyel utca sarkán üresen tátongó telek gazdáját, kerítse be az el­hanyagolt területet, és vi­tesse el onnan a szemetet, mert így igen csúnya lát­ványt nyújt a ledőlt keríté­sű házhely. A kórház megőrizte fizetőképességét (Folytatás az 1. oldalról.) A sajtótájékoztatón a kór­ház megbízott igazgatója a gyógyító munkát fémjelzó néhány adatot ismertetett. Az elmúlt esztendőben 20 ezer 644 beteget bocsájtottak el gyógyultan a kórházból. Többet, mint 1994-ben an­nak ellenére, hogy tavaly ágyszámot kellett csökkente­ni. Az elmúlt év októbere ­az Országos Egészségbizto­sítási Pénztárral megkötött új szerződések - után meg­szűnt a 22 ágyas fül-orr-gé­gészeti osztály, 10 ággyal csökkent a szülészeti-nőgyó­gyászati osztály illetve en­nek újszülött részlege. Ugyancsak 10 ágyat építet­tek le a fertőző osztályon. A szegedi kórházban jelenleg 772 ágyon gyógyítanak, szemben az egykori — 815 — csúcs-ágyszámmal. Az idei esztendő terveiről szólva a megbízott igazgató elmondta, hogy a legfonto­sabb feladatuknak tartják a kórház likviditásának megőr­zését. A városi önkormány­zat egészségügyért felelős al­polgármestere, dr. Csenke László a város kórházra köl­tött pénzösszegeit ismertette. Elöljáróban hangsúlyozta, hogy a szegedi kórház mű­szerparkjának kétharmad ré­sze van csupán elfogadható állapotban, a többi műszer amortizálódott. A város az elmúlt évben 139 millió fo­rintot költött kórházi műsze­rek beszerzésére, ehhez tár­sult még a kórház saját 40 milliós műszervásárlása. Az épület rekonstrukciójára 140 milliót fordított az önkor­mányzat, a kórház 44 millió forintot ruházott be. Ennek eredményeként valósult meg az eredetileg lapostetős pavi­lon-szárny magastetőjének megépítése és a központi műtő klímafelújításának má­sodik üteme. Ebben az évben az önkor­mányzati egészségügyi in­tézmények épületfelújítására 90 millió forintos saját pénz­zel rendelkezik a város, ami­hez 100 milliós céltámoga­tást várnak a központi költ­ségvetéstől. A város fenntar­tásában működő egészség­ügyi intézmények gép-mű­szerparkjának korszerűsíté­sére az idén 246 millió forin­tot biztosít a város büdzséje, amihez 100 millió forint pá­lyázati pénz várható. A sajtótájékoztatót köve­tően írt alá a kórház megbí­zott igazgatója és a Medicor Röntgen Részvénytársaság vezérigazgatója együttműkö­dési megállapodást, ami egyebek között azt tartal­mazza, hogy a Medicor, leg­újabb típusú röntgenkészülé­keit a szegedi kórházban próbálja ki. Az elkövetke­zendő években, a kórház röntgenosztályának tervezett rekontsrukcióját a Medicor korszerű diagnosztikai kép­alkotó eszközeivel valósítják meg. Ennek jegyében adták át tegnap, a röntgenátvilágító készülékhez csatlakoztatható képdigitalizáló rendszert. K. K.

Next

/
Thumbnails
Contents