Délmagyarország, 1996. február (86. évfolyam, 27-51. szám)

1996-02-17 / 41. szám

SZOMBAT, 1996. FEBR. 17. BELÜGYEINK 3 Mint Bodóczky úrtól, a megyei bíróság elnökétől megtudtuk, a korábbi ítéletet hatályon kívül helyezték, mégpedig formai hiba miatt. Bővebbet nem nagyon akart a dologról elárulni az elnök úr, ám arra a kérdésre, hogy „fennállt-e az összeférhetetlenség", igennel válaszolt. Információink szerint a városi bíróságon eredetileg tárgyaló bírónő korábban a Csongrád, később a BácsKiskun megyei adóhivatalnál dolgozott, és nem telt még le az a türelmi idő, amelyen belül ilyen, korábbi munkaadóját érintő ügyben eljárhatott volna. (A szóbeszédet, miszerint a bírónő maga is kesflós rendszertag lett volna, egyedül a teljes számítógépes anyagot birtokló APEH erősíthetné meg, ám az adótitokra hivatkozva ezt nem fogja sem megtenni, sem cáfolni.) A megyei ítélet tehát új eljárásra kötelezi a bíróságot, amelyben minden valószínűség szerint már nemcsak egy dolgot vizsgálnak, hanem valamennyi olyan kérdést, amelyet az APEH az ügyben felvetett. Ezeknek a felvetéseknek egy része az októberi ítélet ötoldalas indoklásában olvasható. „Az Önsegélyző Egyesü• Megsemmisítették az APEH-Kesfló-per ítéletét • A bírónő korábban az adóhivatalban dolgozott Vitatott visszaigénylés - teljes köré adóellenőrzés let által kifizetett összegek nem attól lesznek adómentesek, hogy ilyen nevű egyesület fizette ki őket, hanem az adómentesség kritériuma, hogy az egyesület valóban önsegélyző feladatokat lásson el... az adóhatóság vizsgálhatja azt, hogy az egyesület által egyes magánszemélyek részére kifizetett összegek tekintetében megvalósul-e az adómentesség minden kritériuma, amelyek az adómentességet megalapozzák." Vagyis az APEH nem minősítheti „általában" jogsértőnek a Kesfló egyesület kifizetéseit, minden egyes esetet külön kell vizsgálni lényegében ezt mondta ki az októberi ítélet. Újra tárgyalják tehát az ügyet, ám kérdéses, mikor lesz jogerős ítélet. A végTavaly októberben ítéletet hirdetett a Kecskemét Városi Bíróság a Kecskeméti Segélyezést Felvállaló Önsegélyzó' Egyesület - közismertebb nevén Kesfló - és a Bács-Kiskun megyei adóhivatal perében. Az APEH támadta a Kesfló - egyesületi-alapítványi adómegtakarítási konstrukciós - működését, ám a bíróság úgy találta, hogy az adóhatóság erre nem jogosult, nem vizsgálhatja, ezt csak az ügyészség teheti. A hivatal nem hagyta annyiban, és fellebbezett. Az ügy a megyei bírósághoz került, amely a napokban hozott ítéletet. eredményre pedig az APEH legalább annyira kíváncsi, mint az a sok tízezer érintett, aki most még bizonytalan. És az is lesz egy ideig, mert március huszadikáig valószínűleg még semmi sem dől el. Legalábbis jogerős bírósági ítélettel nem. • Minden esetet külön vizsgál az APEH? - tettük fel a kérdést a Csongrád megyei adóhivatal ellenőrzési igazgatóhelyettesének, Dr. Tihanyiné Filep Irénnek. - Már eddig is nagyon sok alapítvánnyal, befektetéssel kapcsolatos visszaigénylés érkezett, ám pénzt még senki sem kapott vissza. Aki nem befektetéssel stb. kapcsolatosan igényelt vissza, az a napokban megkaphatja a pénz, mert az ilyeneket már útnak indítottuk. A vitatottak közül azonban még senki sem kaphatott adóvisszatérítést. • Jó, most önök is gondolkodnak, de mennyivel lesznek okosabbak két hét múlva? - Minden befektetéssel, alapítványi visszaigényléssel kapcsolatos bevallást teljes adóellenőrzés alá vonunk. • Vagyis az adóalany süssön hamuban sült pogácsát, és ballagjon be öt esztendő valamennyi iratával a hivatalba. Ezt nem fogják győzni. - Nem olyan tragikus, jellemzően ugyanis nem a jövedelmüket költségekkel csökkenti tudó vállalkozók, hanem a főállásúak éltek akartak élni - ezzel a vitatott visszaigénylési lehetőséggel. Tudjuk, rengeteg lesz a munkánk, s nem fogunk beleférni a harmincnapos határidőbe. Azt is tudjuk, hogy ez szép késedelmi pótlékot jelent, ha a vitatott alapítványokkal kapcsolatban nem lesz igazunk. Soksok nyitott ügyünk lesz, s minden attól függ, milyen gyorsan döntenek majd a bíróságok. Kovács András • Jánosi: a regionális lapoké a jövő Média és politika Akié a sajtó, azé a hatalom! - mondják. De milyen egy demokráciát álmodó ország nyilvánosságának szerkezete? Milyen az éppen hatalmon lévő pártnak a sajtóhoz való viszonya? Milyen e párt médiaszakértőjének képe a nyilvánosságról, s milyen saját pártjáról? Jánosi Györggyel, a Magyar Szocialista Párt alelnökéivel, média-ügyekben jártas országgyűlési képviselőjével, a Parlament kulturális bizottságának tagjával beszélgettünk. • A sajtó átalakulása a rendszerváltozás hajnalán kezdődött. A tulajdonosváltás „levezénylésében" ma mit tart az MSZP felelősségéről? - Mint MSZP tisztségviselő egyáltalán nem érzek felelősséget az akkor történtekért. Bár az ügyeket azóta is többször vizsgáltunk. Elkerülhetetlen folyamat kezdődött 1989-ben. Az akkori állampárt számára világossá vált: nem tartható, hogy közvetlen kézivezérléssel irányít megyei lapokat. Más kérdés, hogy az akkori privatizációs szabályrendszer kidolgozatlansága miatt kik és hogyan jutottak tulajdonhoz. • A nem Budapesten megjelenő lapok olvasótábora összességében jóval nagyobb, mint az országosnak mondott napilapoké. A médiatörvény után milyen jövő vár ezekre a lapokra? - A jogi keretek szabályozásában a médiatörvény csak az első lépés. A második lépés: az Magyar Távirati Iroda jogállásának rendezése. De a sajtótörvény átgondolása is ránk vár. Borzasztóan különböző a helyi lapok helyzete. E lapok finanszírozási gondjain az enyhíthet, ha kiteljesedik a stabilizációs folyamat. Megerősödhetnek a jelenlegi megyei újságok bázisán azok a lapok, melyek tágabb régiókban gondolkodnak. Az elektronikus sajtóban is hasonló folyamatok jellemzőek. • Vad, sorsdöntő márciusunk lesz - igéri több párt is. Az MSZP márciusi kongresszusától mit vár az alelnök? - Remélem, hogy most a személyi villongásokat, a sajtón keresztül az üzengetéseket elkerüljük! A gazdasági és pénzügyi stabilizációt megcélzó politika megerősítését várom. Eredményei máris mutatkoznak: a fizetési mérleg és a külföldi államadósság alakulásában, az export-import arányában. Várható,' hogy ezek az eredmények egyre szélesebb réteg egzisztenciális helyzetében is érzékelhetővé válnak. Ezért hangsúlyozzuk: a stabilizáció végigvitele elkerülhetetlen, még akkor is, ha pozitív hatásai csak egy későbbi választási ciklusban lesznek mérhetőek. Bízom abban, hogy a párt vezető testületei között az együttműködés javulni fog. • Egy párt belső ügye, hogy hány alelnököt választ. A nagyobb kormánypárt esetében viszont közügy, hogy lesz-e a miniszterelnököt a pártmunka „terheitől mentesítő" általános elnökhelyettesi poszt. - Eddig akadozott a párt, a frakció és a kormányzat közötti együttműködés. Célszerű lenne, hogy egy kisebb létszámú, hatékonyabb és politikailag fajsúlyos egyéniségekből álló, határozott arculatú elnökség álljon össze, amely közvetít a párt különböző testületei között. Nem támogatom feltétel nélkül, de nem is vágyok elleFotó: Karnok Csaba ne, hogy legyen a párton belül egy általános elnökhelyettes. De bizonyára erről is kialakítja minden kongresszusi küldött az álláspontját. Fontos, hogy az elv érvényesüljön: a vezetői szintek közötti együttműködés és a politizáló pártelnökség kialakítása. • A '98-as választási előkészületek vezénylésére hivatott személyeket is az MSZP márciusi kongresszusa delegálja. Milyen eséllyel indul a csatába az MSZP-sereg? - Ha sikerül következetesen végigvinnünk ezt a stabilizációs politikát, mely a gazdasági növekedés alapjait is megteremti; ha sikerül tanulnunk azokból a hibákból, melyeket eddig elkövettünk; ha sikerül a szakmai egyeztetésnek nagyobb terepet adni és el tudjuk érni, hogy egzisztenciálisan érzékelje a társadalom azokat az erőfeszítéseket, melyek makroszinten eredményt hoztak; ha sikerül hitelesebb képet adni a nyilvánosságon keresztül *a társadalomnak a döntések okrendszeréről és el tudjuk magyarázni, milyen kényszerpályán van ez az ország, tehát ha mindez az előttünk álló két évben sikerül, akkor azt mondom: az MSZP nyugodt szívvel és tiszta lelkiismerettel állhat a választópolgárok elé, s marad esélye arra, hogy továbbvigye az országot a megkezdett úton. Ú. I. Az agrárium útja Európába Tegnap délelőtt Szegeden, a megyeházán, a József Attila Tudományegyetem és a Csongrád Megyei Agrárkamara szervezésében tudományos tanácskozást tartottak A mezőgazdasági termékforgalmazás rendszere az 1990-es években címmel. Az előadássorozat, amelyet Kovács Lajos, a Csongrád Megyei Agrárkamara elnöke nyitott meg, messze túlvezetett a címben megadott témánál, hiszen már az első előadó, dr. Csikai Miklós, a Magyar Agrárkamara elnöke a magyar élelmiszertermelés és agrárium problémáit elemezte. Hangsúlyozta azt a szomorú tényt, hogy a sikerpropaganda ellenére ma igenis tartós és mély válság tapasztalható a magyar mezőgazdaságban. Bár szándék és akarat is van, hogy valahogyan kikecmeregjünk ebből, de pénzünk az nincs hozzá. Az utóbbi hat-tíz év alatt tragikus méreteket öltött a termelési alapok leépülése, nem véletlen tehát az, hogy hat-hat és fél millió magyar állampolgárt tartós elszegényedés és leszakadás fenyeget. Ez területi megoszlásban kimutatható: Budapest és a Dunántúl jelenti a prosperitást, a Tiszántúl mintha már nem is lenne. Sajnálatosan nincs jövőképe az agráriumnak és a vidéken élőknek. Mikor, hogyan s milyen módon juthatunk ki ebből a megalázó helyzetünkből? Hiszen sem Nyugat-Európában, sem Kelet-Európában nem esett olyan méretekben vissza a termelés, mint éppen nálunk. A hat évvel korábbinak csupán 65 százaléka. Márpedig termelési alapok nélkül nincs út az Európai Unióhoz. Nem igaz, hogy a piac önszabályozó tevékenység, bizony szerepe van ebben az államnak és a különbözö szervezeteknek, érdekképviseleteknek. Nem hagyhatjuk szabadon és védtelenül a magyar termelőt, vagy megherősödik vagy elpusztul és akkor már ott is vagyunk az Európai Unióban. Az a tétel sem igaz, hogy az Európai Unióhoz való csatlakozásunk egy tönkretett magyar mezőgazdaságot követel, éppen ellenkezőleg, egy hatékony, magas színvonalú, értéktermelő mezőgazdaság, amely csereszabatos termékeket állít elő, állja meg a helyét a világpicon. A trend m Maiamikor a 80-as évek végén is volt egy jegyárW e melés. A népek - micsoda idők! - reagáltak. Fölszállt X a buszra, becsúsztatta a jegyét a lyukasztóba és - otthagyta. A következő megállóban fölszállt Y, meglátta a jegyet, a sajátját visszacsúsztatta a zsebébe, amazt ő is otthagyta. Ki-ki akkor lyukasztott, amikor észrevett egy ellenőrt. Igy utazott egy jeggyel jó esetben három négy polgár. Nem tudni, honnan indult a népi kezdeményezés. Lényeg, hogy afféle ellenállást láttunk a nyilvánvaló csalásban, amit talpig becsületes emberek sem átallottak elkövetni. Olyasmi gondolat munkált: miért mi fizetnénk meg annak az árát, hogy mások ránk erőltettek egy rendszert - aztán meg elszúrták? Jó világ volt. Mindenki tudta, kit kell szidni, hova kell mutogatni, kit-mit kell okolni összes bajainkért. Azt lehetett hinni az apró csalásról, hogy az civil kurázsi. S azt, hogyha megnő és elterebélyesedik - mármint a civil kiirázsi -, akkor tettünk valamit magunkért. Egyéb naivitásokról most ne beszéljünk. A lyukasztóban hátrahagyott kezeletlen menetjegyek emlékén merengek a zsúfolt troliban. Elnézem, milyen engedelmesen mennek az első ajtóhoz az emberek, fölmutatják előkészített bérletetüket, veszik a vezetőtől a jegyet. Az ára? Hányszorosa lehet ama réginek, amely miatt kitört egykor az ellenállási mozgalom? Zsufi van, mert a járatokat hivatalosan és nem hivatalosan ritkítják. Meg a polgári belátás miatt: nehogy fölkopjon az álluk a tömegben eleven zsebeseknek. Fölszállsz, táskádban a pénztárcáddal, leszállsz pénztárca nélkül. Másnap elolvasod az újságban, hogy minden rendőr ismeri a tolvajokat. Akiknek azonban vannak jogaik. Tehát nem lehel őket lekapcsolni csak úgy - ismertség alapján. Neked is vannak jogaid. Mehetsz feljelenteni, a rendőrök mosolyognak rád. Ha másnap is találkozol a tolvajjal és patáliát csinálsz, legközelebb az igazolványodat sem hagyják a táskádban. Örülhetsz, ha a lakásod kirámolásakor nem vagy otthon.' Ez esetben életben maradsz. Félórát fagyoskodsz a megállóban, lapítasz a zsúfolt trolin, s néma vagy, mint a csuka. Hering. - Jegyeket, bérleteket kérem ellenőrzésre! Néma mocorgás, minden mozdulathoz fantázia kell, a bal alkart a szomszéd deréktáján arrébb lehet csúsztatni - még jó, hogy van dereka! Ha zömök lenne, más megoldást kéne kitalálni... - Mutassa az igazolványát! m hang határozott, erős. Nem az ellenőré. A leve8% gőben megállna a kés. Minden szem kettejükre szegeződik. A középkorú nő ül, nyugodt tekintettel néz az ellenőrre. Az meg - mint egy rossz pantomimes - bénázik, megfogja a kapaszkodót, elesni amúgy lehetetlen, elengedi, a saját gallérjába kapaszkodik, igazít rajta, se té, se tova, fogalma sincs, mit tegyen. Az igazolványát! - mondja mégegyszer a nő. - Igazolja, hogy ellenőr! - teszi hozzá. Az ellenőr hirtelen elmosolyodik és tovább fúrja a felső testét a tömegbe. A nő elfordul, kinéz az ablakon. Nem veszi észre a minden oldalról érkező elismerő pillantásokat. Honnan merre - feleim? panorama 3 A tökéletes hö-, hang- és csapadékszigetelt műanyag ablak! Győződjön merj kedvező árainkból! (Pl.: 150x150 buköfiyíló 25 250 FVdb+áfa) ABLAK GYÁRTÓ ÉS FORGALMAZÓ KFT. 6728 Szeged, Budapesti út 8. TelVfax: (62) 361-864 A „Magad, uram..." - piramis elven alapuló - rendszereket működtető, MicroKer. Kft. ügyének tárgyalását kedden kezdte meg a Szegedi Városi Bíróság háromtagú büntető tanácsa. A nyilvánvalóan maratoninak ígérkező per azonban úgy tűnik, még a vártnál is hosszabb időt igényel majd. A bíróság ugyanis - a tervezett másfél helyett - tegnap már a harmadik napot szánta az elsőrendű vádlott, ifj. Kopcsó András meghallgatására. A kemény, ügyészt, bírót, de főként a vádlottat megizzasztó tárgyalás azonban ez alkalommal sem fejeződött be. A bíróság ugyanis az igen bonyolult bűnügy legapróbb részleteit is igyekszik feltárni, a bűnösök egyértelmű felelőségének megállapítása érdekében. így kedden is ifj. Kopcsó András lesz a tárgyalás „főszereplője". A nyomozás során felderített, illetve az ügyész által előterjesztett vádpontok közül az eddig sorra kerülők zömét a vádlott - igaz, volt ideje az elmúlt hónapokban átgondolni a történteket természetesen igyekezett megcáfolni. Emellett hangsúlyozta: neki nem volt tudomása a kft. mindenkori ügyvezetőinek valamennyi Az ifj. Kopcsót mellőzték? döntéséről, hiszen mellőzték őt tulajdonostársai, sőt: felügyelőbizottsági tagként is, ezért vétlennek érzi magát több kérdésben. Igaz, későbbi vallomásában saját szavait cáfolva közölte: azért nyilatkozott jó néhányszor a kft. dolgairól, mert a többiek szerint erre ő volt a legalkalmasabb. És, hogy miért hagyta pénzét még azután is kft.-ben, amikor számára nyilvánvalóvá vált, hogy nem mennek igazán rendben a dolgok? Nos, válasza, mely szerint lelkiismereti okokból, nem kis meglepetést okozott a hallgatóság körében. És hogy ez miként egyeztethető össze azzal, hogy például többeknek meghitelezték a belépési díjakat, manipulálták a rendszert (igaz ezt ifj. K. A. vallomásában tagadta), vagy másoknak méltányosságból visszaadták a belépési díjat és helyükre - hatvan esetben a kft.-t léptették be, hogy nem fizették ki a beígért összegeket, pedig megvolt e célra az 500 millió forint, illetve törölték a rendszerből a teljes hozadékot felvevők egy részének nevét? Ezekre csak részben sikerült a vádlottnak elfogadható magyarázatot adni. A tárgyalás során gyakran szóba került a Falutévé szerepe is, amellyel kapcsolatban a reklámban használt „pénzcsinálda" jelzőt a vádlott, mint elmondta, tévesnek ítélte már annak elhagzásakor is. Nem volt könnyű a bíróság dolga a tárgyalás azon részében sem, amikor ifj. K. A. vagyoni helyzetét próbálta tisztázni. Elhangzott: a vádlott és neje csak haszonélvezője a vásárhelyi, négy és fél szobás, luxus kivitelű háznak, a tulajdosok pedig kiskorú gyermekeik. Ugyancsak a kislány „vette" a Mazda típusú személygépkocsit, hiszen az az ő nevén van. Ifj. K. A. minderre vonatkozóan elmondta: az ezekre költött milliók előzó lakásuk értékesítéséből és saját, korábbi megtakarításaikból származtak, csakúgy mint az 1993-ban németországi bankban elhelyezett 40 ezer német márka is. A rendszertagoktól beérkezett több tízezer panaszos levél okára szintén „egyszerű" magyarázatot adott a vádlott. Véleménye szerint rendőrségi felhívás nélkül az embereknek eszükbe sem jutott volna követelni befektetett pénzüket, vagy annak hozadékát. Sőt: azt is életszerűtlennek tartotta - bár bizonyítható a több ezres befizetői létszám -, hogy akadhattak olyanok, akik reklámjaik hatására a postán küldték volna el a 16, illetve a 160 ezer forintot. Természetesen az egész napos tárgyaláson az eddigieken kívül még sok minden elhangzott, illetve újabb körülményekre derülhet fény a keddi meghallgatáson, valamint a többi vádlott vallomása kapcsán, és nyilvánvalóan perdöntő szerep jut a védelemnek is. Egy azonban biztosnak látszik: hosszadalmas és nehéz feladat lesz a 12 vádlott - bűnszövetségben, üzletszerűen jelentős kárt okozó csalás bűntettében és más bűncselekményekben való - bűnösségének tisztázása. N. Rács Judit