Délmagyarország, 1996. február (86. évfolyam, 27-51. szám)

1996-02-17 / 41. szám

Elkeli a Dunabank Az ING Bank vásá­rolja meg a Duna­bank Rt. valamennyi üzletágát. Csupán kétmilliárd forintnyi hitel és egymilliárd fo­rintnyi befektetésállo­mány marad a pénz­intézetnél, amely vár­hatóan feladja keres­kedelmi hanki jogosít­ványait és fokozato­san kiürül. Az ING Bank átveszi a Duna­bank közel 15 milli­árd forintra tehető betétállományát, és teljes mértékben felel a betétesek követelé­seinek kifizetéséért A szerződést a megálla­podásról február 23­án írják alá, az üzlet­ágak átadása február 29-én történik meg. Minderről a Duna­bank és az ING Bank képviselői tájékoztat­taák az újságírókat pénteken, azt követő­en, hogy megtörtént a pénzintézet üzletágai­ra meghirdetett pá­lyázat értékelése. Baneth Péter (állva) a vendég polgármesterek között. (Fotó: Gyenes Kálmán) Hogy ki kell-e találni Sze­gedet, avagy már „ki van ta­lálva", még nem dőlt el. Ez nem is baj, hiszen mindig is az ehhez hasonló viták vitték előre a fejlődést. Tegnap, pénteken Szegeden, a Város­háza dísztermében is azért jött össze fél Magyarország­nyi polgármester, hogy saját tapasztalatainak előadásával is lendítsen a már mindenütt megindult gazdasági fejlődé­sen. (Folytatás a 4. oldalon.) Mátéi a DM Kft. adja ki a Reggeli Délvilágot Tegnap jelentették be a Délvilág Rt. alkalma­zottainak, hogy napilap­jaik kiadói jogát átadják a Délmagyarország Kft­nek. Ezzel a lépéssel a DM Kft. a megye vezető lapjai, a Délmagyaror­szág és a Csongrád Me­gyei Hirlap mellé a Reg­geli Délvilág és a kis pél­dányszámú Szegedi Napló kiadói jogát is megszerezte. Ilyen mó­don mától a megye har­madik és negyedik lap­ját is a mi kiadónk gon­dozza. Mai mellékletünk: áma ós valami más • Kwasniewski elnök magánlátogatása Budapesten Lengyel koszorúk g Bem-szobornál 3 milliárd dolláros agrárexport A múlt évben hazánk élel­miszer-gazdasági exportja elérte a 3 milliárd dollárt. Ezt Lakos László földműve­lésügyi miniszter jelentette be, jelezve, hogy ezzel ma­radéktalanul teljesült a kor­mányprogram mezőgazdasá­gi fejezetének múlt évre vo­natkozó egyik legfontosabb célkitűzése. A magyar agrá­rium kivitele növekedett mind az Európai Közösség, mind pedig a volt Szovjet­unió tagállamaiba. Az agrár­export növekedési üteme meghaladta az országos átla­got. Ugyanakkor az agrár­gazdasági import 1995-ben 10 százalékkal mérséklődött, így az agrárkivitel és beho­zatal pozítiv szaldója meg­haladta a kétmilliárd dollárt. (** Vitatott visszaigénylés, teljes körű adóellenőrzés (3. oldal) Dobás tiltakozik az IFOR-erök gyakorlatai ellen ALAPÍTVA: 1910-BEN Aleksander Kwasniewski lengyel köztársasági elnök tiszteleg az egykori tábornok szobra előtt. (MTI Telefotó) Nem hivatalos látoga­tásra pénteken Magyar­országra érkezett Alek­sander Kwasniewski. A lengyel köztársasági el­nök közvetlenül megér­kezése után tárgyalóasz­talhoz ült vendéglátójá­val, Göncz Árpád köz­társasági elnökkel. A szűk körű elnöki tanács­kozást plenáris megbe­szélés követte az Ország­házban. A magyar-lengyel kapcsolatok teljes körét áttekintették Göncz Ár­pád és Aleksander Kwasniewski találkozó­ján. A találkozót követő sajtónyilatkozatában Göncz Árpád arról szólt: a két ország kap­csolatait elemezve arra jutottak, hogy szoro­sabbra szeretnék fűzni az együttműködést az ál­lami élet minden terüle­tén. Ehhez alapot bizto­sít, hogy Magyarország és Lengyelország céljai, érdekei azonosak. Ezzel kapcsolatban mindkét államfő megelégedéssel szólt a közép-európai ál­lamok gazdasági koope­rációjáról a CEFTA ke­retében. Összességében ­a kapcsolatok kiegyen­súlyozott jellegére utalva - a magyar államfő úgy fogalmazott: a mostani találkozón drámai kér­dések nem voltak. Magyar részrűl meg­tiszteltetésnek tartják, hogy Kwasniewski elnök a térség országai közül elsőként Budapestre lá­togatott. is, és ezzel kapcsolatban a 16 ezer lakosú városnak rosszak a tapasztalatai. A lö­vések döreje az embereket zavarja, a detonációk követ­keztében rezegnek az abla­kok, megrepedeznek az épü­letek falai. Ezeknek a kellemetlensé­geknek az elkerülésére - az állásfoglalás szerint - meg­vizsgálják, milyen jogi lehe­tőségek vannak a lőgyakor­latok megakadályozására, il­letve korlátozására. Ugyan­akkor a testület szakértőket kér fel annak megvizsgálá­sára, hogy a Honvédelmi Minisztériumnak volt-e joga a lőgyakorlatozásra megál­lapodást kötni az IFOR­erőkkel a parlament felhatal­mazása nélkül. Az alpolgár­mester egyúttal levéllel for­dult Göncz Árpádhoz, a köztársaság elnökéhez, melyben felkéri, lépjen köz­be a lakosság érdekében az IFOR-erők tervezett lőgya­korlatainak megakadályozá­sára. (MTI) A városi körház megőrizte fizetőképességét ÁRA: 29 FT • Kiutasított külföldiek Nagyfán A legtöbben nem is haza vágynak Dabas önkormányzata ha­tározatban tiltakozik az IFOR-erőknek a város hatá­rában lévő honvédségi lőtér használata ellen. Nagy Fe­renc polgármester az MTI­nek elmondta, hogy a leg­utóbbi testületi ülésen a résztvevők meghallgatták az erre az alkalomra meghívott Fodor Istvánnak, a Honvé­delmi Minisztérium politikai államtitkárának a beszámo­lóját a NATO-csapatok vár­ható mozgásáról. Ennek alapján a képviselők által megfogalmazott állásfogla­lás szerint a város megérti, elfogadja, hogy a délszláv válság megoldásához az IFOR-erők magyarországi állomásoztatására szükség van, a Dabason megjelenő NATO-katonákat barátság­gal fogadják, ám a lőgyakor­latokat ellenzik. A várostól 3-4 kilométerre fekvő állami tulajdonban lévő, a HM ke­zelésében álló területet az el­múlt 40 évben gyakran hasz­nálták a szovjet alakulatok - A városi kórház azon kevesek egyike, amely vál­tozatlanul megőrizte fizető­képességét, úgy, hogy ezzel egyidejűleg fenntartotta az elvárt szakmai színvonalat ­kezdte beszámolóját dr. Ná­ray György, a szegedi kór­ház megbízott igazgatója azon a tegnapi sajtótájékoz­tatón, amit az egészségügyi bizottság kihelyzett ülése után tartottak a kórház és a város vezetői. A bizottság tagjai annak okán tartották a kórházban rendkívüli, hihelyezett ülé­süket, hogy az önkormány­zat fenntartásáhan működő egészségügyi intézmény el­múlt évi fejlesztéseiről, az épület megkezdett rekonst­rukciójáról személyes ta­pasztalatokat is szerezzenek. (Folytatás az 5. oldalon.) Képdigitalizáló rendszerrel bővült tegnap a kórház központi röntgendiagnosztikai osztályának műszerparkja. (Fotó: Gyenes Kálmán) Csöppet sem ismeretlen a fogalom: persona non grata. Nem kívánatos sze­mélyiség. Durvább változatban: olyan valaki, akit egy országból kiutasítanak. A Szeged melletti Nagyfa arról vált híressé, hogy az ott lévő intézményben alkoholisták gyógyításával foglalkoz­nak. Ez az információ már évek óta nem állja meg helyét. Jelenleg három részre osztható a nagyfai intézet működése. A büntetés-végrehajtás kórháza található ott, ezen kívül elítéltek tüsténkednek, dolgoznak, valamint az idegenredészeti hatóság által őrizetre kárhoztatott kül­földiek várakoznak, miként alakul jövő­ben a sorsuk. Mindenkinek az a célja, hogy a rács mögé dugottakat mielőbb keblükre ölelhessék az övéik. Ám eddig a pillanatig hosszú út vezet... (Ripor­tunk a Stefánia melléklet címoldalán.) (Fotó: Nagy László) • A Szegedért Alapítvány elismerései A fődíj Trogmayer Oltóé usban kik vehetik át az elismerést. A Szegedért Alapít­vány fődíját dr. Trogmayer Ottó ré­gésznek, a Móra Ferenc Múzeum igazgatójának ítél­ték oda. Az alapít­vány tudományos kuratóriumának díját dr. Kristó Gyu­la történész, egyete­mi tanár nyerte el, a művészeti kurató­rium díját Karikó Teréz magánénekes kapta, míg a társa­dalmi-állampolgári kuratórium dr. Molnár Amália gyermekorvosnak adományozta a dí­jat. Döntött még tegnap a kuratóri­um az alkotói tá­mogatásokról is. Arról, hogy kik ré­szesülnek az alapít­vány segítségében, a jövű héten számo­lunk be lapunkban. City lesz a Belvárosból A Szegedért Ala­pítvány hagyomá­nyosan év elején ítéli oda díjait azoknak a szemé­lyiségeknek, akik kiemelkedő mun­kásságuk során so­kat tettek a váro­sért, annak hírne­véért és a szegedie­kért Az alapítvány kuratóriuma tegna­pi ülésén döntött arról, hogy márci-

Next

/
Thumbnails
Contents