Délmagyarország, 1996. február (86. évfolyam, 27-51. szám)

1996-02-14 / 38. szám

SZERDA, 1996. FEBR. 14. mim GAZDASÁGI MELLÉKLET III. Annyit hallani mostaná­ban a zöldségtermelők ne­hézségeiről, a fóliás termelés drágulásáról, hogy egyre többen teszik fel a kérdést, idén lesz-e primőr. A szak­emberek szerint nemcsak lesz, de több lesz, mint ta­valy. A Szentesi Korai Zöld­ségtermesztési Rendszer ve­zetői az új esztendő küszö­bén adott nyilatkozatukban határozottan állították, a gazdálkodók növelni szeret­nék a termelést. Az ellentmondások „lá­Lesz-e primőr? tensek". Mert az igaz, hogy az üveg alatti termesztés lát­ványosan visszaesett (a KSH megyei adatai szerint az 199l-es 6,8 hektárról 1994­re 3,6 hektárra), és sokkal kevesebb lett a fóliaház is, a síkfóliás terület viszont nö­vekedett (az 1991. évi 15,5 hektárról három esztendő alatt 34,9 hektárra). A költ­ségkímélőbb hidegfóliázásra állt át sok kertészkedő. Az Nő a paprika a havas fólia alatt. (Fotó: Téslk Attila) energia- és más költségek mintegy 30 százalékos növe­kedéséből minél többet meg­próbálnak lefaragni, hiszen a termék egységárak átlagosan csak kb. 15 százalékkal nőt­tek. A költséginflációt a hi­degfóliázásra való áttérés mellett „előre meneküléssel" próbálják kivédeni a terme­lők: kényszerhelyzetben többet termelnek, illetve megpróbálják jobban kihasz­nálni a kapacitást, másod­növénnyel kompenzálni a veszteségeket. A KZR 650 szövetkezeti tagjának üzleti alapon integ­rálja a termelést. A szentesi rendszerhez tartozó közel 2500 család által termelt pri­mőrből nagyon sok fog kül­földre kerülni, de minden bi­zonnyal jut elegendő a hazai piacra is. Szűkebb pátriánk­ban biztosan lesz elég pri­mőr. A kérdés inkább az, hogy milyen áron. Sz. M. Kézművesek programjai Eladó részvények? A Csongrád Megyei Kézműves Kamara Elnöksége értesíti tagjait, hogy az alábbi időpontokban reggel 8 órára összehívja a kamarai szakmai osztályok értekezleteit: Építőipari szakmai osz­tály: február 14. Épületgépészeti szakmai osztály: február 15. Elektromosipari szakmai osztály: február 16. Vas-, fém-, és mű­szeripari szakmai osztály: február 19. Járműipari szakmai osz­tály: február 23. Faipari szakmai osztály: február 27. Ruha-, tex­til-, és bőripari szakmai osztály: március 1. Élelmiszeripari szak­mai osztály: március 4. Egészségügyi szolgáltatók szakmai osztá­lya: március 5. Szolgáltatók szakmai osztálya: március 6. Üveg, papír, kerámiaszakmai osztály: március 11. Egyéb ipari szakmai osztály: március 8. Az osztályértekezletek helye: Szeged, Rákó­czi tér 1. (Megyei Közgyűlés épülete, földszinti klubterme. Tervezett napirend: Az osztályértekezletek napirendjén sze­repel az osztályelnökök beszámolója a kamara elmúlt egy éves tevékenységéről, tájékoztató a Kézműves Kht. munkájáról, a mestervizsgákkal kapcsolatos legfontosabb információk, tájé­koztató a szakmai tagozatok alapításának lehetőségéről és a ka­marai szolgáltatások lehetséges bővítéséről. Az egyes osztályok értekezletein természetesen mód nyílik az adott szakmát, szak­macsoportot érintő egyedi problémák és felvetések megtárgya­lására is. Továbbra is kérdéses, megtartja-e a Malév részvé­nyeit az Alitalia. Annyi azonban bizonyos, ez nem befolyásolja kedvezőtlenül a magyar légitársaság műkö­dését. Ennek inkább a társas­ág további privatizációjában van jelentősége. Megvan az esély arra, hogy az olasz tu­lajdonos fennálló gazdasági nehézségei miatt értékesíti a Malév-részvényeket, bár az olasz légitársaság vagyonát tekintve, abban nem megha­tározó az Alitalia által birto­kolt Malév részvénycsomag. Az Alitaliával szembeni 8,5 millió dolláros Malév­követeléssel kapcsolatosan a ténylegesen fizetendő összeg nagyságáról február végéig megegyeznek. (MTI) Vass úr Szegeden végzett a tanárképzőn, csak később lett paprikás. Tájfutó, a sporttal most is szoros a kap­csolata. Szponzorálják pél­dául az SZVSE kétszeres vi­lágbajnokát, Oláh Katalint. Miután a szegediek közül nagyon kevesen ismerik a Rubint, praktikusan a cég­történettel kell kezdeni. - A társaságot magánsze­mélyek hozták létre, még 1992-ben. Két évvel koráb­ban szabadították fel a papri­kamonopóliumot, s láthatóan voltak a piacon betöltetlen rések. A „nagy paprika" sem ment igazán akkoriban. Ter­meltetünk, félterméket vásá­rolunk fel, megőröljük a paprikát, majd nagy kiszere­lésben értékesítjük. • Termeltetnek? - Igen, de nem minden évben. Ez a piac alakulásától és még nagyon sok minden­től függ. A jellemzőbb in­kább az, hogy szárított, tá­rolható félterméket vásáro­lunk, s azt dolgozzuk fel. Ha jól számolom, öt helyen őrölnek paprikát a megyé­ben, s a mennyiséget tekint­ve mi a vagyunk a második legnagyobbak. • Milyen volt az első egész évük, az 1993-as? - Huszonötmilliós árbe­vétellel kezdtünk, egy év múlva már hatvannál jár­tunk, tavaly pedig száztíz­millióval zártunk. Ez gya­korlatilag száz százalékban a paprikaőrlésből és eladásból származott. Csak lédig ki­szerelésben értékesítünk, ve­vőink továbbfeldolgozásra vásárolják a paprikát. Hús­ipari vállalatok, tartósítóipari cégek. • Olyan nincs, hogy a vásárló kis zacskókba csomagolja? - A jövedéki törvény mi­att ez nem olyan egyszerű. Egyébként a szigorítás nem igazán vetette vissza a papri­ka feketepiacát, aki koráb­ban a szomszédtól vette, ez­után sem változtat szokásá­• Minősített őrlés Szőreg határában Paprikamalom - magánvállalkozásban Vass Zoltán: - A vevő* kötelez. (Fotó: Révész Róbert) Szőreg után, U|szenttván Felé, a vasúti átjárótól számítva 300 méter, aztán balra. A Rubin Szegedi Paprikafeldolgozó Kft. telephelyét nem )e!zt különösebb tábla, a be)áratot Is Inkább azért lehet megtalálni, mert az autók már letaposták a szűz havat. A portás csak kikérdezés után nyitja a kaput, az irodaépület előtt piros munkaruhás dolgozók törik a Jeget. Külső körlet - lép elénk mentegetőzve egy fiatalember, Vass Zoltán gazdasági ügyvezető. in. A maszek féláron tudja adni, hiszen nem fizet fo­gyasztási adót, áfát, nyeresé­gadót, nem veri plusz költsé­gekbe mapát, hogy megfe­leljen az ANTSZ-előírások­nak. Kis mennyiségben évi két-háromszáz kilóval ezt különösebb kockázat nélkül - elfogadható minőség mel­lett - meg is lehet tenni. Tő­lünk záijegy nélkül nem me­het ki áru a telepről, még ak­kor sem, ha visszahozzuk a csírátlanítást végző alvállal­kozótól. • Hány kilogram parikát őröltek tavaly? - Kétszáznyolcvanezret. Ez körülbelül huszonnyolc vagon. A féltermék nagyobb részét a szárítóüzemektől szerezzük be, de mi is szer­ződünk a kistermelőkkel. A szárító pedig párhuzamosan egyezik meg velünk, illetve a paprikásokkal. Ha én szer­ződök a kistermelővel, akkor én viszem szárítatni az árut. Idén különben minden nehe­zebb lesz, hiszen megszűnik a paprikaszárítás mezőgaz­dasági termeléshez kötődő adókedvezménye. Az a fur­csa helyzet állt elő, hogy a nyersen leadott paprika ked­vező adózású, de ha értéke­sítés előtt az eresz alatt meg­szárítják a füzéreket, az már önálló tevékenységnek mi­nősül, s mint ilyen, adóköte­les. Azt még nem tudom, hogy a tavaly szárított és idén eladott paprikánál mi a követendő eljárás. • Tényleg, milyen volt a tavalyi termés? - Gyenge. Kevés és ala­csony festéktartalmú. Érde­kes, hogy Spanyolországban is rossz évet zártak, s a feljö­vő Izrael és Marokkó sem dicsekedhet a tavalyi papri­kával. Készletünk azért megnyugatató, a szerződött partnereknek biztosítjuk a szükséges mennyiséget. Nincs túlkínálat, nem kell szaladgálnunk vevő után. • Jelentkezik mindez az eladási árban? - Nem nagyon lehet érvé­nyesíteni, kötött szerződése­ink vannak. Egyébként már tavaly is lanyha volt a terme­lői kedv, gyakorlatilag öt éve nem emelkedett a felvá­sárlási ár. Idén azonban vár­hatóan harminc százalékkal magasabb lesz a termékta­nács védőára. • Mit jelent önöknek az ISO 9002-es minősítés? - Nagyon sokat. Önma­gunknak szigorítottunk, még nem kényszerített bennünket senki. De vevőink nagy ré­sze külföldi piacra termel, s előbb vagy utóbb olyan igé­nyeket fognak támasztani a beszállítókkal kapcsolatban, amilyeneket tőlük is kérnek. Ennek mentünk elébe, hi­szen nagy vásárlónk a Pick, a Herz, az Univer, a CPC, a szolnoki Solami Rt. Kovács András ÓlÖ BANK • Önismeret és tükörkép - 96: Magyarország! Szürkemarhák, fekete-fehérben A DDB Needham felada­ta egy olyan egységes vizuá­lis és verbális rendszer kiala­kítása volt, amelyen keresz­tül a programok ismertetése és a Honfoglalás 1100. jubi­leumi évének kulturális kí­nálata révén az idegenforga­lom felpezsdíthető. Az ügynökség által kiala­kított vizuális jelképrendszer éppen a '96: Magyarország! programsorozat kiterjedt nemzetközi hatóköre és pre­cedens nélküli időtávja kö­vetkeztében, azaz közvetve ország-image kihatásokkal (is) rendelkezik, noha köz­vetlen feladata „csupán" az éves programkínálat. A turizmus iparágának szakemberei szerint hazánk az utóbbi évtizedekben foko­zatosan elvesztette korábbi, jelentős idegenforgalmi vonzerőit! Ilyen volt koráb­ban a vasfüggöny, a szilárd közbiztonság, a relatív ol­csóság és alacsony árszint, a Balaton és a puszta romanti­kája. Legerősebb idegenfor­galmi vonzerőnk, a vendég­szeretet pedig az utóbbi né­hány év társadalmi, politikai és gazdasági folyamatainak köszönhetően drasztikus romlásnak indult: migráció, menekültek tömegei, élet­színvonal-csökkenés, inflá­ció, a közbiztonság jelentős csökkenése, stb. S ekkor még a skinhead-ek tettleges­ségeiről, a Váci utcai „chan­ge money"-zókról és a turis­tákat ütlegelő és kifosztó ne­hézfiúkról, mint szélsőséges atrocitásokról és idegengyű­lölő megnyilvánulásokról szót sem ejtettünk. A program belföldi kom­A '96: Magyarország! rendezvénysorozat mar­keting-kommunikációs feladataira 1995-ben pá­lyázatot írt kl az Országos Idegenforgalmi Hivatal (azóta: IKM Turizmus Főosztály). Ennek eredmé­nyeként a reklámfeladatokat a DDB Needham reklámügynökség, a PR-feladatokat pedig a dr. Szeles Péter - az MPRSZ elnöke - vezette Star PR Ügynökség végzi. munikációs célja: A rólunk kialakult vendégszerető kép erősítése racionális és emo­cionális érvekkel. A vendég­szeretet fejlesztése, illetve az erre irányuló nevelőmunka nyilvánvalóan (és remélhe­tőleg) hosszútávú, s többé­ves program kezdete lehet csupán, hiszen az ilyen gon­dolkodásformálás nem megy máról holnapra. A kampány első fázisában a vendégsze­retet jelképe a plakátokon és a sajtóhirdetésekben egy vi­rágcsokorral kedveskedő fia­tal lány. A '96: Magyarország! ló­gója még 1995-ben elké­szült. Ez az embléma két ko­rábbi forrásból táplálko­zik/építkezik. Az egyik: egy japán művész által tervezett OIH jelkép, a két egymásba fordított szív rajza, amelyet átment a mostani rendez­vénysorozat emblémája, né­mileg módosított formában. A '96: Magyarország! lógó­jának másik forrása az im­már négy éve az OIH által használt grafitti stílusú emb­léma. Idegenforgalmi vonzerő­ink átstrukturálódásával és részbeni hivatott - devalvá­ciójával a '96: Magyaror­szág! program központi üze­netének kialakítási lehetősé­gei beszűkültek. A tervező munka során a reklámszak­emberek turisztikai szakér­tőkkel is konzultáltak. A ter­vezés legcélravezetőbb stra­tégiájává ily módon - és a belföldi kommunikációs program céljaival összhang­ban - a legfontosabb turisz­tikai vonzerőnk, a vendég­szeretet erősítése vált: a „ba­rátságos nemzet" képzetére kell összpontosítani minden kreatív figyelmet. A tapasztalatok azt mutat­ják, hogy a külföldiek éppen ezt a nézetet viszik haza ma­gukkal Magyarországról, feltéve, hogy hamar túl tud­ják tenni magukat a hivata­los ügyintézés bosszúságain vagy a turisták apróbb-na­gyobb átverésén. (Krippen­dorf klasszikusnak számító -szavait idézve: „Az idegen­forgalmi szolgáltatás igény­bevétele után nem marad semmi más a fogyasztónál, csak egy számla a zsebében és az emlékezés, legyen az emlékkép jó, vagy rossz, vagy közönyös.") Szembe kell azonban néz­nünk a külföld rólunk, ma­gyarokról alkotott képzetei­vel, előítéleteivel és ország­image-ünk már létező, spon­tán formálódott jellemzői­vel! A rendszerváltást meg­előzően a táboron belüli re­latív fejlettségünket és jólé­tünket kipellengérező som­más megfogalmazások elég­gé közismertté váltak ide­genforgalmunk irányító kö­rében (pl. a vasfüggöny mö­götti legvidámabb barakk jo­viális képzete, vagy az Észak-Balkán Svájca megfo­galmazása). A külföld ilyennek lát minket és ilyennek fogad el minket magyarokat. (Példa­ként idézhetjük a ma is funk­cionáló franciaországi, kö­zépiskolai földrajztankönyv hazánkról szóló információ­it: egy fekete-fehér fotót a Hortobágyról a szürke mar­hákkal és egyetlen sor szö­veteg: Közepesen fejlett me­zőgazdasági ország! ­Ennyi! Csak! Tisztelt Ügyfelünk Szeretnénk felhívni figyelmét az OTP Bank Rt. legújabb, Önnek szóló szolgáltatásaira: a MASTERCARD STANDARD CIRRUS MAESTRO VISA ELECTRON VISA ELECTRON JUNIOR bankkártyákra. Az OTP Bank Rt. forint alapú bankkártyái Magyarországon a legszélesebb körben elfogadott kártyák, és a legkönnyebben elérhető szolgáltatásokat nyújtják. ' Az 1996. január l-jétől bevezetett bankkártyák már az egész világon használhatók! Ha Ön is úgy gondolja, ideje kdrtydt váltania, 1996. június 30-ig díjmentesen teheti. Akkor is, ha már van régebbi típusú OTP bankkártyája, de akkor is, ha még nincs. Az új bankkártyákról, és arról, hogy miképp juthat hozzájuk, részletes felvilágosítást kaphat az OTP Bank bármelyik fiókjában. ORSZÁGOS TAKARÉKPÉNZTÁR ÉS KERESKEDELMI BANK Rt. Csongrád Megyei Igazgatósága

Next

/
Thumbnails
Contents