Délmagyarország, 1996. február (86. évfolyam, 27-51. szám)

1996-02-13 / 37. szám

KEDD, 1996. FEBR. 13. BELÜGYEINK 3 • A gimnáziumok sorrendje, 1995. Csongrád megye a listavezető! A felsőoktatásba felvett osztályok létszáma és az (f/l) százalék Csongrád megye — országos összehasonlításban sorlét-f/l 1991. 1992. 1993. 1994. 1995. rend gimn. város szám sz. h. SZ. h. sz. h. sz. h. sz. h. sz. 8 Ságvári Szeged 173 69 7 66 5 73 18 64 14 66 9 76 10 Radnóti Szeged 192 67 10 60 II 65 8 73 10 68 12 70 59 Deák F. Szeged 204 46 138 22 81 38 60 48 27 59 23 65 60 Bethlen Vásárhely 125 45 75 35 48 47 33 56 91 36 61 52 100 Horváth Szentes 161 36 66 38 93 35 105 35 101 35 116 37 108 József A. Makó 80 34 86 32 148 23 137 28 118 31 50 55 1. táblázat: h. = országos helyezés, sz. = felvételi százalék Sorrend a felvételre jelentkezők közötti nyelvvizsgák aránya szerint lét-nyelvvizsga 100 főre kód gimnázium város szám 1994. 1995. J F J F 19 Ságvári(JATE) Szeged 173 82 95 81 90 33 Deák F. Szeged 204 67 78 75 92 68 Radnóti M. Szeged 192 49 55 54 61 103 Bethlen G. Vásárhely 125 35 53 40 62 128 Horváth M. Szentes 161 24 49 32 50 151 József A. * Makó 80 17 33 25 36 2. táblázat: J=felvételre jelentkezők, F=felsőoktatásba felvettek Kész Amerika? MM orózus ismerősöm fölháborodva emlegeti még mwm most is, hogy Kaposvár és Taszár környékén úgymond - hajbókolva fogadták az amerikaiakat. Hajbókolnak a dollárokért - mondja, aztán hozzáteszi: - Micsoda ország lett ez, ahol mindig csak a pénzről beszélnek. Költségvetési hiányról, adókról, bevételekről, ahelyett, hogy utakat építenének, munkahelyeket teremtenének... Micsoda ország ez? Valóban, micsoda? Nekem sokszor a tizenhatodik századi Franciaország ugrik be, ahol szégyen volt pénzt keresni és ahol emiatt többnyire üresen tátongott a kincstár. Ahol a pénzkeresésre hajló másságot mondjuk a hugenottáknak rendezett Szent Bertalan éji mészárlással is kiküszöbölendőnek tartották és ahol - ha éppen szükség volt nagyobb összegekre - hát közölték a zsidókkal és az itáliai bankárokkal, hogy vagy szép summákkal megváltják magukat, vagy némi vagyonelkobzással összekötött kiűzetésre számíthatnak. El kellett jönnie a tizenhetedik századnak és egy Colbert-nek, hogy működni kezdjen az az ország. Nos, nálunk már nem számít bűnnek, ha valaki pénzt akar keresni, legföljebb gyanakvás fogadja az igyekezetet. Mint ahogyan ismerősöm szemében szégyen a kaposvári-taszári pénzkereső igyekezet. Mintha lelkünk mélyén még mindig ott élne a sok évtizedes megszokás, amikor az egyéni igyekezet előbb tiltott, aztán megtűrt volt és amikor az állam mindenkitől elvett, hogy „bőkezűen" adhasson. Amíg volt mit és miből és amíg futotta a hitelekből. Az eredményt naponta „élvezhetjük". Elfecsérelt, torz évtizedek súlya nyomaszt valamennyiünket, mert a dolog így nem működik. Mert a pénzt, amit el akarunk vagy szeretnénk költeni, meg is kell keresni. Ilyen egyszerű ez. Csak miközben fájdalmas tapasztalatok révén nagy nehezen kezdenénk minderre rájönni, hallhatjuk a politikusi szirénhangokat, amelyek megintcsak fájdalommentes, egyszerű kibontakozással kecsegtetnek bennünket, és sziporkázó ötletekkel, hol és mire lehetne elegánsan és sokat költeni, hogy szebb, gazdagabb és jobb legyen ez az ország. Miből? Dehát fordítsuk le mindennapjainkra ezt! Családunkra, életünkre. Hány csodás helyét tudnánk mi mindannyian egy lottónyereménynek? Hány kiváló ötletünk van arra nézve, mire költsünk és - sajnos mily kevés arra, hogyan teremtsük elő az ehhez szükséges javakat? N

agyjából így van ez nagyban is. Hosszú és keserves tanulási folyamat elé nézünk még, amíg rájövünk: a pénzcsináló igyekezet nem visszataszító, hanem építő folyamat. És egyben kényszer is. Mert föltétele annak, hogy normálisan élhessünk - egyén és ország -, ne páriaként. Ahogyan erre már rájött az a maszek boltos is, aki mosolyogva köszön a vevőnek, netán meg is hajol előtte egy kicsit, lettlégyen az szegedi és magyar vagy kaposvári, netán amerikai. Mindez nemzeti büszkeségünk megtartásának is elemi föltétele. Szegénységben és kiszolgáltatottságban aligha őrizhetjük meg sajátosságainkat, arcunkat. Ahhoz tisztes jómód és létbiztonság szükségeltetik. Amihez pedig még sokat kell tanulnunk. Pénzt keresni is. (MTI Press) A következő tanévre új felvételi vizsgarenddel lehet bejutni az egyetemekre, főiskolákra. A váltás lezár egy korszakot, melyben a gimnáziumok meghatározó szerepet játszottak a felsőfokú oktatás diák-utánpótlásában, egyáltalán az értelmiség alakításának folyamatában. A gazdasági átalakulás következményei növelik a tétet: az iskolaválasztásét is, a pályaválasztásét is. Milyenek tehát a gimnáziumok? Van-e olyan összehasonlítás, amely elfogadható 206 gimnázium helyének - s nem értékének! meghatározásában? Neuwirth Gábor, az Országos Felsőoktatási Felvételi Iroda tanácsadója évek óta követi, elemzi a középiskolák továbbtanulásban betöltött szerepét, a Köznevelés, de az érintettek megújuló igényét is kielégítve az ELTE számítógépes bázisa révén. Nem teljes a kép! - Vitatható, hogy helyese táblázatokat közreadni kezdi a beszélgetést - mert bár pontosan jelzik, hogy egy-egy iskolából hányan jutnak be a felsőoktatásba, de csak erre utalnak. Tehát a mostani anyagból is téves következtetést von le, aki a középiskola minősítését is kiolvasni véli belőle. Azt vizsgáltuk, hogy az elmúlt öt évben milyen volt a felsőoktatásba bejutók és a középiskolát végzettek aránya. Nem veheti figyelembe az ilyen vizsgálat, hogy milyen kiválasztás alapján kerültek be a gyerekek az általános iskolából, nem ad képet az erkölcsi, esztétikai nevelésről és még csak jelzést sem nyújt a képesség kibontakoztatásának lehetőségeiről. Ezért a szülőket óvom attól, hogy e listák alapján válasszanak iskolát. • A számok mögött, úgy tűnik, elsikkad a felsőoktatási intézményekbe való bejutás eltérő lehetősége is. A bölcsészkarok jobban válogathattak, míg más intézményben szinte vizsga nélküli volt a bejutás. - Igen, ez is alapos érv. A táblázatok kétségkívül összemossák a határokat. A középiskolának jelentős a szerepe abban, hogy úgy irányítja a diákjait, hogy a képességüknek megfelelő helyre pályázzanak. • Mivel indokolná mégis a gimnáziumok sorrendjének létjogosultságát? - Ennek az iskolatípusnak alapvető célja, hogy a továbbtanulásra serkentsen. Hogy ez mennyire volt eredményes, erre.nézve mértékadó a sorrend. Különösen azért, mert nem egy, hanem öt évet vizsgál, kiszűrve az egyes évek véletlenszerű elemeit. 0 Milyen tendenciára hívná fel a figyelmet? - A legszembetűnőbb nem is a gimnáziumokra vonatkozik. A felsőoktatásban ugyanis az elmúlt öt évben jelentős mértékben emelkedett a felvettek aránya. Következésképpen a legtöbb középiskolában is többen tanultak. Az iskolák megyék szerinti sorrendje 0 Nézzük, a 206 gimnázium megyékre bontott sorrendjét. - A pontosítás miatt elmondom, hogy a táblázat ugyan 206 iskolát tartalmaz, bár ennél több van az országban. A lista azonban csak azok eredményét sorolja, amelyeknek legalább 3 éves adatai ismertek. Vagyis az újabb gimnáziumokat nem vettük figyelembe. Te-, hát az első táblázaton a „Sorrend" az 5 éves átlag alapján megállapított helyet jelöli. A „Létszám" arra utal, hogy hányan voltak a negyedik osztályosok 1995-ben. Az „f/l"-jelzés a felvettek százaléka az osztályok létszámához viszonyítva. Ezt az 1991-1994. évek adatai követik: hányadik helyen állt az iskola a jelölt évben és milyen felvételi százalékkal. Az adatok elemzésekor kitűnik, hogy amelyik iskola jól szerepelt 1995-ben, az 1994-ben és korábban is kitűnt. Nincsenek véletlenek, a pozíciókban az iskola szelleme tükröződik. Kiemelkedők, visszaesők 0 Hogyan alakult a kiemelkedők, visszaesők sora? - A legszembetűnőbb javulást az elmúlt öt évben a miskolci Avasi Gimnázium mondhatja, mert 14-ről 69 százalékra emelkedett a felvetteknek az osztálylétszámhoz viszonyított száma. Aztán a budapesti Németh László Gimnázium következik (11-ről 60-ra), majd a békéscsabai Szlovák Nyelvű Gimnázium (16-ről 63-ra), a pécsi Miroslav Krlezsa Gimnázium (10-ről 56-ra), a szegedi.Deák Ferenc Gimnázium (22-ről 65-re). A legjelentősebb negatív változás a budapesti Szerb Altalános Iskola és Gimnáziumnál történt. Ez nyilván a szerb és a horvát iskola szétválásával magyarázható. Visszaesett a tiszavasvári Váci Mihály Gimnázium és némiképpen hátrább került a fehérgyarmati Zalka Máté és a Dorogi Gimnázium. • Felállítható e megyei rangsor, s ha igen, milyen szempont szerint? - A megyénkénti rangsornál abból indulhatunk ki, hogy a 206 gimnázium esetében a felvettek osztálylétszámhoz viszonyított országos átlaga 36,5 százalék. A legjobb eredményt Csongrád megye érte el, hat gimnáziumának 49,5 százalékos felvételi arányával. A további sorrend: 2. Jász-NagykunSzolnok (46,5), 3. Vas (44,6), 4. Heves (43,3), 5. Győr-Sopron (42), 6. Borsod-Abaúj-Zemplén (41,7), 7. Zala (40), 8. Bács-Kiskun (39,1), 9. Veszprém (38,4), 10. Fejér (38). Ali. helyen lévő Somogy (36,3) azonban már az országos átlag alá került, és persze a továbbiak is: 12. Békés (35,9), 13. Baranya (35,3), 14. Budapest (34,9), 15. Tolna (33), 16. Hajdú-Bihar (32,2), 17. Komárom (32), 18. SzabolcsSzatmár (31,7), 19. Nógrád (31,5), 20. Pest-Pilis-SoltKiskun (29,1). 0 Ha településtípusonként rangsorolnánk a gimnáziumokat, milyen lenne a kép? - Ebből a szempontból négy csoportra oszthatók a gimnáziumok. A legmagasabb a felvettek aránya (44,8 százalék) a 100 ezer lakost meghaladó városok gimnáziumaiban (Miskolc, Szeged, Pécs, Debrecen, Győr). Második helyen 44,5 százalékkal a többi megyeszékhely van. Budapesté a harmadik helyezés (34,8 százalék). A többi település iskolái találhatók a negyedik helyen. Beszédes számok a nyelvvizsgáról 0 Ön elkészítette a gimnáziumok sorrendjét a felvételre jelentkezők nyelvvizsgái alapján is. Mit mutat ez a táblázat? - Vannak olyan iskolák, ahol nagyon magas a nyelvvizsgák aránya, a 100 százalékpt is meghaladja. Vagyis több nyelvvizsgával is rendelkeznek egyes diákok. Számos példát láthatunk erre. Ugyanakkor az is feltűnő, hogy egyes iskolákban csak igen kevesen tettek nyelvvizsgát - pedig enélkül ma már egyes felsőoktatási intézményekbe szinte lehetetlen bekerülni. Egyébiránt a nyelvvizsga-táblázat az iskolák nagyobb polarizációját mutatja, mint az egyéb szempont alapján kialakult sorrend. Ebben a táblázatban az első oszlop, a „kód", az iskola helyezésére utal abból a szempontból, hogy 1995-ben 100 felvételizőnek hány nyelvvizsgája volt. A „Létszám" a negyedik osztály létszámára vonatkozik. A táblázat 1994. és 1995 vonatkozásában közli, hogy a jelentkezők és a felvettek között hány nyelvvizsgája volt 100 tanulónak. K. E. Egy családi ház udvarára gránátot hajító ismeretlen tettes után nyomoz a Békés Megyei Rendőr-főkapitányság bűnügyi osztálya. Az ismeretlen elkövető február 9-én, pénteken éjfél körül dobott gránátot Popol György, Békéscsaba Dombos Támadás - gránáttal utca 8. alatti lakos családi házának udvarára, s a robbanás következtében megrongálódott két ott álló gépkocsi. (MTI) Lefoglalják a Kordax ingóságait csak minimális összeget sikerült behajtani, a törvényi előírásoknak megfelelően most a Kordax vagyonából kell fedezni a köztartozásokat. Ez a bírósági végrehajtásról szóló törvény alapján zajlik és ennek megfelelően először az ingó vagyontárgyakat foglalja le, illetve értékesíti a VPOP, és ha ez nem elegendő, akkor kerülnek sorra a cég ingatlanjai. Annak felmérése, hogy mekkora az értékesíthető vagyon, komoly munkát jelent a vámszerveknek. A hivatalnak be kell jegyeztetnie végrehajtási jog igényét az egyes ingatlanokra a földhivataloknál. Amennyiben a Kordax ingatlanai sem nyújtanak elegendő fedezetet a köztartozások kiegyenlítésére, akkor a VPOP-nek felszámolási eljárást kell kezdeményeznie a cég ellen. Ebben az esetben az eljárás szabályai szerint léphetnek majd fel a Kordax egyéb hitelezői is. (MTI) Szövetkeznek a benzinkutasok Folyik a végrehajtás a Kordax ellen, de ez egy olyan bonyolult jogi procedúra, ami néhány héten belül biztosan nem záródik le mondta el Laczó László, a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságának szóvivője. A VPOP illetékes szervei az államigazgatási eljárásban hozott elsőfokú határozat alapján igyekeznek beszedni a Kordaxra kirótt mintegy 20 milliárd forintnyi kötelezettséget. A Kordax eljuttatta fellebbezését a fővárosi vámparancsnoksághoz, amely a másodfokú határozat meghozatalára illetékes, azonban a szabályok szerint a fellebbezésnek nincs halasztó hatálya. Miután a Kordax bankjaihoz benyújtott inkasszók alapján A töltőállomások biztonsága érdekében a jövőben szorosabban együttműködnek azok a benzinkút-hálózatok, amelyek a Magyar Ásványolaj Szövetségbe tömörültek. Varga Péter, a Shell Hungary Rt. képviselője hétfőn elmondta, hogy a napokban született megállapodásnak különös aktualitást adott az a példátlan fegyveres rablássorozat, amely az utóbbi hetekben zajlott a fővárosi és a Pest környéki benzinkutaknál. A több száz kutat üzemeltető nagy olajképviseletek, közöttük a legnagyobb hazai forgalmazó, a Mol Rt. képviselői is úgy látják: a biztonság területén nincs verseny, itt közösek az érdekek, ezért a társaságok ismertetik egymással a biztonságtechnika terén alkalmazott megoldásaikat, és haladéktalanul értesítik egymást a töltőállomásaikat ért támadásokról. A Magyar Ásványolaj Szövetséghez tartozó tagvállalatok a piac több mint 90 százalékát lefedik, ám a szövetség az egyéni üzemeltetők előtt is nyitott. A biztonságosságot szolgáló megállapodáshoz bárki csatlakozhat. (MTI) • Magasabb szintre emelődnek toledói kapcsolataink Március 17.: testvérmegyei megállapodás Bálint Erzsébet a szegedi Torony alatt találkozott és megbeszélést folytatott Lehmann Istvánnal, dr. Szalay Istvánnal, dr. Farkas Katalinnal és Weidner Valériával. (Fotó: Karnok Csaba) Egynapos látogatásra Szegedre érkezett tegnap Bálint Erzsébet, a Toledói Testvérvárosi Iroda igazgatóhelyettese. E látogatás elsődleges célja az volt, hogy tárgyalópartnereivel véglegesítse a megyei és Szeged városi delegáció márciusi kiutazásának időpontját és tájékozódjék a testvérvárossal kapcsolatot felvenni szándékozók elképzeléseiről. Megállapodtak abban, hogy a Csongrád megyét és a Szegedet képviselő küldöttség március 112l-e között tesz látogatást Toledóban, s március 15-én, nemzeti ünnepünkön, részt vesz az ottani Magyar Klub megemlékező ünnepségén, 17-én pedig aláírják a Csongrád és Lucas megye testvérmegyei kapcsolatáról szóló megállapodást. A toledói vendég az említett tájékozódás céljából a nap folyamán találkozott dr. Wágner Istvánnal, a Móra Ferenc Múzeum igazgatóhelyettesével, dr. Katona András vásárigazgatóval, Lehmann Istvánnal, a megyei közgyűlés elnökével, dr. Szalay István szegedi polgármesterrel, dr. Farkas Katalinnal, a Megyei Pedagóiai Intézet igazgatójával, Mártonná Ritter Máriával, az ILS Nyelviskola tanánőjével, dr. Zvada Zoltánnal, az Interagent Co. ügyvezető igazgatójával, dr. Gogolák Zoltánnal, az Alphaservis igazgatójával, majd a zsúfolt napi program után, a Dél-Alföldi Népművészeti Egyesületben, a Toledo-Szeged Baráti Kör tagjaival is. A toledói vendég a mai nap folyamán Sándorfalvára látogat és megbeszélést folytat Darázs Sándor polgármesterrel. K. F.