Délmagyarország, 1996. február (86. évfolyam, 27-51. szám)

1996-02-12 / 36. szám

fi mi kor kétszer 3:1 egyenlő hárommal A fenti megállapítás igaz! S talán nem csak a sportban komolyabb jártassággal bírók tudták: Szeged (és az ország) elsőszámú röplabdacsapata a hétvégén triplázásra készült. A pénteki, újszegedi Sportcsarnokban 3:l-re nyert első felvonás után a „nép" a kupagyőzelem igényével bocsátotta útjára Nyári Sándor legénységét. Hiába tartották sokan a Vasas SC-Tungsram együttesét küzdenitudó, meglepetésekre képes csapatnak a tegnapi mérkőzést, s ezzel együtt a Magyar Kupát is, a Medikémia Szeged nyerte, a változatosság kedvéért ismét 3:l-re. Harmadszor hódította el a kupát (így már talán érthető a fenti cím) a Tisza-parti gárda, és a szerkesztőségben akárcsak azokon a csodálatos tavaly júniusi napokon - tegnap ismét izzottak a telefonvonalak. Öt óra után szinte szünet nélkül hívták a barátok, felebarátok, sportbarátok, érdeklődök lapunk sportrovatát, egyetlen kérdéssel: Győztünk? Jólesett kimondani: igen, megint győztünk. Ugye most már értik: kétszer 3:1= három. B. A. A taktikai értekezleten a sok egyéb mellett elhangzott, ezen a meccsen másként kell játszani, mint az előzőeken. Nyári Sándor külön is felhívta röplabdásai figyelmét a bemelegítésre, annak fontosságára, s arra, hogy minden szituációban legyenek bátrak és elszántak, egyetlen esetbe se alibizzenek. Kiemelte, a csapat otthoni győzelmével jelentős lépéselőnyhöz jutott a Vasassal szemben, s ezt a lélektani pluszt mindenképpen a maguk javára kell fordítaniuk. A találkozót a lelkes és fanatikus szegedi szurkolótábor hatalmas üdvrivalgásától, biztatásától kfsérve a medikémiások kezdték. I. játszma (17 perc). Csakúgy, mint a szegedi összecsapáson, most is a Vasas kezdett jobban (2:0, 3:1). Három percnyi játék után egyenlítettek a vendégek (3:3), utána viszont rossz nyitásfogadásaikkal megint előnyhöz juttatták ellenfelüket (7:3). Nyolc percnek kellett eltelnie ahhoz, hogy elkezdjenek játszani a szegediek. Az előzőekhez képest javult nyitásfogadásuk, Schildkraut jobbnál jobb feladásokkal hozta helyzetbe Úrfit, Melnicsukot és Hulmannt, akik éltek is a felkínált lehetőségekkel (8:6). Igazán mégsem tudott belelendülni a csapat, amihez a másod- és oldalbíró „homályos" látása is besegített, ugyanis kétszer is bent látták a Vasas vonalon kívüli labdáját... A hallatlan izgalmak közepette zajló szett végjátékában sűrű cseréléssel próbálta megállítani a Vasas a kiválóan küzdő szegedieket, ám valamennyi kísérlete kudarcba fulladt. Szabó nem vállalta Sokáig talány volt, pályára léphete a visszavágón a barcikaiak elleni találkozón megsérült Szabó Kálmán? A meccs előtt Csiszér főorvos elmondta, a játékos bokája a rendszeres kezelés és pihentetés ellenére sem került olyan állapotba, hogy vállalja a játékot. így a Vasast jól ismerő kiváló röplabdás csak a kispadról nézhette társai küzdelmét. Kesergett, hogy sérülése nem jött rendbe, ám az elkövetkezendő feladatokat véve figyelembe, értelmetlen lett volna kockáztatni. Nyári: Megint a miénk! (Fotó: Gyenes Kálmán) Harmadszor is a csodálatos Medikémia Szegedé o kapó Vasas SC-Tungsram-Medikémia Szeged 1:3 II. játszma (22 perc). A fordulás után a Vasas vált kezdeményezőbbé és elhúzott ellenfelétől (4:1). Előnyének azonban nem sokáig örülhetett, mert Hulmann, Melnicsuk és Petheő bombáival magához ragadta a kezdeményezést (4:6). A Vasas nehéztüzérét, Smoguljevet rendre sikerült hatástalanítaniuk, ráadásul támadásaikat szinte mindig pontokkal fejezték be (4:8). Ahogy teltek a percek, úgy vált mindinkább reménytelenné az angyalföldi gárda helyzete. Ez azért történhetett meg, mert a szegediek csodálatosan röplabdáztak. Mindegy volt, hogy a mezőnyben vagy a hálónál kellett megoldaniuk feladatukat, valamennyi esetben urai voltak a helyzetnek. Mondhatni, az történt a pályán, amit ők akartak, így aztán amikor Úrfi beütötte a szettgyőzelmet, egyben a Magyar Kupa megnyerését jelentő pontot, a szegedi szurkolók leírhatatlan ünneplésbe kezdtek, holott még nem volt vége a mérkőzésnek. III. játszma (27 perc). A Tisza-parti szurkolók szűnni nem akaró „Szép volt fiúk, kupagyőztes szegedi fiúk!" rigmussal ünnepelték kedvenceiket, akik - a megérdemelt sikernek tulajdoníthatóan - bizony kiengedtek (6:0, A kupadöntő első, Szegeden játszott, s a Medikémia 3:l-es győzelmével végződött mérkőzés után egyértelművé vált, a vasárnapi Fáy utcai visszavágó sem lesz sétagalopp. Jól tudta ezt Nyári Sándor vezetőedző is, aki a találkozó előtt a magányt választotta, hogy még egyszer alaposan átgondolhassa az alkalmazandó taktikát. Röplabda Magyar Kupa Schildkraut a végére megszomjazott Széchenyi {((#)))))))) tér 17. uiwwjjim \NESTEL Rádiótelefon Kft. SZECOLOR KFT. UAI 438-488 7:2, 8:5). Mélázásukból képtelenek voltak magukhoz térni, s ezt a szettet bármennyire is fáj, a Vasasnak ajándékozták. IV. játszma (26 perc). A kupagyőztes sajnos ott folytatta, ahol abbahagyta... Játékosai képtelenek voltak összekapni magukat, sorozatban rosszul nyitottak, de a fogadásokkal is hadilábon álltak. Ütéseikkel sem volt több szerencséjük, mert labdáik legtöbbször célt tévesztettek, sáncaikat pedig rendre átütötték az angyalföldiek. Közel negyed órának kellett eltelnie ahhoz, hogy a medikémiások igen sokáig tartó rövidzárlatát, ha nem is fényes csillogás, de biztató játék váltsa fel (5:9, 6:12). A jó kezdést, az első két játszmában látottakat ugyan nem követte hasonló folytatás, ám ez most mit sem von le annak a nagyszerű teljesítménynek értékéből, hogy az első kupasiker színhelyén, a Fáy utcában a Medikémia Szeged harmadszor is elhódította a Magyar Kupát. A mérkőzés végét jelző sípszó után a szurkolók elözönlötték a pályát, és pezsgőfürdővel kedveskedtek az őket csodálatos élménnyel megajándékozó csapatnak. A kupa- és éremátadás így a tervezettnél később történhetett meg, amiért viszont senki sem neheztelt. A Magyar Röplabda Szövetség nevében dr. Meleghegyi Tamás elnök köszöntötte a két csapatot, majd átadta a kupát a Medikémia Szeged csapatkapitányának az aranyérmekkel együtt. Garamvölgyi Mátyás: A Medikémia vitathatatlanul a legjobb csapat. A szegediek az első és a mostani meccsen is mindig akkor tudtak újítani, amikor erre leginkább szükségük volt. Nyári Sándor: - Örömöm határtalan, hogy a tavalyi bajnoki és kupagyőzelem után életünk új fejezetének első momentuma is egy újabb, csodálatos kupasiker. Ezt a csodálatos érzést köszönöm a fiúknak, akik emberi tartásukkal, küzdeni tudásukkal mindent megtettek azért, hogy megint ünnepelhessenek bennünket. Nagyon boldog vagyok... Pálmai Antal, a Medikéma Rt. elnökigazgatója, az egyesület elnöke: - Végtelenül boldog vagyok, hogy megint kupagyőztesek lehettünk. Már otthon, az első meccs után is azt mondtam, mienk lesz a kupa. Örülök, hogy ez bejött, jóslatomnak valóra kellett válnia, hiszen a legjobb magyar csapat érdemelte ki ezt a sikert. Dr. Csiszér Előd főorvos: - Senki ne vegye szerénytelenségnek, de természetes, hogy ismét mi hódítottuk el a kupát. Ez benne van ebben a remek csapatban, amelynek túlzás nélkül állíthatom, itthon nincs ellenfele. Nusser Elemér másodedző: - Úgy érzem, a jobbik csapat nyerte el a kupát, megérdemelt sikerünkhöz aligha férhet kétség. A mérkőzés jegyzőkönyve. Vasas SC-Tungsram -Medikémia Szeged 1:3 (-13, -6, 11, -6). Fáy utca, 800 néző. Vezette: Herpai, ifj. Juhász. Vasas: Neizner, Jagodics, Glózik, SMOGULJEV. Bánhegyi, Sárik. Csere: Lombos, Valics, Buday, Győri. Edző: Garamvölgyi Mátyás. Medikémia Szeged: SCHILDKRAUT, BELIK, MELNICSUK, URF1, PETHEŐ. HULMANN. Csere: TORMA. TAKÁCS, CSÍKOS. Edző: NYÁRI SÁNDOR, NUSSER ELEMÉR. GYÜRKI ERNŐ Ráhangolás Örökösen visszaköszönő gond egyegy csapat szakvezetőinek, hogyan oldják a mérkőzésekre utazás monotonitását. Hatványozottan érvényes ez most a medikémiásokra, akiknek jelenlegi programja igencsak sűrűre sikeredett. A Magyar Kupa tegnapi visszavágója előtt a szegedi vezetők törték is a fejüket, mivel tudnák leginkább fokozni a játékosok harci kedvét, mi az, amivel már a mérkőzést megelőző órákban ráhangolhatnák a csapatot a kupadöntő visszavágójára. A remekebbnél remekebb ötletekkel megáldott Nyári Sándor, Nusser Elemér és dr. Csiszér Előd alkotta team összedugta fejét és — ki tudja, hányadszor? - megint kitalált „valamit". Az indulás után a Meszes Márk vezette buszon „előkerült" a csapat bajnoki és kupagyőzelemig vezető útját megörökítő videokazetta. A játékosok újra átélhették, láthatták csodálatos menetelésüket, önmagukat a mérkőzéseken. Nos, ez a pszichológiai fogás jónak bizonyult, olyannyira hatásosnak, hogy sikerült ezzel oly magas hőfokra tüzelni a csapatot, hogy immár harmadszor is megnyerte a Magyar Kupát.