Délmagyarország, 1996. február (86. évfolyam, 27-51. szám)

1996-02-10 / 35. szám

SZOMBAT, 1996. FEBR. 10. • Megszorító intézkedések Drámai a hiány Mint köztudott, 1995 no­vember végén a szegedi ön­kormányzat 1996. évi terv­koncepciójában komoly pénzügyi problémákat prognosztizált - mintegy 600 millió forintos hiányt ­s a költségvetési egyensúly megtartása érdekében drasztikus önkormányzati támogatás-csökkenést foga­dott el, elsősorban az okta­tási intézményrendszert sújtva. 1996 januárjára a hi­ány „drámai" módon 758 millióra emelkedett - a hi­ánycsomag címzettje válto­zatlanul az intézményi szfé­ra. Azonban a képviselőtes­tület és tisztségviselői egyéb költségvetést érintő kiadásoknál már korántsem ilyen szigorúak. Ugyanezen időszak alatt a várost veze­tő szocialista-konzervatív koalíció jelentős közpénze­ket forgatott be a helyi gaz­daságba, melyek zöme megítélésünk szerint tény­leges önkormányzati érde­kek helyett gazdasági cso­portérdekek és a helyi poli­tikai elit személyes ambíci­óinak megvalósítására szol­gált. 1995 decemberében me­galakult a Duna-Tisza Fej­lesztési Társaság Kft. Törzstőkéje 400 millió fo­rint, Szeged város 50 millió forint készpénzt és 75 mil­lió 100 ezer forint értékű apportot (Széchenyi tér 3. sz.) visz be a Társaságba, s ezzel 38 százalékos része­sedést szerez. A Társaság ügyvezető igazgatója Né­meth Mihály, aki a Város­fejlesztési és Tulajdonosi Bizottság MDF által dele­gált külső tagja - 3 év idő­tartamra, pályáztatás nél­kül. A Felügyelő Bizottság szegedi delegáltja dr. Far­kas László KDNP-s képvi­selő. A Társaság könyv­vizsgálója dr. Simor Fe­renc, az előző önkormány­zati ciklus keresztényde­mokrata frakcióvezetője, je­lenleg az önkormányzat Pénzügyi Bizottságának KDNP által delegált külső tagja. 1996. január l-jén mega­lakult a Heliomed Rt. 300 millió forint jegyzett tőké­vel, 157 milliós tőketarta­lékkal, Szeged város része­sedése 40 százalék. Igaz­gatótanácsi tag: dr. Csenke László (MSZP), dr. Szőke László (Fidesz); FEB-tag: Thurzó Ferenc (független). Információink szerint az év elején Szeged Város Ön­kormányzata 50 millió fo­rintért megvásárolta Hód­mezővásárhely részvény­csomagját, s így többségi tulajdonrész birtokába ju­tott. (A kifizetett összeg nagyságrendjéről és a fize­tés módjáról a képviselők tájékoztatást még nem kap­tak.) Újabb igazgatósági tag: dr. Tóth László jegyző (!). Az 1996. január 30-án tartott igazgatósági ülésen a többségi tulajdonos Szeged képviselői vezérigazgatóvá nevezték ki dr. Szőke László fideszes önkormányzati képviselőt, visszamenőleg 1996. január 1-i hatállyal. Tovább tart a ruhagyári óvoda megvásárlása körüli huzavona. A képviselőtestü­let tavalyi döntése érételmé­ben 22 millió forint kész­pénzért megvásárolta a lik­viditási gondokkal küszkö­dő cég óvodáját, hitel terhé­re. Ez nyilvánvalóan ellent­mond az önkormányzat in­tézmény-átszervezési, illet­ve leépítési gyakorlatának. Megengedhetetlennek tartjuk, hogy jelentős meny­nyiségű közpénzt fektetnek be piacorientált gazdasági vállalkozásba, a gazdasági vezető-ellenőrző pozíciókat politikai alapon osztogat­ják. Az sem hagyható szó nélkül, hogy a gazdasági társaságban szerepet vállaló képviselők a városi közgyű­lésben illetve bizottságok­ban mint a tulajdonosi érde­ket megtestesítő törvényho­zók minősítik s kontrollál­ják az általuk irányított tár­saság munkáját. Az abszo­lút szereptévesztés és a ma még sajnos szabályozatlan képviselői összeférhetetlen­ség mintapéldái ezek az ügyek. Ilyen, és ehhez ha­sonló előzmények után bi­zony eléggé hiteltelennek tűnik az intézményi szférát újabb és újabb megszorítá­sokkal sújtani, s 600 peda­gógus elbocsátásával fenye­getőzni, még ha mégpoly meglapozottnak tűnnek is az erre vonatkozó számítá­sok. Szabad Demokraták Szövetsége Önkormányzati Frakció, Szeged Van ahol már február el­sejétől végrehajtották, és kö­zölték az elbocsátásokat, és van, ahol a végrehajtás ide­jéül február 29-ét, a városi költségvetés elfogadásának napját tekintik, mondván, hogy az elvonáscsomag csak a költségvetés egészével lép életbe. Emiatt több intéz­ményben nagy a létbizonyta­lanság a pedagógusok kö­zött, míg más intézmények­ből az elbocsátott oktatók egymásnak adják a kilincset a Pedagógusok Szakszerve­zetének székházában. Az elbocsátások közvet­len oka, hogy az önkor­mányzat közvetlenül a bér­költség differenciált lecsök­kentésére adott utasítást. Kü­lönösen nagy gondot jelent ez ott, ahol magas az (adha­tó) F kategóriás pedagógu­sok száma, hiszen nagyobb bérköltséget kell elvonni. A pedagógusok ezt úgy értel­mezik, hogy az önkormány­zat ilyen módon vágott vissza a korábban elveszített F-kategóriás közalkalmazotti perekért. Jogi bonyodalmakra most is van kilátás, akár törvé­nyességi óvások, akár egyé­ni munkajogi perek formájá­A VÁROS 5 i tájkép, csata után Megint jönnek a pereskedések? A városban egyelőre senki sem rendelkezik pontos információkkal, hogy hány pedagógus veszítette el az állását a februári költségvetési elvo­nások következtében. Ennek az az oka, hogy az iskolák különbözőkép­pen értelmezik a közgyűlés határozatát. ban. Egy keddi fórumon a PSZ budapesti jogásza vála­szolt a közalkalmazotti jog­viszony alakulása körül fel­merülő kérdésekre, ami azt mutatja, hogy az érintett in­tézményvezetők is arra szá­mítanak, hogy az F-kategóri­ás ügyekhez hasonlóan nem­sokára ismét alperesként kell megjelenniük a bíróság előtt. A másik törvényességi aggály az lehet, hogy néhány iskolában vagy óvodában (az óvodák egységesen 7 száza­lék bérköltséget kell megta­karítsanak) az elbocsátások miatt nem teljesen tudják el­látni az oktatási törvény által előírt alapfeladatokat. Ezzel kapcsolatban Szemők Ár­pád, az oktatási bizottság el­nöke korábban lapunknak azt nyilatkozta, hogy ilyen , esetben lehetőség adódhat kisebb korrekciókra, ám a forrást meg kell jelölni, és egyedül a közgyűlés dönt­het. Információink szerint az önkormányzat még jóval a 29-i közgyűlés előtt kezde­ményezni fogja a városi Költségvetési Intézmények Érdekegyeztetési Tanácsá­nak összehívását. A szoká­sosnál hosszabb tárgyalási idő arra utalhat, hogy a „ki­egyezéssel" az önkormány­zat is szeretné elkerülni a hosszú, „intézményes" pe­reskedéseket. Az egyéni ke­reseteket természetesen nem állíthatja meg senki. Ami a közelgő beiskolá­zást illeti, a szülők közül egyre többen szeretnének több (és biztos) információt kapni az induló első osztá­lyokról. Ez azonban nem egyszerű, mert egyrészt az iskolák által a Pedagógiai Segítő Központba leadott kí­nálatban a korábban bezárás­ra ítélt iskolák adatai is ott szerepelnek, másrészt pedig az önkormányzat február 29­ig bekérte minden általános iskolai tagozat engedélyezé­sét. (Sok intézményben lázas keresgélés folyik a tíz-tize­nöt év előtti tanácsi enged­élyekért, amelyet az önkor­mányzat hatályosnak fogad el.) Az oktatási bizottság el­nöke szerint néhány esettől eltekintve a jelenlegi tagoza­tok megmaradnak, az össze­vonások Ugye pedig február 29-ig mindenképpen eldől, vagyis a káosz jegyében el­telő február után már biztos­abban lehet tájékozódni. Panek József Lapunk idén is hozzá kí­ván járulni ahhoz, hogy ol­vasóink könnyebben tájéko­zódhassanak a szegedi első osztályos beiskolázásról. Amint megbízható informá­cióink lesznek minden isko­láról, természetesen idén is közreadjuk a városi kínála­tot. • Utánnyomják Elfogyott a menetrend? Olvasóink panaszolták, hogy nehezen tudnak eliga­zodni a megváltozott szegedi tömegközlekedési rendben. Segítene a tájékozódásban a lapunkban is beharangozott Volán-SZKT menetrend - ha lehetne kapni... Megkérdeztük Heintz Fe­rencet, a Tisza Volán Rt. ér­tékesítési és marketing-igaz­gatóját, hogy mit tudnak ten­ni az utasok jobb tájékoztatá­sa érdekében. Megtudtuk, hogy a közgyűlési döntés után rekordgyorsasággal kia­dott menetrendfüzetből ­technikai okok miatt - egyel­őre nem tudtak annyit ki­nyomtatni, amennyire szük­ség lenne. Ezért lehet átme­netileg „hiánycikk" a Volán­SZKT közös tájékoztatója. A folyamatos utánnyo­mással azonban biztosítható, hogy előbb-utóbb minden ér­deklődő hozzájuthat a nehe­zen nélkülözhető kiadvány­hoz. A buszok, trolik és vil­lamosok közlekedési rendjé­ről szóló tájékoztatót tovább­ra is a bérletárusító helyeken, valamint a közönségkapcso­lati irodákban érdemes ke­resni. A megállók matricáit vi­szont ilyen hidegben nem le­het újraragasztani. Ezért a kis táblákat leszerelik, bevi­szik a műhelyekbe, s ott te­szik rájuk az új tájékoztató címkéket. A munkát folya­matosan végzik a Volán munkatársai. Ny. P. i napló HÉTFŐN JOGSEGÉLYSZOLGÁLA­TI FOGADÓÓRÁT tart az MSZOSZ Csongrád Megyei Képviselete (Szeged, Eszpe­rantó utca 3-5., I. em. 5.) 14—16 óráig. Dr. Hajdú István ad felvilágosítást a munkavál­lalók, munkanélküliek, pálya­kezdők és nyugdíjasok részére. A SZOCIALISTA PART irodáján (Tisza L. krt. 2—4., I. em. 123-as szoba) dr. Bálint János ingyenes jogi tanácsa­dást tart az érdeklődőknek, 15-16 óra között. JOGSEGÉLYSZOLGÁLAT az SZDSZ Földváry utca 3. szám alatti irodájában, 16-17 óráig. Tartja dr. Pesti Gábor. A girlandok a szalagavató bálról maradtak; a helyzet egyáltalán nem vidám. • Rendkívüli szülői értekezlet a Deákban Az iskolaszék aláírásgyűjtést indít Miért nem a városé a VTV? Tegnapi cikkünkre, amely a városi televízió há­nyattatásairól szól, több ol­vasónk is reagált. Többek között a 421-020-ról tele­fonáló hölgy, aki pimasz­ságnak titulálta, hogy meg­szűnnek például a szegedi kultúrális műsorok. Ügy gondolja, ha a jövőben nem lesz élő közvetítés a városi közgyűlésről, akkor még annyira sem tudják a polgárok kontrollálni kép­viselőik munkáját, mint ed­dig. Másik telefonálónk igencsak furcsállja, hogy miért kap félmillió forintot a Tarjáni Kábeltévé, ami­kor nincs pénz a VTV-re. Miért a szomszéd gyerekét eteti a város, amikor az édesgyermeke éhen hal? ­kérdezte másik olvasónk. Panaszkönyv a villa­moson? Miért nincs az el­lenőröknél panaszkönyv? ­kérdezi telefonálónk. Úgy érzi, méltatlanul bántották és büntették meg, arra azonban nincs ideje, hogy besétáljon napközben a cég panaszirodájára. Történt, hogy gyűrött jeggyel uta­csorog a k((<f>))))))n IWIESTEL Kedves Olvasóink! Közérdekű problémáikat, észrevételeiket és ta­pasztalataikat ezen a héten ügyeletes munkatársunkkal, Rafai Gáborral oszthatják meg, aki a 06-60-327-784­es telefonszámon várja hívásaikat, munkanapokon 8 és 10 óra között, va­sárnap pedig 14-től 15 óráig. Felhívjuk olvasóink figyelmét, hogy Szegedről is valamennyi számot tárcsázni kell. Ha ötletük van Fekete pont című rova­tunk számára, kérjük, ugyanitt tudassák szerkesztősé­günkkel! Elveszett tárgyakat, kutyákat, stb. kereső olva­sóink kedvezményes hirdetésben tehetik közzé mondan­dójukat. Hirdetésfelvétel 7 és 19 óra között a Sajtóház­zott a villamoson, s bár csak egyetlen lyukasztás nyoma volt a cédulán, a vi­seltes volta miatt az ellenőr nem fogadta el. Ha lenne panaszkönyv a villamoson, bizonyára bejegyezte volna gondját. Zsebtolvajok, rablók. Egy anyuka, nevének mel­lőzését kérve, arról panasz­kodott, hogy az l-es villa­moson rendkívül elszapo­rodtak a zsebtolvajok, ag­resszívek, a gyermekek uzsonnapénzét is elveszik. Az apróságok, de még a felnőttek is, félnek a ban­dába verődött „utazó" tol­vajoktól. Miért nem száll­nak fel a rend őrei a villa­mosokra is? - kérdezi olva­sónk. Hambeck László Székely sori élelmiszer­boltját szerda este kirabol­ták, tíz perc alatt elfogták a tetteseket, amelyért kö­szöntet szeretne mondani a polgárőröknek és a rendőr­ségnek. Mars téri bűzök. Tisza­szigeti telefonálónk a Mars téri buszpályaudvar várójá­nak elképesztő állapotaira hívta fel figyelmünket. A váró ugyanis teli hajlékta­lanokkal, bűzzel és mo­csokkal - állítja olvasónk. Gyakran előfordul, hogy másfél-két órát is a szabad ég alatt várakoznak anyu­kák kisgyermekekkel, mert inkább a fogvacogtató hi­deget választják, mint a fertőzésveszélyt, a koszt. Gyorsan tenni kellene az il­letékeseknek valamit! Megtalálták. A Lomni­ci utcában valakinek a kul­csomáját. Aki szerdán este elhagyta, hívja a 473-770­et. A Tátra téren péntek reggel gépkocsikulcsokat talált telefonálónk. Akinek hiányzik, hívja a 482-204­es számot. A Deák Ferenc Gimnázi­um szülőkkel megtelt szín­házterme és aulája előtt Ko­vács József igazgató ismer­tette a január 25-i közgyűlési határozat várható következ­ményeit. A gimnáziumot sújtó 8-9 százalékos önkor­mányzati megvonás miatt havonta 400 ezer forinttal kellene kevesebből folytatni a munkát. Az iskola tanárai­nak bruttó 32 ezer forint az átlagkeresete; ez annyit je­lent, hogy amennyiben a hi­ányzó pénzt bérből vonnák el, 12 tanárt kellene elkülde­niük, ami lehetetlenné tenné az órák ellátását. Az igazga­tói beszámoló hangsúlyozta, hogy a gimnázium kiemel­kedő erdeményeit (az 1994­es felvételi adatok szerint az ország 200 gimnáziumából az iskola a 13. helyet szerez­te meg) csak úgy tudja tarta­ni, ha biztosítják az oktatás hatékonyságához szükséges minimumot. Az iskolában már így is lecsökkent a ru­galmas oktatásszervezéshez szükséges túlórakeret, ne­gyedére vették vissza a szak­mai munkaközösségek szá­mát, nincs garancia a diákok által igényelt szakköri tevé­kenységek ingyenes ellátásá­ra, veszélybe kerültek a tör­vény által garantált fakultá­ciós többletórák, és ez még nem minden, mert az elvo­nások következtében vagy az év utolsó hónapjaira nem marad pénz fűtésre és világí­tásra, vagy az iskolában be kell szüntetni a délutáni sportfoglalkozásokat, számí­tógépes foglalkozásokat és más fűtést és világítást igénylő különprogramokat. A Deák Ferenc Gimnázium történeté­ben első alkalommal hívtak össze rendkívü­li és összevont szülői értekezletet. A több­száz szülő részvételé­vel megtartott iskola­gyűlést az tette szüksé­gessé, hogy a szegedi közgyűlés a város költ­ségvetési hiányának pótlása címén a szak­mai munka minőségét veszélyeztető elvonáso­kat helyezett kilátásba az iskolákban. Kovács József aláhúzta, hogy a felsorolt megvoná­sokkal is csak a kirótt meg­vonás kétharmadát sikerülne kigazdálkodniuk. A fennma­radó egyharmadot csak ak­kor takaríthatnák meg, ha a gimnázium feladná azokat a speciális, csoportbontások­kal járó oktatási programjait, amelyek miatt a szülők oda íratják gyermekeiket. Áz igazgatói beszámolót mély csend követte. A lassan meginduló hozzászólások között előbb vállalkozói is­kola elgondolása vetődött fel, majd egy szülő az iskola megsegítésére önként vállalt tandíjat javasolt, egy másik szülő pedig az iskolai alapít­vány javára rendezett köza­dakozásban látta a kiutat. A helyzet drámaiságára jellem­ző módon az első hozzászó­lókban csak az anyagi áldo­zatvállalás gondolata merült fel. Mígnem egy szülő kije­lentette, hogy ez elvi kérdés; a közoktatás ingyenes, tehát keresse a megoldást az, aki ide juttatta az iskolát: az ön­kormányzat. Annak egyetlen jelenlévő képviselője, a gim­názium iskolaszékébe dele­gált Paskuj Mátyás sem tu­dott egyebet javasolni, mint amit az iskolaszék szülői ol­dala a rendkívüli értekezlet résztvevői elé teijesztett: né­pi kezdeményezés formájá­ban indítsanak aláírásgyűj­tést és intézzenek feliratot a város közgyűléséhez. A me­morandum, amelynek ötletét helyesléssel fogadta a több­száz szülő, a január 25-i ha­tározat visszavonására szólít­ja fel a közgyűlést, s egyben kéri a városi képviselőket, hogy a költségvetés megáll­apításakor ne csak a pénz­ügyi szempontokra legyenek tekintettel, hanem az oktatás és a nevelés elveire is. A Deák Ferenc Gimnázi­um iskolaszéke február 13-ig be fogja szerezni az aláírás­gyűjtéshez szükséges jegy­zőileg hitelesített íveket, és várhatóan február 14-én, szerdán eljuttatja a memo­randumot a kezdeményezés­hez csatlakozó oktatási in­tézményekbe, ahol a szülők és a város szavazópolgárai aláírhatják. Az idevágó ön­kormányzati rendelet szerint, ha a lakosság 10 százaléka aláírja a kezdeményezést, a közgyűlésnek kötelezően új­ra kell tárgyalnia az érintett határozatot. Jelen esetben ez azt jelentené, hogy a város költségvetését tárgyaló, min­dent eldöntő február 29-i közgyűlésen a képviselők­nek ismét mérlegelniük kel­lene a január 25-én már el­döntött elvonási elveket. Panek Sándor

Next

/
Thumbnails
Contents