Délmagyarország, 1996. február (86. évfolyam, 27-51. szám)

1996-02-09 / 34. szám

PÉNTEK, 1996. FEBR. 9. BELÜGYEINK 3 • A kormány soron kívüli irányelvei Utasították a pénzügyminisztert, hogy utasítsa az adóhatéságot A testület utasította a pénzügyminisztert: „soron kívül adjon ki irányelvet az adóhatóság számára, amelyben általános érvényű számítási módszer engedélyezését írja elő a munkáltatók részére". E módszer a munkabér esetében az éven belüli egyenletes, az éves adóval arányos adóelőleglevonást biztosít. A közleményben a kormány felhívja a munkáltatókat, hogy már a februári bérek kifizetésénél az adóhivatal által közzétett számítási módszert alkalmazzák, beleértve a korábbi, nem arányos előleglevonás beszámítását is. A kormány ezen túlmenően sürgős A kormány csütörtöki ülésén megtárgyalta a személyi-jövedelemadó-előleg levonásával kapcsolatos kérdéseket, és az e téren a januári bérek kifizetése után kialakult helyzetet - derül ki abból a közleményből, amelyet a kormányülésről tartott tájékoztatón adtak át az újságíróknak. és kivételes eljárást kérve haladéktalanul benyújtja az Országgyűlésnek a személyi jövedelemadóról szóló törvény módosítási javaslatát, amely a nyugdíjas munkavállalók esetében jogi biztosítékot ad a túlzott adóelőleg-levonás megakadályozására. A közlemény szerint azon munkavállalók esetében, akik a munkabér mellett más jövedelemre is számítanak, a munkáltatók többsége nem az adóhivatal által-engedélyezett, a munkavállalók számára kedvezőbb lalók a vártnál kevesebb nettó jövedelemet kaptak kézhez. A helyzet kialakulásához hozzájárult az is, hogy kevés idő volt a törvény által lehetővé tett kedvezőbb adóelőleg-levonási módszerre való áttérésre. A kormány nehezményezte, hogy a Pénzügyminisztérium nem adott ki olyan irányelveket, amelyek egyértelművé tették volna a törvény végrehajtását az adóelőleg-levonásnál. A nyugdíjasok esetében a kormány megállapítása szerint a jogszabály pontatlansága is hozzájárult a nemkívánatos gyakorlat kialakulásához. Azt is megállapították az ülésen, hogy a testület későn kapott tájékoztatást a kialakult helyzetről. A közleményben a kormány kéri az érintett munkavállalók megértését, és kifejezi: bfzik abban, hogy az intézkedések érdemi megoldást jelentenek a jogos panaszokra. A kormány csütörtöki ülésén megtárgyalta a Nemzeti Színház végleges elhelyezéséről készült előterjesztést. A testület határozott aradóelőleg-levonási módszert alkal- .ról, hogy több változatban dolgozzamazta. Ezért az arányosnál nagyobb nak ki részletes megoldási javaslatot előleget vontak le, s (gy a munkavál- az Erzsébet téri elhelyezésre. (MTI) • Nagy a nyüzsgés határainkon Még Ruaadóból is jöttek - Az egész magyar határszakasz mindössze 8 százalékát „birtokoljuk", a jogellenes határcselekményeknek viszont a 14 százaléka a mi területünkön történt - kezdte tegnapi beszámolóját Kátai József ezredes, a Kiskunhalasi Határőr Igazgatóság igazgatója. Az elmúlt évről készült összegezésből érdekes adatokat kaphattunk, a számszerű tényekről és a határőrizettel kapcsolatos várható új feladatokról is. Tavaly a Bács-Kiskun és Csongrád megye területén lévő határszakaszon - a bácsalmási, a tiszaszigeti, a hercegszántói, a röszkei és a tompái határátkelőhelyeken - 11 millió 364 ezer 918 utast és 4 millió 773 ezer 176 gépjárművet léptettek át a határőrizeti szervek. A számok mögött azonban vannak olyan dolgok is, amelyeket nyilván szívesen elfelejtenének a határőrök. Tudniillik tavaly 3 ezer 236 személlyel szemben voltak kénytelenek intézkedni, s ez az előző év A sajtótájékoztató. (Fotó: Gyenes Kálmán) azonos időszakához viszonyítva 17 százalékos növekedést mutat. Hogy milyen jogsértések voltak? Tiltott határátlépés: befelé 1167, kifelé 58 személy esetében. Az említett esetek mindegyikében elfogták a tiltott határátlépőket. Eljárást is kezdeményeztek, mégpedig közokirat-hamisítás (1209 esetben), embercsempészés (35), gépjárműlopással kapcsolatos bűncselekmény (73), nemzetközi jogi kötelezettség megszegése miatt (24), külföldiek rendészetével kapcsolatosan (115), lőszerrel-fegyverrel való visszaélés miatt (18). Figyelemreméltó adat az is, hogy a határátkelőhelyen alkalmazott fóbb határsértő módszerek miként oszlottak meg. Ezek között a leggyakoribb volt a fényképcsere, a hamis útlevél, a hamis vízum, a személycsere és a bélyegzőhamisítás az útlevélben, de előfordult az érvényesség idejének hamisftása, a laphiány és egyéb rendellenesség is. Kátai József ezredes kérdésünkre elmondta, hogy a hazánkba irányuló, a zöldhatáron át történő embercsempészetben meghatározó a kis-Jugoszlávia felől érkező hullám. A menekülők között voltak románok, bolgárok, szírek, sőt ruandaiak is... A jövőt illetően éppen erre az „ágazatra" kell majd odafigyelni, mert az embercsempészek igen fondorlatos módszerekkel, korszerű technikai segédeszközökkel dolgoznak. Tavaly a jugoszláv embercsempészek elsősorban bosnyákokat vittek át a zöldhatáron, s törvényellenes cselekedetükért busás hasznot zsebeltek be (a leggyakoribb tarifa 2-2 ezer 500 német márka). Ami ebben az esetben a gond: Magyarország és kisJugoszlávia között nincs érvényes toloncegyezmény, Így igen nehezen kezelhető ez a kérdés. Kiváltképpen akkor, ha a menekülők nem kérnek ideiglenes menedéket, hanem egy harmadik országot jelölnek meg uticélul... Kisimre Ferenc • A Gaz de Francé magyarországi tervei A Dégáz jó piaca A múlt év legfontosabb külföldi akciójának nevezte vállalata szempontjából két magyarországi gázszolgáltató, a Dégáz és az Egáz megvásárlását a francia óriáscég, a Gaz de Francé elnökvezérigazgatója. Pierre Gadonneix a vállalat tavalyi eredményeit összegző csütörtöki párizsi sajtóértekezletén elmondta: a két cég eltérő jellegű, s ez nagy kihívást jelent A Dégáz ugyanis - mint rámutatott - a második legfontosabb magyar gázszolgáltató, jól kiépftett piacra támaszkodik, ráadásul nyereséges, azaz itt folyamatosságra, az eddig folytatott munka továbbvitelére van szükség; míg az Égáz a legkisebb, de egyben a legdinamikusabb a magyar gázszolgáltatók között, földrajzi helyzete folytán ígéretes fejlesztési lehetőségekkel. Ezért komoly befektetésre számíthat. A cég további magyarországi terveiről Gadonneix nem bocsátkozott részletekbe, azt azonban elárulta: a Gaz de Francé lehetségesnek tartja más partnerek bevonását az Égázba és a Dégázba. Ezzel ugyan elvesztenék a két cégben lévő, jelenlegi többségi részesedésüket, de még egy ilyen esetben is ragaszkodnának ahhoz, hogy a lehetséges új partnerség körülményei közepette is náluk maradjon a többség. A Gaz de Francé tavalyi működését egyébként minden téren jelentős siker jellemezte: Európa egyik legnagyobb - s a franciaországi piacon egyeduralkodó - gázszolgáltató cége az előző évihez képest 4,5 százalékkal növelte üzleti forgalmát: megközelíti az 50 milliárd frankot. Ebből 3 milliárd a nyeresége. Külföldi leányvállalataik együttes forgalma 10 milliárd frankot ért el. S végül az elnök hangsúlyozta: részben a gáz beszerzési költségeinek visszaesése és a cég versenyképességének növekedése miatt franciaföldön 1992. óta 10 százalékkal csökkent a gáz ára. (MTI) Szlovákia, Lengyelország és Magyarország jelenleg már nem vonzzák a cseheket, s idegenforgalmi szempontból a legkevésbé érdekes országok közé sorolják óket. Egyebek közt ez Magyarország nem vonzza a cseheke! derült ki abból a tavaly nyári turistaszezon után készült csehországi felmérésből, melynek egyes eredményeit a Mladá Fronta Dnes cfmű napilap csütörtöki száma ismerteti. • Közalkalmazotti béremelés Késő éjszaka döntöttek Egész napos vita után éjjel 11 órakor fogadta el szerdán a Költségvetési Intézmények Érdekegyeztető Tanácsa az új bértábla szerinti idei közalkalmazotti béremelés tételeit. Kölcsönös kompromisszumokat kötött a szakszervezeti, az önkormányzati, a kormányzati, illetve a kamarai oldal. Ezek szerint február l-jétől 10, szeptember l-jétől további 5 százalékos béremelést a fizetési osztályonként és előmeneteli fokozatonként megállapított illetményminimumok szerint osztják ki. Az egész közalkalmazotti körnél szeptemberben a 15 százalékot elérő béremelési átlagot az egyes fizetési osztályoknál eltérően állapították meg. így az A osztályban a minimálisan kötelező bértételek emelési átlaga 22,8 százalék, a B1 osztálynál 17,2, a B2 osztálynál 16,4, a C osztálynál 15,2, a D osztálynál 15,3, az E osztálynál 15,6, az F osztálynál 12,3, a G osztálynál 17,9 százalék. A viszonylag magas emelési százalékoknál szerepet játszik, hogy a korábban érvényes 12 ezer 200 forintos minimálbérhez képest a jelenlegi 14 ezer 500 forintos minimálbért vették alapul a legkisebb fizetési minimumoknál. (MTI) Elrugaszkodunk? Z

ajlik a vita. Az érveket mind szaporábban lődözik, a nép meg nem győzi kapkodni a fejét, hogy a becsapódást elkerülje. Az összefüggéseiből önkényesen kiragadott és „információs rakétaként" fellőtt sokféle adat, számkombináció pillanatnyi fénynek látszik, ám utána még nagyobb lesz a homály. Tapogatózunk, és mindinkább úgy érezzük - már ha rendszeres politikai vitaműsor nézők, újságolvasók vagyunk - , hogy a számgolyózáportól, a pártszínes elemzéstől nem látjuk a valóságot, s folyvást becsapnak bennünket. Most éppen az államháztartási reform ürügyén, s annak leghangsúlyosabb elemén, a „nagy ellátórendszeren", a társadalombiztosítási átalakításon megy a vita. Amiből a jónép végülis annyit ért (nem, nem a vita nyomán, hanem azért, mert saját bőrén érzi), hogy kevés a pénz, romlik az ellátás. Hogy pontosan mennyi van és mennyi kellene, azt már alig kapisgálja. Annyi logikus a számára, hogy ha igaz, hogy Magyarországon mára a 15 és 59 éves kor közötti népesség mintegy 40 százaléka él szociális juttatásokból vagy mások keresetéből, akkor az államkasszából sok kellhet a szociális ellátásra, támogatásokra. H

ogy a nemzetgazdasági teljesítményből mennyire sok vagy nem sok a szociális kiadásokra szánt, annak a hazai adata önmagában nem sokat mond. Ha kevésbé homályosan akarunk látni, érdemes beleböngészni az OECD tájékoztató adataiba (ha már úgyis az OECD küszöbén toporgunk). Ebből kiderül, hogy a szociális kiadások a GDP arányában Magyarországon nem „egetverően" elrugaszkodottak a többi európai országétól Egészségügyre mi 6,3 százalékot fordítunk, közel annyit, mint a németek (6,1 %) és a hollandok (6,0 %), s elmaradunk a svédektől (6,9 %), a franciáktól!6,8 %). Az öregségi ellátásokra fordított magyar 9,9 százalék viszont kevésnek tűnik a svédek 11,9 százalékához és a franciák 12,2 százalékához képest, egyszintű a hollandok 9,9-ével s kicsivel több a németek 9,7-énéL Olaszország (15,3 %) és Ausztria (15 %) viszont messze megelőz az öregségi ellátásban minket. Lehetséges, hogy az egyre több probléma forrását nem is e számok „kiigazításánál" kellene kezdeni, hanem a nagy magyar ellátórendszer hibáinak fellelésével és megszüntetésével? S nem vitákkal szócsépléssel és közhomályosUásokkal? MODUL BAU ÁREMELÉS ELŐTT a Szentes Makó téglagyár termekei még gyári áron megrendelhetők februcir 12--ig. Szegeden ingyenes házhoz szállítással! Szeged, Csongrádi sgt. 27Tel.i 62/491-022. Dorozsmai 11. 5—7. TeL: 62/311-092 Kardos Pál Terem - Cegléden A szegedi Juhász Gyula Tanárképző Főiskola egykori tanárára, Liszt-dfjas karnagyára emlékeznek ma, pénteken délután 3 órakor szülővárosában. A Ceglédi Erkel Ferenc Zeneiskolában Kardos Pál Termet avatnak a korán elhunyt nagyszerű ember és kitűnő karnagy iskolatársai, tanítványai és tisztelői. Kardos Pálra az egykori tanítványok nevében Órdasi Péter emlékezik, és közreműködik másik kedves növendéke, Faragó Laura is. - Szerény, de biztos befektetés lesz a Démász részvény - jegyezte meg a tegnapi sajtótájékoztatón a társaság vezérigazgatója, Dervarics Attila. A frissen privatizált Dél-magyarországi Áramszolgáltató Rt. értékpapírjainak forgalmazása ugyanis február 12-én, hétfőn kezdődik meg és március l-éig tart majd. A kárpótlási részvénycsere akció során a Démász Rt. jegyzett tőkéjének 8 százalékát értékesíti az ÁPV Rt. olyan módon, hogy a jegyzési időszak alatt három darab, összesen 30 ezer forint címletértékű kárpótlási jegyért 4 darab, egyenként 10 ezer forint névértékű részvény cserélhető. A társaság vezérigazgatója elmondta, jelenleg a francia EDF 48 százalékban, az ÁPV Rt. 50 százalékban és az önkormányzatok 2 százalékban tulajdonosai a társaságnak. Az ÁPV Rt. 50 százalékos tulajdoni aránya júniusra jelentősen megváltozik: most 8 százalékot juttatnak a kisbefektetőknek, ha• Hétfőn startol a Démász-részvénycsere Nyolc százalék, alaayi kárpótoltoknak marosan azonban 12,5 százalékra emelkedik az önkormányzatok tulajdoni aránya, 10 százalékos részt a társadalombiztosításnak kell adni, mfg a dolgozók 2 százalékkal részesednek majd a cég törzstőkéjéből. A következő körben várhatóan 20 százalékos tulajdoni arányt kínálnak fel különféle pénzügyi befektetőknek. A Démász Rt. 91 százalékban lakossági fogyasztóknak szolgáltat, tgy stabilabb felhasználás mellett, kiegyensúlyozott gazdálkodás várható a jövőben is, amely vonzó a befektetők számára. Kiszámftható a hozam, ugyanakkor nagy „robbanás" egyelőre aligha lesz várható. Mire számfthatnak a befektetők? Öt év óta 1995-ben először nőtt a villamosenergia-fogyasztás. Tavaly 1,2 százalékos növekedést könyvelhetett el a Démász Rt. Az elkövetkezendő négy-öt évben 2-2,5 százalékos fogyasztásnövekedést várnak. Áz idén azonban számolniuk kell a kisbefektetőknek azzal, hogy csak 1997-től várható osztalék. A Démász egyébként 1995-ben 21 milliárd forintos árbevételt ért el, üzemi eredménye 340 millió forint volt. A jövőben végrehajtandó villamosáram-emelések után már garantáltan 8 százalékos tőkearányos nyereséget biztosít tulajdonosainak. Juhász György, az ÁPV Rt. szaktanácsadója elmondta, az allokáció során előnyt élveznek a hazai alanyi kárpótoltak és a határon túli kárpótlási jegy-tulajdonosok. Az utóbbiak igénybe vehetik az erre a célra létrejött Alanyi Kárpótlásijegykezelő Kft. segítségét. A Démász részvénycsere során az allokációnál öt befektetői csoportot különítettek el: az alanyi kárpótolt belföldi személyek részére a csomag 49,3 százalékát, az alanyi kárpótolt küföldi magánszemélyek részére 20,3 százalékát, az önkormányzatok részére 16,9 százalékát, a kárpótlásijegy-hasznosftó társaságok részére pedig 13,5 százalékát különítették el, a többi gyakorlatilag szabadon megvásárolható. A február 12-én kezdődő részvénycsere nem zárható le március l-e előtt, így felesleges tumultusra sem számítanak a szakértők, hiszen most nem a gyorsaság, vagy a sorbanállás dönt. A forgalmazó, az OTP Bróker Rt. közel 200 kijelölt OTP fiókban forgalmazza majd az értékpapírt. A jegyzés egyszerű: a részvényigénylési ívek akár haza is vihetők, majd kitöltve visszaadhatók, az allokációs Iveket az alanyi kárpótolt nevére küldik vissza. Ezzel is szeretnék elejét venni annak, hogy spekulánsok visszaélhessenek a mostani részvénycserével. Megtudtuk a sajtótájékozatón, hogy az ÁPV Rt. szakértői szinten már tárgyal a Démász-részvények tőzsdei bevezetéséről.